Ung, 1904. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

2. oldal. TT 2<T Gr 46. szám. hiány • 9976 K 77 fillér, minek fedezésére fog szol­gálni a 2%-os pótadóból befolyó 13.860 K, sőt feles­leg is marad kb. 10.000 K. Tóth Lajos nem fogadja el a javaslatot és kér­dést intéz, hogyan értelmezendő a jelentésben foglalt: „növekedhető hiány" kifejezés. Az alispán részletesen indokolt válaszában meg­említi, hogy rongálások a jövőben is előfordulhatnak, mi természetesen hiánylattal jár, a pótadókivetósre pe­dig azért van szükség, hogy a jövőben előfordulható javításokra alapot teremtsenek. Thuránszky Tivadar elfogadja a javaslatot, ezzel kapcsolatosan felemlíti, hogy a főgimnázium telkénél is a vármegye azon hiszemben tett áldozatot, hogy a főgimnáziumot máskülönben elviszik. A főispán kijelenti, hogy a főgimnázium más­hova elhelyezéséről szó sem volt. Ezután megejtetvén a névszerinti szavazás, a ja­vaslatot 56 igennel 8 nem ellenében elfogadták. A községi erdőkezelési alapot megszüntették és a meglevő 221 K 80 fillért az erdei alapba utalták, hasonlólag a phyloxera alap által a volt vármegyei szőlőtelep betelepítési költségeinek fedezésére a mező- gazdasági alapból kölcsön vett 1832 K 02 f. tartozást leírták és a fennmaradt 8 K 34 f-t a mezőgazdasági alapba utalták be. Az 1905. évre szóló legtöbb állami adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékét tudomá­sul vették. Az 1904. év végével 65 bizottsági tag lép ki; a rendes választás november 23-an, a pótválasztás deczember 3-án lesz. Egyúttal a választási elnököket is megválasztották. Az elnökök névsora a .következők: a nagyberez- naiban Adamkovich Jenő, a bezőiben Horátius Pál, a csapiban Makucz Gyula, a császlócziban Kende Zsig- mond, a csicseriben Szabó Endre, az ungdarócziban Dőry József, az őriben Fekésházy Gyula, a jenkeiben Patay András, a nagykaposiban Mokcsay Sándor, a havasköziben Bacsinszky Tivadar, a mátyócziban Ber- zeviczy István, a pályiniban Kulin Aurél, a pálócziban Pekáry Pál, a perecsenyiben Takács József, a korlát- helmecziben Plotényi Nándor, a turjaremeteiben Ko- vássy Elemér, a szerednyeiben Kende Mihály, a szobrán- cziban Szóráth János, a fenyvesvölgyiben Kótán László, a szürtheiben Tóth Lajos, a tibaiban Tomcsányi István, az ungváriban I. Dr. Spitzer Sándor, az ungváriban II. Komjáthy Gábor, az ungváriban III. Lám Sándor, az ubrezsiben Rónay Árpád, a vinnaiban Stadler Mi­hály, a zalacskaiban Naményi Antal. Tamási József perecsenyi lakos Perecseny köz­ség képviselőtestületének azon határozatát, melylyel Méhely Gyula körjegyzőnek mint bérlőnek az állami iskola czéljaira átengedett 900 □-öl telek kártalanítása fejében 800 K egyszer s mindenkori kártalanítást sza­vazott meg, megfelebbezte. A törvényhatósági bizottság, annak megjegyzésével, hogy Tamási a felebbezésre nem volt jogosult, a kártalanítás összegét egy erre a czélra kiküldött bizottság becslése alapján 134 koro­nában állapította meg. A József főherczeg szanatórium egyesület díszes kiállítású, az uralkodócsalád fascimilóivel ellátott em­lékkönyvet ad ki, melyet a jótékonyczélra való te­kintettel 100 K értékben a bizottság is megrendel. Perecseny község képviselőtestülete országos vásár engedélyezését kérte. Mivel azonban ez úgy Ungvár, mint Nagyberezna község bérjövedelmének hátrányára volna, a közgyűlés úgy határozott, hogy a község ebbeli kérelmét a kereskedelmi miniszternek nem véleményezi, ellenben a minden szerdán tartandó hetivásár tartásának engedélyezését pártoló vélemény- nyel terjeszti fel. Tomcsányi Kálmán nagygejőczi körjegyzőnek a még 1903. évre megszavazott személyi pótlékát az alispáni határozat megváltoztatásával engedélyezték. Ungvár város 1903 évi gyámpénztári számadá­sát jóváhagyták. A városi kórházi hiány fedezésére a képvise­lőtestület 32,000 K kölcsön felvételét határozta el, úgy­szintén a városi vízvezeték előmunkálataira szükséges 10,000 K felvételét is. A t. főügyész az elsőnél a köz­ségi törvény 110. §-ára alapított ok, a másiknál pedig azon okból, hogy a kötvény szövege a közgyűlésen tárgyalva nem lett, a határozatok elutasítását vélemé­nyezte. A közgyűlés a város érdekét tartva szem előtt, a határozatokat jóváhagyta. A sztrajnyáni vámos hid vámszedési jogára nézve az eddigi bérlőkkel kötött szerződés f. évi ok­tóber 4-én lejárt és a vámszedési jog engedélyezésére vonatkozó eljárás még végleg befejezve nem lévén, a közgyűlés felhatalmazta az alispánt, hogy az engedé­lyezés beérkeztéig a vámszedést házilag kezelje. A Dr. Márton Sándor és Zilahi Dezső által szerkesz­tett „Egészség" naptárt a községek részére megrende­lik olykópen, hogy egyes példányok a tanítóknál álljanak. Több átirat tudomásul vétele után a közgyűlés véget ért. ... ......-.............-.......— -' ■ ■■ ■ ■ ----- -------- -. ac A Közművelődési Egyesület köz­gyűlése. — 1904. november 10. — Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület, mely vármegyénk nagyérdemű főispánjának kiváló vezetése mellett híven szolgálja czélját: a Közművelődésnek magyar nemzeti szellemben való terjesztését és fejlesz­tését, meglehetős érdeklődés közt tartotta meg rendes közgyűlését. A vármegyeháza nagyterme volt a gyűlés szín­helye. A tagok közül ott láttuk gróf Török József fő­ispán, egyesületi elnökön kívül Lőrinczy Jenő alispánt, Hidasi Sándor kir. tanfelügyelőt, Bánóczy Béla vár­megyei főjegyzőt, lapunk főszerkesztőjét, Bománecz Mihály kir. kath. főgimnáziumi, Pap János áll. agyag­ipari szakiskolai igazgatókat, Berzeviczy István, rend­őrkapitányt, stb. Az elnöklő főispán hosszabb beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. A lelkes és lelkesítő beszédből a közművelődés ügye iránti szeretet melege sugárzott ki. „A közművelődés — úgymond — a mai kor stigmája; alig van város, a mely ezt nem vallaná." Néhány szó­val említést tett az elnök a régebbi egyesületről, a mely után több évi hallgatás következett. A mikor arról volt szó, hogy a szunyadó régi egyesületet felélesszék, illető­leg újra megalkossák, örömmel ment bele, mert erős lélekkel hitte, hogy olyan egyesületet alkotnak, mely­nek működése meg fog felelni a kivánalmaknak. Nagyon szívesen állt az egyesület élére, mert érezte, hogy jó ügyet fog szolgálni. A megalakulás után az érdeklődés megfelelt hitüknek. Később már megbénult az egye­sület működése, bár a szakosztályok vezetése olyanok kezeiben volt, a kik lelkűk egész erejével és nemes ambiczióval dolgoztak a közjóért. A bénulás okát a társadalom visszavonulásában kell keresni. Sajnosán tapasztalta, hogy nem csak a szellemi erejüket vonták meg az egyesülettől, hanem az anyagit is. Az igazán csekély évi járulékot is megtagadják. Reméli, hogy ez­után másként lesz s ebben a hitében szívesen üdvözli a megjelenteket. Ä nagyszabású megnyitó beszédet érdeklődéssel hallgatták s éljenzéssel fogadták a gyűlés tagjai. A jegyzőkönyv hitelesítésére Popovics Miklós és Pap János tagokat kérte fel az elnök. A titkári jelentést, mely hű képét mutatja az egye­sület munkálkodásának, Mazuch Ede titkár olvasta fel. A gonddal szerkesztett jelentést egész terjedelmé­ben közölj ük az alábbiakban : Mélyen tisztelt Közgyűlés! Midőn 1896. év végén, az ezredévi ünnepélyek lelkesítő hatása alatt vármegyénk és városunk társa­dalmának néhány lelkes tagja a régóta szunnyadó me­gyei közművelődési egyesületünk uj életre keltésére a kezdeményező lépéseket megtette, vállalkozásuk a leg­szebb sikerrel biztatott. A megindult akcziót kísérő lel­kesedésből méltán azt lehetett remélleni, hogy megyei közművelődési egyesületünknek uj, a réginél sikerek­ben és eredményekben gazdagabb időszaka nyih meg. S a megalakulás utáni első években valóban úgy lát­szott, a remény valóra vált. Egyesületünk úgy tagjai­nak számában, valamint a szellemi és anyagi pártolás tekintetében mindinkább gyarapodott. Nem lehet tagad­nunk, hogy az egyesület vezetősége és szakosztályai igyekeztek is a rájuk bízott fontos kulturális feladatnak s az egyesülettel szemben támasztható igényeknek min­den tekintetben megfelelni. S ha elfogulatlan szemmel tekintjük az újjáalakulás óta történt jelentősebb mozza­natokat, el kell ismernünk, hogy egyesületünk ez idő­beli történetének egy-két olyan lapja van, melyen va­lóban kiemelkedő események emléke marad följegyezve vármegyénk kulturális életéből. Jelentős tőkét gyűjtöt­tünk, néhány rokonczólu egyesületet is bevontunk mű­ködésünk körébe, felolvasásokat rendeztünk, melyeken olykor országos nevű férfiakat is sikerült közreműkö­désre megnyernünk, kétizben vármegyénk járási szék­helyein is rendeztünk sikerült ünnepélyt, s ezeket az illető vidék értelmisége teljes lelkesedéssel karolta fel. Végül, amit első helyen kellett volna említenem, évről- óvre jelentékeny összeggel jutalmaztuk vármegyénk de­rék néptanítóinak a magyar nyélv terjesztésében kifej­tett hazafias fáradozását. Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt a körülményt sem, hogy lépéseket tettünk egy az északkeleti Magyarország összes vármegyéit magában foglaló nagy közművelődési szervezet létesí­tésére nézve is s nem rajtunk múlt, hogy ez óhajtott nagy közművelődési egyesület mindmáig létre nem jö­hetett. Sajnos azonban, a legutóbbi egy-két esztendőben minden jel arra vall, hogy az újjászervezés után ta­pasztalt lelkesedés helyét ismét a tespedés, az ernye- dés váltotta fel. Mintha az ismert szalmaláng nálunk is tanyát ütött volna, olybá tűnik egyesületi életünk leg­utolsó időszaka, lelkesedésünk, sőt érdeklődésünk is alábbhagyott s hacsak valamennyien vállvetve teljes odaadással nem vesszük ki részünket a közművelődés társadalmi utón való szolgálatából, ha komolyan nem látunk a munkához, egyesületünk ismét a régi szuny- nyadásba esik vissza s talán létezése is koczkára van vetve. Távol áll tőlem, hogy ezen vázoltam szomorú, de való állapotért bárkinek is szemrehányást óhajtanék tenni, erre legkevésbbé sem érzem magam följogosítva. Azonban —- midőn ez alkalommal képet óhajtok nyúj­tani a t. közgyűlésnek múlt évi tevékenységünkről — eszméltetés s mindnyájunk figyelmének fölébresztése végett rá kellett mutatnom a bekövetkezett — sajnos — változásra. Mert — mi tűrés-tagadás — a lefolyt esz­tendő is igazolja a fentebb jelzett állapot valódiságát. Hiszen hacsak önmagunk előtt hamis képet nem aka­runk festeni, be kell ismernünk, hogy más viszonyok között nagyobb eredményekre kellene hivatkoznunk. Múlt évi közgyűlésünk óta a következő említésre méltóbb mozzanatokat jegyezhetjük fel. Schürger F. alelnökünk távozása folytán az egyik megüresedett al­elnöki állás tisztét Hidasi S. vármegyénk nagyérdemű tan- felügyelője töltötte be s viszonyaink általános kedve­zőtlen voltát mi sem bizonyítja fényesebben, mint az a körülmény, hogy az ő ismert lelkes buzgalma mellett sem sikerült — legalább ez év folyamán — nagyobb érdeklődést felköltenünk. Mert azt hiszem, nem sértem meg az ő férfias komolyságát és szerénységét, ha itt nyíltan a t. közgyűlés előtt is tanúságot teszek róla, hogy ő egyesületünk érdekében buzgón fáradozott s többfelé is próbálkozott tenni, dolgozni, s nem rajta múlott, hogy nagyobb eredményre nem tekinthetünk vissza. Múlt évi november 23., 24 és 25-én sikerült a budapesti Uránia-egyesületet három előadásra meg­nyernünk ; ez esték erkö'csileg sikerültek, az anyagi eredmény azonban csak éppen hogy a költségeket fe­dezte s igy az igazgató-választmány f. é. március 4-én tartott ülésében az egyesületünk részére járó csekély jövedelemről az Uránia-egyesület javára lemondott. Ugyancsak a múlt évi deczember 26-án a Társaskör helyiségeiben estélyt rendezett egyesületünk. Ezen es­tén Románecz Mihály főgimnáziumi igazgató felolvasás­sal. Lux Árpádné (Pogány Ilona) úrnő énekkel, Fin- cicky Ida urhölgy zongorajátékkal, Molnár Margit ur- hölgy monolog előadásával és Lám Elemér ur gordonka­játékkal működtek közre. Ezen estély egyesületünknek 24 K 90 f jövedelmet hozott. Az igazgató-választmány a közreműködők fáradozását jegyzőkönyvileg köszönte meg. E két esténkén kívül többet nem rendezett az egyesület. Midőn a múlt évi tevékenységünkről beszámolunk, szükségesnek tartom kiemelni, hogy az igazgató-választ­mány f. é. márczius 4-én a helybeli főgimnáziumi Gyors­írókor jubileuma alkalmából rendezett orsz. gyorsíró- verseny czéljaira 300 K-át ajánlott, amiért a nevezett kör írásban is kifejezte hálás köszönetét. Nem hagy­hatom említés nélkül az igazgató-választmány határo­zatát a Csertészen létesítendő kisdedóvó támogatása ügyében sem. Az igazgató-választmány áthatva a kis­dedóvók nagy fontosságától, melyeknek támogatása a nemzeti kultúra elsőrendű feladata, f. é. mánczius 4-én Hidasi alelnök javaslatára az egyesület nevében az óvónő évi fizetésére 400, az óvó felszerelésére egyszersminden- korra 200 K-t ajánlott fel s egyúttal az óvó állami se­gélyezése iránt a nagyméltóságu vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumhoz kérvénynyel fordult. Az ügy el­intézés alatt áll s ha sikerrel jár, ez lesz egyesületünk által létesített első vármegyei kisdedóvó. Intézkedett az igazgató-választmány a tagdijhátrá- lékok pontos összeírása, behajtása, valamint a tagok névjegyzékének pontos összeállítása iránt is. E fárasztó munkából az oroszlánrészt Dőry József egyesületi pénz­tárosunk vette ki, kinek ügybuzgalmát, szakismeretét e téren, benyújtott lemondása folytán, sajnosán nélkülözni leszünk kénytelenek. Az igazgató-választmány a legna­gyobb sajnálattal vette tudomásul f. hó 26-án beter­jesztett lemondását s azzal a javaslattal járul a t. köz­gyűlés elé, hogy Dőry Józsefnek pénztárunk rendezése körül kifejtett kiváló tevékenységéért jegyzőkönyvileg fejezze ki elismerő köszönetét. Áz egyesület szellemi működésének irányitása végett jónak látta az igazgató­választmány f. é. szeptember 29-én tartott üléséből, a szakosztályok vezetőségét felhívni, hogy a szakosztá­lyok téli munkaprogrammjának megállapítása végett ülést tartson, ezen a programmot megállapítva, azt a mai közgyűlésen mutassa be, amiről a szakosztályi tit­kár fogja a t. közgyűlést tájékoztatni. Az alapszabályok értelmében megvizsgáltatta az igazgató-választmány a múlt évi számadásokat s a vizsgálat azokat teljes rend­ben találta és a magyar nyelv tanításában kiváló ered­ményt felmutatott vármegyei 5 tanító jutalmazására 300 koronát szavazott meg, mely a mai közgyűlésen kerül kiosztásra. Midőn még megemlítem, hogy tagjaink száma je­lenleg az alapítókkal együtt 202, — s midőn fáj­dalmas részvéttel emlékezem meg Dr. Ivántsy László volt igazgató-választmányi tagtársunk elhunytáról, ki egyesületünk ügyei iránt is mindenkor érdeklődött s kinek emléke teljes kegyeletünkre méltó, tulajdonkőpeni jelentésem befejezéséhez értem T. Közgyűlési Ne vegyék rossz néven, hogy ta­lán kissé sötétebb képet rajzoltam múlt évi működé­sünkről, mint némelyr tagtársaink azt remélték. Legyen meggyőződve a.t. közgyűlés minden egyes tagja, hogy csupán az igazság és egyesületünk magasztos érdekei iránti szeretet vezérelt, midőn rámutattam a fenyegető bajra és az észlelhető közönyre. Adja Isten, hogy a jövőben örvendetesebb érdeklődésről számolhassson be az uj igazgató-választmány s a vezetők lelkében élő eszmék és tervek valóra váljanak! Kérem a t. közgyűlést, hogy ezen jelentést tudo­másul venni szíveskedjék. A jelentést tudomásul vette a közgyűlés s a titkár­nak buzgó munkálkodásáért köszönetét szavazott. Ugyan­csak köszönetét mondott az elnök indítványára a gyűlés Dőry József volt pénztárosnak. Az elhalt dr. Ivántsy László igazgató-választmányi tag érdemeit jegyzőkünyé- ben örökíti meg a közgyűlés. Következett a tanítók jutalmazása. Az egyesület a kir. tanfelügyelő, illetőleg a választmány javaslatára a következő tanítókat jutalmazta meg, mint a kik a magyar nyelv tanításában szép eredményt értek el. Zsurek Ferencz poroskői áll. tanító 100 koronát (a Sirolitu, A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg--------------------------------------------------------- alanti czéggel legyen ellátva; --------------------------------------------------------­T. Hoffmann-La Roche &. Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). 731,52—17G

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom