Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-21 / 21. szám

6. oldal. 21. szám. tt nsr <3­K ÜLŐ NFÉLÉK etetnek ott a falusi gazdák. Kivált csütörtökön nagy a torlódás. Most már azt szeretnők tudni, hogy mi őzéi­ből van ott az a tábla, mert olyan maiv ember nincsen, aki azt a czélt gondolná, ami fel van írva a táblára«? Hajlandók vagyunk a megfejtőnek — még ha városi hatóság valamelyik tagja fejti is meg a talányt -£ 100 finom szivart adni. * Színkör a savanyuviz udvarán. Bállá Kálmán szinigazgaló tanácsi engedélylyel szinkört épít­tet a savanyuvizi vendéglő udvarán, mely legnagyobb részben már el is készült. Az előadások — hallomás szerint — a jövő hó közepén fognak megkezdődni. * Borvásár Aradon. Azon hírnév megteremté­sében, amelyet a magyar borok a filoxera pusztításai előtt élveztek, tagadhatatlanul oroszlánrésze volt az aradi hegyaljának. — Bárhol fordultunk meg, a ma- gyarádi asztali és bakator, valamint a ménesi vörös borainkat első helyen találtuk és ezek kiváló minő­sége joggal nyitotta meg ezen hegyvidéknek a világ piaczot. A filoxera pusztításai úgy a külföld,i mint mo­narchiánk fogyasztó közönségét az Arad-hegyaljától tá­vol tartották, azonban az ottani borok jó hírneve a fogyasztó közönség emlékezetében még ma is mint a tökéletesség fogalma megmaradt. Az Arad-hegyaljai szőlősgazdák a szőlők recontruálása körül kifejtett gon­dos figyelmükért feltétlenül dicséretet érdemelnek, mert áldozatot nem kiméivé elérték azon alig remélt ered­ményt. hogy boraik minősége azok régi jó hírnevének mindenben megfelelnek. Ezen tényeket beigazolni van hivatva az Aradon f. évi május hó 27-étől 29-éig az Arad-hegyaljai Szőlősgazdák által, karöltve a Magyar Szőlősgazdák országos egyesületével rendezendő bor­vásár, melyen a borfogyasztó és kereskedő közönség ezen elsőrendű hegyvidék asztali, csemege és aszu- borait minden anyagi áldozat nélkül dús választékában megismerheti. Miután ezen borvásáron még a szak­szerű pinczekezelés minden segédeszköze is be lesz mutatva, legmelegebben ajánljuk az érdeklődő közön­ségnek, hogy ezen alkalmat hasznos és szakszerű ös- mereteink gyarapítására felhasználja. * Czégtársak virilis joga. Egyes igazoló vá­lasztmányoknak azon gyakorlatát, mely szerint a tár­sas czégek megfelelő összegű egyenes adója alapján a czégtulajdonosokat felvette virilis alapon a törvényha­tósági bizottságba, teljesen igazolta a m. kir. közigaz­gatási bíróság f. évi márczius hó ló-én tartott teljes ülésében kimondott azon elvi döntése, miszerint az a tény, hogy valaki adóját valamely társas czég tulajdo­nosaként fizeti, nem zárja ki a virilizmus gyakorolha- tásának jogát. Egyes felmerült esetekben hasonló kon­krét határozatokat hozott a közigazgatási bíróság már előbb felterjesztett ügyekben is, — most azonban Arad, Szeged és Debreczen városok felterjesztései folytán mondotta ki azon elvi határozatát, hogy a czégtagot a czég adójának reá eső hányada alapján virilis jog il­leti meg s a közig, bíróság ezen döntés a régi gya­korlattal indokolja. * Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vi­zet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet. 26—13 * Apaállatok helyes kiválasztása. Nagyfon- tosságu körrendeletét intézett most a föidmüvelésügyi miniszter a törvényhatóságokhoz az apaállatok fajtája dolgában. Gazdaközönségünknek nem kell bővebben magyaráznunk, hogy mekkora fonntossága van a jó apaállatoknak, hiszen ez bizonyítja a tenyésztés sike­rét és ez van befolyással egész vidékek állatminősó- gére. Már most szabály szerint a törvényhatóságok maguk állapítják meg a használatba veendő fajt. Ne­hogy azonban e jogból káros dolgok keletkezzenek, a földmivelósiigyi m. kir. miniszter a következő rende­letet bocsátotta ki: „Az utóbbi időben mind sűrűbben fordultak elő esetek, mikor egyes községek, birtokos­ságok vagy egyéb érdekcsoportok a törvényhatóságok­hoz fordultak az iránt, hogy részükre a tenyészkerü- leti beosztástól eltérő fajtájú, közösen használt apaálla­tok tartása engedtessék meg. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. 24. §-a értelmében a törvényhatóságok területén szabályrende­letben megállapított tenyésztői irány csakis a vonat­kozó szabályrendelet módosításával s a földmivelésügyi miniszter engedélyével változtatható meg. Az állatte­nyésztés terén mutatkozó újabb fejlemények szüksé­gessé teszik, hogy a kormányhatóság a köztenyésztés irányát illető törekvésekről és mozgalmakról folyton tájékozva legyen. De másrészt, minthogy tudomásom szerint számos ily kérelem utasittatott el a fennálló szabályrendeletre való hivatkozással akkor is, midőn figyelemreméltó gazdasági szempontok ezt kellően nem indokolják, — elrendelem, hogy jövőben e kérelmek, bárminő legyen is elintézésük a törvényhatóság részé­ről, hozzám a tett intézkedésekkel együtt felterjesztes­senek, hogy ekként a mutatkozó helyi gazdasági ér­dekeknek s az országos tenyésztés szempontjainak ér­vényesülése biztosittassék. Végül elrendelem, hogy mindazon kérelmek tekintetében, amelyek a fennálló tény észkerületi beosztásról való eltérés engedélyezésére irányulnak, a törvényhatóság határozatának meghoza­tala előtt úgy a vármegyei mezőgazdasági bizottságot, a gazdasági egyesületet, mint a kerületi állattenyész­tési felügyelőt hallgassa meg. — Magyar Regényírók. Mikszáth Kálmán nagyszabású terve: egyöntetű illusztrált gyűjteménybe összefoglalni mindazt, a mi becseset teremtett száz év óta a magyar regényirodalom, — egy lépéssel újra közelebb jutott a teljes megvalósuláshoz. A Magyar Regényírók czimü hatvan kötetes gyűjteményből, a melynek tavaly karácsony előtt jeleni meg az első öt kötete a Franklin Társulat kiadásában, megjelent most a második öt kötetes sorozat, a mely Kemény Zsig­* Az „Ungvármegye területén működő Miami Tisztviselők Vidéki Köre“ megalakulása, illetve dapszabályainak jóváhagyása óta a f. évi május 7-én ártotta meg első közgyűlését. A közgyűlésen megejtett isztujitás eredménye a következő : elnökül Rónay An­al, miniszteri tanácsos s m. kir. főerdőtanácsos, alel- íökül Románecz Mihály, főgimnáziumi igazgató, jegy- műi Kiss István kir. segédt,anfelügyelő, pénztárosul docsáry Béla m. kir. adóhivatali ellenőr, számvizsgá- óul Gálocsy Zoltán pénzügyi számellenőr, választmá- íyi tagokul Aigner Ferencz pénzügyi titkár, Kelecse- íyi Ferencz m. kir. adófelügyelő, Pap János agyag­pari szakiskolai igazgató és Mazuch Ede főgimnáziumi anár választattak meg, még pedig az elnök és pénz- áros egyhangúlag, a többiek szótöbbséggel. Az egye­lhet jegyzője az évi jelentésben kimerítően ismertette ,z állami tisztviselőknek anyagi helyzetük megjavítását ízélzó eddigi mozgalmait és a Vidéki Kör keletkező­ének előzményeit; rámutatott az egyesüléstől remél- lető anyagi és erkölcsi sikerekre, majd a Vidéki Kör, alamint az Állami Tisztviselők Országos Egyesületé- iek évi működését, illetve a tisztviselők anyagi hely- ;etének javitása szempontjából tett intézkedéseit rész- etezte, végül a tömörülés szükségét hangoztatva, lelkes izavakkal hívta fel az Ungmegye területén működő Jlami tisztviselőket a Vidéki Körbe való belépésre. A körnek 107 tagja van - az alakulással járó bajlódásokat izámbavéve, ez elég szép számnak mondható, remél- ük azonban, hogy az'Üngmegyei állami tisztviselők negismerve az egyesület igazi czólját, tudatára ébred­lek az egyesülésben rejlő erő hatalmának smind- ivájan belépnek a Vidéki Körbe. A tagsági dij évi 2 mroiia, melynek fele az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének javára esik. A Vidéki Kör tagjai min­ien külön dij fizetése nélkül egyszersmind az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének is tagjai. Az uj sgyesiíletet az érdekeltek figyelmébe csak a legmele­gebben ajánlhatjuk. * A faiskolákról és fásításokról szóló vár­negyei szabályrendelet ez évi junius hó 18-án lép Jetbe. E naptól számított egy év alatt Ungvár városa ss minden nagyközség köteles legalább egy 1200— 600 négyszögöl, mindon kisközség, amelynek lakos­sága a 300-at meg nem haladja, legalább 400 négy­szögöl, egyébként pedig 800 négyszögöl területen be- ■endezendő faiskolát létesíteni. A külön faiskola léte­sítése alól 300-nál kevesebb lélekszámúnál biró közsé­gek felmentetnek ugyan, de tartoznak azon legköze- ebbi községhez csatlakozni, a mely faiskola fentartá- sára kötelezve van. * Ünneplés Havasközön Szép és megható jnneplésben részesítették a havasköziek főtisztelendő aacsinai Bacsinszky Tivadar gör. katli. lelkészt ab- 3ól az alkalomból, hogy a tan- és közügy terén szer­ied érdemei elismeréséül esperesi czimmel s jelleggel ■uháztatott fel. 14-én délelőtt 11 órakor az áll. isk. antestülete, az áll. isk. gondnoksága tisztelegtek az innepeltnél. Kraícsik Gyula áll. isk. igazgató-hely et- es, gondnoksági jegyző s hitelszöv. igazgatósági tag i tanítói kar, a gondnokság s az igazgatóság nevé­ben, idb. Matyóka Mihály a hitközség s Matyóka Gergely biró az elöljáróság nevében üdvözölték az uj ;sperest. Az áll. isk. tanulók nevében Volosin Ma- Jska IV. oszt. tanuló, a gör. kath. iskola tanulóinak levében pedig Dohanics Pál IV. oszt. tanuló fejezték £Í szerencsekivánataikat. Az ünnepelt uj esperes meg- íatottan mondott köszönetét a megtiszteltetésért Az inneplés az iskolás gyermekek éltető dalaival ért vége. * A szobránczi gyógyfürdő megnyitása. E hó 14-én nagy ünnepélyességgel nyitották meg a nagyarok Karlsbadját. A megnyitási ünnepély délelőtt i szent misével vette kezdetét, melyet Csehticzky Jó­zsef apát-esperes végzett; mise után 60 teritékü köz- jbéd volt, melyen részt-vett Szobráncz és vidékének utelligencziája teljes számmal. A pohárköszöntők sorát Csehticzky József apát nyitotta meg, ki a gyógy- urdő tulajdonosaira, a közszeretetben álló gróf Török isaládra ürítette poharát, mig Andrejczó lelkész a gyógyfürdő fáradhatatlan s nagyérdemű igazgató-orvo­sát Dr. Russay Gábor Lajost éltette; majd Király Gyula Dr. Novák Endre és a Csuha családért mondott szép felköszöntőt. Dr. Russay orvos köszönetét mondott i megjelent vendégeknek, s kérte, hogy éljenek továbbra is oly barátságos egyetértésben és szeretetben, mint azt tapasztalta 25 évi itt működése alatt. Ebéd után kezdetét vette a verseny-lövészet, melyen az I. dijat, egy Mauser vadász karabély Patay Samu, II. dijat csikóbőrös kulacs Schmiedt Géza s a III. dijat szarvashivó kürt ifj. Russay Gábor nyerte meg Este előadás volt. Szavalt: Csere Józsefnó, ki igen hatásosan szavalta el Ábrányi Emilnek „Keresem az Istent" ez. költeményét. Melodráma: előadták : a Ferencsik test­vérek ; Zalánffy Giziké és Manajló Endre egy-eg,y magánjelenetet adtak elő. Előadás után táncz követ­kezett, mely a reggeli órákban ért véget. * Tanulóleányok nyári mulatsága. A diák­majálison kívül lesz még egy kedves nyári mulatság amelyet az áll. polgári leányiskola rendez junius 3-án a Széchenyi-kertben. Most csak épen jelezni akar­juk a mulatságot és ezzel a közönség figyelmét fel­hívni reá. Városunk társadalma oly mértékben felka­rolta ezt az uj intézetet, hogy a nyári mulatság sikeréi szinte biztosnak vehetjük. Jövő számunkban a részie­leket is közöljük. * Helyreigazítás. Lapunk f. évi május 7-ér megjelent számában Traun Gyula nagykaposi körjegyző­nek Laudon Laura ungvári tanítónővel történt eljegy­zéséről közölt hírünk téves informátión alapult, miután illetékes forrásból nyert értesülésünk szerint e hir nem felel meg a valóságnak. * Köszönetnyilvánítás. A siketnémák helybeli intézete mellé megalakított ungmegyei gyüjtőbizottság- nak Perecsenyben levő albizottsága — melynek tagjai Kovássy Elememé, Sterzinger Mariska, Kovássy Elemér főszolgabíró, Rohn Szeverin gyárigazgató és Gulácsy Árpád dr. járási orvos — oly elismerésre méltó mű­ködést fejt ki, mely rövid idő alatt máris tekintélyes összeget szerzett a gyámolitásra szorult siketnémáknak. Csak nem rég registráltuk azt az örvendetes tényt, hogy a Bandin-féle gyár igazgatósága 5 éven át 100—100 koronát hajlandó az i tézetnek rendelkezésére bocsáj- tani, most meg az ottani bizottság tevékenységének ujabbi eredményéről adhatunk hirt. Mint e lap más he­lyén is olvashatni, e bizottság f. hó 14-én a perecsenyi állami iskolában egy művészileg is sikerült hangversenyt rendezett, s annak jövedelmeként 160 korona és 70 fülért juttatott alulirtnak kezeihez Adakoztak ezenkívül még: az orth. izraelita nőegylet 10 koronát, az ev. ref. el. iskola 1 kor. 70 fillért. Ez összegeket köszönettel nyugtázza Wentzel József igazgató. * A nagykároly-mátészalka-csapi h. é. vasút munkálatai erősen haladnak, úgy hogy a vasút már saját gőzgépjével szállítja a részére érkezett vas­úti küldeményeket. Értesülésünk szerint a vasút még ez óv aug. havában — valószínűleg 15-én — már megnyitható és a forgalomnak átadható lesz. * Óvó- és tankötelesek összeírása. Az 1905 — 906. évi óvó- és tankötelesek összeírása, a köz- igazgatási bizottságnak határozata értelmében az egész vármegye területén e hó 20-ától kezdődőleg jövő hó 20-ig fog megtörténni. Ungváron az összeírás már fo­lyamatban van. * Az ungvári közkórház 1906. évi költség­előirányzata elkészülvén, a kórházi bizottság által le- tárgyaltatott s jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetett. A jövő évre előirányzott ápolási napi- dij 1 K 68 fillér a jelenlegi 1 K 56 fillérrel szemben. * Urániái előadások. A budapesti Uránia Színház vidéki osztályának harmadik s egyúttal utolsó előadása f. hó 13-án folyt le, amikor „A szt. lousi ki­állítás“ ez. darabot mutatták be meglehetős érdeklő­dés mellett. A képek világosak, csinosak voltak. A szövegről azonban nem nyilatkozhatunk valami elra­gadtatással. Az előző két darab (A modern asszony, A világ urai) szövegének szép stílusa, ügyes fordulata hiányzott. Maga az előadás összevágó volt. Boszszantó volt ugyan egyszer a villany makacskodása, de ez már szót sem érdemel, nagyon is megszoktuk. A szín­ház tőlünk Munkácsra ment. * A rendőrség figyelmébe. Vannak,valahára utczaseprőink, de azért elmondhatjuk ezt az ismert közmondást: „Adtál Uram erőt, de nincs köszönet benne.“ Mert mi baszna dolgoznak az utczaseprők, hogy ha a lakosság a tisztaságra nem fektet súlyt. A kereskedők a járdára seprik boltjuk szemetjét; a sze­metet és a lebontott házak törmelékét (mint a Nagy- utczában lebontás alatt levő háztól is) zárt oldaldeszkák nélküli szekereken hordják. A szemét és törmelék per­sze lehull az utczára. Érre a botrányos állapotra fel­hívjuk a rendőrség figyelmét. A rend és erély nem árt. * Kérelem a posta- és távirda felügyelő úrhoz. Az Ung hidjától kezdődőleg egész a Kishid- utczáig már napok óta nincs levélgyüjtőszekrény. Úgy halljuk, hogy a Korona-szálló melletti szekrény javítás czéljából vétetett le s ezért vagyunk mi a szekrényt nélkülözni kénytelenek. Kérjük a posta- és távirda felügyelő urat, intézkedjék arról, hogy a szekrény azonnal vissza Sérüljön régi helyére, hogy igy mi ne legyünk kénytelenek egy-egy levél feladhatása miatt majdnem kilométernyi utat tenni. Több ujtéri lakos. * Kinos halál. Az ungvári közkórházban e hó 17-ón egy oly galicziai illetőségű egyén halt el, akii ez év február havában veszett eb az arczán harapott \ meg. A szerencsétlen ember részesült ugyan védő-ol- | tásban, de — mert a marás a fejet érte —- a baj nem I volt elhárítható. A veszett eb marásának áldozata élte I utolsó pillanatáig eszméleténél s annyira nyugodt volt ! hogy kényszereszközöket alkalmazni nem kellett. * Honvédtartalékosok figyelmébe! Köz i hírré tétetik, hogy a m. ’ kir. honvédség kötelékéhes j tartozó azon tartalékosok, akik mezőgazdasággal, vág} 1 mint gépészek csépléssel, vagy más oly foglalkozássá j bírnak, a kiknek az őszi fegyvergyakorlatra való be­hívásuk hátrányukra szolgálna, a nagym m. kir. hon védelmi miniszter urnák f. évi 14331—III. számú ren delete alapján az őszi fegyvergyakorlat helyett a folyó évi május hó 25-én hivatnak be, de csak is az eset­ben, ha ebbeli kérelmüket a városi tanács katonaügy osztályához 3 nap alatt beadják. Felhivatnak tehá | mindazok, a kik e kedvezményben részesülni óhajta nak, hogy katonakönyvükkel felszerelt kérvényüké azonnal adják be. Ungvári, 1905. május hó 19-én. Fel íöldy István városi tanácsos, katonaügyi előadó. * Eljegyzések. Berger Márton Keresztről éjjé gyezte Weisz Herman szintén ottani lakos leányát Antóniát. — Rauch Kálmán ungvári iparos eljegyezd Kruly Rózát Őrdarmáról. * Országos vásár Ungvári. A legközelebb (Áldozó csütörtöki) ungvári országos vásár e hó 29- és 30-án tartatik meg. * Iparvasut engedélyezés. A m. kir. keres kedelemügyi miniszter a Weisz és Spiegel nagyberezna fakereskedő czég által a kisbereznai kispásztélyi óí béresén,yfalvai határban a veliki és mali patak völgyé ben létesítendő öt kilométer hosszúságú keskenyvágányi gőzüzemű iparvasut épitésáre az engedélyt megadta * Kérdés. Az ungvári műmalom előtti téren égj oszlopra erősített tábla azt hirdeti, hogy a városi hatosa« rendelete folytán tilos a téren az etetés. De hát ez senkisem veszi komolyan, mert bizony nap-nap mellet

Next

/
Oldalképek
Tartalom