Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-03 / 1. szám
ub%kh II. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1904:, *> uár 3. 1. SZÁM. Szerkesztőség:: Vármegyei)áz-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési feltételek : fsak az „Uiig“ lapra : Egész évre . 8 kor. Félévre ... 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fill. Nyilttér soronkint 40 fillér. ,IIng vármegye Hivatalos Lapjáéval, együtt : % Egész évre 12 kor. Félévre. . ü kor. Hirdetések úgy az „Ung”, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja‘‘ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. A reáliskola mint a ti o d äs: iskolái a. Reáliskola, polgafcjysfalg. Ma egy heti közleményemet azzlT'Tejeztem be, hogy az a törekvés, hogy t. i. a reáliskolát polgári iskolává alakíttassák át, egyenesen lelkiismeretbeli tehát igen nagy felelősséggel járó dolog. A reáliskolát a hel^yóíeli főgimnázium túlzsúfoltságának apasztása cój^abói állították fel. Ezt a célt, immár ismételten ekrte. Elérte annyira, hogy mig a reáliskola lótezése/előtt a iőgimnasiumi tanulók száma 679 volt, eA^íév elején (az akkor közölt kimutatás s^rmt^a^J^g'imnasiumba már csak 511 tanulót Írtak be x>»Ts amíg 7 év előtt s az után is pár évig még a felső J’ osztályokban is voltak párhuzamos osztályok, az alsó W 4 osztályban pedig mindenütt, ma már tetemesen megfogyott a párhuzamos osztályok száma. De hát tegyük fel, hogy csak nagyon gyengén avagy éppen nem apasztotta volna a reáliskola a főgimnasium kontingensét. Valljon lehetett volna-e azon csodálkozni? A. városnak sziute legvégén, az első években kimondhatatlanul nyomorúságos lokalitásokbau, zajos, idegenek lakta, műhellyel ellátott udvaron helyezték el a reáliskolát. A testvérintézet, a főgimnázium ellenben diszes, nagyszabású palotában pompázott. Vájjon egy uj és országszerte sem eléggé, hely ben meg egyáltalaban nem ismert irányú oly iskolának, mint amilyen a reáliskola: nem-e éppen a kezdet nehézségeivel küzdve kelletett volna mindazzal az előnynyel birnia, amelynél . fogva érdemes és nagymultu testvérintézete: a főgimnázium a reáliskolával szemben oly erős versenyt okozott és okoz I A látszat, ha nem is lényeg, sokszor latba esik. Egy nagymultu, nagy tanári karral rendelkező, igen népes, szép palotában elhelyezett, gazdagon felszerelt, több rendbeli alapítvánnyal ellátott és két internatussal is támogatott teljes középiskola mellett, mely 7 év előtt még pályajogositás dolgában is telette állott a reáliskolának, a kis csemetét, a reáliskolái dísztelen, primitiv épületében, csonkán, 4 osztállyal bizonybizony sokan mostoha gyermeknek nézhették. Es tagadhatatlan tény az is, hogy a reáliskola ellen cáfolásra okot nem szolgáltató, ellenőrizhetetlen módón, mert^magan helyeken és magán beszélgetések rendjén megnyilatkozott és igy ártalmatlanná nem tehető hangulatkeltés történt már 3—4 év óta, nem is tekintve a hírlapi, ma egy év előtti nyílt küzdelmet.... De hát mindez nem ártott a iealiskolanak. Mert ámbátor az építkezés ügye is huzódott-lialasztódott, (bizony-bizony nem az én es a mi mulasztásaink révén,) es mert a kifejlesztésről sem mondhattunk bizonyosat, e tanévben az i. osztályba a legtöbb tanulót irtuk be minden megelőző tanévhez képest és tanulóink közül a helybeliek 78 százalékot alkotnak ! Tehát a reáliskola apasztotta a főgimnázium túlzsúfoltságát. De ha nem apasztotta volna is, akkor sem lehetne azon csodálkozni. Ez a cél azonban lehetett keletkező oka reáliskolánknak, de nem lehet általános czélja, nem lehet igazibb rendeltetése. Ez utóbbi nem 'ebet mas, mint azon abszolút czól és rendeltetés, hogy a realtanszakú oktatásnak az éjszakkeleti vidéken, (ahol egyetlen reáliskola az ungvári,) és annak nagy nemzeti fontosságú végvárában : Ungvarott csarnoka, temploma legyen. Ennek a czéljá- nak rniut 4 osztálya reáliskola is megtelel. Mert az idegen helyről való tanulók a felsőbb osztályokat mint abituriensek látogathatják másutt, (bar nevelő-oktató szempontból a gyakori intézeti változtatások nem szoktak üdvösek lenni,) a helybeliek a latin nyelvi vizsgálat alapján a főgimnáziumba átléphetnek; a gyengébb tanulok, vagy a teljesen vagyontalanok ipari és kereskedelmi pályára mehetnek. (És valljuk meg, hogy minél nagyobb mértekben történnek meg ez utóbbi, annál juuDan teletne meg helybeli czóljáuak a reáliskola, mert így nemcsak a főgimnázium tanulóinak számát csökkentené, de a praktikus életpályáknak is eléggé képzett egyéneket nyújtana.) Másreszt azonban ki sem tagadhatja, ón sem tagadtam, hiszen évi Értesítőnkben, jelentéseimben és hírlapi czikkeiyekben is nyomósán kiemeltem, hogy igy csonkán a reáliskola nem teljes alkotás, nem befejezett, nem betetőzött intézmény. Nem főleg azért, mert kétségtelenül a szegényebb tanulók járnák a reáliskolába, a kiknek tehat még nagyobb gond, ha a 4. osztály végeztével tanulmányaikat nem folytathatják. (Bár ismétlem, nyitva all előttük az iparos- és keres- kedeimi pálya — akadály nélkül!) De hat arisztoára- l tikus nemzet vagyunk. Azt meg igazán nem is lehet zokon venni a szülőtől, hogy inkább a falatot megvonja a saját szájától, és iskoláztatja gyermekét, csakhogy azt a maga sorsánál kedvezőbb, köny- nyebb életpályára juttassa. És ez itt az egyedüli kifogás, amely a reáliskola mint csupán 4 osztályú középiskola ellen, a szegény szülők szempontjából felhozható. j| De hát ezen akként kell-ó segíteni, hogy a reáliskolát egy alacsonyabb fokozatú, csekélyebb tanulóságot kultiváló és nyújtó és kevésbbé kvalifikáló iskolává, polgári iskolává alakítsák at 130—140 tanuló szülejének kárára ? 1 Nem, és ismételten nem ! Az orvoslásnak egyedül egy módja van. Az t. i., hogy minden oldalú és lelkes felvilágosítások által a magas kormányt rábírják tv kifejlesztésre. És, ha ez egyáltalában nem volna elérhető, akkor is inkább vagy alakittassók át áll. algimnáziummá vagy maradjon meg a 4 osztályú reáliskola, semminthogy az átalakíttassák polg. iskolává. Mert azt a czélt, a mit a reáliskola elé tűztek, és a mit ez elért, a polgári iskola el nem érheti Aki polgári iskolát akar, azt a reáliskolától függetlenül keli akarnia. Mint a hogyan, igen helyesen így kérte a nyáron a városi képviselet a polg. iskolával kapcsolatos keresk. és közigazg. tanfolyamot. De álljunk meg egy kicsit. Ha a 4 osztálya reáliskola nem megfelelő, ugyan hogyan lehetne és miért volna megfelelő a polgári iskola ? Hiszen a reáliskolából a polgári iskolai átlépéssel szemben igen csekély akadaly leküzdése után mindenki átléphet a főgimnáziumba. A polgári iskolából azonban szinte lehetetlen. (Majd felsorolom alább, hogy miért!) Ha pedig iparos- es kereskedő-tanulói ak akar az ilju menüi, hat, na e ieainte be». vuíaKi a piugari iskolát a reáliskolával egyenlő értékűnek hiszi, nagyon tévéd. (Alább megmondom, hogy miért!) De itt van egy másik terv, a felső keresk. iskola. Nos, ha arra itt szükség van, (aminthogy kétségtelenül úgy a helyi kereskedelem gyorsabb tempóban történő megmagya- rositására, mint a kereskedelmi szakműveltség terjesztésére és igy a kereskedelmi fellendülés fokozására is igen jó szolgalatot, tenne, akkor minek a reáliskolát atalakitani polg. iskolává .J Minden nehézség nélkül a reáliskola melle vagy íölibe elhelyezhető a keresa. iskola, melynek, mivel érettségi bizonyítványt oszt és egyévi onkéntesi jogosultságot ad, megfelelőbb alsó tagozata volna mint egy polg. iskola. Még csak az épületi elhelyezés sem volna baj. Ha Aradon egyazon épületben a 11. főgyrnn., főreálisk. és tanítóképző lehet, ha Debreczenben, S.-Patakon, Eperjesen a protestánsoknak elemi- és középiskolai, nemkülönben hittudományi, tanítóképzői és jogi intézeteik meg- és eltérnek egy épületben, miért ne lehetne a reáliskola új, tagas, egy teljes középiskola befogadására is elég épületében 4 osztályú aliami reál- és 3 osztályú aliami keresk.-iskola, összesen 7 osztály- iyal ! . . . Taian bizony elebb polg. iskolává kelljen a reált átalakítani ? . . . Hol lenne itt a komolyság, megfontoltság, a közérdeknek ápolása és a szülők, főleg a szegény sorsú szülők érdekeivel való lelkiismeretes szamottevés! A polgári iskolára véleményem szerint is Ungvárt nagy szükség vau. De nem azért, hogy a reált pótolja, hanem. Rogy mint olcso, igen olcsó iskola a szazakra menő, de semmiféle iskolába, nem járó gyermeksereget magúba ölelje. Aki ilyen intencióból sürget, függetlenül a reáliskolától, polgári iskolát és atú ezt ki is viszi, de nem a mar létező egy másik intézet rovásara és megsemmisitésevel, az Ungvar közművelődése szent ügyének igen nagy szolgálatot tesz. De ha ezt másként nem lehetne kivinni, mint a reáliskola árán, az nem volna tanügyi alkotás, mert a főgimnázium didaktikai helyzetét a régihez hasonlóvá tenné, megnehezítene; az oly fölöttébb fontos s maga a közokt. ministerium által Ungvar városhoz tavaly intézett leiratában Ungvárra nezve „igen fontos kulturális czél- nak " nevezett reáltanszakú oktatást megszüntetné, holott csak most lesz itt az ideje, hogy saját épületében, nagy arányú felszereléssel stb. stb. működhessék üdvös czéljain a reáliskola és a szegény, különösen a szegény szülőket s főleg azoknak törekvő gyermekeit olyan dilemmába vinhe, a melyből sehogyan sem tudnának szabadulni, menekülni. Nem vitatom, hogy ha a polg.-iskolát annak idejében nem a tőgimuaziuid apasztasára, de általános kulturális czéibói állították volna fel, hogy ez nem lett volna helyes dolog. Az elől sem zarkózhatuin el, hogy a helyi középiskolai akkori viszonyok szempontjából állami gimnázium gyorsabban apasztotta volna a főgimnázium túlzsúfoltságát és a szegény szülők gyermekei minden aggodalom és nehézség nélkül léphettek volna át az 5. o.-ba. De most, a reáliskola fennállása 7. évében igazában lelkiismeretbeli dolog hajszolni a polgári iskolává való átalakítást, akkor, mikor a jövő fejlődésünk minden külső és belső feltételei a nehéz viszonyok daczára kieszközöltettek és megvannak. És, ha a reáliskolának tóm leg nem lenne tanulója, akkor is az állami gimnáziummá való átalakítást és nem a polgárivá átváltozást kellene szorgalmazni. Az uj épület középiskolai igények, és szükséglet szerint terveztetett és épült fel. A reáliskolának máris 20 ezer koronát kitevő felszerelése is speciáliter középiskolai rendeltetésű. A reáliskolai épület és felszerelés s az uj bútorzat már is 260 ezer koronába kerül. Ebben a draga nehéz időkben igazi pazarlás volna, ily összeget egy népoktatási fokozatú iskolára fordítani. Éppen mintha egy főiskolát, akadémiát közép iskolává alakitanának át. Például a selmeczbányai akadémiát főreáliskolává ............Ugyan mit is művelnének épülettel, felszereléssel ? Háta hasonlat reánk nézvést sem igen sántit .... Ungvárnak alig van valamije abból, amihez másutt egyes városok olcsón, sőt ingyen jutottak. Gyáraink, ipartelepeink stb. nincsenek. Legalább iskoláink legyenek. Annyi itt az elhagyatott szegény gyermek, hogy megtölt az még akárhány iskolát. -És az iskolázáshoz annak a szegény adófizető népnek joga van. Hogy ha már vagyont vagy legalább zavartalan, köny- nyebb óletsorsot nem biztosit gyermekeinek, vajha legalább műveltséget adhatna nekik vagyoni állapota és a gyermek értelmi tehetsége és hajlamai szerint. Akt az elméleti tudományos pályára készül, mehesI sen a főgimnáziumba •: aki a technikai tudományos pályákon akar boldogulni, .az végezhesse el helyben a reáliskola mind a 8 osztályát; aki pedig az elemi iskola nyújtotta ismeretkörön felül képződni akar, de tudományos (sem gimn. sem reálisk. irányú) pályára nem akar lépni vagy nem léphet, az járhasson polg. iskolába. És, ha a reáliskolán felül egy polg. iskola is lesz, majd eldől a vita, hogy melyik lesz lá- togatottabb ! Esetleg megél szépen mindakettő. Ungváriak nem lehetne kara belőle. Vagy pedig az egyik eicseuevészedik. Ez a sors érheti az egyiket, érheti a másikat. Nem lenne benne semmi szógyenleni való becsületes, lelkes működés esetében. így kell, igy kellene mindnyájunknak gondolkodni és aszerint cselekedni. A reáliskola árán azonban Ungvárnak nincs szükségé polgári iskolára.. Ezt a városi képviselet decz. 17-iki ülésében határozatilag ki is mondotta, kijelentve, hogy neki a reálnál alacsonyabb fokú iskola a reáliskola helyett nem kell, hogy ragaszkodik a reáliskolához és annak kifejlesztesét kéri. A városi képviselet ezen határozata minden .tekintetben indokolt és helyes. Mert ha az alreáliskola mint 4 osztályú, tehát csonka intézmény magában nem telei meg nagyobb szabású rendeltetéseknek, akkor egy kissebb hatáskörű, alacsonyabb fokozatú intézet, a polgári iskola még kevésbbé felelhetne meg. Ha tehát az aireait polg. iskolává átalakítanák, az alreaiiskoiával szemben a helybeli szegény tanulók részéről felmerülő aggályokon segítve egyáltalán nem csak nem volna, de a helyzet tetemesen rosszabb lenne. Azt senki sem állíthatja joluszemüleg, hogy a 4 osztályú polgáriiskoia egyenlő jogositvanyu a 4 osztályú reáliskolával. A polg. iskolai 5 és 6. osztályának megadásáról (mint az alabb közölt rendeletből kiviláglik) szó sem lehet. A két modern nyelvtől eltekintve, tanulnak az al- reálbau (németet I—IV-ig, francziáta Illés IV-ben) a 4 osztályú reáliskolát végzett tanuló, a szabadkézi rajzból és a geometriai rajzból s általában a reál- tanszaku tárgyakból hasonlitianul többet tanult, mint amennyit a polg. iskolának I—ÍV. osztályában tanítanak, sőt jobbára többet, mint a gimnázium alsó 4 osztályában. Nos, és hi^ez osztályok akármelyikének, de főleg a 4 osztálynak» #1 végzése után ipari vagy kereskedelmi pályára lép az itju, vájjon nem-e több hasznai veszi a reáliskolai tanulságnak, mint a polg. iskolainak ? De a kétféle középiskola egyenlő jogosításának s a remélhetőleg nemsokára ismét napirend- , re kerülő egységes középiskolának az ügye is * tekintetbe veendő. Nemkülönben a főgimnáziumba való átlépés is. Ez mind a reáliskola mellett és a polg iskola ellen döut. Az egységes középiskola lótesűlóse esetében is, megmaradna a helybeli két középiskola. Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. VEGYES HETILAP. Megjelenik minden vasárnap.
