Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-23 / 17. szám

2. oldal. U 1>T G­17 szám. mert a legészakibb tájakon lakók, az eszkimók nem élnek alkohollal. Angliában sokan isznak ugyan; de kilencz millió ember egyáltalában nem élvezi az alko­holt. Svéd- és Norvégországban nagyon el volt ter­jedve az alkoholizmus, újabban azonban alig akad al­koholista. Ezen két ország helységeiben csak akkor szabad korcsmát tartani, ha a lakosságnak többsége beleegyezik. Hallatlan nagy az összeg, amelyet az egyes álla­mok kiadnak alkoholért. Európának csaknem minden állama többet költ szeszes italra, mint a mennyit kiad hadsei’egeire és hajóira. A hatalmas Német birodalom 1901-ben hadseregére és hadihajóért 870, kenyérért 1700, húsért 2250 millió márkát adott ki, ellenben szeszes italokért 3310 millió márkát köttött. Világos dolog ezen egy adatból is, hogy köz- gazdasági szempontból küzdeni kell az alkoholizmus ellen és pedig küzdenie kell a családnak, iskolának, társadalomnak és államnak egyaránt. De fel kell venni a harczot a polgárok egészségéért is. Bebizonyított dolog, hogy az alkohol hatásának legszomorubb oldala ennek a méregnek káros befolyása az utódokra. Száz és száz esetben lehet látni, mint dönti bajba és nyomo­rúságba a szülők iszákossága az ártatlan gyermeket, mert bizonyos az is, hogy igen sok gyermek testi és szellemi gyengeségét, hülyeségét stb. közvetve vagy közvetlenül elődei iszákosságának köszönheti. Érdeklődéssel tekintünk az alkoholizmus elleni nemzetközi kongresszus határozatai elé, hogy azok mennyire szolgálnak a mostani állapotok javítására ? Kétségtelen, hogy országszerte komoly és nagy lesz az érdeklődés a kongresszus iránt, melynek során az értekezések szocziális, pedagógiai, higiénikus és orvos- tudományi szempontból fogják megvilágítani a kérdést. Gyümölcstermelés. Irta: Kaffka Béla gazdasági egyesületi titkár. A mandula. Ott, ahol meleg, köves hegyoldalak­kal bírunk, a melyeknek rigolirozása nem fizetné ki ma­gát a talaj szegénysége miatt, de a melyek azért mész- tartalomban gazdagok és a késői fagyoknak nincsenek alá vetve, oda telepítsünk mandulát. Nem igen fontos gyümölcse bizony ez hazánknak, azonban mindannak daczára háládatos dolog a vele való foglalkozás. Vau keserű és édes fajtája, továbbá kemény és papirhéju, kis és nagy gyümölcsü, ezek a fajok azonban nem minden czélra termelhetők A legjobban kifizeti magát a nagy gyümölcsü, papirhéju mandulatermelés, mert ennek mindég van piacza. A keserű mandula gyógy- szeikészítésnél nyer alkalmazást; a többi fajok pedig elvetve, erős jó magonczok nevelésére használtatnak. Ezek azután a nemesebb őszi baraczkfáknak adnak kitűnő alanyt és a nemes mandula is ezen alanyokra lesz ojtva. Kitünőbb, nálunk honosabb fajok a következők : a keményhéju, édes nagy fajta, a bárii dupla magú és a Princesse papirhéju. A szilva. A mérsékelt éghajlat legelterjedtebb gyümölcse, de még azt is hozzá tehetjük, hogy leg­igénytelenebb és egyike a leghasznosabb gyümölcsök­nek. Hazánkban teljesen vad állapotban terem egy válfaja, ez a kökény ; félvad állapotban találjuk a du- ránczai, bori, lószilva, rozoka stb. nem magvaváló szilvákat, de ezen család legkitűnőbb egyede a besz- terczei szilva is sok helyen félvad állapotban lelhető fel elhagyott, műveletlen területeken és ez onnét ma­gyarázható meg, mert magról nőve megtartja ez a gyümölcs egyéni sajátságait, mind össze a nemesített fa többet terem és nagyobb gyümölcsöt. Van egy rossz tulajdonsága is minden szilvafának és ez nem más, mint az, hogy gyökérhajtásokat, úgynevezett fattyukat szeret tövén hajtani. Ha ezen a fattyuk a tőről némi kis gyökérrel vigyázva levágatnak és elültettetnek, az az anyatával azonos gyümölcsöt fognak hozni meg- fogamzás után. A szilvafélék kivétel nélkül kitünően értékesíthető gyümölcsöt adnak, mert nyersen, aszalva, izzé és szesszé főzve mindenkor keresett áru a keres­kedelemben. Pajtája közül a legkitűnőbb a beszterczei szilva, oválisán hosszas alakú, magvaváló, magja el­vetve a többszöri átültetés által kitünően nemesitett hosszú életű fát produkál, igénytelen, mint minden családbéli egyede. Egy ellensége van, ami sokszor megöli, elpusztítja és ez a vadvizes talajokon növő szilvafákra mindenkor végzetes : a kemény fagy, mert ott, ahol a talaj igen vizes, a szilvafa hamar kifagy. A magva nem váló szilvákból lekvárt és szeszt főzünk, azonban erre a czélra is a beszterczei szilva a legjobb, azért ültessünk, a hová csak elfér, beszterczei szil­vafát. Hazánkban hasznos, legkitűnőbb fajú szilvák a következők: muskotály beszterczei, ageni és althan ringló, nagy czukor szilva, angol czukor szilva, nagy zöld ringló, olasz nemes, piros és tarka pedrigon, Anna Späth, jeruzsálemi violaszinü, myraholán. Ezek közül iz főzés és aszalásra legjobb a beszterczei, ageni, Victoria és Jeruzsálemi viola szilva Szeszfőzésre kivé­tel nélkül mind alkalmas, éppen igy a nyersen való élvezetre is. A dió kétféle hasznot hajtó gyümölcs, mely a mi éjszaki szelektől védett völgyeinkben és hegyolda­lainkon jól prosperál. Gyümölcse úgy az iparban, mint az élelmek közül erősen használati czikk; fája pedig a legkeresettebb butorfa. Termelése igen egyszerű, semmi szakértelmet nem kívánó dolog, amennyiben elvetve a legszebb, legnagyobb és legvékonyabb héjú diót oda, a hol diófát akarunk létesíteni, elvégeztünk vele minden dolgot, mivel ezen fát sem átültetni, sem hernyózni, sem nyesni nem kell. A mély humuszu, mész- ben szegény talajt szereti; a kövecses, igen meszes tala­jon fája nem lessz hosszú életű és a dió bele meg­feketedik, elromlik idő előtt. Hazánkban honos, leg­jobb fajtái a vékonyhéju lódió, sebeshelyi puha héjú, hosszas alakú és a nagybányai papirhéju. A mogyoró, cserje inkább mint fa, vadon nő mindenütt, ahol hegyeink nem nyúlnak a fényű region túl, mert bizony a mogyoró is megkívánja a leghumus- dúsabb talajt, meleget és nedvességet. Déli és keleti fekvésű ligeteink tele vannak mogyorócserjékkel. Sza­porítása magról, dugványról és sarjaknak ültetése ut­ján történik. Az apróbb magú mogyoróból kitűnő ola­jat ütnek, a nagyobb szemű mag mint csemege érté­kesíttetik. Legkitűnőbb fajtái a fehér és vörös lambert, a hallei óriás, Bolliver csudája, gubeni óriás, trebizondei félék. Szolid gesztenye. Ezen nemes és igen jól értékesíthető gyümölcs termelésével csak fiatal gazda foglalkozzék, mert bizony vetés után a megnőtt gesz­tenyefa csak 15—20 éves Korában kezd el teremni. Csak is humuzos, mészszegény talajban fog diszleni és mivel kétlaku, tehát mindenkor csoportba ültetendő, mert gyümölcsöt nem igen kap a magános fáról. Sza­porítása magvetés utján történik, a mely czélra min­denkor a legszebb, legnagyobb olasz gesztenyét ves­sük. A széltől és késői fagytól sokat szenved, azért védett helyre ültetendő Az alma legfontosabb gyümölcsünk és ugyanazt mondhatjuk róla, amit a szilváról, hogy mindenféle alakban használhatjuk, főleg nyersen élvezve, kitűnő üdítő hatásánál fogva a gyomor működésére előnyösen hat; eltarthatóságánál fogva a legjobb téli gyümölcs; mint aszalvány, mint befőtt, a hitványabb fajták bornak erjesztve, mindenképen rá szolgál, hogy előszeretettel termeljük. Eredetileg a nálunk honos vadalmától szár­mazik és fokozatos nemesítéssel nyertük a mai fajok és fajtákat, a mi onnét is látható, hogy bármilyen ne­mes almagyümölcs magját vessük el, abból csak vad­almát termő fa lesz. Hanem alanynak azért mindenkor vadalma-magból nőtt csemetéket használjunk, mert ezek tartósabb életű fákat adnak. Az alma nem szereti a me­leg, száraz és nedvességszegény talajokat, mély hu- musu, agyagos, nehezebb hideg talajokban igen jól diszlik és fája is tartósabb lesz, gyümölcse pedig rit­kábban férgesedik annyira, mint a könnyű, meleg ta lajokon. (illetni megfontolás után ültessünk almafát földe­inkre, ezt azért bocsátom előre, hogy sokan vannak, akik ahol csak egy uj fajtát hallanak vagy látnak, már azt igyekeznek kertjükbe megszerezni. Az ültetés­nél két czél az irányadó; nevezetesen házi szükség­letre, vagy üzdészetre ültetjük az almafát; mert ha házi szükségletre ültetünk, az esetben nyári, őszi és téli fajokból ültetünk vidékünknek megfelelő 2—3 féle fajtát ; azonban ha üzdészetre ültetünk, akkor csak téli almát és legfeljebb 2—3 fajtát, de mindenkor csak a helyi klimatikus viszonyokkal megfelelő fajtát ültetünk. Hogy melyek azok a fajok, melyek legjobban megfe­lelnek egyes vidéknek, mindenkor megtudhatók Molnár István miniszteri tanácsos úrhoz intézett levél utján, azonban specziel Ungvár megyében legszebben disz- lenek : Nyári fajok közzül: nyári parmén, vaj alma, asztrakani fehér; ősziek közül: gravensteini, danzigi bordás, őszi kalvill, szürke őszi renett; téli fajok: Török Bálint, ananász renet, kórházi renet, téli arany parmen, karmeliták renetje, London peppin, parker peppin, mádai kormos, Jonathán. A körte édes, lédus, iiditő zamatosságánál fogva majdnem olyan kedves gyümölcs, mint az alma; azon­ban már nincsen olyan egészségre nézve hasznos be­folyású gyümölcs, mint az. A meleget jobban tűri és jobban is szereti, mint az alma; mészgazdag földben gyümölcse erősen köves lesz, egyebekben ültetése és kezelése, szaporítása és ojtása ugyanaz, ami az almáé, csakhogy alanyul itt vadkörtét, vagy törpe fáknál ga­lagonyát vagy birset használunk. A nedvességet és a humust, porhanyó földet jobban meghálálja, mint az alma. Értékesítés szempontjából tekintve, mindég két­szeres ára van mint az almának és mindig igen kere­sett áru. Ebből a gyümölcsből ültethetünk már azután több fajtát, de mentői több téli fajtát, mert azt igen magas áron fizetik. A maradványt, hitványabb termést jól lehet aszalni, vagy szeszfőzésre felhasználni. Kitünőbb, nálunk honos fajtái: Nyári fajok: Kálmán torzsátlan, árpával érő, nyári esperes, nyári bergamotte, lipcsei retek körte, Vilmos, zöld Magdolna ; őszi fajok: bőse kobakja, császár körte, erdei va- doncz, őszi esperes, Gellert vajoncz, izambert, mothe vajoncz, Napoleon, pisztráng, jó Lujza; téli fajták: diel vajoncz, esperes bergamotte, hardemport, Josep­hine de malines, regentin, pap körte, six vajoncz, téli esperes. A birs csakis ott tenyészik, mint délről szár­mazott gyümölcs, ahol a szőlő jól beérik; van birs­körte és birsalma. Nem valami fontos gyümölcs, in­kább cserje mint fa; törpe fák nevelésénél jó alanyul szolgál, de ez is igen szeret fattyukat nevelni. Mint jól fogamzó dugvány jó szolgálatot tesz alanykerté­szeinknek. A berkenye és niszpolya inkább mint ritka­ság, nem pedig kiváló tulajdonaiknál fogva termesztett gyümölcsfajok; a gyümölcse mindkettőnek szalmán szétterítve érik meg; egy két fát ül.etünk curiozum- kéut belőle, egyébre nem érdemes. Az orth. izr. hitközség válsága. A tek. Szerkesztő Ur szives engedőimével az alábbiakban számolok be az ungvári orth. izr. hitköz­ség kebelében kitört válság további fejleményeiről: Miként a múlt vasárnap jeleztem, úgy történt. Krón Májer hitközségi alelnök és mintegy 40 társa a hitközségi képviselőtestületi tagválasztások megsemmi­sítését kérték, és pedig nem a hitközségi választott bíróságtól, hanem a polgármestertől, mint ez ügyben szintén illetékes első fokú közigazgatási hatóságtól. A felebbezésre okot adó indokok között szerepel, hogy a választásra vonatkozólag nem tartattak be az országos szabályzat 21., 22. és 23. §§-ai, azaz a kép­viselők választásának napja nem volt legalább 14 nappal előbb meghirdetve, a szavazó-lapok közül csak 181 ol­vastatott össze, az is hiányosan, mert ezek mindegyikét nem nézte meg az elnök, hanem a nevek konstatálá- sát a szavazatszedő küldöttség tagjaira bízta. A még beadott 157 szavazólap tartalma jegyzőkönyvbe nem vétetett stbbi. Krón Májer és társai mint felebbezők azt is állít­ják, hogy szavazati joggal nem bírók is szavaztak, sőt Reismann Mihály egyházfi néhai özv. R. L.-né szavazólapját is alá akarta íratni az elhunyt gyer­mekeivel. Mint semmisítő okot felhozzák felebbezők, hogy a szavazatszedő küldöttség tagjai valósággal kortes­kedtek. Fincicky Mihály polgármester kézhez vevén a felebbezést, a következő határozatot hozta: 2115 Ungvár r. t. város polgármesterétől. i—•—* í\i \ — szám. 1 k. í. 190d. Krön Mayer és tsai ungvári lakosok, mint az ungvári orth. izr. hitközségi tagjainak panasza a f. évi április 12-én megejtett hitközségi képviselőtestületi vá­lasztás szabálytalanságának orvoslása tárgyában. Határozat. Mielőtt ez ügyben a Nmgu vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszternek 1904. évi április 23-án 97.929—904. szám alatt kiadott rendelete értelmében megindítandó eljárást elrendelném, felhívom Löw Lázár főtiszteletii főrabbi urat, hogy a panaszolt választásról felvett jegyzőkönyvet, a választást előkészítő névjegy­zéket, a választás napját közhírré tett hirdetményt, va­lamint a szavazat-lapokat is hozzám 8 nap záros határ­idő alatt terjessze be. Panaszos Kron Mayert s társait pedig felhivom, hogy az izr. egyetemes gyűlés által akotott és O Fel­sége által 1869. julius 14-én megerősített szabályzatnak a választásokra vonatkozó kivonatát, valamint helyi statumoknak szintén a választásra vonatkozó részét szintén terjesszék be hozzám. És amennyiben a helyi statútum német szövegű volna, annak hiteles magyar fordítását 30 napon belül záros határidő alatt adják be. Minthogy pedig a panasz elbírálásáig a hitköz­ségi képviselőtestület törvényes gyakorlat szerint meg­alakuljak nem tekinthető, saját kebeléből a hitközség elöljáróságát meg nem alakíthatja, annálfogva az uj képviselet további müködhetésének felfüggesztése mel­lett elrendelem, hogy a hitközség ügyeit az eddigi képviselet s illetve elöljáróság vezesse ideiglenesen. Miről érdekeltek jelen határozaton értesülnek. Ungvárt, 1905. április hó l9-én.< Fincicky Mihály polgármester. Ezt a határozatot a Szefardim-párt kinyomatta, s az összes imaházakban kifüggesztette. De kifüggesztették e határozat daczára a rabbi meghívóját is, aki az uj képviselőtestületet e hó 23-ára alakuló ülésre hívta egybe. E meghívó közzé tétele mellett a rabbi Dr. Spiczer Sándor utján előterjesztéssel élt a polgármesternél, kérve, hogy fenti határozatát vonja vissza, s ne állja útját aunak. hogy a hitközségi képviselőtestület meg­alakulhasson. Ezen előterjesztésében azt állítja a rabbi, hogy felebbezők azon állítása, mely a király által megerősített országos szabályzat 2 L, 22. és 23. §§-aira vonatkozik, tévedésen alapul, mert ápril hó 12-én nem a hitközség képviselőtestületének tagjai, hanem azok választattak meg, akik a képviselőtestületet választani hivatottak, s igy csak vélt sérelem történt. A polgármester a beadott előterjesztést határozata elleni felebbezésuek véve, az összes iratokat felkül­dötte a vármegye alispánjához, akinél a felebbezők ré­széről tekintélyes küldöttség jelent meg e hó 2l-én, A^legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg-----------------------------------------—-------------- alanti czóggel legyen ellátva; --------------------------------------------------------­F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). 731,32—52 G

Next

/
Oldalképek
Tartalom