Ung, 1904. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

4. oldal. TT HST Gr 31. szám. * Esküvő. Salzberger Jakab turjaremetei keres­kedő e hó 26-án kötött házasságot Ackersmann Zsuzsi­val, Ackersmann Adolf turjaremetei lakos leányával. * Templommegnyitás. Az ungvári orth. izr. hitközségnek az Ujtóren épült uj temploma e hó 27-én nyittatott meg, minden ünnepség nélkül. Délután 6 órakor vitték át a nagyutczai imaházból a thórákat az J uj templomba, minek megtörténte után megtartatott az első ájtatosság, s ezzel a megnyitás, illetve templommá avatás megtörtént. * Eljegyzés. Spiegel Samu, a Rothmann és Spiegel-féle ungvári szesz szabadraktár könyvelője, e hó 2ö-ón váltott jegyet Kroó Lenkével, Kroó B. Jó­zsef munkácsi lakos leányával. * Végre nem hajtható rendelet. Ungvár város rendőrsége a nyári tűzesetek megakadályozása czéljából a következő felhívást teszi közzé: A városi tűzrendőri szabályrendelet kötelezi a város közönségét, hogy minden ház- és épület-tulajdonos, illetőleg bérlő vagy lakó házánál, épületénél kapitány-vizet, létrát, horgot és legalább két vászon-, fa- vagy érczkupát teljesen használható állapotban tartani; ott a hol kút nincs a kapitány-viz legalább 150 literes fennálló hordó­ban s minden perczben hozzáférhető helyen készletben legyen. Nagyobb házak tulajdonosai minden oltó szert kétszeres mennyiségben tartani kötelesek. A létráknak jó karban az épület ereszét kell érni, emeletes házak birtokosai kötelesek minden kéményből ereszig érő létrákat is alkalmazni Miután a hatóság tapasztalata szerint a lakosság nagy része a hivatkozott szabály- rendelet intézkedéseit be nem tartja, felhívom Ungvár város összes lakosságát, hogy ezen felhívásban foglal­taknak megfelelni, tekintettel a nyári hőség és száraz­ságra annál is inkább tartsa kötelességének, mert 8 nap elteltével minden háznál vizsgálat fog tartatni, s ezen felhívást be nem tartó az 1879. XL. t.cz. 141 —142. §§. értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog sujtatni. Minthogy azonban legtöbb helyütt a kutak ki­száradtak, az Ungcsatorna vize pedig már két hét óta le van eresztve, igy teljesen lehetetlen a rendelet azon részének, mely a kapitány vizekről intézkedik, eleget tenni. * Előléptetések a vasútnál. A m. kir. állam­vasutasok fizetésrendezósének végrehajtása a kapcsolatos előléptetésekkel megtörtént. E szerint Szabó Lajos ung­vári főmérnök a II. fiz. o. 3. fokozatába főellenőrré, Gáli P. Sándor és Bohuczky István ellenőrök a IV. liz osztály 2. fokozatába léptek elő. Örömmel közöljük egyúttal, hogy az ungvári állomásnak hosszú időn át volt közkedvelt főnöke: Bernáth Ferencz ellenőr fő­ellenőrré neveztetett ki. * Uj rend az utlevélügynél. Az útlevél ügy­ről szóló 1903. évi VI t.-cz. f. évi augusztus hó 1-én lép életbe. Az útleveleket e naptól kezdve nem a bel­ügyminisztériumban, hanem a vármegye alispáni hiva­talában állítják ki. Az útlevelet kérők a községekben az elöljáróságoknál, Ungvár városában a rendőrkapitány­nál terjesztik elő kérelmüket, mely hatóságok — ha a kérelem teljesítése ellen törvényes akadály nincs — kérelmezőről „Utlevél-lap“-ot állit ki s azt az útlevél kiállítási dijának és bólyegilletékének befizetését iga­zoló posta-takarékpénztári elismervénynyel együtt a főszolgabíróhoz küldik be, (a rendőrkapitány közvetlenül az alispánhoz), ki az „Utlevél-lap“-ot átvizsgálja s azt, ha akadályt nem lát-e fennforogva, láttamozza s a vármegye alispánjához terjeszti be. A kiállított útlevél kézbesítés végett az alispáni hivatal által a községi elöljáróságok­nak, illetve rendőrkapitányi hivatalnak küldetik ki; mely hatóságok a kézbesítést késedelem nélkül tartoz­nak eszközölni. Az útlevél kiállítási dija: napszámosok, munkások, iparos-segédek és tanonczok, cselédek és általában a szokásos napszámot meg nem haladó ke­resetből élők részére sióló útlevelekért 70 f és ezen­felül 30 f bélyegilletók. Minden más foglalkozásúak ré­szére 6 K kiállítási dij és 2 K bélyegilleték. Ha az útlevél érvényességének tartama egy éven túl terjed, a kiállítási dij kétszeresét, ha két éven túl terjed, annak háromszorosát kell űzetni. A bélyegilleték azonban mindég csak egyszeresen rovandó le. Sem az „Útlevél- lapok“ kiállításáért, sem pedig az útlevelek kézbesíté­séért dij sem a körjegyzők, sem a rendőrkapitányi hi­vatal által nem szedhető. Az útlevelek kiállítási dija a m. kir. központi állampénztárban kezelt „Kivándor­lási-alap“ javára küldetik be az alispán által. * Az ungvári közkórház alapszabályait és házirendjét a belügyminiszter nem hagyta jóvá Meg­jegyzi a minister, hogy általánosságban úgy az alap­szabály, mint a házi rend tartalmát és irányelveit he­lyeseknek találja, mivel azonbanjgen sok, az alap­szabályba nem való leírást, fejtegetést, magyarázatot, sőt esetleg csak a később bekövetkező viszonyokra alkalmazandó intézkedéseket is tartalmaznak, ezek bár a kórház alkalmazottjainak kitanitásánál s a kórházi ügykezelés megismertetésénél értékkel bírnak, — a kórházi alapszabályokból kihagyandók, úgy, hogy az alapszabályok csak a szorosan vett ügykezelést s a kórházi alkalmazottak teendőit és jogait öleljék fel. Ezek után részletes utasításokat ad a minister a módo­sításokra nézve, s végül értesíti az alispánt, hogy amennyiben a vagyon- és pénzkezelésre vonatkozó szabályokat megfelelőknek találta, igy az alispán kérelmére megengedi, hogy a kórház összes értékei és jövedelmei a kórház sajat pénztárában kezeltessenek. * Tüzek. E hó 25-én, délután 1/iS óra tájban ismét tüzet jelzett a rk. templom harangja. A Kálvária temető szólón levő czeholnyai parochia kerítés gyűlt meg; — szerencsére azonban a tűz idejekorán el- oltatott. — E hó 27—28-ra menő éjjel pedig, éjféli 1 óratajbau Ginek Miksa radvánczi-utczai háza és fa­telepének legnagyobb része lett a tűz martalékává. A kár mintegy 40,Uü0 koronára tehető. E tűzvésznél úgy az önkéntes, mint a katonai tűzoltók kitűnő szolgálatot tettek a város közönségének, amennyiben az óriási lángtengert sikerült helyhez kötniük, úgy, hogy a fel- kerekedett szél daczára sem birt a tűz tovább terjedni, Különösen hálás elismerést érdemel Harcsák János 66. gyalogezredbeli főuadnagv, a katonai tűzoltóság parancsnoka, aki vakmerő bátorsággal és teljes szak­értelemmel vett részt a tűz helyhezkötésének nehéz munkájában. * Ungmegyeik háborúja Homonnán. Ho­monnán búcsú volt a múlt vasároapon. A búcsúra nagy számban összesereglett a falusi nép a városba, az ájtatoskodók egész áradata lepte el a róm. kath. templom terét és a kálvária hegyet. De mint minden alkalommal, úgy most is verekedés nélkül nem múlt el a szent búcsú. A jeszenői kakastollu legények, mint a Japánok léptek offensivába a porubkai oroszokkal szemben. A tüzvonalban küzdők mindegyikének a kezében élesre fent 6 filléres bókanyuzó volt, s a hát­védőknek erős kődobálási fedezete alatt nyomultak egymás ellen. A csata sorsa már-már a jeszenői japániak javára kezdett eldőlni, midőn a hareztéren (Homonnán) lakó nagyszámú iparossegédek a veszedelemben forgó porubkai oroszok segítségére siettek s igy a japániakat bekerítették s heves harc után lefegyvereztók. A jesze­női hősök a Laborcz folyón keresztül vad futásnak eredtek. Egyedül Kuroki fővezérük maradt kissé vissza, kit sikerült megcsípni s kapott vagy 30 pofot. A csata Dasicsaó (Moskovits korcsma) és Haiesöng (Friedmann korcsma) között folyt le. A jeszenői japániak kudarcza szemmel láthatólag deprimálta őket, a Kuropatkinisták kisebb nagyobb fejbetörések mellett megmaradtak had­állásukban Dasicsaoban ! késő estig A jeszenőiek között óriási az elkeseredés ’semlességet megtörő iparos­legények iránt. * Tartalékbahe lyezés. A király kivételesen megengedte, hogy Pazar Zoltán Ungvári állomásozott 11. ezredbeli honvédhaduagy, a közkórház uj gondnoka, a tényleges szolgálatból ugyanezen ezred tartalékába helyeztessék. * Jegyzői gyűlés. A szobránczi járás körjegy­zői egylete e hó 14-én tartotta meg rendes negyedévi gyűlését a jószai fürdőben. Az előző gyűlés jegyző­könyvének hitelesítése, valamint Tahy Béla ubrezsi körjegyző „A jegyző kötelessége a nép érdekében“ czitnű felolvasása elmaradásának bejelentése után a gyűlés azzal tért át a napirendre, hogy az akadályo­zását igazolt Tahy Béla köteles lesz felolvasását a leg­közelebbi évnegyedi gyűlésen megtartani. Semsey Béla f.-reviscsei körjegyző „A betétszerkesztés szükségéről a szobránczi járásban“ tartott igen sikerült felolvasást, melyben utalva a járásszerte uralkodó telekkönyvi s kataszteri hallatlan állapotokra, a betétszerkesztés sür­gős szükségét bizonyította. A gyűlés a felolvasás in- tentióit teljesen magáévá téve, egyhangúlag elhatározta, hogy az egylet részéről egy emlékiratod; terjeszt fel az igazságügyminiszterhez, melyben a létező állapotok vá­zolása mellett a betét szerkesztésnek a vármegyére s itt első sorban a szobránczi járásban leendő sürgős el­rendelését kéri. Az emlékirat támogatására pedig a vármegye főispánját, a szobránczi járás országgyűlési képviselőjét s nagybirtokosait felkéri. — Ezu.án Fe­kete István szobránczi körjegyző tartott szabad előadást a „Blatta-Szenna-mocsár lecsapoló-társulati járulékok állapotáról“, melynek fonalán eleven színekkel mutat rá azokra a képtelen állapotokra, mely szerint a tár­sulat oly kivetési kimutatásokat bocsát a községi elöl­járóság rendelkezésére, melyek alapján a behajtás tel­jesen lehetetlen. Ugyanis többnyire oly nevek szere­pelnek azokban, melyek a községben már teljesen fe­ledésbe mentek, vagy olyanok, kik birtokukat rég má­soknak adták el. A gyűlés minden egyes tagja telje­sen osztozott az előadottakban és a gyűlés egyhangú­lag abban állapodott meg, miszerint a járási főszolga­bíró utján felhívja a társulatot, hogy törvényszerinti kötelességénél fogva ártéri telekkönyvóben az adó-ka­taszterrel összhangzóan a változásokat vezesse keresz­tül s a helyes kivetést ennek alapján készíttesse el, mert a régi kimutatások alapján a behajtás már telje­sen lehetetlen. Fekete István után ttrausz Mihály ti- bai körjegyző tartott igen helyes elvi s gyakorlati ala­pokra fektetett felolvasást „A községi s körjegyzők egye- süléséuek kihatása a községi közigazgatásra“ czimmel, melyért a gyűlés jegyzőkönyvi dicséretet szavazott. Ezt követte a legközelebbi negyedévi gyűlési felolvasó ne­vének kisorsolása, melyből Hauschild Lajos szobránczi segédjegyző és id. Pajor Bertalan vinnai körjegyző neve került ki. Végül a gyűlés az igazolatlanul elma­radókat jegyzőkönyvi megrovásban részesítvén — be­záratott. * Becsipett marhák. A sörház-utezában lévő uj Millénium-szeszgyárban fura eset történt csütörtök délután; a szeszgyár összes marhái, ökrök, tehenek ugyanis a kifőzött jóféle itókától becsiptek és olyan kaiamájkát jártak az udvaron, mintha marhabálon let­tek volna. A bizarr látványossághoz odacsődült a fél- város közönsége, kik kaczagva szemlélték a nem min­dennapi látványt. A szeszgyár alkalmazottjai eleinte nem tudták mire vélni a dolgot és kétségbeesetten sza­ladgáltak az udvaron ; később nyitjára jöttek az eset­nek. A gondtalan szeszfőző t. i. kiengedvén az össze­gyűlt moslékot, nem vette észre, hogy az még nincs teljesen átszűrve és a leibspeiz bő szesztartalommal ellátva került a „boldogtalan“ állatok vályújába. Később hidegborogatásokkal és jó hideg tejjel igyekeztek a bolond ifjak mámorát elűzni; de még most is katzen­jammeres az egész társaság, kik ezt a mulatást sokáig meg fogják emlegetni. * A posta köréből. A kassai m. kir. posta- igazgatóság értesíti az érdekelteket, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ez idén üresedés hiányá­ban posta- és távirdagyakornok-jelölti állásokra pályá­zatot hirdetni nem fog és hogy gyakornokjelöltek pá­lyázaton kivül sem vétetnek fel. * A csépléseknél tűzbiztonsági óvóintéz­kedések megtétele. Az utóbbi években sajnosán tapasztaltatott, hogy mind gyakoriabbakká váltak azon tüzesetek, melyek egyes községek határában az érde­keltek egész évi termését elhamvasztották. Ezen tüz­esetek legtöbb esetben azon körülmény következtében állanak elő, hogy a cséplési vállalkozók (cséplőgép tu­lajdonosok) saját anyagi előnyeiket nézve, oly időben is végeznek cséplési munkálatot, mely idő az esetle­ges nagy vihar, vagy kedvezőtlen irányú szól miatt erre teljesen alkalmatlan. Tapasztalati tény továbbá, hogy főleg szalma tüzelésnél nem fektetnek kellő súlyt arra, hogy a cséplőgép locomobiljának környéke a szalma hulladékoktól menten tartassák és hogy a gőz­gép környéke közvetlen a tüzszekróny közelében szá­raz idő esetében naponként többször fellocsoltassók, mely körülmény elmulasztása hasonlókép tűzvész elő­idézőjévé válhatik. Kifogásolandó továbbá az utóbbi időben bevett azon szokás is, hogy a legtöbb község­ben a termények nagy mennyiségben alig egy-kót szérűre liordatnak össze és ennek tulajdonítható, hogy esetleges tűz kiütése esetén az illető község terménye részben vagy egészben megsemmisül. Ennélfogva folyó évi julius hó 4-ikéről 4151. szám alatt kelt s a vár­megyei hivatalos lap folyó évi 29. számában megje­lent rendelete kapcsán az alispán elrendelte, hogy 1. Szeles időjárás esetén, midőn a szól iránya a csóplós- nól használt locomobil füstjét a buza-asztagok vagy szalma-kazlak felé fújná, a csóplés a szél megszűné­séig esetleg a szél irányának megváltozásáig beszün­tetendő. 2. A cséplósnél használt locomobil környéke a szalma és egyéb gyűlő anyagtól menten tartandó és naponként többször fellocsolandó. 3. A csóplés mindig csak a község külterületén, a községi elöljáróság által e czólra megjelölt helyen végezhető. A közbirtokosság összes terményeit egy helyre összehordani tilos. A ter­mények akként hordandók össze, hogy egy szérűn több mint 1000, azaz ezer kereszt nem foglalhat he­lyet. Szükség esetén több ily rakomány (kazal) készít­hető, de ez esetben ezek egymástoli távolsága 100 mé­ter legyen. 4. Minden cséplőgép egy jó és kifogásta­lan állapotban levő tüzifecskendővel látandó el, ezen­kívül tűzoltási czélra alkalmas tiz drb. kézi vizes veder tartandó készletben. 5. A búza asztagok azon rézzé, mely a cséplési czélra szolgáló locomobil közelébe esik, vizes-ponyvával letakarva tartandó, s a ponyva időről-időre locsolandó. 6. A búza asztagok (kazlak) közelében tűzoltási czélra szolgáló ugynevezntt kapi- tányviz helyezendő el. 7. Ezen tűzbiztonsági óvintéz­kedések ellenőrzésének elmulasztásáért az illetékes községi elöljárókat fogja az alispán felelősségre vonni. * Rákóczi hamvai Kassán. Kassa törvény- hatósági bizottsága e hó 27-iki közgyűlésén viharos lelkesedéssel fogadta a miniszterelnök leiratát, melyben értesíti Kassa közönségét, hogy a király hozzájárult azon előterjesztéshez, hogy II. Rákóczi Ferencznek, Zrínyi Ilonának, Rákóczy Józsefnek, gróf Bercsényi Miklósnak, gróf Eszter házi Autalnak, Sibrik Miklósnak és ha ehhez az általa egyidejűleg megkérdezett gróf Csáky-család is hozzájárul, gróí Bercsényi Miklósáé született Csáky Krisztina grófnőnek idegenben fekvő maradványai a kassai dómban helyeztessenek örök nyu­galomra. A közgyűlés, majd mint kegyur kijelentette, hogy hazafiui örömmel nyitja meg a dóm kapuit a szent hamvak befogadására és a miniszterelnök utján hódoló köszönetét küld a trónhoz a kitüntető kegyért, hogy Rákóczi egykori városát választotta a szent hamvak beiogadasara. A közgyűlés végre nyolez tagú bizott­ságot választott, hogy a hamvak eltemetésére a szük­séges tárgyalásokat megkezdje és ünnepies fogadtatást előkészítse. * Közigazgatási bejárás. A keresk. miniszter végleg határozott a sztrajnyán-izbugyai ut kiépítése tárgyában. Kimondotta ugyanis a miniszter, hogy Ung vármegyét ezen úttest ki burkolásához semmi érdek nem tűzi és hogy az összes költségek Zemplén vármegyét terhelik. Miután az ut rendszeres kiépítése összefüg­gésben van az uj Laborcz hid építésével, a miniszter a közigazgatási bejárást is elrendelte már, mely Fejér Elemér szolgabiró közbenjötte mellett a múlt héten foganatosítva is lett. Ez alkalommal azonban az érde­keltség megállapodásra nem jutott és egy újabb eljá­rás válik szükségessé. * Aranka-irtás és takarmányhiány. Az idei nagy szárazság a herefélék fejlődését igen károsan be­folyásolta, az elősdi aranka terjedését pedig előmozdí­totta. Az ország egyes részein, igy vármegyénkben is az egész táblákat ellepik Tallián Béla földmivelésügyi miniszter, tekintettel a takarmányhiányra, az ilyen vi­dékekre nézve akként intézkedik, hogy az aranka ir­tása a takarmányhiányra és birtokosok terhének lehető csökkentésére való figyelemmel eszközöltessék. Meg­engedte nevezetesen, hogy az olyan táblákon, amelyen az irtás csak az egész here alászántásával volna foga­natosítható, a fölszántás őszig elhalasztható s a here nyári és kora őszi sarjadzása még fölhasználható le­gyen. Föltétlenül szükséges azonban, hogy a here az arankával együtt mindenesetre az aranka magbamenése előtt a földről eltávolittassék, lelegeltessók vagy leka- száltassék. * Levegő, tiszta levegő.“ Ez minden hurutus betegségben szenvedőnek a jelszava. És tény az, hogy légkurák, ha megfelelő helyeken, szakszerűen használ­tatnak, kedvező hatással vannak. Ama sok ezer em­bernek azonban, a kiket foglalkozásuk avagy más té­nyezők abban gátolnak, hogy erdős, hegyes vidéket vagy tengeri fürdőt válaszszanak hosszabb tartózko­dásra, a „tíirolin“ valóságos áldás. Ezen szyrup, bár­mely foglalkozás megszakítása nélküt, lehetővé teszi a még oly súlyosan megtámadott légzőszervek hathatós kezelését. Már rövid használat után :— naponta 3—4 teáskanállal — szűnik a köhögés, kovesbedik a köpet, könnyebbül a légzés, javul az étvágy és a test sulyá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom