Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-14 / 7. szám

2. oldal. UNG 7. szám Ne zárkózzanak el, nagyon csekély ezen előfizetés összege, azonban e csekélységgel igen nagy messzemenő czélnak szolgálatába állanak. Dr. phomán Dávid. A közigazgatási bizottság üléséből — Febr. 9. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága az elmúlt kedden tartotta e havi ülését, Török József gróf főispán elnöklete alatt, ki az ülés megnyitása előtt örömmel ra­gadta meg az alkalmat, hogy Fejér Ernánuel munkács- egyházmegyei kanonok és czimzetes prépostot a bizott­ság nevében is üdvözölje azon alkalomból, bogy őt O Felsége kiváló érdemei elismeréséül a III. osztályú vas­korona renddel tüntntte ki. Ezután Fejér Emánuelnek a népoktatás és a közügyek terén kifejtett áldásos te­vékenységét méltatta. Fejér Ernánuel meghatottan válaszolt s kijelen­tette, hogy úgy mint azt eddig is tette, úgy ezután is a magyar nemzeti állameszme szolgálatára szenteli tevékenységét. Az éljenzés lecsillapultával következett a na­pirend. Az alispánnak január haváról szóló jelen­tése szerint a m. kir. csendőrség a múlt lió folyamán összesen 225 esetben eszközölt nyomozást és pedig 76 esetben bűntett és vétség, 4 esetben a kir. járásbírósá­gok hatáskörébe és 145 esetben a közigazgatás ható­ságok hatáskörébe utalt kihágásokban. Január havában összesen 4 tüzeset fordult .elő: Szobránczon múlt hó 14-én 576 K értékű takar­mány égett el, mely biztosítás folytán megtérül. A bereznai járásban január hó 12-én Uzsok köz­ségben volt tüzeset, melynek egy, a Schiffer és Grün- wald testvérek tulajdonát képező munkás-barak esett áldozatául. A kár 1000 K-ra tehető, mely bizto­sítva volt. A múlt hó folyamán ugyancsak a bereznai járás­ban lévő Szuha községben is pusztított tűz, amikor a gk. templomban 1 kép, gyertya, asztal és szőnyegek 136 K 80 f értékben elégtek; az elégett tárgyak nem voltak biztosítva. A kaposi járásban a múlt hó 13-án Szűrte köz­ségben ismeretlen okból keletkezett tűz, melynek 1 gazdasági épület esett áldozatául; a kár 3000 K-ra te­hető ; biztosítva nem volt. A bereznai járásban a múlt hó folyamán össze­sen 109 idegen jelentette be letelepedési szándékát és pedig: Sztavnán 27, Nagybereznán 8, Uzsokon 33, Voloszánkán 41. A beregszászi kir. ügyészség jelenti, bogy a letartóztatottak összes száma 69 férfi és 6 nő. A várra, tiszti főorvos jelenti, hogy az általá­nos közegészségi állapot január havában elég kedvező volt, a veszélyesebb ragályos és hevenyfertőző meg­betegedések csökkentek és bár a kanyaró sok gyer­meket tett beteggé, a halálozási számarányt a legke- vésbbé sem befolyásolta kedvezőtlenül. A hevenyfer­tőző megbetegedések a következő számban és lefolyás­sal fordultak elő. Roncsoló toroklob és torokgyík 7 eset 5 halálozással. Vörheny 31 eset 2 halálozás. Hasi hagymáz 59 eset 10 halálozással. Kanyaró 328 eset 6 halálozás. Trachoma és trachomagyanus eset 2 köz­ségben észleltetett, mindannyi Amerikából hazatért egyéneken, ezek mind kezelés alá helyeztettek. Élve született a vármegye területén összesen 621 gyermek, elhalt összesen 397 egyén, e szerint a szü­letések száma 224 esettel múlta felül a halálozások számát. Orvosförvényszóki és rendőri hullabonczolás és hullaszemle 10 esetben foganatosíttatott: Iskén és Poroskón hirtelen halál, Sztavnán és Verbóczon kül- erőszak okozta halál, Ungvárt öngyilkosság, Iskén ta­látjuk a tisztes öregeket, kiknek arcz redőik leélt éveik­ről beszélnek nekik a régen történtekről egyet-mást. A házaspárok egyike, főképen pedig a férh. közbe-közbe szól s mondja, hogy most is jó volna az úgy. mint ezelőtt 50, vagy 60 évvel volt, de az asszony, kiben nem marad meg a szó, pláne ba az nem ínyére való, mindezekre azt feleli, hogy bizony csak jobb az igy mint most van, békében élünk nem zavar, nem hábor­gat senki, mint ezelőtt 50, vagy 56 évvel. Ily vitat­kozások között unokáját ölbe tartva elszenderül a nagy apa, vagy mama kedvenczeivel együtt. A családtő pipa füstje mellett olykor-olykor bodrosokat eresztve kis idő múltán jobbnak látja nyugvóra hajtani fejét, csak az asszony ki látja, hogy már mindannyiokon erőt vett az álom, kit-kit elhelyez nyugvóhelyére, ő maga pedig előveszi guzsalyát s hozzá fog a fonáshoz, most nem zavarja senki s nyugodtan végzi elkezdett munká­ját, mig aztán az idő előrehaladása miatt ő is gondjait elbocsájtra aludni megyen. Ez majdnem minden család­nál igy van. Most pedig, hogy a farsang napjaiban élünk, oly helyeken, illetve helyekre, hol férjhez menő leány is van a háznál, be-bekopogtatnak a leány nézők s kérők főképen pedig szombat este, úgy, nogy majd­nem minden héten van egy-két kézfogó a faluban, a hová azután a hivatalos személyek hacsak nem fekvő betegek, elmennek, evés, ivás s dalolás mellett töltik el az időt rendes körülmények között egészen reggelig, így múlik el falun minden estéje a télnek, egyik sem sokkal jobb a másiknál, bezzeg a városiaknak most, hogy a farsangi napok folynak, kijut az egymást érő mulatságokból. Mink falusiak azoktól is búcsút veszünk, mert csak annyiban érezzük hatását a farsangnak, hogy hideg van, az az hogy már lassan el is múlik, meg mint már fentebb is emlitém, vagyis akár vele, vagy nélküle, az falun mindegy. Feicefé Lajos. Iáit hullán, Nagybereznán vizbefulás, Viszokán meg- fagyás és Dubrinicson megégés következtében bekövet­kezett halálozások miatt. Iskolák és óvodák 29 eset­ben vizsgáltattak. Járvány miatt bezárattak a ba­ranyai, vajáni és vajkóczi kanyaró, a tichai hasi hagymáz járvány miatt; a bezárva voltak közül meg­nyittattak a daróczi, dubrókai, hliviscsei ős mátyóczi iskolák. Korcsmák és élelmi szerek' és italok 92 eset­ben, vágószókek 24 esetben, gyárak, műhelyek és für­dők 8 esetben vizsgáltattak. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy január hóban egyenes adó czimén befolyt 25.224 K, maradt hátralék 715.479 K, baddijban befolyt 24 K, hátralék 59.359 K. Bélyeg- és jogilletékben befolyt 17.431 K, fogyasztási és italadóban 96.109 K és dohányjövedók- ben 57,150 K. A gyámpénztári forgalmi kimutatás szerint a maradvány január hó végén 1.082,037 K. A kir. államépitészeti hivatal jelenti, hogy az uugvár-uzsoki állami közúton a 205. sz. vashid sze­relési munkái befejeztettek, a 201. sz. hid vasfelszere­lési munkája pedig kezdetét vette, a 218. sz. hid jobb hídfőjének falazási munkája 2/3-ad részben kész, a bal hídfő alap földkiemelési munkája befejeztetett. A köz­lekedés megzavarva sehol sem volt. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a Budapesten 5 napon át tartott tanfelügyelői értekezleten részt vett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pere- csenyi Bantlin-féle vegyigyárak igazgatóságának egy kút létesítéséért elismerő köszönetét fejezte ki; Weisz Ilona oki. óvónőt Roedigerné Gara Gizella óvónő he­lyére Sztrajnyánba óvónőül kinevezte. A törvhat. kir. állatorvos jelentése szerint lép- íenében elhullott 5 db. szarvasmarha, rühkórban meg­betegedett Mogyoróson 11 db., Ungváron 3 db ló. Veszett­ség miattjkiirtatott Sztavna Csap és Nagykapos községek­ben 1—1 db. kutya, melyeken a budapesti állatorvosi főiskola oltás utján a veszettséget megállapította. A meg- mart egyének gyógykezelés végett a budapesti l)r. Ho­gy es-féle intézetbe küldettek. A ragadós száj- és körömfájás fellépett, a Pálócz községhez tartozó Paszika-Malom tanyán. A havi jelentéseket a közigazgatási bizottság tu­domásul vette. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Bantlin- féle vegyigyárak rószv. társaságnak a csornoholovai lóvontatásu iparvasut építésére az engedélyt megadta. A leirat kiadatott az alispánnak további intézkedések végett. Az illés még különböző miniszteri leiratok, feleb- bezések, kérvények és kihágási ügyek beható letár- gyalása után 11 órakor ért véget. A Gazdasági Egyesület köréből. Az ungvármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya e hó 9-én délután 2 órakor a főerdöhi- vatal tanácstermében népes választmányi ülést tartott. Ez ülésen készítették elő a másnapi közgyűlés ügyeit, melyekből kiemeljük a következőket: Patay András ügyvezető alelnök az ülés meg­nyitása után első sorban felolvastatta az 1903. évi zár­számadást. Majd jelenti az elnöklő, hogy az 1904-ik évben két fődolgot fog az egyesület mindenek felett szem előtt tartani, nevezetesen az első a szarvasmarha te­nyésztés ügyének lelkes felkarolása, és a második a szerednyei borvidék termésének piacz teremtése. A szarvasmarha tenyésztés terén egy nagy lépést tett az egyesület, mert sikerült határozattá emeltetnie az uj tenyószkerületi beosztást, amely uj beosztás a földmivelósügyi magas Minisztérium által is biztosan helyben fog hagyatni, és ennek következtében az ung­vári és szobránczi járásokban egy régi óhaj megy teljesedésbe, mert ezen két járás piros-tarka bikát kap ezentúl tenyésztési czólokra és ott a borzderes szarvas- marha tenyésztése megszűnt. 1903. évben szarvasmarha díjazásul szép összeg lett előirányozva, azonban a megyeszerte dühöngött száj- és körömfájás miatt nem lehetett ezen díjazáso­kat megtartani s igy az 1904-ik évben egy sokkal tetemesebb összeget ajánl kiosztás végett, még pedig az ungvári és szobránczi járásokban a magyar marha, a kaposi járásban szintén a magyar marha, a pere- csenyi és bereznai járásban pedig a borzderes marha lenne díjazandó. Megindult vita után az elnök liatározatilag kimondja hogy az ungvári és szobránczi kerületben díjazandó marha ezek szerint nincs, hanem e két járás magyar marhái a kaposival együtt lennének dijazandók. A be­reznai és perecsenyi járásban pedig a borzderes erő­sen díjazandó lesz. Továbbá felkéretett a gazdasági egyesület el­nöke gróf Sztáray , Sándor arra, hogy a földművelés­ügyi ministeriumnál egy nagyobb szabású kölcsön megadása ügyében közben járjon. Az ekkópen nyert pénzösszegen telivér piros-tarka marha vásároltatnék és az a szegényebb sorsú kis gazdák között az ungvári és szobránczi járásban alkalmas és reájok nem terhes törlesztési feltételek mellett lenne kiosztva. Ezután elnöklő ügyvezető alelnök a Szerednyén felállítandó bor-szövetkezet tervét adja elő. Szerinte ott nincsen a bor helyesen kezelve és nincsenek meg en­nek következtében azok a bor árak, a melyet a Sze- rednye vidéki bor magának a nagy borpiaczon méltán követelhet. Az elmúlt évi közgyűlésen ifj. Tóth Ká­roly beregszászi szőlőszeti és borászati felügyelő egy mintaszerűen kezelt pincze szövetkezet eszméjét ve­tette fel, amely eszme elis fogadtatott és annak meg­testesítése liatározatilag ki is mondatott, azonban az 1902. évi rossz bortermés és az egyesület anyagi viszonyai nem engedték meg a felállítás munkájával járó nehéz­ségek leküzdését, de ma, midőn biztos tudomása van róla, hogy a ministeriumnál is tetszéssel találkozott ezen eszme megvalósitása, reméli, hogy sikerülni is fog a megalakítás. Az ügyvezető alelnök indítványára továbbá ha­tározatiig kimondatott, hogy az 1904. évben úgy az intelligens mint a kis gazdaközönség részére gazda­sági előadások fognak tartatni. Most következett Tamássy József gazdasági egye­sületi rendes tag beadványának felolvasása. Tamássy József ugyanis kéri a gazdasági egye­sület igazgató választmányát, hogy amennyiben a fel­vidéken egy gazda szövetséget sikerült neki létesítenie, amely szövetség már 100 taggal bir, s czélja volna a felvidéki szegény elhagyatott gazdákat, illetve népet minden ügyében támogatni : pártolja tehát a gazdasági egyesület ezen szövetséget de csak erkölcsileg, mert anyagilag bár a kezdet kezdetén van, még sincsen a szövetség reá szorulva. A beadvány felett élénk vita indult meg, s határo- zatilag kimondatott, hogy a gazdasági egyesület na­gyon helyén valónak és czélszerünek találja a felvi­déken a gazda szövetséget, és ha az megalakult, tőle telhetőleg nem csak erkölcsileg, de anyagilag is köte­lességének ösmeri azt pártolni. A beadványban bár burkoltan, de sok helyütt előforduló gyanúsításokat azonban az igazgató választmány egyonesen visszauta­sítja. Elnöklő ügyvezető alelnök jelentette végül, hogy az egyesület tulajdonát képező szőlővessző-telepet nem tudta ez évben szabadkézből eladni. Hosszas tárgyalás után liatározatilag kimondatott, hogy a szőlővessző-telep nyilvános árverésen 6000 K kikiáltási áron eladható, uj szőlőterület pedig az ung­vári szőlőhegyen szerzendő meg, hogy ott gyakorlati és szemléltető előadások legyenek tarthatók. Másnap, e hó 10-én tartotta az egyesület rendes évi közgyűlését, amikor is bztáray Sándor gróf egye­sületi elnök fenkölt szellemű megnyitó beszédjében köszönetét fejezett ki a főispánnak a közgyűlésen való megjelenéséért. Megemlékezett Darányi Ignácz füld- mivelésügyi volt miniszter ismert érdemeiről, ki munkás­ságával maradandó nyomokat hagyott. A közgyűlés hálás elismerésének jegyzőkönyvbe foglalását s erről táviratilag való értesítését határozta el. Az elnök közli továbbá, hogy Tallián Béla földm. minisztert az egyesület üdvözölte s pártfogását kérte, üdvözli Patay András alelnököt, akit tevékenységében hosszas betegsége meggátolt, most egészsége helyre­álltával sok hasznost vár működésétől. A lefolyt év szomorúan záródott; az áldatlan politikai viszonyok, az általános gazdasági pangás a választmány műkö­désére is bénitólag hatottak és igy az egyesületnek több elhatározása foganatosítható nem volt. Felkéri a tagokat, hogy egyesült erővel és áldozatkészséggel működjenek a vármegye mezőgazdasági érdekeinek előmozdítása körül, végül üdvözli a megjelenteket. Kaffka Béla titkár felolvasott jelentése a múlt évi működést csekély eredményűnek mondja. A jelentés szerint az egyesületnek 117 tagja van, törzsvagyona 16,938 K, bevétele 4527 K, kiadása 6836 K volt. A zárszámadást a közgyűlés jóváhagyta. Az 1904. évi munkapogrammot Patay András alelnök következőkben terjesztette elő : Az egyesület az álattenyósztés előmozdítása, az okszerű borkezelés behozatala, a gazdasági szakismere­tek terjesztése és az állatdijazások érdekében szándék­szik tevékenykedni. A minisztertől a nemesebb pirostarka szarvasmarha állomány terjesztésére nagyobb kölcsönt szándékszik kérni, s az állatokat a községekben hosz- szabb idejű törlesztésre szétosztani. A szerednyei borok eladása érdekében, borértékesitő szövetkezet mintapincze berendezéssel létesítendő, az okszerű borkezelés pedig tanítással elsajátítandó ; mindenhez azonban a szerednyei termelők anyagi hozzájárulása szükséges. Ungvárt s a vidéken előadások tartatnak a gazdasági ismeretek terjesztése végett; bár a minister eddig is áldozott erre a czélra, az egyesület azonban ezen ügyet addig fel nem karolta. Szeretván a szövőipar terjesztése végett egy állami szövőszék lenne fölállítandó s annak elsa­játításához egy tanerőt az egyesület fog alkalmazni. Tamássy József óhajtja, hogy az egyesület szak- osztályonkint intensivebben működnék, vagy legalább a választmányi ülések megtartása hirdettetnék, hogy az érdeklődők azon megjelenhessenek. Patay alelnök: szakosztályok létesítésének aka­dálya az erők hiánya: szerinte a gazdakörök sokat te­hetnek e részben, de az a két gazdakör is, amit meg­alakítottak, hivatásának eleget nem tett. A választ­mányi ülések napja közhírré lesz téve. Valamint a nagymihályi uradalom lentermelésének eredménye is Kende Zsigmond javaslatára hirlapilag nyilvánosságra lesz hozva. A munkapogrammot a közgyűlés olfogadta. Az 1904. évi költségvetés bovételo 6169 korona. Kiadása 10718 korona; fedezetlen 4549 korona; szarvas- marhák díjazására 2000 korona; csikó és sertés díja­zása 800 korona, szőlőmivelés fokozására 1000 kor., gyümölcsfatenyésztés díjazására 400 kor., méhészetre 500 kor., borkezelés elsajátítására 2000 kor. van fel­véve. A miniszter az egyesületnek nagyobb anyagi tá­mogatásban való rószeltetésére felkéretni fog. Török József gróf főispán : tapasztalja, hogy az egyesület működését a rószvótlenség bénítja, holott a választmány fokozódó mérvben igyekszik az érdeklődést felkelteni. Okát ennek a megye közönségének szegény­ségében találja. Hogyha szükséglet részben fedezhető legyen, figyelmébe ajánlja a közgyűlésnek, hogy a vár­megye 4000 kor. alapot kezel: mely annak idején sző­lők felújítására lett adva, de felhasználva nem lett. Ezt lehetne a minisztertől kérni s ő a kérelmet a maga részéről támogatni fogja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom