Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-08 / 2. szám
2. oldal. TJ 1ST CBr 2. szám. hogy egyes háziurak magánérdekei miatt a köz jövedelméül szolgáló épület minden további czól kijelölése nélkül egyszerűen megsemmisittessék. A Fekete Sas jelenlegi telkéért — a szükséges utczaszabályozás keresztülvitelével — 40,000 K-t ajánl fel a jelenlegi bérlő, aki esetleg hajlandó 35 éven keresztül a telek vételára czimén 4000 koronát fizbtni, a mi az időközi kamatok nélkül is 70,000 koronát tesz ki. Az ajánlattevő kötelezi magát ezenfelül a Fekete Sas telkére egy egyemeletes, csinos épületet emelni, aminek évi községi pótadója szintén felmenne vagv 1000 K-ra. Feltéve, hogy a Fekete Sas telkének további értékesítése ügyében ennél jobb ajánlatot nem kapna a város, kérdem, lehet-e, szabad-e ez ajánlatot el nem fogadni csak azért, mert egyeseknek úgy tetszik, hogy a radvánczi-utezából a Bozos-utczába, no mega Kossuth- tórről a belvárosba lássanak ? s ezen kilátásnyerés mellett házaik értékében is gyarapodás idéztessék elő. Én azt hiszem, hogy nem! A dolog még azok által is nagyon meggondolandó, akik tisztán és önzetlenül város-szépészeti szempontból szeretnék a Fekete Sas telkét üresen álló teleknek hagyni. Ungvár városának szükségletei évről-évre rohamosan emelkednek, anélkül hogy jövedelmei fokozódnának, hacsak a pótadó-emelést nem vesszük annak. Ennek bizonyításául legyen elég felhozni, hogy még 1896-ban 167,980 K 46 f adóalap mellett a községi pótadő csak 43°/o volt, addig az 1904. évben 196,716 K 84 f adóalap mellet az már 70°/o-ra rúgott. No már kérem, amikor pedig a radvánczi-utczai házak megvédése czéljábó a füzesi part-erősités költségére 14,000 K kell, a Day ka Gábor-utczai part építési költségére szintén annyi, mikor utczáink nagy része csatornával, járdákkal ellátva nincs, holott most már biztos dolog, hogy csatornát és járdát az uj kövezetvám-alapból nem szabad építtetni, igazán nagy könnyelműség volna a városnak 3000 K évi jövedelmet eldobnia magától, a Kossuth-téri háziurak kedvéért. Hogy a Fekete Sas helyéről elrepül, illetve szét- hányattatik, ez nagyon helyes! De hogy a város e piszokfészeknek széthányásá- val együtt lemondjon 3000 K évi jövedelemről, ezt nem bírjuk elhinni s reméljük, hogy a közönség, a képviselőtestület többsége nem is fogja ennek bekövetkeztét megengedni. A téli fűtés. A leglényegesebb czélja a fűtésnek : egészségünk fenntartása; e tekintetben azonban eltérők a vélemények. A főczél tulajdonképen mindig egy és ugyanaz : a test melegét nem engedni nagyobb mértékben meg- fogyni, mint aminő mértékben az természetes utón képződik. Habár minden ember belsejében jelentékeny fokú melegség van is, mégis télen csaknem egyaránt érzékenyek vagyunk, amikor fázunk, azaz ha a bennünket környező levegő oly hideg, hogy a test melege azzal sokat oszt meg, vagyis túlságosan meghűl. Mégis a jólérzéshez megkivántatik, hogy a testünket környező levegő hidegebb legyen, mint testünk és ezért valóban csak oly szobában érezzük jól magunkat, melyben a levegő jelentékenyen hidegebb, mint testünk, ahol tehát a levegővel testünk melegének egyrészét közölhetjük. Tapasztalás szerint az egészséges ember legjobban érzi magát oly szobában, melyben a hőmérő 15 fokot mutat. Arra kell tehát ügyelni, hogy a szobák, főleg azok, melyekben a gyermekek tartózkodnak, 15 hőfoknál sohase legyenek melegebbek. Aki azt hiszi, hogy jót tesz a gyermekeknek, ha számukra jól bemelegíti a szobát, téved, mert csak a test belső tevékenységét csökkenti náluk s igy tunyákká, álmosakká válnak. Pár fokkal csekélyebb hőség elevenekké és vidorakká teszi őket és előmozdítja testi és szellemi egészségüket. Másként van ez az éltes embereknél. Öregkorban természetszerűen kevesebb meleg képződik a testben, mint amennyit 15 hőfokú szobában elveszít. Azonban ezeknek sem egészséges 18 hőfoknál melegebb szobában tartózkodni, mert a nagyobbfoku hőség nagyon kiszárítja a levegőt és a vérből lélegzés alkalmával sok nedvességet von el, ez okból meleg szobában jobban is szomjazunk, mint a hidegben. Sajnos, hogy éppen a szegényebb néposztály lakásai fűtés tekintetében nem előnyösek. A jobbmóduak lakása rendesen kettős ablakkal és kettős ajtóval van ellátva s ezek a szegényebbek lakásán mind hiányzanak, holott éppen itt volnának ezek, már csak takarékossági szempontból is nélkülüzhetlenek, mert a kettős ablak és ajtó jobban tartja a meleget s igy nem kell annyi fűtőanyag. A szegényebbek úgy pótolják ezt a hiányt, hogy télen zárva tartják ablakaikat és vagy soha, vagy csak nagyon ritkán szellőztetnek, miáltal a szoba levegője egészségtelenné válik. A megfelelően fűtött szoba egyik nólkülözhetlen kelléke, hogy a benne lévő levegő friss és tiszta legyen. Az egészség feltétlenül megkívánja, hogy a testet elegendő légenynyel tápláljuk, ami rossz, biizhödt levegőben csak csekély mértékben van jelen. Fontos egészségügyi szabály tehát, hogy szobáinkat télnek idején is naponként egy-két órán át szellőztessük. Az idei teleltetés. II. Irta : Kaffka Béla u. g. e. titkár. Szecskával combináltau készíthetünk másféle, úgynevezett besavanyított füllesztett takarmányt is a következőképen : Ásatunk 2 méter mély, Va méter széles tetszés szerinti hosszú vermet. Az egészséges tavaszi vagy őszi szalmából a verem szélére állított szecska- vágóu szecskát vágunk és most ha van olyan répa vagy apró krumplink, aminek az eltarthatósága előttünk kétes, ezt meg a répavágón egyidejűleg a szecska közé aprítjuk, a kétféle (de lehet többféle; igy összevágott takarmányt jól összekeverjük és a verembe erősen letapostatok, még pedig úgy, hogy a föld felszíne felett legalább 70 cmterrel legyen a halom magasabb. A jól betaposott halmot falomb vagy másféle olcsó takaróval látjuk el és az egész halmot 50—60 cmterre vastag földréteggel fojtjuk le. A verem megüllepedése után a megrepedt földrétegen látható hasadásokat, repedéseket uj föld felhányással kijavítjuk, hogy a takarmányhoz levegő ne juthasson. 3 heti állás után bátran felbonthatjuk és adagolhatjuk telelő állatainknak, amelyek jól meg is élnek rajta, a disznót kivéve. Lónak ne adjunk soha ilyen vermelt takarmányt, mert már emésztő csatornája sem úgy van alkotva, mint a kérődzőknek, és emésztési zavarokat fogna előidézni. A lónak, csikónak inkább adjunk friss szecskát és erre szórjunk valami erőtakarmányt, u. m. zab, árpa, melasz, korpa stb. Igen sokkal jobb eredményt fogunk elérni, mint a füllesztett combinált takarmánynyal, amely csak szarvasmarhának való. A veremből mindenkor 1—2 napi eleséget szedünk ki és a verem végét szalmával bedugjuk, hogy kevés friss levegővel érintkezzék. Az adagolandó vermelt takarmányra kevés marhasót szokás hinteni, hogy izesebb legyen. Vagy ha van erőtakarmányunk etetési czélból raktáron, az esetben az adagolás előtt a füllesztett takarmányhoz keverjük, vagy reászórjuk az erőtakarmányt. Ha a szalma, amelyet szecskának vágtunk, egészséges volt, az esetben felesleges hozzá keverni bármilyen erőtakarmányt, mert a szecska és krumpli vagy répakeveréken jól kitelel szarvasmarhánk. Azonban ha a hizlalás a czél, az esetben minden körülmények között szórassék ezen vermelt takarmányra vagy korpa vagy dara, avagy az az erőtakarmány, ami éppen kéznél van. Növendékmarha teleltetésnél is alkalmazásba vétessék az erőtakarmány bekeverése, mert a növendék jószág testépitósre sokat felhasznál a szervképző anyagokból. Van továbbá egy másféle eljárás a póttakarmány készítésnél is, ez a moslék vagy ivós csinálás. Ezen eljárásnál az illető erőtakarmányt forró vízzel leöntjük, leforrázzuk és folyadék-alakban itatjuk meg a takar- mányozandó állattal. Itt első sorban az a kérdés : van-e kéznél a vizforraláshoz szükséges olcsó tűzi anyag. Mert ha a tüzelőt drága pénzen kell beszerezni, az esetben nagy kiadással terheli meg a takarmány értékét és nem felel meg a hozzá kötött reménybeli eredménynek. Azonban ha van olcsó tűzi anyag, akkor igen sok előnyt biztosítunk a takarmányozás terén. Az illető izetlen, de nagy tápértékkel biró takarmány ize- sebbé lesz, vagy izesebbé tétetik más izt adó, de ke- vésbbé értékes tápanyagok hozzákeverésével. A viz mint oldó szer, forró állapotban oldó képessége meg van sokszorozva, az emésztést természetesen a folyadék alakjában felvett takarmánynál igen nagy mértékben elősegíti a gyomornak. A keverés a legjobb alakban megy keresztül, ki van zárva az értékesebb tápanyag kiválogatása a hitványabb rovására. Szóval az ivós alakban nyújtott táplálás sok előnynyel jár, igaz, hogy szorgos felügyelet és munkaszaporitást kíván, de meghálálja magát, ha — mint előre bocsájtottam —• a tüzelő anyag olcsó. A készítés már — azt hiszem — mindenki előtt ösmeretes. Az illető erőtakarmányt lehetőleg apróra zúzni, őrölni kell és ezek után forró vizet, kevés marhasót öntünk rá, a takarmányt a forró vízben jól elkeverjük, hogy csomók ne képződjenek, ha azután 15 Cel- zius fokra lehűlt, a keveréket állatainkkal megitatjuk. Itt van alkalmam szólni egy kitűnő egészséges tápanyagról, melyet más években nehezen szerezhet meg a gazda, hacsak szeszgyára nincs : ez a szesz- moslék, minden állatnak kitűnő egészséges tápláló takarmánya. A magas minisztérium körültekintésének köszönhető, hogy — tekintettel a szűk takarmánytermésre —- a szeszgyárak moslókterményeiket detail, szóval kis mértékben a gazdáknak eladhatják ez évben. Nem kell — azt hiszem —- hangoztatni, hogy akikhez közel szeszgyár van és ott eladó moslék vehető, nem fogja az alkalmat elszalasztani, hanem moslékot vesz és azzal teleltet. A szeszmoslékot is lehet mindenféle combinált takarmánykészitésnél alkalmazni, mint ivószer igen nagy értéke van az idei sanyarú takarmányszük évben. Még utoljára meg kell említenem a lombtakarmányt, mint olyant, ami kisegítő -"lem"' kínálkozik ez évben. Kétféle van itt is: az e^.vik - s:v takarmány, mikor a kis gályákká leg a lomblevelű fák leveleit —• g\ u. kötve zsombolyázzuk, szárítjuk. íúiít. .k vagy : rázzuk és úgy etetjük, vagy mikor a lomblevelű fák leveleiket lehullatva, rügygyei telt nedvdus fiatal hajtásait szedjük és azt szecskára vágva szinte vagy fül- lesztjük, vagy forrázzuk, vagy csak frissen etetjük. Mindenkópen csak takarmányszurogatum ez is, egyenértékű az egészséges őszi szalmával. Azonban ahol ilyen ágszedés engedélyezve van, és szalma meg mint sok helyen 5 K métermázsánként, hát bizony olyan helyeken igen is észszerű dolgot végez a gazda, ha pótolja a szalmát ezzel a szurogatummal, mert ha olyan módon adagoltatik, mint azt volt szerencsém megírni, mindenesetre egy nagy mennyiség értékes takarmány Megjegyzendő, hogy most a templom földje legnagyobb részében sírkövekkel van kirakva s a tiszta (felirat nélküli) kövek is hasonló nagyságúak az egyöntetűség kedvéért. A midőn a szép faragott kövekből nemrég épült, még ragyogó fehér görög templomot Aslanók a magyar honfitársunk dr. Szeim társaságában felkerestük s a sírkövek megváltoztatott elhelyezését láttuk, legelső kérdésünk arra irányult, hogy mikor, miért és mikép történt a sírok és sírkövek fekvésének megváltoztatása ? A nagyszakállu öreg görög pap, továbbá az építés volt ellenőre, Konstantinos Triandafilu, s nehány más, a templomban jelen levő tisztes öreg ember felelete az volt, hogy hét évvel ezelőtt építették újra a templomot, a mely nagyrészt fából volt s most valamivel kisebbre vették és egészen kőből építették újra. A sírköveket felemelték, az alattuk lévő sírokból a csontokat összeszedték s részint ládákba, részint zsákokba külön-külön félretették, ráírván mindegyikre nevét a sírkőről. Midőn azután a templom felépült, uj sírokat ástak s mindegyik sírkő alá a megfelelő csontokat újra elhelyezték, a sorrendre, a melyben előbb el voltak temetve, úgy látszik, nem ügyelvén. Voltak, a kik még emlékeztek a magyarok sírköveinek régi sorrendjére, úgy a mint Thaly látta és leírta. Kikérdeztük a szemtanukat arra nézve is, hogy miként találták Bercsényi és társai sírjait? Volt-e koporsójukban fegyver, ékszer, ruhaszövet maradványa s efféle ? Erre azt felelték, hogy semmit sem találtak, csak a csontokat, ezeket is koporsó nélkül. A tényállás megállapítása végett engedelmet kértünk Bercsényi sírja felbontásához. Nem sok reménységünk volt kérésünk teljesítéséhez, mert Thalynak is csak nagy alapítvány ellenében akartak erre engedelmet adni. De a kitüntető hivatalos fogadtatás, melyben minket a kormányzó részesített, megtette hatását a görögökre is, kik kíváncsian, nagy tömegben vettek körül s a sirfelbontáshoz az engedelmet nehézség nélkül tüstént megadták és munkásokról is gondoskodtak. Csakhamar hat izmos ember állott elő feszitő vas- rudakkal s a Bercsényi sírköve mellett álló üres kisebb kőalapot czement összefoglalásától megszabadítva, majd egy másik görög feliratú sirkövet felemelve s el- távolitva, hozzáférkőztek Bercsényi hatalmas márvány sírkövéhez. A nehéz, vastag sírkő felemelése s tovább gördítése nem csekély erőfeszítésbe került. Megille- tődve, feszült várakozással néztük a műveletet. A mint szabaddá lett a sir, ásóval és lapáttal kezdték kiemelni a nyirkos tengeri homokot, melynek felső rétegéből márványkődarabok kerültek elő. Valószínűleg a sírkő aljáról töredeztek le, mikor ide helyezték. Nehányat félretettünk és elhoztunk emlékűi. Mintegy 30—40 cm, mélységben csontok mutatkoztak. Az ásást beszüntetvén, sajátkezüleg emeltem ki a homokrétegből az egyes csontdarabokat, melyek minden koporsó vagy burkolat nélkül voltak egymás mellett elhelyezve. A mint a koponya előkerült, összehasonlítottuk Bercsényinek a Thaly Kálmán nálam levő könyvében kiadott arczképével s megállapítottuk, hogy a koponya megfelel az arczkép után képzelhető alkatnak. Korát dr. Szeim fogorvos hazánkfiától kérdezvén, ő a fogak állapotából 60—65 éves férfi koponyájának ítélte. (Megjegyzendő, hogy ő nem tudta, hogy Bercsényi 61 éves volt, mikor meghalt.) Fájdalommal látván, hogy Bercsényi csontjai koporsó nélkül vannak elföldelve a tengeri homokba, mindenekelőtt egy sirláda hozataláról intézkedtem, megbízatást adván dragománunknak, hogy egy megfelelő, rézlemezzel bevont ládát hozzon, a minőt az ottani bazárokban láttunk volt. Midőn ezzel megérkezett, beleraktuk a homoktól megtisztított csontokat a koponyával, s dr. Szeim hazánkfia által lefényképeztettiik a koponyát is minden oldalról. Azután bezártuk a drága csontokat az uj sirlá- dába; a kulcsot eltettem s a ládát elhelyezvén a sírba, ismét elföldeltettük. Márton Mátyás ó-kanizsai prépost-plébános imát mondott velünk együtt a nyitót sir felett; a görög pap pedig felöltvén papi díszét s meggyujtván a templomi gyertyákat, megáldotta az újra eltemetett hamvakat s a' sirt kegyeletes érzéssel újra lezárattuk. Azután (immár beesteledvén) a munkásokat egy aranynyal megjutalmazva, a templom javára s a helyreállítás munkálataira és a bcszentelő papnak megfelelő pénzösszeget juttatva, a kath. parochiára mentünk és a sirfelbontás történetét jegyzőkönyvbe foglaltuk. A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainai, f "* § M 0 úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. f m m M/g Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. *— Kellemes szaga l Jl /gg és jó ize miatt a gyermekek is szeretik, a gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg wM 1/ t fif’Cj -------------------------------------------------------- alanti czéggel legyen ellátva; 1 " T. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). ________________731,52—20G gf
