Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1904-04-10 / 15. szám
Ungvár, 1904, április 10. XLII. ÉVFOLYAM. Szerk esztőség1: Vármegyeház-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak viasza. VEGYES HETILAP. Nyilttér soronkint 40 fillér. Megjelenik minden vasárnap. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALÓ „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési feltételek : Csak a■/, „Iliig“ lapra : Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fill. „l'ng vármegye Hivatalos T,apjá“-val együtt: Egész évre 12 kor. -— Félévre. . (i kor. Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. S KÖZLÖNYE. Városok rendészete. Irta : Éhen Oyula orsz képviselő. A rendészet ügye és ennek kezelése az állam közigazgatási szervezetének integráns része, mely czéljánál és rendeltetésénél fogva nem pusztán helyi érdeket, hanem egyúttal magasabb allami szempontokat is érint. Az alanyi és tárgyi vonatkozásban érvényesülő, megelőző és igazgatási helyi rendészet kezelésének szerves kapcsolatban kell állania az autonom szervek működésével; mig ellenben a rendőrbirósági funkczió teljesítése már a szorosan vett jogszolgáltatás szférájába esik : tehát nem intézkedést feltételez, hanem az állam büntető hatalmának gyakorlását involválja. E jogi szempontból vett hatásköri dis- tinkczió nem uj, nem ismeretlen. Elszomorító azonban csak az, hogy az életben és a mindennapi gyakorlatban ennek nyomát sem találjuk azért, mert a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokról alkotott törvények ugyanazon szervek elbánására bizták eme két egymástól messze álló hatáskör betöltését. Magyarország városaiban a rendészet egész területén a rendőrkapitányok intézkednek é.s bíráskodnak. Különbség köztük csak az, hogy a 24 törvényhatósági joggal felruházott városban a rendőrkapitányi állás elnyerése törvényes minősítéshez van kötve; a 108 rendezett tanácsú városban pedig az semmiféle kvali- fikáczióhoz kötve nincs. Nem lehet feladatunk e helyen bírálatot mondani afelett, hogy az egyéni szabadságot és vagyoni érdeket egyaránt érintő rendőr- biráskodási eljárásban a városok rendőrkapitányai milyen sikerrel és minő jurisz prudencziá- val járnak el; konstatáljuk azonban, hogy az intézkedési és bíráskodási jog gyakorlásának ugyanazon kézben való egyesítése jogállamban el nem tűrhető, mert hangosan tiltakozik ez ellen az 1869. évi IV. t.-cz. l.§-ában kifejezett azon nagy elv is, mely szerint: az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönítendő. Kétséget nem szenved tehát, hogy a rend- őrbiráskodás, mint par excellence igazságszolgáltatási funkczió, a közigazgatás hatásköréből elvonandó és a városokban szervezendő „békebíró“ elbánása alá adandó, kinek ügyvédi gyakorlattal vagy minősítéssel és megfelelő helyi ismerettel kell birnia, ki egyúttal „községbiró“ és egyben bajor minta szerinti „békéltető biró • is, s ki egyszersmind bűnügyekben a nyomozás teljesítésével is megbízható. A békebiró, mint a városi helyi igazgatásnak emez uj szerve, kizárólagos hatáskörébe vonván az igazságszolgáltatásnak eddigelé a közigazgatási szervek által ellátott ágait — ezen szervek óriási tehertől szabadulnak, minek folytán sokkal gyorsabban és sokkal kor- rektebbül járhatnak el a hatáskörükbe utalt teendők ellátásában. De menjünk csak egy lépéssel tovább. A biztonsági rendészet körebe tartozik a tűzrendészet is. És ime, az ország összes városaiban mit tapasztalunk ? Azt, hogy a tűzrendészet fontos feladatának két gazdaja van. Egyik a rendőrség, másik a tűzoltóság. Hol végződik az egyik, és hol végződik a másik hatásköre ? Es vájjon van-e a „két dudás egy csárdában“ való jelen rendszer vezető és kezelő alanyainak elég szaktudása és gyakorlata a rájuk bízott fontos feladatok teljesítésére ? A tűzrendészet terén érvényesülő ezen dualizmust sem törvényesnek, sem czélszerü- nek nem tartjuk. Mig a városok gyermekkorukat élték, különösen a vidékieknek szóló példaadásul, még volt értelme, hogy a városok a helyi társadalomból kialakult önkéntes tűzoltói intézményt igénybe vették. Azon pillanatban azonban, midőn a rendőr bíráskodás a rendőr- kapitányi hivatalok kezeléséből erre sokkal hiva- lottabb s\ervnek kezébe megy át, a tűzrendészet összes feladatainak a helyi rendőrhatóságteendői Körébe kell átutaltatnia akként, hogy a tűzoltási teendők teljesítésére jól begyakorolt közrendőrök élén, mint tűzoltó-parancsnok, illetőleg helyettes parancsnok, a rendőrkapitány és ennek helyettese álljon. Ám az önkéntes tüzoltó-testületek ezentúl is megtarthatják a nemes emberbaráti szeretet érzelméből táplálkozó szervezetüket, tűzvész idején azonban ezek is a hivatásos tűzoltóság vezénylete alatt működnek közre. Avagy a tűzveszély komoly pillanataiban nem-e komikus látvány, hogy a kötelesség- szerüen kivonuló rendőrközegek tétlenül nézik a vészes elem pusztításait és tűrni tartoznak a tán nem is eléggé tájékozott tűzoltó vezénylőnek tán nem is éppen helyén levő rendelkezéseit ? Ez a viszás, törvényen nem alapuló és a rendészet hivatott kezelőinek jogkörébe beavatkozó jelenlegi állapot a mai fejlődött városi viszonyok között továbbra fenn nem tartható sem Budapesten, sem a vidéki városokban. A városok szervezéséről alkotandó uj törvény lesz hivatva arra, hogy egyéb törvényes bajok és viszásságok- megszüntetésével oly állapotot teremtsen, mely mig egyrészről a rendőrbiráskodás gyakorlása czéljából uj rendet létesit, addig másrészről a szorosan vett biztonsági és igazgatási rendészet kiegészítő részét képező tűzrendészet! feladat ellátását az erre egyedül illetékes helyi rendőrség kezelése körébe utalja. Néhány szó az esküdtek ez évi főlaj stromához. A napokban véletlenül kezembe került a beregszászi kir. törvényszék mint esküdtbiróság esküdttagjainak ez évi főlajstroma. Átlapozva s átolvasva a névsort, nagy meglepetéssel láttam, hogy Ung vármegyéből csakis ungváriak szerepelnek ott, még pedig igen szép számmal, amennyiben a 180 esküdt közül 7ö lakosa Ungvárnak. Hogyan? hát a mi vármegyénk községeiben nincsenek birtokosok, gazdák, gazdalisztek, erdészek, bérlők, iparosok, kereskedők, akik ép úgy mint az ungváriak, hivatva volnának betölteni az esküdtek magasztos tisztét ? ? Igazán nem tudom megmagyarázni magamnak e dolgot, annál kevésbbé, mert e főlajstrom összeállításánál Ung vármegye részéről két vidéken lakó bizottsági tag is részt vett! Vagy talán a vidéken nem is készítik el az es- küdtkópes tagok alaplajstromát, s ennek hiányában nincs a bizottság abban a helyzetben, hogy a vidéken lakók közül is többeket felvehessen a főlajstromba ? Ez meg lehet, de ennek nem szabadna megtörténni. Igaz, hogy az esküdti szolgálat nemcsak terhes, de anyagi áldozatot is követelő, — épen erre való tekintettel azonban a szolgálatból mindenkinek ki kell venni a maga részét s igy az esküdtszéki szolgálat alól nem lehet mentesíteni vármegyénknek vidéken lakó s arra képes egyéneit! Azért irom tehát e sorokat, hogy az illetékes tényezők figyelmét e viszásságra felhiva, figyelmeztetve legyenek egyúttal arra, hogy nemcsak Bereg és Ugo- csa vármegyének vannak a vármegye székhelyén kivül lakó, az esküdti szolgálatot teljesíteni képes egyénei, s amennyiben Ung vármegyében is szép számmal vannak ilyenek, követeljék ezek alaplajstromainak pontos beküldését, hogy igy szolgálattételre besorozhatok legyenek. Annak bizonyítására, hogy Bereg és Ugocsa vármegye vidéki közönsége mily nagy számmal van képviselve az esküdtek ez évi főlajstromában, s ezzel szemben mennyire ki rí az, hogy Ung vármegyéből csakis ungváriak osztattak be a főlajstromba, itt közlöm az egész névsort: Abkarovics Alajos kereskedő N.-Szőllős, Aczél László ny. tanfelügyelő N.-Szőllős, Adamcsik Márton szobafestő Ungvár, Angalét Lajos kisbirtokos Beregszász, Apjári András asztalos Ungvár, Auer Károly kereskedő Beregszász. Baczkó Mihály kerékgyártó Beregszász, Baksay Bertalan kórházi gondnok Beregszász, Balkányi Gyula ügyvéd Beregszász, Dr. Balkányi Jenő ügyvéd Beregszász, Bállá Samu v. gazd. tanácsos Beregszász, Bállá Sándor kisbirtokos Beregszász, Balogh Pál házbirtokos Ungvár, Bay György földbirtokos Surány, Dr. Belé- nyessy András ügyvéd Beregszász, B-mda Kálmán ügyvéd Beregszász, Beregszászi József földbirtokos M.-Vári, Bermann Fülöp kereskedő Beregszász, Berta István asztalos Ungvár, Bilák László földmives Sz.-V.- Ardó, Blanár József asztalos Ungvár, Blau Dávid terménykereskedő Beregszász, Blum Lajos vaskereskedő Beregszász, Bohn Gusztáv földbirtokos N.-Szőllős, Bornemissza István áll. fatenyésztési biztos Ungvár, Dr. Bródy Lajos ügyvéd ungvár, Bródy Zsigmond do bánj’ főtőzsdés Ungvár, Braun Zsigmond bérlő Beregszász Butkóczy János czipész Ungvár, Buttykay Ferencz földbirtokos M.-Kaszony. Czeiner Nándor urad. tiszttartó Beregszász, Czelsz Ede asztalos N.-Szőllős, Ifj. Cseh Pál asztalos Beregszász, Ifj. Cseh Pál földmives Beregszász, Cserő Soma kereskedő Ungvár, Csigássy István szíjgyártó Beregszász, Csik György földbirtokos N.-Szőllős. Ifj. Danes Lajos kisbirtokos Beregszász, Deák András földmives Beregszász, Debreczeny Pál földmives Beregszász, Dr. Dedinszky Sándor ügyvéd Beregszász, Demjén József szabó Beregszász, Ifj. Demkó János asztalos Ungvár, Diószeghy Sándor csizmadia Beregszász, Dombrádi Béla kisbirtokos Beregszász, Dzviri János kisbirtokos Beregszász. Edelstein Jenő kőfaragó Ungvár, Engel Miksa | gyógyszerész Beregszász. Fancsik Zsigmond földmives N.-Bereg, Fábián Gyula kovács T.-Újlak, Fábián János asztalos Ungvár, Fedics István korcsmáros Ungvár, Feierman Jakab korcsmáros N.-Bereg, Feiger József hentes T.-Újlak, Ferenczy József fodrász Ungvár, Ferenczy Kálmán fodrász Beregszász, Dr. Fényes Vilmos ügyvéd Ungvár, Fiala Ferencz háztulajdonos Ungvár, Flach Jakab könyvkötő Ungvár, Fóris Lajos földmives Beregszász, Fried Jenő kereskedő Beregszász, Fried Soma tkp. pénztáros T.-Újlak, Friedländer Áron fakereskedő Beregszász, Friedmann Adolf terménykereskedő T.-Újlak, Dr. Fuchs Mór ügyvéd Beregszász, Ifj. Fülöp Vilmos divatkereskedő Ungvár. Gaar Iván hírlapíró Ungvár, Gálocsy Jenő föld- birtokos M.-Vári, Gáthy Gábor asztalos Beregszász, Glück Miksa fakereskedő Ungvár, Gottlieb Arnold terménykereskedő T.-Újlak, Göhczy Sándor czipész T.- Ujlak, Grünfeld Bernát terménykereskedő T.-Ujlak, Guttmann Emánúel szeszgyáros N.-Szőllős, Guttmann Herman terménykereskedő Ungvár, Dr. Guttmann Sándor ügyvéd Ungvár, Győrffy Kálmán tiszttartó Bátyú, Gyulai Endre ezukrász Ungvár. Haluska András csizmadia Ungvár, Haluskai János földmives T.-Újlak, Harajda János szabó Ungvár, Itj. Haraszty Lajos magyar szabó Ungvár, Harczer Viktor házbirtokos Ungvár, Herz Bernát vendéglős Ungvár, Horovitz Ede érezöntő Ungvár, Horthy Vilmos földbirtokos Sz.-V.-Ardó, Horvát Ignácz bútorgyári igazgató Ungvár, Dr. Horvát Sándor ügyvéd Ungvár, Huksz Márton ácsmester Ungvár, Hunyady Béla föld- birtokos N.-Muzsaly,-Huser Ferencz szabó T.-Újlak. Jakim Antal csizmadia T.-Ujlak, Jäger Bertalan nyomdatulajdonos Ungvár, Jurkó Mihály földmives T.- Ujlak. Kaffka Béla gazdász Ungvár, Karniss Imre asztalos Ungvár, Katz Bernát fakereskedő N.-Szőllős, Katz Izidor kereskedő N.-Szőllős, Katz Miksa terménykereskedő T.-Ujlak, Keszler Imre földmivelő Ungvár, Klein Lapunk mai száma 8 oldalra terjed. 15. SZÁM. ^
