Ung, 1905. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1905-07-30 / 31. szám
31. szám. XJNG 3. oldal. Mór, Weinberger Salamon dr., Weinberger Zsigmond, Vidor Mór, Volosin Ágoston. Zachar Jakab, Zipszer Mór. A névsor felolvasása után elnöklő Bánóczy Béla vármegyei főjegyző a képviselőtestületet megalakultnak jelentvén ki, tartalmas és szépen előadott beszédben figyelmeztette a képviselőtestületi tagokat azon fontos jogok és kötelességekre, melyek reájuk hárulnak, kérve egyúttal a képviselőtestületi tagokat, hogy a midőn a városháza gyüléstermében összejönnek, ilyenkor minden egyes tagot a város erkölcsi és anyagi fejlődésének czélja vezessen, félretéve a politikai, felekezeti és egyéni érdekeket. Igyekezzenek mindenkor tárgyilagosan a közjó érdekében munkálkodni, — úgymond — mert a törvény és egymás iránti tisztelet az, a mi megóv minden ballépéstől. Lelkes éljenzés között jelentette ki azután, hogy a képviselőtestületnek ilyen működése esetén nemcsak a képviselőtestület fog sikereket felmutatni, de ez esetben a vármegye legmesszebb menő erkölcsi és anyagi támogatására is számíthat Ungvár városa, mint a vármegye székhelye. A lelkes éljenzéstől többször félbeszakított beszéd elmondása után az alakuló közgyűlést berekesztetto. A képviselőtestület nevében Sirokai Albert mondott köszönetét az elnöklő vármegyei főjegyzőnek a közgyűlés vezetéséért s a vármegye részéről tett jóindulatú kijelentéséért. Ezzel az alakuló közgyűlés véget ért s kezdetét vette a rendkívüli közgyűlés Fincicky Mihály polgár- mester elnöklete alatt, a ki az elnöki előterjesztések során elsőbben is a részvét meleg hangján emlékezett meg Seidler Lipótnak, a képviselőtestület hosszú időn át érdemes és munkás tagjának elhunytéról; — majd bejelentette, hogy a kassai kir. ítélőtábla helyt adott a város előterjesztésének s megsemmisítette az ungvári telekkönyvi hivatalnak azon bejegyzését, melylyel a vasúti hid alatt az Ung medrében keletkezett uj füzest Tóth Jenő nevére helyszíni szemle alapján átírta. Ugyancsak a polgármester előterjesztésére a képviselőtestület helyt adott Farkas Ferencz 8 heti szabadság engedélyezése iránti kérelmének, a mennyiben munkaképtelenségét orvosilag igazolta, — továbbá Gu- lácsy Ignácz pénztáros 4 heti szabadság engedélyezése iránti kérelmének. Gulácsy pénztáros helyettesítésével egyúttal Mérő Vilmos városi könyvelő bízatott meg. Majd Dobrovszky József interpellált általános helyeslés között a piaczi drágaság s a kofák által űzött visszaélések ügyében. A képviselőtestület több felszólalás után elfogadva Gaar Iván indítványát, megbízta a tanácsot, hogy a belügyminiszter legközelebb kibocsátott körrendeleté szerinti s a piaczi uzsorát rendszabályozni hivatott szabályrendeletet a legközelebbi közgyűlésig készítse el, a rendőrkapitányt pedig utasította, hogy sürgősen keresse meg az ungvári és kaposi főszolgabirákat az országutakon rendszeresen űzött vásározás megszüntetése iránt. Napirendre kerülvén a sor, elfogadtatott a Vár- alja-utczabeli 150 négyszögül elfoglalt terület megvételére vonatkozó s a kincstár mint eladóval kötendő szerződés. Tudomásul vétetett, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a Novak Ferencz hagyománya tárgyában készített alapító-oklevelet. A Fekete Sasnak augusztus hó 3-án megkezdendő lebontása ismételve elhatároztatott, még pedig házilag, a mennyiben az épület anyagát a kikiáltási áron senki sem volt hajlandó megvenni. Több illetőségi ügy elintézése s a belügyminiszternek az 1905. évi városi költségvetést jóváhagyó határozatának kihirdetése után megválasztattak a különböző bizottságok a következő tagokkal: Pénzügyi és gazdasági bizottság: Benkő József, Gaar Iván, Kaminszky Géza, Kardos Emil, Kerekes István dr., Preusz Adolf dr., Reismann Bertalan, Tomajkó István, Weinberger Zsigmond. Jogügyi bizottság: Bradács Gyula. Fényes Vilmos dr., Preusz Adolf dr., Popovics Miklós, Tüchler Sándor dr. Számvevőszék: Cserő Soma, Flach Jakab, Hajós Zsigmond, d*-. Kerekes István, dr. Molnár Mór, Tirmann Samu, Weinberger Isidor. Közkórházi bizottság: Benkő József, Eperjesy Mátyás, Fincicky Mihály, Gaar Iván, Hidasi Sándor, Jäger Bertalan, Kardos Emil, dr. Kerekes István, Komjáthy Gábor, dr. Lukács Géza,' dr. Mocsáry Miklós, dr. Ország Jakab, Reismann Bertalan, Schächter Adolf. Szaxun József. Szépitészeti bizottság: Fejér Emánuel, Gyulai Endre, Lám Sándor, Reviczky Károly, Szuchanek József. Közegészségügyi bizottság: Bene Lajos, Benkő József, dr. Brujmann Béla, Dortsák Gyula, Fejér Emánuel, Hidasi Sándor, dr. Kerekes István, dr. Kemény Zsigmond, Komjáthy Gábor, Lám Sándor, Lewan- dovszky István, dr. Mijó Kálmán, dr. Xovák Endre, Szepesi Sándor, Szaxun József, Takács László. Tűzoltó bizottság: Csűrös Ferencz, Gaar Iván, Hámos Aladár, Szuchanek József, dr. Tüchler Sándor. Árvaszéki h. elnök: Reismann Bertalan. Arvaszéki ülnökök: dr. Molnár Mór, Tüchler Sándor dr. Számonkérőszék: Gálócsy Zoltán, Hidasi Sándor, Kardos Emil. Szinügyi bizottság: Berzeviczy István, Lám Sándor, Orosz Adám, dr. Ország Jakab, dr. Tüchler Sándor. Temetői bizottság: Benkő József, Fincicky Mihály, Gaar Iván, dr. Kerekes István, Komjáthy Gábor, Szaxun József. Mezőrendőri bizottság: Berzeviczy István, Kesz- ler Imre, Schwarcz Lajos. Községi közmunkát intéző bizottság: Gaar Iván, Lám Sándor, Mérő Vilmos, Tirmau Samu, Megsemmisített hitközségi választás. Emlékezhetnek még olvasóink, hogy az ungvári orth. izr. hitközségnek ez évi ápril hó 12-én megtartott képviselőtestületi tagválasztása ellen Krón Majer és társai panaszszal éltek Ungvár város polgármesterénél, s a választás megsemmisítését kérték. Annak idején bővebben ismertettük az ügyet, közöltük az okokat is, melyeket a panasztevők a megsemmisítésre felhoztak. Most már abban a helyzetben vagyunk, hogy közölhetjük Ungvár város polgármesterének ez ügyben hozott első fokú határozatát, mely a választás meg semmisítése mellett uj választást rendel el. A polgármester határozata ez : 3522/1905. Krön Mayer s társai ungvári lakosok, mint az ungvári oith. izr. hitközség tagjainak a hitközségi képviselőtestületi választás ellen beadott panasza tárgyában megtartott tárgyalás lolytán Határozat. A politikai hatóság illetékességét megállapítom és az 1905. évi ápril hó 12-én megejtett ungvári orth. izr. képviseleti tagválasztás megsemmisítése mellett elrendelem, hogy az ungvári autonom orth. izr. hitközség saját külön szabályzatának a képviselet megválasztását tárgyazó 10, 13, 14, 15. §-ai értelmében a hitközségi 60 tagú képviseletet a rendelkezések szigorú betartásával válassza meg. Indokolás. Az illetékességet meg kellett állapítani, mert a vallás- és közokt. miniszter e tárgyban 36036/1905. sz. alatt kiadott leiratában világosan rendeli, hogy ez ügyet az általa kibocsájtott 1904. évi 97929. számú körrendelet értelmében az illetékes közigazgatási hatóságok fokozatosan bírálják el és az igy keletkezett ösz- szes iratokat hozzá terjesszék fel. Ebből a leiratból kellett következtetni, hogy a íelmerült panasz tárgyában az ítélkezést már a polgármesteri hatóságnak kötelességévé tette. Mert a viszályba lépett hitközségi tagok és a választást vezető főrabbi, mint elnök és a közgyűlés által (13. §.) választott üt tagú bizottság a szabályzat 55. §-ában megengedett választott bírósági eljárást nem kérték és nem kívánták, sőt az általam 2115/1905. szám alatt kiadott határozat ellen egyik fél sem élt felobbezéssel, holott ezen szabályzat szerint a bírák választására a hitközségi elnök adja ki a felhívást s igy mindkét fél tudatosan járhatott volna el a választott bírósági bíráskodás megalakításában. De erről lemondtak. Az iratokból megállapítható, hogy itt közigazgatási eljárás alá tartozó vitás ügy képezi a panasz tárgyát, mert a hitközségi képviselet választása nem a bemutatott szabályzat rendelkezései értelmében hajtatott végre. Ugyanis ezen szabályzat 15. §-a szerint a választás úgy történik, hogy minden szavazóképes tag egy szavazólapot kap, a szavazó kitölti ezen lapot 60 olyanok nevével, a kiket a képviseletbe jelölni kíván, ezt aláírja és a meghatározott időre a választási bizottságnál benyújtani tartozik. A szavazati lapok beadására tehát meghatározott időt kell kitűzni; de a panaszos felek jegyzőkönyvi előadásából meg nem állapítható az, hogy ezen határidő ki volt-e tűzve és mikorra, s az közhírré tétetett-e ? Valamint az sem állapítható meg, hogy a szavazati joggal biró hitközségi tagokból összeállított névjegyzék 14 nappal a választás előtt közszemlére ki volt-e függesztve, vagy nem ? (12. §.) A bemutatott választási jegyzőkönyv is amellett bizonyít, hogy a választók szavazatlapjai nem szabályszerűen lettek felolvasva, mert az érvényesnek talált 284 szavazólap közül csak 181 szavazólap tartalma olvastatott fel, 103 szavazólap pedig mellőztetett, holott a törvényes gyakorlat szerint az összes szavazólapokat fel kell olvasni és valamennyit egy borítókba zárva eltenni a netaláni felebbezósekre való tekintetből, mivel ezek a választás okmányait képezik. Minthogy pedig a 2115/1905. számú határozatomra sem a választást előkészítő névjegyzéket, sem a választás napját közhírré tett hirdetményt, valamint a szavazatlapokat a választási elnök záros határidő alatt be nem adta, sőt még a tárgyalás napján sem adta be, annál fogva a megejtett választás ellen emelt panasz alaposnak jelentkezik. De a hivatkozott szabályzat 20. §-a szerint, mikor a választási bizottság a választás eredményét kiderítette, egybehívja a 60 megválasztottat. Ezen összehívás meg nem történhetett, mert a 60 megválasztott tagból többen leköszöntek s nem kívántak képviseleti tagok lenni, a választási jegyzőkönyvből pedig ki nem tűnik, hogy gondoskodtak volna a választáskor póttagok választásáról is, akiket a lemondott tagok helyett behívhattak volna a 21, 22 és 23. §§-okban leirt választásokhoz. Már pedig ezen választáshoz 60 tag hivandó be s amennyiben itt a 60 tagból a lemondott tagok száma hiányzott, az ezek nélkül egybehívott választás nem érvényes. A felsorolt okokból a választást megsemmisíteni és uj választás megtartását kellett elrendelni. Mely határozatról érdekeltek azzal értesülnek, hogy jogukban áll ez ellen 15 nap alatt a vármegye közigazgatási bizottságához felobbezéssel élni. Ungvárt, 1905. évi julius hó 22. Fincicky Mihály, polgármester. Iskolai értesítők. II. 3. Az ungvári állami reáliskola értesítője az I 1904—1905-ik tanévről. Vili. évfolyam. Közli I Dortsák Gyula igazgató. Az értesítő czimlapján az intézet uj díszes palo- I tájának főhomlokzata, azután egyik oldalon az északi I homlokzata látható. Az értekezést, mely gondos tanul- I mány eredménye, Geöcze Zoárd tanár irta a „Folyto- I nos rendszert képező síkgörbék ívhosszáról“ czimen. I Az állandó tanmenet közlése után az intézet ismer- I tetése következik. Ebben a részben van az uj épület I leírása. A lefolyt tanévben is úgy a minisztériumnak, I mint a tankerületi főigazgatónak megelégedését kivivta I a tanári kar, moly a hitoktatókkal együtt 11 tagból áll. I A tanárok különféle irodalmi és közművelődési vagy I társadalmi egyesületek tagjai. A jövő tanévre vonatkozó értesítésből felemlítjük, I hogy azok, a kik a tanév végén be nem iratkozhattak, I szeptember 1., 2. és 3-án irathatják be magukat. A tanulók létszáma: beiratkozott 151, vizsgálatot I tett 134. Minden tantárgyból jeles 4 tanuló. Megbukott I 21 tanuló. Az értesítő 77 oldalra terjed. * ! 4. Az ungvári gör. kath. árva-papleány-ne-1 velő-intézettel kapcsolatos tanitónőképzö, polgári I és elemi iskola értesítője az 1904—i905. tanév- I ről. Közli Kaminszky Géza igazgató. A 61 oldalt kitevő értesítőben az igazgató a tan-1 évre vonatkozó adatokat közli legelőször s kijelenti, I hogy a tanitónőképző-intózet jelenlegi szervezésével (t. I i. I. és III. osztálya volt, jövőre pedig II. és IV. osztálya lesz) megállapodni nem lehet, hanem törekedni kell arra, hogy teljes négy évi tanfolyammá fejlesz- tessék ki. Az internátusbán 16 árva, 7 alapitványos és 75 fizető növendék nyert elhelyezést. A tanitónőképzö tanári testületé a gör. kath. hitoktatóval és az óraadókkal együtt 12 tagból állt; a polgári iskoláé pedig 9-ből. Az elemi iskolában, a mely „gyakorló iskola“ jelleget vett fel, egy tanítónő működik. A tananyag kimutatása után a tanulók névsora következik. Az érdemjegyeket nem közli az értesítő. Csupán az általános osztályzat olvasható a statisztikai táblázatból. Az elemi iskolába 23, a polgáriba 118, a képzőbe 89 növendék iratkozott be. Évközben az elemi iskolából 1, a polgáriból 9, a képzőből 7 növendék lédéit ki Haláleset 3 fordult elő. Az elemi iskolában 5, a polgáriban 26, a képzőben 3 növendék végzett kitűnő eredménynyel. A bukott tanulók száma kicsiny. * 5. Az ungvári Drugeth- és Kossuth-téri áll. elemi népiskolák Xl-ik értesítője az 1904—1905. tanévről. A tanítótestületek közreműködésével szerkesztették Takács László, a Drugeth-téri áll. elemi népiskola igazgatója, Szabó József, a Kossuth-téri áll. elemi népiskola igazgatója. A 79 oldalra terjedő és könnyen áttekinthető kettős értesítő első helyen az ungvári állami népiskolák elöljáróságát közli névszerint. A) A Drugetli-téri iskola. Az igazgatói jelentés részletesen kiterjeszkedik az óv fontosabb eseményeire, melyekből különösen kiemelendőnek tartjuk a következő két rendelkezést: Október hó második felében gazdasági irányú ismétlőiskola szerveztetett és pedig külön fiuk, külön a leányok részére. Összesen 41 fiút és 48 leányt vettek fel a gazdasági ismétlőiskolába. Fontos újítás az is, hogy az V. és VI. fiúosztályban a rajztanitást miniszteri rendeletre Harmath Ödön agyagipari szakiskolai rajztanár látta el, Ebben a helyes rendeletben az a körülmény vezette a minisztert, hogy az említett osztályok tanulói nagyrészt ipari pályára lépnek. A tantermek száma 12 volt, igy a tanítást az igazgatóval együtt tizenkét tanító végezte. A tanulók száma 696 (332 fiú és 364 leány) volt. Összesen 102 növendék bukott meg. B) A Kossuth-téri iskola. Az iskola lelkes igazgatójának jelentése megvilágit'a az iskola működését Két osztálynak szétválasztása szükséges volna, de nincs helyiség. „Hisszük azonban — írja a jelentés — hogy vármegyénk kiváló érdemű és nagy ügybuzgalmu kir. tanfelügyelője, a kinek iskolánk már eddig is annyit, úgyszólván mindent köszönhet, már a legközelebbi jövőben meg fogja találni a módját ezen állapot végle ges megszüntetésének.“ A gazdasági ismótlőiskola itt is szerveztetett, de csak leányok részére (46 növendék iratkozott be). Ez az iskola azonban itt nem vált be, helyette szükség volna szabászati és varróiskolára. A tanítótestület 11 tagból állt. A tanítók társadalmi működése nincs kitüntetve. Az igazgató ebbeli működése (Közművelődési Egyesület, Gyermekbarál Egyesület, Vármegyei Tanítóegyesület pénztárosa stb.^ dicséretes. A tanulók száma 598, a bukottaké 77. Mindkét iskolában szeptember hó 1-től 4-ig bezá rólag tartják meg a beiratásokat.
