Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-17 / 16. szám

16. szám. A Széchenyi ligeti vendéglő bérbeadására vo­natkozó árlejtési feltételek tárgyalásánál *Molnár Mór dr. javasolja a feltételek közé venni, hogy tán ez és ogyébb mulatságok tartásáért a városnak nincs joga kü­lön dijat szedni s ezért a vállalkozónak a tánczhelyiség is bérbeadandó. Berzeviczy István ellenzi azt, amennyiben ezál- alkalom adatnék, hogy ott gyári munkások is tarthat­nának tánczmulatságot, s ezáltal a kert épsége veszé­lyeztetnék. Kívánja kimondatni, hogy a mulatságok engedélyezése a tanácsra bizassék, nehogy a kertben és épületben az ott mulatozó csőcselék kárt tehessen. Gaar Iván és Kerekes István dr. határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a mulatságok engedélyezése a tanácsra bizassék, s ezáltal egyes társadalmi osztá­lyok a Széchenyi kertből kizárassanak, mely kert pedig nem egyes osztályok, de az egész közönség áldozatá­ból tartatik fenn. A képviselőtestület a tánczhelyiség bérbeadását is elrendelte. Több illetőségi ügy, s községi közmunka leírás után Jovanovits János volt városi dijnoknak 100 K végkielégítés szavaztatott meg. A nyári színház ügye volt a nap'rend utolsó tárgya. Ország Jakab dr. helyettes polgármester indít­ványozta, hogy a nyári színház helyéül jelölje ki a képviselőtestület az immár befásitott Drugeth-teret, s efölötti“liatározat hozatalra tűzzön ki határnapot. Molnár Mór dr. ellenezte az immár befásitott Drugeth-térnek egy könnyen gyúlékony anyagból épülő színházzal való beépítését. A képviselőtestület mindazonáltal ez ügy tárgya­lására május 16-ikát tűzte ki. Ezzel a napirend kilóvén merítve, Gaar Iván in­tézett kérdést a rendőrkapitányhoz, mikép tűri azt, hogy a csendőrség állandó szolgálatot teljesít Ungvár váro­sában, sorra vévén a helyi piaczra árut hozó egyéne­ket, hogy mi a nevök, hova valók, mit hoztak, mily értékű helypénzjegyet és hol váltottak ? s ezzel nemcsak az eladókat zaklatják, de egyáltalán az ungvári helypénz- szedósi jog értékét is rontják. Berzeviczy István rendőrkapitány kijelenti, hogy a csendőrség az alispán intézkedése folytán teljesít a város területén szolgálatot. A képviselőtestület Reismann Bertalan indítvá­nyára kimondotta, hogy az alispán intézkedését nem helyesli, s megbízta a tanácsot, hogy keresse meg az alispánt intézkedésének visszavonására, ami ha meg nem történnék, úgy a belügyministerhez intézendő felter­jesztés a város autonom jogainak megvédése czéljából. Ezzel a gyűlés bat és fél órakor véget ért. Őszinte mély részvéttel értesültünk Grabovszky Román ny. vármegyei főszámvevő, várm. bizottsági és városi képviseleti tagnak e hó 15-én délelőtt 10 óra- hor beállott elhunytéról Az elhunyt 1842-ben született Lengyelországban. Előéletéről csak keveset tudunk mondani, mivel erről maga Grabovszky Román keve­set beszélt, azonban köztudomású, hogy igen előkelő lengyel családból származott, testvérei Micziszláv, Jú­lia és Matild most is Varsóban élnek. Mint fiatal tech­nikus részt vett az 1862-iki legutolsó lengyel felkelés­ben, hol vitézségével, halált megvető bátorsággal és leleményességével csakhamar a kapitányi állást küz­dötte ki magának. — Ezen működéséről nagyobb len­gyel történelmi munkák is megemlékeznek. A forra­dalom leveretése után 1863-ban Ungvárra menekült, hol valódi nevét meg nem ösmertetve, Lengyel László név alatt Andrejkovics mérnök mellett segédkezett. Rá egy évre már megszerezte a budapesti akkori Jó­zsef műegyetemen a mérnöki oklevelet és ez időtől kezdve óriási szakismerete, páratlan becsületessége, munkássága és lelkiismeretessége a legkeresettebb mér­nökévé tették nemcsak Ung, hanem a szomszédos vármegyéknek is. 1886-ban a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvénynyel kapcsolatos erdélyi tagosítások ke­resztülvitelével megbízott igazgatóság felszólította, hogy ő legyen a vezető mérnök, mely állás 10 ezer frt fizetésen kívül még jelentékeny tantiémekkel is volt egybekötve, de ő még 1870-ben megismerkedvén viz- niczei Cserszky Emilia jelenlegi nejével, kivel az év folyamán házasságot kötött, a békés családi otthont nem akarta egy idegen fényes állás terhével felcse­rélni és az ajánlatot visszautasította. — 1889. de- czember hó 19-én tartott tisztújító közgyűlésen Ung vármegye főispánja főszámvevővé nevezte ki, mely minőségében egész a várm. számvevőségnek 1903. óv január 2-én beállott államosításáig közmegelégedésre működött, mikor is lemondva, magánmérnökösködést folytatott. — Ung vármegyének törvényhatósági bizott­sági, Ungvár város választott képviseleti tagja, a ka­szinó választmányának, az Ungmegyei Takarékpénztár igazgatóságának is tagja volt, mely intézetek kitűzték e haláleset hírére azonnal a fekete-zászlót. Páratlan becsületessége, emberszeretete, igazságossággal páro­sult melegen érző szivénél fogva a társadalom összes rétegeinek egyaránt tisztelt, becsült és szeretett tagja volt. Halála érzékeny csapás a vármegye és a város társadalmára nézve és a mélyen megrendült család bá­natában mi is teljes mértékben osztozunk. A temetés f. hó 17-én d. u. 4 órakor lesz, az engesztelő miseál­dozatot 28-án reggel 8 órakor a róm. katli. templom­ban tartják. A család a haláleset alkalmából a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb férj, apa, testvér és rokonnak Grabovszky xy 3ST <3* Román mérnök és nyugalmazott várm. főszámvevőnek. Uug vármegye törvényhatósági bizottsága tagjának a mai napon délelőtt 10 órakor, életének 62-ik, bol­dog házasságának 34-ik évében a haldoklók szent­ségének ájtatos felvétele után az Urban váratlanul történt csendes elhunytét. A megboldogult drága teteme f. hó hó 17-én délután 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertar­tása szerint a vár alatti sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat f. hó 18-án reggel 8 órakor fog a róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Ungvárt, 1904. április 15-én. Béke lengjen hamvai felelt! Özv. Grabovszky Románná, szül. vizniczei Cserszky Emilia neje. Grabovszky Julián, Grabovszky Micziszláv, Grabovszky Matild testvérei; vizniczei Cserszky Andor, vizniczei Cserszky Olga sógor és sógornő; Dr. Hrabár Elemér veje ; Ervin, Béla, Miklós, Jolán, Berta, férj. dr. Hrabárné, Kamill, Emil gyermekei. KÜLÖNFÉLÉK. * Képviselő választás. A Dr. Rabár Endre közjegyzővé történt kineveztetése folytán megüresedett nagybereznai választó kerületben, a képviselő válasz­tásnak megejtósére a vármegye központi választmánya a kópviselőház elnökétől a felhívást már megkapta. Ennek következtében a központi választmány — a választás napjának megállapitása és a szükséges elő- intézkedések megtétele czéljából folyó hó 18-ikán, hét­főn d. e. 10 órakor ülést tart. Tudomásunk szerint a nagybereznai kerület ifj. Lónyai Sándor volt beregi főispánt kéri fel a jelöltség elfogadására. Kinevezés. Dr Rabár Endre a nagybereznai kerület orsz. képviselője Érsekújvárra közjegyzővé ne­veztetett ki. A nagybereznai kerületet az 1901. évi általános képviselő választások óta képviselte. A kép- viselőháznak tevékeny tagja volt s előadója az igazság­ügyi bizottságnak. Élénken érdeklődött vármegyénk és különösen kerületének minden közügye iránt. A hozzá­fordulókat mindég készségesen, előzékenyen és a leg­jobb akarattal támogatta. Választó kerülete — melynek bizalmát is szeretetét teljesen megnyerte — sajnálattal látja távozását. * Áthelyezés. Máriássy Árpád, a beregszászi kir. törvényszék bírája, saját kérelmére a szolnoki tör­vényszékhez helyeztetett át. Máriássy Árpádnak a be­regszászi törvényszék területéről való eltávozása általá­nos sajnálatot kelt, amennyiben benne egy szép tehet­ségű és humánus gondolkozásu bírót ismert a kö­zönség. •{ * A városi vízvezeték ügyében a m. kir. föld- mivelésügyi minister 37,761. sz. a. leiratot intézett az alispánhoz, melyben tudatja, hogy a in. kir. országos vizépitési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztá­lyát a létesíteni szándékolt vízvezeték tervezetének és költségvetéseinek elkészítésével megbízta, a szakértő kiszállása és a tervezet készítése teljesen díjtalan, de a lejtmérésnól alkalmazandó napi díjas, a helyszínén felmerülendő dologi kiadások és a rajzolásnál alkal­mazandó napi díjas rajzoló költségei a város által lesznek fedezendők. Számos hasonló előjegyzés miatt azonban a közegészségügyi osztály folyó évben már el nem járhat. ! Halálozás. Drahus István, Tövisfalva község nemrég kinevezett rk. lelkésze, e hó 14-én, életének 26-ik évében elhunyt. Holtteste Muhkácsról Ungvárra szállíttatott, s ott e hó 16-án helyeztetett el örök nyuga­lomra a Kálvária temetőben. Béke hamvaira! * Felségsegély. Hriczko Sándor fancsikai gk. éneklész-tanitó 40 kor. felségsegélyfeen részesült. * Esküvő. Gönczy István psapi birtokos leá­nyával, Gabriellával e hó 12-én tartotta esküvőjét Szőcs József állam vasúti hivatalnok. * Jótékony adomány. Sztáray Sándor gróf országgyűlési képviselő a Benetine községi tüzkáro- sultak részére egyszáz métermázsa életnemüt adomá­nyozott, mely tettéért a nemes grófnak a községi elöl­járóság ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja. * Megüresedett körjegyzői állás. A tibai volt körjegyzőt a vármegye fegyeltpi választmánya f. évi január havában hivatal vesztésre, Ítélte. Ezen ítélet ellen a volt körjegyző által felülvizsgálati kérelem adat­ván be, a belügyminiszter azt elutasította. Ennek foly­tán a fegyelmi választmányi Ítélet jogerős lett s a meg­üresedett körjegyzői állás — mint halljuk, már legkö­zelebb be fog töltetni. * Választások. A képviselőtestületi tagok szá­mának az uj szervezési szabályrendelet szerint 12-vel való kiegészítése e hó 26-án fog megtörténni. Válasz­tási elnökül Komjáthy Gábort nevezte ki az alispán. A választás utáni napokban megalakul a képviselőtes­tület, amikor is az uj bizottságok: számonkérőszék, pénzügyi bizottság és temetői bizottság fognak megvá, lasztatui. A megalakulást rövid időre a részleges tiszt- ujitás követik, amikor a h. polgármesteri, a h. ügyészi, a tiszti alorvosi, mérnöki, állatorvosi és iroda­tiszti állások fognak betöltetni. * Ä vármegye központi hivatalainak ügy­beosztása. A vármegyei központi uj ügybeosztást a közönség tájékoztatása végett azzal közöljük, hogy ezen ügybeosztás f. évi április hó 1-től lépett életbe. I. Alispán. 1. Elnöki ügyek. 2. Fegyelmi ügyek, 3. Laktanya ügyek, 4. Kavicsvállalati ügyek, 5. A daró- czi szeretetház ügyei, 6. Útlevél ügyek. II. Főjegyző. 1. Közgyűlési ügyek, melyek a felso­rolt ügycsoportokba nem tartoznak. 2. Közig. biz. ügyek, 3. oldal. melyek a felsorolt ügycsoportokba nem tartoznak. 3. Községi ügyek. 4. Fegyelmi ügyek. 5. Vadászati ügyek (mérgezési engedélyek, hivatalos vadászatok, bérszer­ződések) és kihágások. 6. Robbanó anyagok elárusi- tása, raktározási engedélye és kihágások. 7. Iparügyek és telepengedélyezések. 8. A vármegyei hivatalos lap ügyei. III. Tiszti ügyész: 1. Rövid utón kiadott ügyek­ben vélemények adása, elintézési tervezetek készítése. 2. Szerződések. IV. Tiszti főorvos: 1. Közegészségi ügyek. V. /. Aljegyző: 1. Erdészeti bizottsági ügyek. 2. Erdei kihágási ügyek. 3. Munkásügyek és kihágások. 4. Áll. bíráló választmányi ügyek. 5. Lelencz ügyek. 6. Katonai ügyek (a kivételes nősülési ügyek kivételé­vel) és kihágások. 7. Évi jelentések készítése. 8. Ipar- íigyi kihágások. VI. II. aljegyző: 1. Központi választmányi ügyek. 2. Igazoló választmányi ügyek. 3. Árvaszéki jegyzői teendők. 4. Bába ügyek. 5. Nyugdíj ügyek. 6. Havi és évnegyedes jelentések. VII. III. Aljegyző: 1. Építkezési ügyek és kihá­gások. 2. Hajózási, usztatási és tutajozási ügyek. 3. Vízjogi ügyek. 4. Kihágási ügyek (büntető törv. köz­egészségi, állategészségi, mest. borkészitési, tüzrendé- szeti.) 5. Vizrendőri ügyek és kihágások. 6. Toloncz számadások. 7. Vasúti ügyek. 8. Mokcsa-Pallagcsa társulati ügyek. 9. Mátyóczi lecsapoló társulati ügyek. 10. Halászati ügyek és kihágások. 11. Helypénzszedési ügyek és kihágások. VIII. IV., Aljegyző: Jelenleg megbízva a sztavnai szolgabirói kirendeltség vezetésével. IX. Szolgabiró: 1. Mező- és szőlőgazdasági ügyek és kihágások. 2. Állatgazdasági ügyek. 3. Vallási és egyházi ügyek. 4. Az ungvári közkórház administrativ ügyei. X. Levéltárnok: 1. Az anyakönyvi bejegyzések­kel közvetlen kapcsolatban álló és levéltári ügyek. 2. Anyakönyvi nyomtatványok kezelése és kiadása. 3. Vizikönyvek vezetése. 4. Politikai jogok felfüggesztését tárgyazó Ítéletek nyilvántartása. XI. Állatorvos: 1. Állategészségi ügyek. 2. Szál­lítási ügyek, rakodók vizsgálatai. XII. Gyakornok: 1. Cselédügyek és kihágá­sok. 2. Úti és vámügyek és kihágások. 3. Kórházi ügyek. 4. Közmunka ügyek. 5. Illetőségi ügyek. 6. Vá­sárok engedélyezése. 7. Segélyezési ügyek. 8. Más ügycsoportba nem tartozó vegyes ügyek. XIII. Gyakornok: 1. Anyakönyvi ügyek. 2. Körjegyzők és segédjegyzők személyi ügyei. 3. Név­változtatási ügyek. 4. Honossági és elbocsátási ügyek. 5. Házalási és könyöradománygyüjtési ügyek. 6. Pót­adó és útadó leírási ügyek. 7. Kivételes nősülési ügyek. XIV. Számvevőség: 1. Vármegyei községi költ­ségelőirányzatok és számadások és ezekre tett minis- téri észrevételek. 2. Utalványrendeletek, letiltások stb. 3. Pótadó és útadó leírási ügyekben vélemények adása. * A 48-iki törvények szentesítésének em­lékezete. A kir. kát. főgimnázium az 1848-iki törvé­nyek szentesítésének emlékezetére a húsvéti szünet miatt f. hó 16-án ünnepélyt tartott a következő sor­renddel : 8 órakor istentisztelet a két szertartásu kát. templomokban ; 9 órakor ünnepély a tornacsarnokban a következő műsorral: 1. Hymnus zenekari kísérettel énekelte az ifj. vegyes kar. 2. Az uj nemzedékhez Rudnyánszky Gy.-tól. Szavalta : Tompos F. V. o. t. 3. A nemzeti zászló Huber K.-tól Énekelte az ifj. vegyes kar. 4. Vonós négyes Hoffmann R.-tól. Előad­ták Darvas 1., Csacska E., Gébé N. és Horvát R. VIII. o. t. 5. Ünnepi beszéd. Tartotta Roskovics E. főgimn. tanár. 6. Részlet Strausz J. Tavasz ez. ope­rettjéből. Játszotta az ifj. zenekar. 7. Ferdinándhoz Vörösmarty M.-től szavalta: Tarnay A. VII. o. t. 8. Lakodalmi Kar Erkel E. Hunyady L. ez. dalművéből. Előadta az ifj. vegyes kar. 9. Induló. Játszotta az ifj. zenekar * Komjáthy Béla vármegyénkben. A nagy­kaposi választókerületnek országgyűlési képviselője, Komjáthy Béla, aki egyúttal az ungi ev. ref. egyház­megye gondnoka, e hó 12-ig időzött vármegyénkben. 5—7-ig .részt vett az egyházmegye tanácskozásain, mi­nek befejeztével választói közé ment beszámolót tar­tani. Ahol csak megjelent, mindenütt a legnagyobb örömmel fogadták a közkedvelt képviselőt. E hó 11-én érkezett vissza Ungvárra, amikor Ungvár város közön­sége pártkülönbség nélkül megjelent a tiszteletére ren­dezett vacsorán, mely a Korona-szálló éttermében folyt le. Az egybegyűltek nevében Novak Endre dr. üdvö­zölte az ünnepelt képviselőt. Hangsúlyozta beszédében, hogy pártkülönbség nélkül gyűltek össze itt tisztelői s nem a politika, de a barátság ünnepét kívánták itt megülni. Lőrinczy Jenő alispán az ünnepekre emelve poharát, kiemelte az ungiak ragaszkodását Komjáthy- hoz s lelkes szavakkal méltatta benne azt a honatyát, ki a béke megteremtésében nagy szerepet játszva meg­mentette a hazát az obstrukcio nagy bajaitól, mely már mindent veszélylyel fenyegetett. Komjáthy Gá­bor a létérti küzdelemről szólva, e nagy küzdelemben diadalra jatott férfiúról beszélt, majd hangoztatta azt, hogy az élet harczaiban a küzdelem mellett a lemon­dás erényének is érvényesülni kell. Ha ez nem volna — úgymond — úgy ma nem volna együtt e társaság, mert közéletünk nemes fiát, Komjáthy Bélát nem lát­nok magunk között. A népszerű képviselő ugyanis Kozma Gyula kir. járásbiró vendége, de ő lemondva a barátság csöndes ünnepéről, idehozta őt közénk, hogy mindannyian melegedhessünk a lángoló barát­ság oltáránál: hozma Gyulára emeli poharát. Ezután Vidor Marczi szavalta el atkalmi költeményét, majd Komjáthy Béla állott fel szólásra. Amaz erős elhatáro­zással jött ide, — úgymond — hogy nem fog meg­2 Grabovszky

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom