Ung, 1904. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

2. oldal.

40. szám.

TT IsT Gr

A város kövezése ügyében Dr. Molnár Mór és több társa felebbezóssel éltek Ungvár város képviselő testületének f. évi márczius hó 24-én hozott azon határozata ellen, melyben kimondotta, hogy a radvánczi, kis- és nagyhid, szobránczi és Kazinczy-utczákon, továbbá a Széchenyi-tórnek egy részét és a Nagyutczá- nak a városházáig eső részét a kocsijárón 6 m. szélességben aszfalt burkolattal látja el. A felebbezés már az állandó választmányban élénk vitat provokált. Dr Spiczer Sándor és Beisman Bertalan az aszfalt és a város autonom jogainak épségben tartása mellett szólaltak fel. — Felebbezők koczkakővel kivánják a burkolást.

A város azért ragaszkodott az aszfalthoz, mert a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a bazalt- koczka Budapesten 1—20 év alatt 20 óv után 23 K 16 fillérbe, az aszfalt ellenben csak 17 K 25 fillérbe kerül, tehát olcsóbb. Fenti utczák aszfalttal való burkolása az előirányzat szerint ,219,720 K-ba kerülne, bazalttal pedig fenti arányt véve,jelentékeny költségtöbblettel járna a városranézve. — A törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleménye és az államépitészeti hivatal szakvéleménye alapján dr. Ország Jakab felszólalása után úgy határozott, hogy a radvánczi, kis és nagyhid, szobránczi, Kazinczy-utczák, nemkülönben a Széchenyi-tér egy része koczkakö burkolattal láttassák el, tekintettel a vidéki fuvarosok patkolási módszerére.

Dr. Russay Gábor és társainak kérvényét a járásorvosoknak évi fuvarátalánynyal való ellátása iránt, pártolólag terjesztik fel.

Koós Ernő szobrára Nagybecskereken 50 koronát adott a törvényhatóság.

Végül a főispán Szieber Ede közigazgatási gyakornokot tb. szolgabiróvá nevezte ki és ezzel a közgyűlés véget ért.

Tapasztalataim a méhészet terén.

Az Ungmegyei gazdasági egylet kész segíteni a méhészeken is, hogy helyesebb kezelés mellett nagyobb hasznot vehessenek a méhészetből. A gazd. egylet engem kórt fel, hogy a méhészet előmozdítására tegyem meg azt, amit szükségesnek tartok. Minél többet fáradok ez ügyben, annál szomorúbb állapotokat találok; igazán csodálkozom, hogy a méheknek oly helytelen kezelése mellett még teljesen ki nem pusztultak. Ez évben 74 községben több mint 200 méhest néztem meg, s elmondhatom, a Berzeviczy rendőrkapitány baján- házai méhesén kívül, egyetlen egyet sem találtam még, hogy oly hiba ne lett volna, mely igen nagyban akadályozza, hogy a méhésznek haszna is legyen a méh- tartásból, pedig megyénknek minden helye — különösen az erdős vidék — igen alkalmas a méhtartásra, milliók vesznek el a helytelen kezelés miatt mézben és viaszban.

Az egész megyét bejártam már és nem találtam oly községet, ahol méhet ne tartanának, igaz; hogy egy községben csak kevés, 3—10 méhes van, de csak azért ily kevés, mert a méhet tartóknak sincs — a gyarló kezelés miatt — hasznuk belőle. Egy méhész pl. ezt mondta: Nem ér már semmit a méhészet, a múlt évben 3 köpü méhemből lett 13, de mit ér, csak két gyenge maradt meg belőle. Lehet-é igy kedve a méhtartásra ? De ez természetes következménye volt a helytelen kezelésnek. 3-ból 131 Lehet-e kívánni is, hogy mind jó legyen. Megmondtam neki, miért nem elégedett meg egy-egy köpütől 2—2 rajjal, úgy lett volna 3-ból 9 jó családja. De 6 rajat is ad egy — úgymond — az utolsók olyanok mint az öklöm, de nem lehet neki parancsolni, hogy ne adjon annyi rajat. Éppen az a baj, hogy nem tud parancsolni, most már egy óv sem elég arra, hogy ismét 3 jó családja legyen. Mily nagy öröme volt, midőn elmondtam neki, hogy a rajoztatás- nál miként kell eljárni.

Elmondom itt is, mert igen nagy hasznára lesz a méhészeknek, ha szigorúan megtartják : Ha május 10-ig kiadja egy köpü méh első raját — mihelyt be van fogva — a levegőben röpködő 30—60 móhvel nem kell gondolni, azonnal be kell a méhesbe vinni; a rajat sohasem szabad estig a rajzás helyén tartani; a 2-od rajat adott köpüt elkeli tenni más helyre és első raját kell helyére tenni, igy több rajat nem fog adni s a 2-od raj is oly népessé lesz, mint az első. Ha pedig május 10-ike után rajzik valamely köpü, a rajzott köpüt el kell más helyre tenni és első raját helyére tenni, igy eléri a méhész, hogy jó népes törzsei lesznek és haszna is lesz belőle. A 3-ad raj a méhésznek igen nagy kárt okoz, valódi átok, mert az anyacsaládot is meggyön- giti, sokszor el is pusztul, a 2-od raj is gyenge, a 3-ad raj pedig semmit sem ér.

Még egy esetet elmondok: Zaharban, midőn a méheseket néztük, azt mondta a tanító: itt is volt méh, de kiveszett. Menjünk csak be — mondtam — nézzük meg, mi az oka, hogy kiveszett. Midőn a méhest felépítette, sűrűn körülültette gyümölcsfákkal, mig a fák kicsinyek voltak, szép hasznot adott méhe, minél jobban megnőttek a fák, annál kevesebb haszna volt a móhből. Most már a méhes teljesen árnyékban van, nincs annyi hely sem, hol a méh kiröpülhetne, ki kellett a méhnek veszni. Kimondják aztán, hogy nem lehet már mehet tartani, nincs belőle semmi haszon.

Az állam is nagy áldozatot hoz a méhészetért. Vándor-tanitója által előadásokat tartat megyénkben is,

de ezeknek nem hogy haszna volna, hanem valóságos gyűlölettel vannak iránta, s ezen nem is csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy méhészeti vándor- tanitónknak 9 megyében kell járni. A méhészeti felügyelő előírja neki, mikor és hol kell megjelennie s hogy mind a 9 megyében megjelenhessen, az előadások helyei oly távol vannak egymástól, hogy az előadások közötti idő csak arra elég, hogy egyik helyről a másikra eljuthat, az előadásra sokszor csak egy félóra jut, — mint nekem mondá, nincs ideje arra, hogy Csapon az egyik vonattól a másikig — 3 órára betérhessen hozzám.

Egy évben Nagybereznára érkezett 1/4l2-kor, 1 óra 15 perczkor indulni kellett tovább, igy 2 óra alatt be kellett mennie az állomásról, ebédelni és kimenni az állomásra, igy az előadás bizony rövid volt, hogy le ne maradjon a vonatról, mert különben vége lett volna a következő előadásnak.

Csoda-ó, ha az összegyűlt hallgatók sajnálták elvesztett idejüket, mert nem tanulhattak semmit. Egy tanító ezt irta nekem: „Az elmúlt évben a méhészeti vándor-tanár megtartotta itt az előadást, tehát ez idő szerint nincs szükségünk méhészeti előadásra." Rövid volt, de nekem sokat mondott. Röviden feleltem én is. Midőn odaértem, a környék méhészei is mind együtt voltak. Kimentünk a méhesbe, ott elmondtam, mily nagy hibák vannak a 2 köpü méh kezelésénél is.

Az előadás után az a szívélyes köszönet, melyet jutalmul nyertem, az a nyilatkozat, hogy most többet tanultak, mint eddig tudtak összesen, a tanító^ bocsánat- kérése, feledtette velem a fáradozásomat. Ők a múlt évben azt határozták, hogy többé nem kell nekik méhészeti előadás. Most már kell.

Helyes tehát a mód, melyet használok a méhészet megkedveltetésére és terjesztésére. Minden községben a lelkészeket, de különösen a tanítókat kérem fel, hogy nézzünk meg pár méhest, ott elmondom a talált hibákat s ezután tartom meg az előadást, őket is megkérdezve, mit óhajtanak tudni.

A közönséges köpükkel való méhészkedésnél 35 hibát találtam eddig, ezeket majd közölni fogom, hogy meggyőződjenek azok is, kik még nem hallották tőlem, mily szánalmas állapotban van a méhészet.

Bacskay Sámuel. méhészköri elnök.

Szarvasmarha-díj ázás.

Szeptember hó 30-án fejezte be az Ung vármegjmi gazdasági egyesület Szerednyén az 1904. évre kitűzött szarvasmarha díjazásokat. Az eredményről az alábbiakban számolok be a gazdaközönségnek.

Kapóson augusztus hó 27-én tartatott meg a díjazás, a járás főszolgabirája és állatorvosának érdeme, hogy a lakosság volt már előre értesítve s igy a felhajtás is impozáns volt. Szebbnól-szebb magyar fajta tehenek, üszők és borjukban gyönyörködtünk. A bíráló-bizottság elnöke Bernáth Zoltán. Juri-tagok Felföldy Ödön, Berzeviczy István, Kusnyiry Gyula, Markos Lipót urakból állottak. Díjazva lettek :

Bornyas tehénre

I- ső dijat nyert 50 koronát Balogh Dániel.

II- ik „ „ 30 „ Sipos János.

III- ik „ „ 25 „ Kiss István.

IV- ik „ „ 20 „ Csengery Ferencz.

V- ik „ „15 „ Tilip Mihály.

VI- ik „ „10 „ Albert János.

2—3 éves üszőjükre

I- ső dijat nyert Arvay Ödön 25 korona

II- ik „ „ Szabó Sándor 20 „

III- ik „ „ Papp István 15 „

IV- ik „ „ Gyüre Sándor 10 „

Díszoklevelet kaptak

Tóth József 2 drb. magyar tehenére,

Sipos János 1 „ „ „ ) iskei

Tóth János 1 „ „ „ / lakoKaszonyi János 1 „ „ „ J s°k

Bornemissza Kálmán borzderes 2 éves üszőre Vajkócz, Kölcsey Kende Péter veres-tarka tehenekre.

Csapon szeptember hó 3-án a díjazás már nem járt a megvárható eredménynyel, aminek a hideg esős idő is volt részben az okozója, de sok részben a kisgazdák részvétlenségének is tudható be.

A biráló-bizottság elnöke volt Felföldy Ödön. Juri- tagok Berzeviczy István, Málnásy Ferencz, Zoltán Lajos, Darvas Adolf főállatorvos voltak.

Borjas tehénre

I- ső dijat nyert Gönczy István Csap 20 korona

II- ik „ „ Laczy Ferencz „ 15 „

Üszőre

I- ső dijat nyert Juhász Mihály Csap 20 korona

II- ik „ „ Bacskay Sámuel „15 „

III- ik „ „ Szabó Béla »10

Díszoklevelet nyertek Maksa József Salamonból

1 drb. keresztezett tehén hornyával.

Szűcs István Salamonból 1 drb. 1 éves simentháli üszőre, Neumann Márton Csap 1 keresztezett tehén 2 drb. hornyával.

Szobránczon a szeptember hó 10-én megtartott';dijazás, daczára a szép időnek, a legnagyobb részvétlenség mellett folyt le, felhajtás kisgazdák részéről nem történt, 3 darab tehén, 2 bika várta a juri ítéletét. Annál szebb gyűjteményes kiállítást szemléltetett az alsóribnyiczei uradalom 78 drb. veres-tarka tehén, üsző és bika collec- ti ójával.

Biráló-bizottság elnöke voltPatay András. Juri-tagok Csuha István, Málnássy Ferencz, Stadler Mihály, Szűcs András.

Díjazva lett Imley Mihály 272 éves veres-tarka üszője 20 koronával és a ribnyiczei uradalom gyűjteményes kiállítása 3 díszoklevéllel.

Az eredménytelenség és az idegenkedés arra indította az üng vármegyei gazdasági egyesület inté- zőségét, hogy Szobránczon többé szarvasmarha - díjazást nem tart, mert már több évi meddőség és részvétlenség meggyőzték a gazdasági egyesület intéző- ségét arról, miszerint az ottani kisgazdák nem érdeklődnek a szarvasmarha tenyésztés felbuzditását czélzó intézkedésekkel szemben éppen semmit.

Szeptember hó 17-én Turjaremetén tartotta meg az egyesület nagy és szép felhajtás mellett a díjazást. Igen sok szép és jó borzderes marhát volt alkalmunk látni, a biráló-bizottság elnöke Kölcsey Kende Zsigmond. Juri-tagok Málnássy Ferencz, Plotényi Nándor, Kovássy Elemér, a járási és turjaremetei állatorvos voltak. Díjazva lettek :

borzderes tehénért

7 éves, I. állami dijat nyert Bilecz Mihály 30 koronát

6 „ II. „ „ „ Tronczics György 25

8 „ III. „ „ „ Kidora György 25

7 „ IV. „ „ „ Bandura György 20

8 „ V. „ „ Pasztelyák János 15 „

5 „ VI. „ Pasztelyák János 15

6 „ VII. „ „ „ Nyimecz Eleksza 10

6 „ VIII. „ „ „ Pescykár László 10 „

Borzderes bikáért

2 éves I-ső gazdasági e. dijat nyert Mulesza Mihály 30 K

3 éves üszőért I. g. e. dijat nyert Popovits Mihály 30 K

3 „ „ II. „ „ „ „ Tronczics György 25 „

3 „ „ III. „ „ „ „ Sternberg Bernát 25 „

2 „ IV. „ „ „ „ Kibelbek József 20 „

3 „ „ V. „ „ „ „ Koruly Miklósné 15 „

3 „ „ VI. „ „ „ „ Hlovány Mária 15 „

3 „ „ VII. „„ „ „ Kibelbek Józsefné 10 „

3 „ „ VIII. „ „ „ „ Voronics János 10 „

Díszoklevelet nyertek egy db. 5 éves borzderes tehénre Mermelstein Dávid t.-remetei lakos, továbbá Balog Bálint lelkész turja-paszikai lakos 1 db. 6 hónapos bika borjura, 1 db. 7 hónapos bika borjura, 1 db. 7 hónapos üszőborjuból álló gyűjteményes kiállításáért.

Szeptember hó 24-én Nagybereznán tartotta meg az egyesület a szarvasmarha díjazást és bár a járás főszolgabirája mindent elkövetett, hogy a néppel megértesse a reájok nézve igen szép haszonnal járó díjazás hasznos voltát, bizony igen gyér felhajtás volt. Ami ki lett állítva, az is hitványul tartott gondozatlan marha vo't. A tenyész iránynak ingadozása eredményeként a Nagybereznán felhajtott marha állományból a keresztezések formális dühöngése volt constatálható.

A bizottság elnöke volt Kölesei Kende Zsigmond. Juri-tagok voltak: Plotényi Nándor, Adamkovics Jenő róm. kath. plébános, Rochlicz Nándor, Nelxrebeczky György és a járási állatorvos. Díjazva lett:

I- ső dij Lazanyics Mihály borzderes tehene 25 k.-val.

II- ik „ Lazanyics Mihály „ „ 20 „

III- ik „ András József veres-tarka „ 10 „

IV- ik „ Bertany Mihály „ „ lü „

V- ik „ Iranócsik János „ „ 10 „

I- ső dij Balázs Elek 2 éves üszőért 25 „

II- ik „ Czibik Mihály 2 „ „ 25 „

III- ik „ Kerlik Vaszil 3 „ 20

IV- ik „ Ivanócsik János 2 „ „ 10 „

V- ik „ Sütő Ignácz 2 „ „10 „

VI- ík „ Herdinszky J. 3 „ „ 10 „

Az utolsó díjazás szeptember 30-án Szerednyén igen szép felhajtás mellett tartatott meg. Előre ijesztették a bizottságot, milyen sovány, hitvány marhát fog azon a vidéken látni és nagyon kellemesen csalódtunk, mert mindenből azt láthattuk, hogy Szerednye vidékének gazda közönsége igen is sokat törődik marha- tenyésztésével. A tenyészirány itt is ingadozik, azonban amit tenyésztenek, azt czéltudatosan, jól táplálva, tisztítva, gondozva mutatták be. Köszönetét kell a járás főszolgabirájának mondanunk, aki a gazdaság minden ágának művelésére oktatja, buzdítja járásának községi elüljáróit és gondoskodik mindenkor a gazdasági vívmányok és újítások megismertetése utján a községekben űzött gazdálkodók helyzetének megkönnyitósén.

A díjazó bizottság elnöke volt Kölcsey Kende Zsigmond. Juri-tagok voltak: Málnássy Ferencz állat- tenyésztési felügyelő, Hrabár Leontin, Muncskó Pál esperes plébános, Plotényi Nándor, Minay István, Ta- maskó Bálint, Zsaffcsák Domokos. Díjazva lettek:

I. dij (állami dij:) Junger János tehene 40 k.-val.

II. „ g. e. „ Szentimrey Ferencz „ 30 „

III. ;

................. Chira Victor „ 25

IV. „ „ „ „ Muncskó Pál „ 20 „

V. „ „ „ „ Perehuznik János „ 20

VI. „ „ „ „ Zsaffcsák Domokos „ 10 „

VII. „ „ „ „ S vanda Dániel „ 10

Siroíin,

A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik.

Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg--------------------------------------------------------- alanti czóggel legyen ellátva: ---------------------------------------------------------*

P. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). 731,52—HG