Ung, 1904. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

40. szám. Üszők. I. díj g. e. Némethy János 2 éves üszője 25 k.-val. II. „ „ „ Szentimrey F. 1 A/a „ „ 20 „ III. „ „ „ B. Kray Péter 2 „ „ 20 „ IV. „ „ „ Juhász Márton 2 „ „ 15 „ V. „ „ „ Juhász György 2 „ 10 VI. „ „ „ Majdán György 2 „ „ 10 VII. „ „ „ Némethy Zoltán 3 „ „ 10 VIII. „ „ „ Szilvássy Gy. 2 „ 10 „ Díszoklevelet nyert, még pedig különös dicséret tolmácsolása mellett I., oszt. arany díszoklevelet Dr. Romzsa Nesztor köbléri gör. kát. plébános gyűjtemé­nyesen kiállított pinzgaui tehenei, borjuaira, is II. oszt. díszoklevelet kapott Plotényi Nándor gyűjteményesen kiállított veres-tarka keresztezett üszőjeire. Ezen díjazással befejezte az Ung vármegyei gaz­dasági egyesület az 1904. évre tervbe vett szarvas- marha díjazásokat. És végeredményében azt a tanul­ságot vonta le a bemutatott szarvasmarák tenyész irá­nyából, hogy Kapos és Csap vidékén a magyar fajta szarvasmarha tenyészetet kitűnő fajú bikák beszerzé­sével még mindég a tenyésztés magas fokának nívójára emelheti kis utánjárással. A hegyvidéken a pinzgaui, a lapályokon pedig a simenthali, a havasokon a borz­deres faj az, amit cultiválni kell. Kaffka Béla, g. e. titkár. A szerednyei borvidék mintapinczéje. Szeptember hó 30-án Szerednyén — az Ung vár­megyei gazdasági egyesület kezdeményezésével — egy értekezlet tartatott a Szerednyén létrehozandó pincze- szövetkezet érdekében. Az értekezleten ifj. Tóth Károly szőlőszeti és borászati felügyelő feltárta az okokat, a miért a szövetkezet most egyelőre nem valósítható meg, bár a gazdasági egyesület akármilyen, talán még ere­jén felüli áldozatot is hozna a megvalósitás érdekében, még nem vihető az most — helyi okokból — keresztül. Azonban melegen ajánlja egyelőre Szerednyére egy mintapincze felállítását, ahol a termelők által keze­lésre beadott must, illetve bor kezeltetnék bizonyos, előre meghatározott díjért. Az értekezlet kimondotta a megalakulást és határoztatott, miszerint most választ egy felügyelő bizottságot, melynek kötelessége leend egy alkalmas pincze bérbe vevóse, annak szakszerű berendezése még az idei szüret előtt, úgy, hogy a már — körülbelül 1U0 hordó — kezelésre felajánlott bor rögtön szüret után elhelyezhető legyen. Ézen borok ott az állami pinczemester kezelése alatt fognak állani, bármikor könnyen megtekinthetők lesznek. A kezelés teljesen szakszerű és nyilvános lesz, hogy a vidéken tanulni akaró gazdaközönsóg ott a helyes kezelést el­sajátíthassa. A felügyelő-bizottság a pinczében eladásra kész borokat reclamirozni fogja, a palaczk érett boro­kat lefejteti és különböző nagyobb vendéglők, vasút­állomásokon bizománybán áruitatja. Szóval minden le­hetőt elkövet a szerednyei bornak egy jobb piacz te­remtésére, mint a mostani. Az értekezlet czélját érve, hangos éljenekkel kö­szönte meg kölesei Kende Zsigmondnak, hogy az el­nöki tisztet az értekezleten elvállalni volt szives és az értekezletet olyan mederbe vezette, mely szerint végre határozni volt alkalom és a pincze megalakult. A felügyelő-bizottság elnökéül megválasztatott: Tamaskó Bálint, bizottsági tagokul Muncskó Pál, Szabó József, Petrik Jenő, Wolf György, Keszler József, Obira Viktor, Zsoffcsak Domokos, Piathy Zsigmond és Hirtenstein Lajos. Tamaskó Bálint bizottsági elnök köszönetét mond a gazdasági egyesület képviselőinek a Szerednye-bor- vidék érdekében hozott fáradalmakért és kölesei Kende Zsigmondnak szives szavakban tolmácsolja az egész borvidék köszönetét az eredményért, ezek után az ér­tekezlet a legjobb reményekkel eltelve, feloszlott. A közönség köréből. Villanyvilágitási miseriák. Az Ungvár város világítására szolgáló villany­telep most két gazdával rendelkezik. Az egyik az ung­vári Bútorgyár, melylyel a város a szerződést kötötte, a másik az Ungvölgyi Villamosmüvek Részvénytársa­sága, melyre a villanyvilágitási kizárólagossági jogot a bútorgyár átruházta. A közmondás, hogy sok bába közt elvész a gye­rek, épp e két jogtulajdonos miatt most az ungvári villanyvilágításra is alkalmazható. Nincs ugyanis nap, hogy a közvilágitásra szol­gáló lámpák közül 10—15 fel ne mondaná a szolgá­latot, sőt ez nem csak az izzólángoknál, de még az ivlámpáknál is bekövetkezik. Az elmúlt napokban az ivlámpák valami különös vibrálást vittek véghez, je­léül, hogy a villanyt ugyan fogyasztják, de világossá­got nem adtak. M. hó 29-én este egyes utczákban csak minden második izzóláng világított, 30-án pedig sem az ivlám­pák, sem az izzólángok legtöbbje nem égett, holott a dijat az összes lángok után fizeti a város. Ezzel külön­ben majd mindennap igy vagyunk. Igazán érthetetlen állapot ez, különösen ha fi­gyelembe vesszük, hogy Ungvár város rendőrkapitánya a villanyvilágítás ellenőrzésének módját megtanulandó, a város költségén Miskolczon járt. Szeretném, nagyon szeretném tudni, vájjon a rendőrkapitány maga mikor ellenőrizte a villanyvilágí­tás hogyan való teljesítését; észre vette-e, hogy a lán­gok nem mind és még hozzá homályosan égnek; na­gyon szeretném tudni, hogy ha ezeket észrevette, s TT 1ST (3­mint a tanács ellenőrző közege a maga kötelességét teljesítette, — mégis hogyan lehet az, hogy a világító- társulat (hogy a kettő közül melyik az, ezt is szeret­ném tudni) mégis azt teszi, ami néki tetszik, nem res­pektálva még a hatósági beavatkozást sem. De azt is nagyon szeretném tudni, ha vájjon a világító-társulat tényleg meg lett-e hatóságilag intve, esetleg büntetve; hol, mikor és mily összegre? Ha pedig mindezekre a rendőrkapitány ur által kiolégitő válasz adható nem volna, ha pl. a rendőr- kapitány ur még eddig nem ellenőrizte volna a villany­világítás milyenségét, ha ez ügyben egyáltalán még eddig mit sem tett volna, akkor meg nagyon szeret­ném tudni azt, hogy hát miért is vállalkozott az el­lenőrzés teljesítésére, miért járt Miskolczon tanul- mány-utra ? Szomorú állapotok igazán! A villanyvilágitók azt tesznek egy város közönségével ami nekik tetszik, a város rendőrkapitánya pedig nem tesz semmit, ami a közönségnek tetszenék, annak javára és jogai megvé­désére irányulna ! KÜLÖNFÉLÉK. Október hó elsejével uj előfizetést nyitunk lapunkra, mely alkalomból felkérjük azon t. ol­vasóinkat, kiknek előfizetése ezen a napon le­járt, nemkülönben azokat, kik az előfizetési dijakkal hátralékban vannak, hogy az előfizetést, illetőleg a hátralékot mielőbb beküldeni szíves­kedjenek. _________ * Iskolaszentelés. Örömünnepük .volt az ür- darmai rk. híveknek az elmúlt vasárnapon. A dr. Les- senyey Ferencz szatmári kanonok bőkezűségéből épült és mintaszerüleg felszerelt uj r. k. iskolának meg- áldása volt ez. Laurenszky Ferencz őri plébános, t. ka­nonok az ő lelkes s fáradhatatlan buzgalmával mindent megtett, hogy ezt az ünnepséget feledhetetlenné tegye hívei előtt. A szertartást Bankó József ungi főesperes végezte papi asszisztencziával s az őri és környékbeli hívek sokaságának jelenlétében. A nagy mise végez­tével hatalmas körmenetben, zászlókkal s énekelve vo­nultak az iskolához, melynek felirata: „A bölcseség kezdete az Ur félelme“ jelzi az ügyes alkotásu épület ren­deltetését. Megáldás után a főesperes igen meleg han­gon emlékezett meg arról a nemes jó indulatról, mely a bőkézü kanonokot ily nagy áldozatra bírta és arról a magasztos czélról, melyet a fenkölt lelkű alapitó ezen iskola által szülőföldjén elérni óhajt. * Bucsuestély. Az ungvári kir. pénz ügy igazga- tóság mellé rendelt számvevőségnek három tagja hagyta el a közelebbi napokban városunkat. Mihaj lo vies Ár­pád számellenőr ugyanis a munkácsi szolgaoirósághoz, Moldt Karoly szamtiszt számellenőri rangban a szat- mármegyei erdődi szolgabirósághoz, Kórössy Sándor számtiszt pedig számellenőri rangban a homonnai szolga­birósághoz neveztetett ki járási számvevővé. A kineve­zettek tiszteletére a pénzügyigazgatóság tisztviselői e hó 24-én igen sikerült bucsúestélyt rendeztek a savanyu- vizi vendéglő éttermében, amikor is a pénzügyigazgató­ság részéről Aigner Ferencz titkár vett szívélyes sza­vakban búcsút a kinevezettektől. * Eljegyzés. Dr. Moosáry Miklós tb. aljegyző, törvhat. bizottsági és városi képviseleti tag, régi belső dolgozótársunk, kinek tolla „Walter Ferencz“, „Sári“ és (m. m.) jelzésű úgy komoly, mint jóizü humoru czikkekben éveken át gyönyörködtette lapunk olvasóit, eljegyezte néhai fekésházi és tabódi Tabódy Vincze és Záborszky Ernesztin kedves, művelt leányát Lenkét. — Mi részünkről is sok szerencsét és boldogságot kívánunk. * Az ungvári szüret megkezdésének idejéül e hó 10-ike állapíttatott meg a szőlősgazdáknak múlt va­sárnap tartott gyűlésén. * A siketnéma-intézet igazgató-tanácsa f. hó 30-án tartotta alakuló ülését, melyre gróf Török József főispán elnöklete alatt megjelentek: Firczák Gyula v. b. t. t., munkácsi püspök, társelnök; Kende Péter cs. és kir. kamarás, országos képviselő, Benkő József apátplébános és Hidasi Sándor ungmegyei kir. tanfelügyelő, alelnökök; továbbá Komjáthy Gábor ev. ref. lelkész, gelsei Guttmann Izidor földbirtoKos, dr. Ország Jakab városi főorvos, Deák Gyula áll polg. isk. igazgató, Báuóczy Béla várm. főjegyző, dr. Ha­ckel Sándor orvos és Székely Simon könyvkereskedő tanácstagok. Beregmegye képviseletében megjelent Szent- pétery Endre kir tanfelügyelő. Mint előadó Wentzel József, a siketnéma-intézet igazgatója szerepelt. Gróf Török József elnök rámutatván az igazgató- tanács nemes feladatára és az intézet magasztos czél- jára, mely a tanügyi kormány és Ungvár r. t. varos kölcsönös elhatározásából és együttes áldozatkészségé­ből szerveztetvén, hivatva van az északkeleti várme­gyék és a társadalom anyagi támogatása mellett e vi­dék szerencsétlen siketnemáit elhagyatott szánalmas helyzetükből kiragadni és őket erkölcsileg ős szelle­mileg önálló és keresetképes emberekké tenni, szóval őket a társadalomnak megmenteni: üdvözli a megje­lenteket s az igazgató tanács első és alakuló ülését megnyitottnak nyiivánitja. A jegyzőkönyv vezetésére felkéri Deák Gyula tanácstagot, az ülés tárgyainak is­mertetésére pedig az intézeti igazgatót. Az előadó először párhuzamot von a tanulatlan és tanult siketnéma között és ezzel rámutat a siket­némák kioktatásának szükségességére általában és a mi vidékünkre nézve különösen, azután áttér az inté­zet keletkezésének ismertetésére, kiemelvén az abban közreműködött tényezők mint dr. Wlassics Gyula volt vallás- és közoktatásügyi miniszter és annak utódja, dr. Berzeviczy Albert, dr. Náray-Szabó Sándor min. ■faf 3. oldal. osztálytanácsos, valamint gróf Török József főispán és Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő ténykedéseit, a siket- némák részére Ungváron 2 éven át fennállott tanfo­lyamot és a vallás- és közoktatásügyi miniszter leg­utolsó intézkedését, melylyel az igazgató-tanácsot ki­nevezte. A gyűlés azután letárgyalta és egyhangúlag el­fogadta az igazgató-tanács és a megyei gyűjtő- és se- gélyző-bizottságok ügyviteli szabályzatát, az intézet 1904. és 1905. évi költségvetését, foglalkozott a gyűj­tés módozataival, elhatározta, hogy az összes egyház­főktől engedélyt eszközöl ki arra nézve, hogy a tem­plomokban perselyekkel vagy egyéb utón a siketnómák javára adományokat gyüjthessen ; elhatározta továbbá, hogy megkeresi a katholikus egyházfőket, engednék át intézetünknek a lelkészek hagyatékából a siketnómák és vakok intézeteinek eddig is juttatott perczentuális részt, valamint, .hogy hívnák fel a lelkészek figyelmét arra, hogy végrendelkezéseikben ne feledkezzenek meg ez intézetről. Székely Simon és az előadónak egymást kiegészítő indítványaira elhatározta, hogy ismeretter­jesztő füzetkét ad ki, amelybe az imént tárgyalt ügy­viteli szabályzatot is felveszi. Végre az 1904—5. isk. évre felvette a következő növendékeket: Roncsák György, Tamás János, Mulesza István, Kotlár Károly, Grün- berger Ilona, Hirskovics Simon, Takács Erzsi ungvári gyermekek, Kun Gyula (Barabás, Beregm.) Rákóczi János (Szászóka, Beregm.), Kapczy Etelka (Tokaj, Zemplénin.), Kaufmann Hers (Faluszlatina, Máramaros in), Sztaroszta Margit (Bező) és felhatalmazta az el­nökséget, hogy e névsoron indokolt esetben változtas­son. Ezzel az elnöklő gróf Török József főispán az ülést berekesztette. * Névváltoztatás. A belügyminiszter Guttmann Berthold ungvári illetőségű budapesti lakos vezeték­nevének „Gazsó" névre való átváltoztatását megengedte. * Választás. Az ungvári fillérbank igazgatósága a Rákosi János elhunytéval megüresedett pénztárosi állásra egyhangúlag Weinberger Izidor ig.-tagot vá­lasztotta meg. * A honvédtisztikar gyásza. Kasza Mihály honvédszázados, a 11. honvédgyalogezred Ungvárt ál­lomásozó 3. zászlóaljának parancsnoka, rn. hó 29-én, szivszélhüdés következtében hirtelen meghalt. Az élet­erős, 45 éves közkedvelt százados halála névnapján következett be s több mint 10 órán át feküdt holtan nagyhid-utezai lakásán, anélkül, hogy valaki sejtette volna is a halál bekövetkeztét. Kasza zászlóaljparancs­noknál ugyanis névünnepe alkalmával üdvözlésre jött össze a tisztikar. Úgy délután négy óráig volt együtt a társaság s ekkor Kasza százados ledült kissé nyu­godni díványára A százados szolgája ez idő alatt dol­gát rendeson végezte, este megvetette a százados ágyát is, de a századost megszólítani akkor sem merte. így történt, hogy a százados egész éjen át holtan feküdt, anélkül, hogy valaki tudott volna róla. M. hó 30-án reggel a házbelieknek feltűnt, hogy a százados még 7 óra után sem ad óletjelt magáról, s ekkor a szobába hatolva, meglepetve látták, hogy a százados — örökre elaludt. A halálesetről azonnal értesítették a honvód- tisztikarl, s ennek intézkedése folytán elszállították a holttestet a csapatkórházba, honnét ma délután 3 óra­kor lesz a temetése. Váratlan elhunytét nemcsak tiszt­társai érzik súlyos csapásként, kik benne a legjobb akaratú s alantosainak sorsát igazán szivén viselő pa­rancsnokot vesztették el, hanem városunk közönsége is, melynek körében valóban férfias jelleménél s min­denkivel szemben tanúsított előzékeny modorával rövid ittléte alatt is őszinte rokonszenvet és tiszteletet szerzett magának. Kasza Mihály százados katonai pályáját a közös hadseregnél kezdette meg, majd átlépővé a honvédség­hez, Sopronba került állomásra. Egy év előtt vette át az itteni zászlóalj parancsnokságát s november hó 1-ón kellett volna őrnagygyá előlépnie. A kérlelhetlen halál azonban idő előtt végett szakított szép jövőt ígérő pá­lyájának. A közönségnek osztatlan mély részvéte fogja a koporsóját kisérni. Az általános részvétet keltő halál­esetről a honvéd-tisztikar a következő gyászjelentést adta ki: A m. kir. munkácsi 11. honvéd-gyalogezred tisztikara mély fájdalommal jelenti szeretett bajtársának. Kasza Mihály in. kir. honvédszázados, t. j. urnák, a 3. zászlóalj parancsnokának, a katonai érdemérem piros szallagon tulajdonosának stb. f. évi szeptember hó 29-én este, életének 45-ik évében szivszélhüdés kö­vetkeztében történt gyászos elhunyták A boldogultnak hült tetemei a református egyház szertartása szerinti f. hó 2-án d. u. 3 órakor fognak a cs. és kir. csa­patkórházból a helybeli sirkertben örök nyugalomra tétetni. Ungvár, 1904. évi október 1-én. Kegyeletünk őrzi áldott emlékét! * Rajztanfolyam iparosok számára. Az ipa­ros tanonezok és segédek rajztanfolyama ma nyílik meg az áll. agyagipari szakiskolában. A rajzórák va- sárnaponkint d. e. 8 — 11-ig tartatnak. Jelentkezni le­het bármely napon az igazgatóságnál. * A bírói letétek. A bíróság eddig, ha a bírói letét tárgyát továbbra is letétben hagyva, csupán a letéti kamatok kifizetését rendelte el, az erről szóló végzést jogerőre emelkedése után a tényleges kifizetés elrendelése végett felterjesztette a pénzügyminiszterhez. Piósz Sándor igazságügyminiszter most az eljárás egy­szerűsítése czéljából a pénzügyminiszterrel egyetértő­ig ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezte s el­rendelte, hogy a bíróságok a kiutaló vezetéseket abban az esetben is közvetlenül a letéti pénztárul szolgáló királyi adóhivatalhoz küldjék meg, ha kivételesen a bírói letéti kamatoknak a letét tárgya nélkül való ki­fizetését rendeli el s igy ezeknek a végzéseknek a pénzügyminisztériumhoz való felterjesztését a bíróságok ezentúl mellőzzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom