Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-29 / 5. szám
49. szám. — XX111. évfolyam. BE REG Beregszász, 1897. deczember 5. Vármegyei közélet. 1181. szám. Beregvármegye főispAtja. Van szerencséin az állandó választmány tagjait a folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor a vármegye székházának kis tanácstermében a 14-re kitűzött rendkívüli közgyűlés tárgyalásának elő készítése czéljából tartandó ülésre tisztelettel meghívni. Beregszász, 1887. deczember 2 Dr. Hagara Viktor, főispán 1182. szám. Beregvármegye főispánja. Van szerencséin a törvényhatóság tagjait több sürgős elintézést igénylő ügy tárgyalása czéljából folyó hó 14-én délelőtt 10 órára a varmegye székházának nagytermébe rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívni. Beregszász,. 1897. deczember 2. Dr. Hagara Viktor, főispán. 28789/K. I. szám. Beregvármegye alispánjától. A folyó deczember hó 14-dik napján megtartandó törvényhatósági bizottsági gyűlés tárgysorozatát következőkben van szerencsém közzétenni: 1. Klotild főherczegnő Ő fensége köszönő irata a törvényhatóság azon határozata felett, melynél fogva Beregvármegye közönsége a László gyermekotthon jótevői körébe lépett. 2. M. kir. belügyminister ur ő nagyméltósága 86674/97. sz. körrendeleté, melynek kíséretében Magyarország külön czimerének a magy. szt. korona országai egyes tett czimerének lenyomatait és azok leírásait közzététel végett megküldi. 3. Földmivelésügyi m. kir. minister ur ő nagyméltósága 52964/97. sz. rendelete a faiskolákról és fásításról alkotandó törvényhatósági szabályrendelet tárgyában. 4. Földmivelésügyi m. kir. minister ur ő nagyméltósága 60221/97. sz. leirata, melynek kíséretében megküldi a vármegyei gazd. egyesülethez a mezőgazdasági ismeretek terjesztése ügyében intézett felhívását s felszólítja a vármegye közönségét, hogy annak végrehajtását pártfogásában és támogatásában részesítse. 5. M. kir. pénzügyminister ur ő nagyméltósága 57341/97. sz. leirata a ruthén nép érdekei felkarolása tárgyában hozzá intézett törvényhatósági felterjesztésre. 6. A nagyméltoságu in. kir. közigazgatási bíróságnak a bótrágyi községi biróválasztas tárgyában kelt törvényhatósági bizottsági határozat ellen beadott panaszra hozott ítélete. 7. Zólyom vármegye közönségének átirata az 1848-iki hazai események félszázados évfordulója megünneplése tárgyában az országgyűlés képviselőház'ához intézeti feliratuk támogatása iránt. 8. Az országos nemzeti szövetség kérvénye a Szt. Gellért hegyen építendő pantheonra vonatkozólag az országgyűlés képviseíőházához benyújtott emlékiratuknak pártoló felirattal leendő támogatása iránt. 9. A siket-némák kolozsvári országos intézete felügyelő bizottságának kérvénye intézetük anyagi támogatása iréjnt. 10. A bíráló választmány a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok 1898. évi névjegyzékét összeállítván, beterjeszti. 11. Az igazoló választmány jelentése a választott törvényhatasági bizottsági tagok névjegyzékének összeállításáról. 12. A törvényhatósági úthálózat megállapítására vonatkozó javaslattétel czéljából alakított küldöttség jelentése, továbbá Beregszász város elöljáróságának a beregszász-vásárosnaményi thatósági ut államosítása a . Beregszász—Darócz -Gelénes barabási viczinális útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba leendő felvétele iránti kérvénye és végül a törv. hat. utak kiépitése czéljából felveendő kölcsön összegeitek megallapitása. 13. Alispáni előterjesztés az 1898. évi tavaszi és őszi rendes közgyűlések kitűzése tárgyában. 14. A vármegyei közigazgatási bizottság 2057/97. sz. átirata a Beregszász és ilosva között létesítendő távbeszélő vagy távirati összeköttetés létesítése, a szövő és faipar háziiparszerü üzésének meghonosítása, végül: az 1885. évi XXI11. t.4 S *cznek a kender áztatás szabályozásáról intézkedő részei módosításának kezdeményezése tárgyában. 15. A munkácsi járás főszolgabirájának jelentése a várpalankai that. bizottsági tag választó kerületben Markovics Fal bizottsági tag eltávozása folytán megüresedett that. bizottsági tagsági hely betöltése érdekében a választás kitűzése és választási elnök kiküldése iránt. 16. Alispáni előterjesztés a munkácsi lóavató bizottságnak néh. Günther Ágoston halála folytán megüresedett elnöki állása betöltése tárgyában. 17. Beregszász város képviselőtestületenek 25/97. sz. határozata a város tulajdonát képező kötményezett italmérési kártalanítási kötvények értékesítése, s vételáruk felhasználása tárgyában. 18. Munkács város polgármesterének előterjesztése a városi képviselő választás elnökének és az igazoló választmány helyettes elnökének kiküldése tárgyában. 19. Hajdú József munkácsi lakosnak a városi képviselőtestület 4694/97. számú határozata elleni felebbezése, mely határozat értelmében nevezett Cseh Lajos polgármester elleni fegyelmi panaszával elutasittatott s feljelentése a benne foglalt becsületsértés, rágalmazás és hamisvád miatt leendő hivatalbóli eljárás czéljából a kir. ügyészséggel közöltetni rendeltetett. 20. Stark Adolf, Apfeldörfer Lázár és Apfel- dörfer Sulemnek Munkács város képviselő estülete 7628/97., 5651/96, 5660/96. számok alatt kelt határozatai elleni fellebbezéseik, mely7 határozatok által nevezetteknek a haszonélvező polgárok közé lendő felvétele iránti kérvényei elutasítottak. 21. Munkács város képviselőtestületének 8708/96. és 5102/94. számok alatt kelt határozatai Kovács Mária és Ödön munkácsi 2026. tjkvi 520. hrsz., illetőleg Kőszegi Imre ugyanottani 1091. tjkvi 519. hrsz., 97. öi. sz, ingatlanai megvásárlása tárgyában. 22. Újhelyi Ignácz felebbezése, Gorond község képviselőtestületének 1897. évi julius 6-án kelt azon határozata ellen, mely szerint Ackerman ■ Leopoldnak a községtől megvásárolt, de a kitűzött határidőre az erdőterületéről ki nem fuvarozott fája kifuvarozása megengedtetett. 23. Bilke község képviselőtestületének egy II. község jegyzői állás szervezése tárgyában 1896. évi november hó 18-án kelt határozata. 24. V. Namény község képviselőtestületének 1897. évi szept. hó 18-án kelt határozata Flegmáim Mózes és neje v.-naményi 46. tjkvi 52 hrzi számú ingatlanának megvásárlása tárgyában. 25. Jánd község képviselőtestületénnk 1897. I szeptember hó 11 én kelt határozata az ottani volt ! úrbéres közbirtokosokat megillető bizonyos 266 j frt 50 krnyi kisajátítási összeg kiszolgáltatása tárgyában. 26. Szuszkó és Jobbovicza községek volt úrbéresei 1897 évi julius hó 11-én kelt határozata, ,a tulajdonukat képező kőbányának Nátolya Mi- j hály es Romzsa Nesztor részére 25 évre leendő :haszonbérbe adása tárgyában. 27. Melles Mihály és társai fellebbezése Zugó 'község képviselőtestületének 1897. évi február hó I 10-én kelt határozata ellen, melyszerint Neuman ' Fischlné ottani lakos házának egy szobája község | háza gyanánt kibéreltetett. 28. A mező-kaszonyi hegyközség r . ezési szabályzata. 29. Rafajna-Ujfalu község b >•; ikossági böz- • gyűlésének határozata a nyomás-.--- . r. fentartása tárgyában. 30. Csonka-Papi község bír; >ssagi köz| gyűlésének határozata a nyomásos gazdáikon ás t'eniaitása tárgyában. 31. Barabás község birtokossági közg_ , vse I nek határozata a nyomásos gazdálkodás fenta. tárgyában. 32. Beregszász város 1898. évi költségelő- ! irányzata. 33. Munkács város 1898. évi közigazgatási, ; házi, közmunka és mezőőri költségelőirányzata. 34. Beregszász város 1896/97. évi mezőőri - pótköltségelőifányzata. 35. Badaló, Búcsú, Csorna, Gecse, Halábor, , Macsola, V.-Namény, Jánd, Gergelyi, Ugornya, l Bene, Borzsova, Csetfalva, Kovászó, Nagy-Muzsaly, J S.-Oroszi, B,-V.-Ardó, M.-Jánosi, Gát, Nagy-Gut, | Kis-Gut, M.-Vári, Surány, Asztély, Csaroda, Da j rócz, Márok, Márok-Papi, Tákos községek 1898 évi házi, közigazgatási, mezőőri és közmunka költ-, ségelőirányzatai. 36. N.-Dobrony, Kis-Dobrony, N.-Lónya, Kis- Lónya, Mátyus, Harangláb, Barabás, Cs.-Papi, Gelénes, V.-Atya községek 1898. évi házi, közigazgatási, mezőőri és közmunka költségelőirányzatai. 37. Tőkés, Bród, F.-Patak, Oláh-Csertész, Krajna-Martinka, Iloncza, Szajkófalva, Miszticze, Cserhalom, Gázló, Lukova, községek 1898. évi házi, közigazgatási, mezőőri és közmunka költség- előirányzatai. 38. B.-Rákos, Csapóczka, Iványi, N.-Rusz- kócz, B.-Szt.-Miklós, A -Hrabonicza, Szinyák, Dun- kófalva, Koczkaszállás, Igléncz, Kajdanó, Ignécz, Cserlenő, Benedike, Podhering, Kustánfalva, KölAz iró politikusok kivesztek, azaz vannak még Írok bent a parlamentben, de azokat idegen, excentrikus lényeknek tekintik, mint a hogy veszik például Trencsénben a vadon nőtt szőlőtökét. Trencsénben az csak disznóvény . . . Mit ken-s itt? Gyümölcsöt nem hozhat, nem neki való a talaj. De viszont az irók is úgy veszik a politikát, mint az énekes madarak a diófát. Rászab lanak pihenni gallyain, de tudják, hogy kigőzölgése ártalmas a hangjuknak. Legjobban lehetett megfigyelni e különös változást Jókain. Húsz év előtt őt úgy vették, mint kiváló politikust, mert nagy iró. Beszédei roppant hatást keltettek, a Terézvárosban egy hatalmas minisztert buktatott meg, zászlóit diadalmasan lehetett volna végig hordozni az ország minden kerületében. S mi történt húsz év után? Húsz év után mindenki azzal állt elő, hogy Jóakai nem ért a politikához. Lehet, hogy nem is értett hozzá de ezt minduntalan szemére vetették, üldözték vele, ujjal mutogattak rá: »Nem ért a politikához, nem ért, nem ért.« Mintha folytonos szemrehá | nyást tennének neki azért a nyomorult mandátumért : »Itt van és nem ért a politikához.« És ott volt Demkó Pál is, Urbanovszky is és ott voltak százan és százan és azoknak senki se tett szemrehányást, azok mind értettek á politikához, mert nem nyomta le őket a dehonestáló körülmény, hogy egy gyönyörűséges könyvtárt Írtak össze Magyarországnak. Szomorú dolog ez és rejtélyes. Az ember tűnődve kutat, kérdez. Mi okozta a távolodást ? Kiben van a hiba? Mikor kezdődött és mik voltak a fázisai? Meddig -fog tartani és mi lehetne az orv ossága? * * * Egy este e fölötti töprengésemben aludtam el. Álmornbam szétnyílt a fal és egy sárkány bontakozott ki belőle. (Gyakran álmodom sárkánynyal.) — Ha már annyira érdekel a théma, — szólt hozzám a sárkány, — miért nem kérdezed meg a haza bölcsét. — A haza bölcsét,? — feleltem csodálkozva. — Hiszen ő meghalt és nem felelhet. A sárkány megrázta mind a hét fejét. — O megvan, — mondá titokzatosan. — És hol található? — Szép asszonyok ujjaiban laknak a lelkek. Ejh, bolond egy álom ! — gondoltam magamban, a mikor fölébredtem. De megvallom, némileg megragadott és nem ment ki eszemből, a mit a sárkány mondott, hogy az elhalt lelkek szép asszonyok ujjaiban laknak: nem is olyan rossz Ízlés ott lakni rózsaszín körömmel fedett házikóban. Lám, a Vén kujonnak, a sárkánynak, milyen ötletei vannak! Nyilván ez ette a szüzeket abban a bizonyos fekete posztóval bevont me- sebelivárosban . . . És ime, rá nehány napra a véletlen olyan társaságba vitt, a hol a spiritismussal mulattak. Az egész esztendőt dominálta nálunk ez a divat, kivált a hosszú téli estéken. A salonokban kezdtek fade-ak lenni az élők, hát oda kellett invitálni a halottakat. Jámbor pénzváltó, ha egy ezüst forintos kerül a kezedbe, forgasd meg kegyelettel, mert királyok, költők és államférfiak lelke szaladt rajta keresztül . . . Egy ezüst forintos engedelmesen mozgott és szaladgált ide-oda két ideges asszonyka szép ujja alatt a körbe állitoit ábéczén, A lelkek pedig jöttek-mentek és felelgettek a hüledezö asszonykáknak, mint a diákok. Jöttek tarkán, XIV. Lajos, Jeanette D’Arc és agyonvert kecskeméti juhászbojtár. Az asz- szonyok pedig sikongattak, borzongtak és jegyezték a hetüket. Erre aztán nekem is eszembe jutott a sárkány mondása (nini, szinte igaz kezd lenni) és eszembe jutott a thérnám, hogy az irodalom és politika miért távolodott el egymástól s mikor kerül ismét össze? Kértem a hölgyeket, hogy kérdezzük meg Deák Ferencztől. Deák állításuk szerint megjelent s az első kérdésre, miért távolodott el a politika és irodalom egymástól, a következő sorrendben szaladgálta be a forintos a betűket: — Mert nincs együtt az egész nemzet,
