Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-03 / 1. szám

ub%kh II. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1904:, *> uár 3. 1. SZÁM. Szerkesztőség:: Vármegyei)áz-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden köz­lemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési feltételek : fsak az „Uiig“ lapra : Egész évre . 8 kor. Félévre ... 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fill. Nyilttér soronkint 40 fillér. ,IIng vármegye Hivatalos Lapjáéval, együtt : % Egész évre 12 kor. Félévre. . ü kor. Hirdetések úgy az „Ung”, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja‘‘ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. A reáliskola mint a ti o d äs: iskolái a. Reáliskola, polgafcjysfalg. Ma egy heti közleményemet azzlT'Tejeztem be, hogy az a törekvés, hogy t. i. a reáliskolát polgári iskolává alakíttassák át, egyenesen lelkiismeretbeli tehát igen nagy felelősséggel járó dolog. A reáliskolát a hel^yóíeli főgimnázium túlzsúfolt­ságának apasztása cój^abói állították fel. Ezt a célt, immár ismételten ekrte. Elérte annyira, hogy mig a reáliskola lótezése/előtt a iőgimnasiumi tanulók száma 679 volt, eA^íév elején (az akkor közölt kimutatás s^rmt^a^J^g'imnasiumba már csak 511 tanulót Írtak be x>»Ts amíg 7 év előtt s az után is pár évig még a felső J’ osztályokban is voltak párhuzamos osztályok, az alsó W 4 osztályban pedig mindenütt, ma már tetemesen meg­fogyott a párhuzamos osztályok száma. De hát tegyük fel, hogy csak nagyon gyengén avagy éppen nem apasztotta volna a reáliskola a főgimnasium kontin­gensét. Valljon lehetett volna-e azon csodálkozni? A. városnak sziute legvégén, az első években kimond­hatatlanul nyomorúságos lokalitásokbau, zajos, idegenek lakta, műhellyel ellátott udvaron helyezték el a reál­iskolát. A testvérintézet, a főgimnázium ellenben diszes, nagyszabású palotában pompázott. Vájjon egy uj és országszerte sem eléggé, hely ben meg egyáltalaban nem ismert irányú oly iskolának, mint amilyen a reál­iskola: nem-e éppen a kezdet nehézségeivel küzdve kelletett volna mindazzal az előnynyel birnia, amelynél . fogva érdemes és nagymultu testvérintézete: a főgim­názium a reáliskolával szemben oly erős versenyt oko­zott és okoz I A látszat, ha nem is lényeg, sokszor latba esik. Egy nagymultu, nagy tanári karral rendel­kező, igen népes, szép palotában elhelyezett, gazdagon felszerelt, több rendbeli alapítvánnyal ellátott és két internatussal is támogatott teljes középiskola mellett, mely 7 év előtt még pályajogositás dolgában is telette állott a reáliskolának, a kis csemetét, a reáliskolái dísz­telen, primitiv épületében, csonkán, 4 osztállyal bizony­bizony sokan mostoha gyermeknek nézhették. Es tagadhatatlan tény az is, hogy a reáliskola ellen cáfolásra okot nem szolgáltató, ellenőrizhetetlen módón, mert^magan helyeken és magán beszélgeté­sek rendjén megnyilatkozott és igy ártalmatlanná nem tehető hangulatkeltés történt már 3—4 év óta, nem is tekintve a hírlapi, ma egy év előtti nyílt küzdelmet.... De hát mindez nem ártott a iealiskolanak. Mert ámbátor az építkezés ügye is huzódott-lialasztódott, (bizony-bizony nem az én es a mi mulasztásaink révén,) es mert a kifejlesztésről sem mondhattunk bizonyosat, e tanévben az i. osztályba a legtöbb tanulót irtuk be minden megelőző tanévhez képest és tanulóink közül a helybeliek 78 százalékot alkotnak ! Tehát a reáliskola apasztotta a főgimnázium túl­zsúfoltságát. De ha nem apasztotta volna is, akkor sem lehetne azon csodálkozni. Ez a cél azonban lehe­tett keletkező oka reáliskolánknak, de nem lehet általános czélja, nem lehet igazibb rendeltetése. Ez utóbbi nem 'ebet mas, mint azon abszolút czól és rendeltetés, hogy a realtanszakú oktatásnak az éj­szakkeleti vidéken, (ahol egyetlen reáliskola az ung­vári,) és annak nagy nemzeti fontosságú végvárában : Ungvarott csarnoka, temploma legyen. Ennek a czéljá- nak rniut 4 osztálya reáliskola is megtelel. Mert az idegen helyről való tanulók a felsőbb osztályokat mint abituriensek látogathatják másutt, (bar nevelő-oktató szempontból a gyakori intézeti változtatások nem szoktak üdvösek lenni,) a helybeliek a latin nyelvi vizsgálat alapján a főgimnáziumba átléphetnek; a gyengébb tanulok, vagy a teljesen vagyontalanok ipari és keres­kedelmi pályára mehetnek. (És valljuk meg, hogy mi­nél nagyobb mértekben történnek meg ez utóbbi, annál juuDan teletne meg helybeli czóljáuak a reáliskola, mert így nemcsak a főgimnázium tanulóinak számát csökkentené, de a praktikus életpályáknak is eléggé képzett egyéneket nyújtana.) Másreszt azonban ki sem tagadhatja, ón sem ta­gadtam, hiszen évi Értesítőnkben, jelentéseimben és hírlapi czikkeiyekben is nyomósán kiemeltem, hogy igy csonkán a reáliskola nem teljes alkotás, nem be­fejezett, nem betetőzött intézmény. Nem főleg azért, mert kétségtelenül a szegényebb tanulók járnák a reáliskolába, a kiknek tehat még nagyobb gond, ha a 4. osztály végeztével tanulmányaikat nem folytathatják. (Bár ismétlem, nyitva all előttük az iparos- és keres- kedeimi pálya — akadály nélkül!) De hat arisztoára- l tikus nemzet vagyunk. Azt meg igazán nem is lehet zokon venni a szülőtől, hogy inkább a falatot megvonja a saját szájától, és iskoláztatja gyermekét, csakhogy azt a maga sorsánál kedvezőbb, köny- nyebb életpályára juttassa. És ez itt az egyedüli kifo­gás, amely a reáliskola mint csupán 4 osztályú közép­iskola ellen, a szegény szülők szempontjából felhoz­ható. j| De hát ezen akként kell-ó segíteni, hogy a reál­iskolát egy alacsonyabb fokozatú, csekélyebb tanuló­ságot kultiváló és nyújtó és kevésbbé kvalifikáló iskolává, polgári iskolává alakítsák at 130—140 ta­nuló szülejének kárára ? 1 Nem, és ismételten nem ! Az orvoslásnak egyedül egy módja van. Az t. i., hogy minden oldalú és lelkes felvilágosítások által a ma­gas kormányt rábírják tv kifejlesztésre. És, ha ez egyáltalában nem volna elérhető, akkor is inkább vagy alakittassók át áll. algimnáziummá vagy maradjon meg a 4 osztályú reáliskola, semminthogy az átalakít­tassák polg. iskolává. Mert azt a czélt, a mit a reál­iskola elé tűztek, és a mit ez elért, a polgári iskola el nem érheti Aki polgári iskolát akar, azt a reál­iskolától függetlenül keli akarnia. Mint a hogyan, igen helyesen így kérte a nyáron a városi képvise­let a polg. iskolával kapcsolatos keresk. és közigazg. tanfolyamot. De álljunk meg egy kicsit. Ha a 4 osztálya reáliskola nem megfelelő, ugyan hogyan lehetne és miért volna megfelelő a polgári iskola ? Hiszen a reáliskolából a polgári iskolai átlépéssel szemben igen csekély akadaly leküzdése után mindenki átléphet a főgimnáziumba. A polgári iskolából azonban szinte lehetetlen. (Majd felsorolom alább, hogy miért!) Ha pedig iparos- es kereskedő-tanulói ak akar az ilju menüi, hat, na e ieainte be». vuíaKi a piugari iskolát a reáliskolával egyenlő értékűnek hiszi, nagyon tévéd. (Alább megmondom, hogy miért!) De itt van egy másik terv, a felső keresk. iskola. Nos, ha arra itt szükség van, (aminthogy kétségtelenül úgy a helyi kereskedelem gyorsabb tempóban történő megmagya- rositására, mint a kereskedelmi szakműveltség terjesz­tésére és igy a kereskedelmi fellendülés fokozására is igen jó szolgalatot, tenne, akkor minek a reáliskolát atalakitani polg. iskolává .J Minden nehézség nélkül a reáliskola melle vagy íölibe elhelyezhető a keresa. iskola, melynek, mivel érettségi bizonyítványt oszt és egyévi onkéntesi jogosultságot ad, megfelelőbb alsó tagozata volna mint egy polg. iskola. Még csak az épületi elhelyezés sem volna baj. Ha Aradon egyazon épületben a 11. főgyrnn., főreálisk. és tanítóképző lehet, ha Debreczenben, S.-Patakon, Eperjesen a protestánsoknak elemi- és középiskolai, nemkülönben hittudományi, tanítóképzői és jogi intéze­teik meg- és eltérnek egy épületben, miért ne lehetne a reáliskola új, tagas, egy teljes középiskola befoga­dására is elég épületében 4 osztályú aliami reál- és 3 osztályú aliami keresk.-iskola, összesen 7 osztály- iyal ! . . . Taian bizony elebb polg. iskolává kelljen a reált átalakítani ? . . . Hol lenne itt a komolyság, meg­fontoltság, a közérdeknek ápolása és a szülők, főleg a szegény sorsú szülők érdekeivel való lelkiismeretes szamottevés! A polgári iskolára véleményem szerint is Ungvárt nagy szükség vau. De nem azért, hogy a reált pótolja, hanem. Rogy mint olcso, igen olcsó iskola a szazakra menő, de semmiféle iskolába, nem járó gyermeksereget magúba ölelje. Aki ilyen intencióból sürget, függetlenül a reál­iskolától, polgári iskolát és atú ezt ki is viszi, de nem a mar létező egy másik intézet rovásara és megsemmisitésevel, az Ungvar közművelődése szent ügyének igen nagy szolgálatot tesz. De ha ezt másként nem lehetne kivinni, mint a reáliskola árán, az nem volna tanügyi alkotás, mert a főgimnázium didaktikai helyzetét a régihez hasonlóvá tenné, meg­nehezítene; az oly fölöttébb fontos s maga a közokt. ministerium által Ungvar városhoz tavaly intézett leira­tában Ungvárra nezve „igen fontos kulturális czél- nak " nevezett reáltanszakú oktatást megszüntetné, holott csak most lesz itt az ideje, hogy saját épületé­ben, nagy arányú felszereléssel stb. stb. működhessék üdvös czéljain a reáliskola és a szegény, különösen a szegény szülőket s főleg azoknak törekvő gyerme­keit olyan dilemmába vinhe, a melyből sehogyan sem tudnának szabadulni, menekülni. Nem vitatom, hogy ha a polg.-iskolát annak ide­jében nem a tőgimuaziuid apasztasára, de általános kulturális czéibói állították volna fel, hogy ez nem lett volna helyes dolog. Az elől sem zarkózhatuin el, hogy a helyi középiskolai akkori viszonyok szempontjából állami gimnázium gyorsabban apasztotta volna a fő­gimnázium túlzsúfoltságát és a szegény szülők gyer­mekei minden aggodalom és nehézség nélkül léphettek volna át az 5. o.-ba. De most, a reáliskola fennállása 7. évében igazá­ban lelkiismeretbeli dolog hajszolni a polgári iskolává való átalakítást, akkor, mikor a jövő fejlődésünk minden külső és belső feltételei a nehéz viszonyok daczára kieszközöltettek és megvannak. És, ha a reáliskolának tóm leg nem lenne tanulója, akkor is az állami gimná­ziummá való átalakítást és nem a polgárivá átváltozást kellene szorgalmazni. Az uj épület középiskolai igények, és szükséglet szerint terveztetett és épült fel. A reál­iskolának máris 20 ezer koronát kitevő felszerelése is speciáliter középiskolai rendeltetésű. A reáliskolai épület és felszerelés s az uj bútorzat már is 260 ezer koronába kerül. Ebben a draga nehéz időkben igazi pazarlás volna, ily összeget egy népoktatási fokozatú iskolára fordítani. Éppen mintha egy főiskolát, akadémiát kö­zép iskolává alakitanának át. Például a selmeczbányai akadémiát főreáliskolává ............Ugyan mit is mű­velnének épülettel, felszereléssel ? Háta hasonlat reánk nézvést sem igen sántit .... Ungvárnak alig van valamije abból, amihez má­sutt egyes városok olcsón, sőt ingyen jutottak. Gyá­raink, ipartelepeink stb. nincsenek. Legalább iskoláink legyenek. Annyi itt az elhagyatott szegény gyermek, hogy megtölt az még akárhány iskolát. -És az iskolá­záshoz annak a szegény adófizető népnek joga van. Hogy ha már vagyont vagy legalább zavartalan, köny- nyebb óletsorsot nem biztosit gyermekeinek, vajha leg­alább műveltséget adhatna nekik vagyoni állapota és a gyermek értelmi tehetsége és hajlamai szerint. Akt az elméleti tudományos pályára készül, mehes­I sen a főgimnáziumba •: aki a technikai tudományos pályákon akar boldogulni, .az végezhesse el helyben a reáliskola mind a 8 osztályát; aki pedig az elemi iskola nyújtotta ismeretkörön felül képződni akar, de tudományos (sem gimn. sem reálisk. irányú) pályára nem akar lépni vagy nem léphet, az járhasson polg. iskolába. És, ha a reáliskolán felül egy polg. is­kola is lesz, majd eldől a vita, hogy melyik lesz lá- togatottabb ! Esetleg megél szépen mindakettő. Ung­váriak nem lehetne kara belőle. Vagy pedig az egyik eicseuevészedik. Ez a sors érheti az egyiket, ér­heti a másikat. Nem lenne benne semmi szógyenleni való becsületes, lelkes működés esetében. így kell, igy kellene mindnyájunknak gondolkodni és aszerint cse­lekedni. A reáliskola árán azonban Ungvárnak nincs szükségé polgári iskolára.. Ezt a városi képviselet decz. 17-iki ülésében határozatilag ki is mondotta, ki­jelentve, hogy neki a reálnál alacsonyabb fokú iskola a reáliskola helyett nem kell, hogy ragaszkodik a reáliskolához és annak kifejlesztesét kéri. A városi képviselet ezen határozata minden .te­kintetben indokolt és helyes. Mert ha az alreáliskola mint 4 osztályú, tehát csonka intézmény magában nem telei meg nagyobb szabású rendeltetéseknek, akkor egy kissebb hatáskörű, alacsonyabb fokozatú intézet, a polgári iskola még kevésbbé felelhetne meg. Ha tehát az aireait polg. iskolává átalakítanák, az alreaiiskoiával szemben a helybeli szegény tanulók részéről felmerülő aggályokon segítve egyáltalán nem csak nem volna, de a helyzet tetemesen rosszabb lenne. Azt senki sem állíthatja joluszemüleg, hogy a 4 osztályú polgáriiskoia egyenlő jogositvanyu a 4 osztályú reáliskolával. A polg. iskolai 5 és 6. osztályának megadásáról (mint az alabb közölt rendeletből kiviláglik) szó sem lehet. A két modern nyelvtől eltekintve, tanulnak az al- reálbau (németet I—IV-ig, francziáta Illés IV-ben) a 4 osztályú reáliskolát végzett tanuló, a szabadkézi rajzból és a geometriai rajzból s általában a reál- tanszaku tárgyakból hasonlitianul többet tanult, mint amennyit a polg. iskolának I—ÍV. osztályában taníta­nak, sőt jobbára többet, mint a gimnázium alsó 4 osz­tályában. Nos, és hi^ez osztályok akármelyikének, de főleg a 4 osztálynak» #1 végzése után ipari vagy ke­reskedelmi pályára lép az itju, vájjon nem-e több hasznai veszi a reáliskolai tanulságnak, mint a polg. iskolainak ? De a kétféle középiskola egyenlő jogosítá­sának s a remélhetőleg nemsokára ismét napirend- , re kerülő egységes középiskolának az ügye is * tekintetbe veendő. Nemkülönben a főgimnáziumba való átlépés is. Ez mind a reáliskola mellett és a polg iskola ellen döut. Az egységes középiskola lótesűlóse esetében is, megmaradna a helybeli két középiskola. Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. VEGYES HETILAP. Megjelenik minden vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom