Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-28 / 9. szám

2. oldal. XJ~ 1ST O­9. szám az általános többség nem járult hozzá névszerinti sza­vazással, s a jelenlevő 125 képviselőtestületi tagból csak 36 szaVazott a határozatra. A miniszteri leirat tu­domásul vétetett. Felolvastatott a kereskedelemügyi m. kir. minisz­ternek leiratai a vármegye területén különböző irány­ban tervezett helyiérdekű vasutakra nézve adott előmunkálati engedélyek tárgyában. E vasutak terveze­teit lapunk előző számaiban már ismertettük. A köz­gyűlés utasítja a főszolgabirákat, hogy az engedélye­seket hatósági támogatásban részesítsék. Tharánszky Tivadar bizottsági tag interpellácziót intéz az alispánhoz a vármegye által épített uj lakta­nyán levő német feliratok ügyében. Sürgős intéz­kedést kór a feliratoknak magyar feliratokkal való ki­cserélésére. Lőrinczy Jenő alispán válaszában ígéri, hogy az épület külső részein levő német feliratok kicserélé­sét rövid idő alatt eszközöltetni fogja. Ungvár város uj szervezési szabályrendeletei változtatás nélkül jóváhagyattak. Az ungvári negyedik gyógyszertár felállítá­sának kérelmezését kimondó képviselőtestületi határo­zatot Bene Lajos és Szepesi Sándor gyógyszerészek megfelebbeztók. Az állandó választmány a határozat helybenhagyását véleményezte, tekintettel arra, hogy a város képviselőtestülete, mint a város fejlődése és a viszonyok változásának elbírálására első sorban hiva­tott illetékes tényező a negyedik gyógytár felállí­tása mellett nyilatkozott, továbbá, mert az 1870-ik év, vagyis a harmadik gyógytár felállítása óta el­telt csaknem 34 év alatt az Ungvár városában léte­sült számtalan intézmények, u. m. iskolák, hivata­lok, szövetkezetek, gyárak, malmok stb. mind a város fejlődését igazolják. Figyelembe veendő az a körül­mény is, hogy a gyógyszertárakat nemcsak Ungvár város 13.471 lólekből álló lakossága, de a körötte fekvő közeli községek 20.000 lelket meghaladó lakos­sága is igénybe veszi. A forgalom növekedését igazolja a kórházi gyógyszerszámlák tetemes emelkedése is, mert mig 1893-ban a számlák összege 4175 K volt, addig az utóbbi években ezen czimen a kórház évi kiadása 8693 K-t, sőt némely évben 10.000 K-t is meghaladó összeget tesz ki. Mindezek alapján az ál­landó választmány a negyedik gyógyszertár felállítá­sát szükségesnek tartja. Thuránszky Tivadar örül, hogy az állandó vá­lasztmány oly kimerítően jndokolja a negyedik gyógy­szertár szükséges voltát. O mindig ezen az állásponton volt, valahányszor az uj gyógytárt kérelmezték, de ja­vasolja, hogy az ne az Ung folyó jobb partján levő városrészbe, de a balparton, a hidontúli részben he­lyeztessék el, mert előre látja, hogy ellenkező esetben rövid idő múlva a Radvánczi-utcza tájára az ötödik patikát fogják kérni. Az elnöklő főispán felvilágosította a felszólalót, hogy a felállitand gyógyszertár helyének megállapítá­sáról most még nem lehet szó, mert e kérdést a mi­nisztériumból kiküldendő szakbizottság fogja eldönteni Egyéb felszólalás nem történvén, a főispán föl­tette a kérdést, váljon elfogadja-e a közgyűlés az ál­landó választmány javaslatát. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag magáévá tette. A törvényhatósági tiszviselők és alkalmazottak átköltözködési illetményeiről szóló szabályrendelet- tervezet elfogadtatott és annak a hivatalos lap utján való kihirdetése elrendeltetett. A Nagy-Kapos község képviselőtestülete által a bérkocsi-iparról alkotott szabályrendelet jóváhagya­tott, úgyszintén Nagyberezna községnek építkezési czélra felveendő 3500 korona kölcsönre vonatkozó kötelez­vénye. Ugyancsak jóváhagyta a közgyűlés a Dubri- nicson felállítandó jégveremre vonatkozó képviselőtes­tületi határozatokat. A nagygeöczi körjegyzőségben egy 800 korona államsegélylyel javadalmazandó segédjegyzői állás rendszeresítésének szükségessége kimondatott s e tárgy­ban a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztés intézése rendeltetett el. neki, hogy csak a tizenegyedik tourom szabad, nem furcsa, ezért megharagudni ? — kérdi Miczi. A leányok addig kérik Katiczát, mig végre elő­hozza az uj báli toilettejét. Megbámulják, megdicsérik a szép kis ruhát, alighogy megfordul a házikisasszony, megindul a kritizálás — a ruha Ízléstelen, a szövet nem finom, hisz nem is uj ruha, a tavalyi báliruha átalakítva, felfrissítve. A kedves Karcsi ezután össze­kötöz két széket, ráül és megmutatja a társaságnak, hogy milyen az ő automobilja, közben utánozza a kocsi dübprgő hangját, sss . . . sss . . . drr . . . drr . . ., mind el vannak ragadtatva az előadástól — milyen kedves fiú ez a Karcsi és minő eredeti eszméi vannak! Utánozni egy automobil robogást, kinek jutott már eszébe ? A szalonban az asszonyok között is élénk a társalgás. A hangot épen a szép Keményné adja a társaságban. Itt is a divánon trónol és dominálja az egész társaságot éles, kellemetlen hangjával. Betölti az egész szalont az ő orgánuma, bántó élessége még a nehéz portiereken az előszobába is áthatol . . . mond­hatom, kedveseim, a halvány zöld crépe de Chine, rózsaszínű mousseline de Japonais-vel és arany - himzéssel, valami csodaszép effektust adott este. Minő ügyes az én szabónőm, az mese . . . művésznő, genie, a kinek nem is a munkáját, vagy a finom kelmét hanem a kompoziczióját, a találékonyságát kell meg­fizetnünk . . . Az asszonyok gyűlölik Keménynét, mégis mind a kedvében jár. Az ebédlőben ezalatt nagynehezen megtérítették a sok kis asztalkát. Szegény Mihályiné! szinte szív­dobogást kap az izgatottságtól, de mikor úgy fél, hogy esetleg valami nem lesz rendben. — Ma mindenre két­A községi költségelőirányzatok számvevői helyesbítéssel jóváhagyattak, a bemutatott községi számadásokra nézve pedig a felmentvények meg­adattak. Az alispánnak azon intézkedéseit, melyekkel a központi szegényalap kamaiból segélyeket osztott ki, a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. Az alispán felhatalmazást nyert, hogy a vár­megye központi és az ungvári járási főszolgbirói hivatalnak, mint előfizetőknek, az Ungvár városi táv­beszélő hálózatba leendő felvétele tárgyában a kötelező nyilatkozatot aláírja. Az Ungvár város képviselőtestülete által a hely- pénzszedési dijak felemeléséről alkotott szabályren­delete egy szükebbüörü bizottságnak adatott ki tanul­mányozás végett. A Schürger Ferencz elköltözése és Köröskényi Ferdinánd elhalálozása folytán az ungvári II. kerület­ben és a mátyóczi kerületben megüresedett törvény­hatósági bizottsági tagsági helynek választás utján való betöltése szükségessé válván, a közgyűlés a vá­lasztás idejét f. évi márczius hó 28-ik napjára tűzte ki és a választások vezetése Ungvárra Komjáthy Gábor, Mátyóczra pedig Berzeviczy István trvh. biz. tagokat küldte ki. A marhahajtásról szabályrendelet alkottatott s annak kihirdetése elrendeltetett. A ménvizsgálati dijak akként állapittatak meg, hogy köztenyésztésre alkalmas mének után 10 K, a köztenyésztésből kizárt mének után 4 K fizetendő. Az alispán előterjesztést tett aziránt, hogy miután az ungvár—nagybereznai vasút átépítése folytán az ungvári vasúti hid vasszerkezettel újból fog építtetni, az Ung folyó által elválasztott két városrész gyalog- forgalmának biztosítása czéljából az uj vashidnak gyalogjárókkal leendő ellátása kérelmeztessék. Mijó Kálmán e javaslatot megtoldja azzal, hogy az uugvári államvasutak állomásának várótermei ki- bővittessenek s egyúttal étkező helyiség berendezése is kérendő. Szabó Lajos felvilágosításul előadja, hogy az ungvári állomás átmenő állomásnak jelentetett ki s ez­ért a vasúti étterem berendezésének terve elejtetett. A gyalogjárókat ő is kívánatosnak tartja. A közgyűlés az alispán előterjesztését elfogadta. Az ungvári kir. kath. főgimnázium gyorsiró- körének az Ungváron f. évi április hó 14-én rende­zendő országos verseny czéljaira 400 K, Virágh Gyula festőművész-növendék ungvári lakosnak pedig a müncheni festőakadómián megkezdett és több éven át folytatott tanulmányai befejezhetése czéljából szintén 400 K segély szavaztatott meg Esztergom vármegye közönségének a 7—15 év között levő s elhagyottnak nyilvánított gyermekek után felmerült gondozási költségeknek az állam terhére le­endő átvétele tárgyában a képviselőházhoz intézett fel­iratát a közgyűlés hasonló szellemű felirattal támogatja Pártolja továbbá a törvényhatósági bizottság: Bacs-Bodrog vármegye közönségének feliratát a volt vármegyei számvevőségnek a pénzügyminiszter fen- hatósága alól leendő elvonása és újból a belügyminisz­térium alá rendelése és a vármegyék rendelkezésérd való utalása tárgyában; Sáros vármegye közönségé­nek feliratát a köz- és vagyonbiztonságot komolyan veszélyeztető vándorczigán.vok ügyének országos ren­dezése tárgyában ; Abauj-Torna vármegye feliratát a hadsereg és honvédség jelenlegi pótlovazási eljárásá­nak módosítása tárgyában ; Heves vármegye feliratát a hadköteles kor előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt való nősülést tilalmazó 1889. évi VI. t.-cz 50. §-ának törlése tárgyában; Hont vár- megye feliratát az egy gyermekrendszer elleni óvintéz­kedések tárgyában és Zala vármegye feliratát a gyá- moltak és gondnokoltak pénzeinek gyümölcsöző el­helyezése tárgyában. Végül Dr. Rosenberg Jenő nagykaposi körorvos tiszteletbeli járásorvossá történt kinevezése folytán az előirt hivatali esküt a közgyűlés színe előtt letette s ezzel a közgyűlés a főispán éltetésével véget ért. szeresen kell ügyelnie. Erzsi, — inti a szobaleányt . . . hogy is ne, mikor itt van Keményné, meg aztán eljő a fiatal bankigazgató, Nádor Béla is . . . egy idő óta sokat foglalkozik Katiczával . . . Katicza szép, okos leány, hátha ? . . . A társaság ünnepélyesen bevonul. Kritizálják a „jelen nem lévőket“ és végre kifogyva minden témá­ból, elkezdik kritizálni a — parfait. Miczike elősorolja az összes ideáljait. — Tavaly három ideálom volt . . . Nyílik az ajtó és belép Nádor Béla, az idei Sai­son legkívánatosabb parthi-ja. A társalgás félbeszakad, mamák, leányok izgatottan lesik, kihez csatlakozik vájjon „ő“ ? — O meg leereszkedő udvariassággal köszönget jobbra-balra, a háziasszonynak kezet csókol, és végre letelepszik a szép Keményné asztalához, azt gondolva magában — itt legalább nem kötöm le magam senkinél, hisz’ Keményné „asszony“. — Alapjában véve igaza van a fiatalembernek, mert ha ma délután kissé foglalkoznék a házikisasszonynyal, már egy óra múlva azt beszélnék széltiben-hosszában, hogy jegyesek. Pedig mily szives-örömest csevegne Katiczával, (hisz már bárom hó óta szeretik egymást), de hát Nádornak sok az adóssága, Katiczának pedig, sajnos, nincsen hozománya 1 Meg hát aztán, mi tűrés-tagadás benne, Nádor Bélát is vonzotta az arany bűvös, ragyogó — millió, mely Keményné férjének tulajdona ! Dávidovits Margit. Városi közgyűlés. Ungvár város képviselőtestülete pénteken népes közgyűlést tartott Mocsáry Géza h. polgármester el­nöklete alatt. A napirend előtt Tomajkó István interpellált, vájjon igaz-e, hogy a Fehér Hajó házmestere 240 K áru szerszámot vásárolt be a város költségére s a szer­számokat magánmunkálatokra is használja, s ezzel az iparigazolvánnyal bírókat károsítja. Rákossi János interpellácziója oda irányult, hogy a tanács kényszerítse az idegen nemzetiségüeket, akik Ungváron már állandóan letelepedtek, a magyar hon- polgárság megszerzésére. A h. polgármester mindkét interpellálónak kime­rítő választ adott, amit azok is, meg a közgyűlés iá tudomásul vett. Napirendre kerülvén a sor, kihirdettetett a törvény- hatósági bizottságnak azon határozata, melylyel forma­hiba miatt megsemmisíti a tűzoltó laktanyának az Ungparton volt elhelyezése ügyében hozott határozatát. A közgyűlés e határozatot tudomásul vette, s egyuttat egyhangúlag újból elhatározta, kogy a tűzoltó-laktanyát az Ungpartra építi s ennek törvényes megszavazására márczius hó 28-ik napját jelölte ki. A Széchenyi-téren, oda, hol most a zsemlyések és hentesek árusítanak, valamint a laczikonyhások ré­szére a Rákossi-házzal szemben árubódé felépítése határoztatott. A Széchenyiligetben 19,000 koronányi költséggel vendéglői épület emelése határoztatot. Tudomásul vétetett, hogy az ungvári színház építési költségéhez a belügyminiszter 30,000 korona segélyt ad, s hogy a földmivelésügyi m. kir. minister elvileg engedélyezte az összes faanyagoknak ingyenes adasat. A tankötelesek összeírása költségéül 720 K sza­vaztatott meg, úgy, hogy az összeíró tartozik minden ezzel összefüggő munkát további díjazás nélkül telje­síteni. A váralja-utczai lakosok kérelmére a kis Ungon keresztül gyalogjáró létesítése határoztatott. A tűzoltói váltságdíj-hátrálékoknak végre­hajtás utján való beszedését a többség ismét kimondotta. Néhány apró ügjet intézett még el a képviselő- testület s ezzel az ülés véget ért. Az alkoholellenes mozgalom. Az elmúlt hetekben sok szó esett a pálinkaelle­nes mozgalomról. A baj tulajdonképeni oka nem ab­ban van, hogy a munkásnép megszokta a szeszital fo­gyasztását és ettől elzült. A fogyasztás ugyanis a kincstár gondosságából koránt sem olyan nagymérvű, mint volt ezelőtt 15—20 évvel. Akkor a szeszadó je­lentéktelen volt, mig ma minden liter szesz után a kimérő háromféle czimen 55 krajczár adót fizet, meg sem említvén az illeték, III. oszt. kereseti adó és egyéb horribilis kiadásokat. A baj gyökerét főleg ott kell tehát keresni és találni, hogy — mint a „Magyar Kereskedők Lapja“ Írja — a közönség nem jut olyan italokhoz, amelyek el nevezésüknek megfelelőek. Szolgáljon példának a „cognac“. Vájjon hányféle, diszesebbnél-diszesebb vig­nettákkal ellátott és üvegekbe dugaszolt lőrét árusíta­nak az országban konyak elnevezés alatt? És ne tes­sék azt hinni, hogy csak a dépókban. Nem. A legelő­kelőbb csemegeüzletekben is igy van ez, noha konya­kot az orvosok a legsúlyosabb betegnek is rendelnek. Nem a kereskedő ennek az oka, csakis a gyáros. És ezzel ki lehet mutatni, hogy közegészségügyi szem­pontból bírálva a dolgot, a pórnép, amely közönséges szeszpálinkát fogyaszt, sokkal egészségesebb italt iszik, mint a konyakot élvező úri osztály. Hogy ez igy van, annak egyedüli oka az, hogy hazánkban gombamódra elszaporodtak az éterolaj-gyár- tók, akik beutaztatják az egész országot, felkeresik a legkisebb községet, könyveket hagynak minden kuny­hóban, amelyekben meg van írva, hogy nem kell ru­mot Brazíliából hozatni, hanem mindenki előállíthatja azt hideg utón is. A rum előállításához elegendő ty* liter szesz, egy kis rumlényeg fölkeverve Va liter vízzel és megvan a kitűnő tearum. Hasonló utasítással szolgál a törköly-, szilva- stb. pálinkák előállítása tekintetében és a hiszékeny nép, sőt tapasztalatom szerint főleg az úri osztály fölül ezek­nek a hangzatos utasításoknak, maga kever magának például olyan rumot, amelylyel a teának még a tulaj­donképeni izét is elveszi. A hatóságoknak kellene te­hát elsősorban is ezeket az elszaporodott éterolaj-gyá- rosokat megrendszabályozni, másrészt pedig oda hatni, hogy a nép valóban tiszta italokat fogyaszthasson, vagyis a törköly tényleg törkölyből, a szilvórium szil­vából, a konyak pedig tiszta borpárlatból állíttas­sák elő. A másik ok a borfogyasztási adó túlmagas tétele. A helyes intézkedés az volna, na az állam különösen a hazai bortermésünk érdekében, a borfogyasztási adót, ha nem is egészen törli el, de jelentékenyen leszállítja, ellenben a pezsgő után ugyanezen adónemet jelentéke­nyen emeli. Hiszen ma a pezsgőtől fizetett fogyasztási adó semmivel sem több, mint a közönséges budai boré, noha a pezsgőfogyasztó úriembernél vajmi kevés sze­repet játszik, ha egy üveg pezsgő egy-kót K-val drá­gább vagy olcsóbb. A borfogyasztási adó leszállításá­val lehetővé tétetik- az, hogy különösen a munkásosz­tály, amely éppen úgy igényli az ünnep- és vasárna­ponkénti szórakozást, mint az az osztály, amely fekete­kávé mellett kávéházban és kaszinóban leli fel szóra­kozását, pálinka helyett bort igy ék. A túlzások ellen maga a törvény már eléggé gondoskodik ama rendele­tével, hogy italmérő-üzletben munkásnépnek munka­bért kiosztani, vagy a már ittas embernek italt kiszol­gálni tilos. —R*

Next

/
Oldalképek
Tartalom