Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-12 / 28. szám
2. oldal. “CT 1ST <328. szám. betegsegélyző-pénztárt alakíthassanak, de azzal érveltek, azzal lelkesítették, buzdították iparostársaikat, hogy a testület, visszaállítása feltétlenül szükséges, hogy tajnonczaik, segédeik, s általában saját ügyeik intézésében önkormányzattal bírjanak, — hogy\ legyen egy intézményük, mely az iparosság érdekeinek megóvója, annak előmozdítója legyen. Hát ma már erre az intézményre nincs szükségük? Talán annyira jól megy ma már az ungvári iparosság dolga, hogy a közös együttműködésre, a közös érdekek megvédésére, a közös jobblétük előmozdítására szolgálható és szolgálni hivatott ipartestületet teljesen mellőzhetik, sutba dobhatják?? Mi azt mondjuk, hogy nem! Mi azt mondjuk, ha valaha, úgy a jelenlegi nehéz viszonyok között feltétlenül szükséges az ipartestület fenntartása, annak erélyes, s az iparosság közös hasznára szolgáló működése! Gondolkozzanak szavainkon, s mielőtt az ipartestület jövő sorsa ügyében határoznának, vegyék elő jobbik eszüket, s jólmeghányva- vetve a dolgot: cselekedjenek. Mert ha csakugyan feloszlatják az ipartestületet, biztosra vehető, hogy hosszú, nagyon hosszú időre szárnyát fogja ez szegni minden oda irányuló törekvésnek, mely az ungvári iparosság anyagi és erkölcsi erejét volna hivatva előmozdítani! Nem szerettem, nem tudtam szeretni; mindig kért, könyörgött, olyan alázatos volt, mint egy macska. Ha férfiasabb lett volna, a ki nem kér, nem könyörög, hanem követel, akkor meghallgattam volna. De igy nem imponált előttem. Nem tehetek róla. Mégsem tudta legyőzni lolkiösmeretót, tovább szőtte gondolatait. Abban a pillanatban mégsem olyan volt, mint azelőtt; milyen büszke önérzettel hangzottak szavai; mily férfias elhatározás hullámzott hangjában. Talán mégis félre értettem őt. Hiszen ha nem lett volna igazi férfi, akkor a régi maradt volna mindvégig; nem alakulhatott volna át egy pillanat alatt oly büszke, bátor ifjúvá, ki még életét is képes szerelméért föláldozni. Óh bizonyára . . . Csak határtalan nagy szerelme tette eddig is annyira gyengévé, annyira alázatossá. Nyugtalanul hánykolódott ágyában. Az óra éjfélt ütött. A kisértetek ez órájában még fokozottabb erővel nő izgatottsága. Felül, majdlsmét párnáiba temeti magát ; majd az ablakhoz megy s a sötétbe mereszti tekintetét. Hátha meglátná, . . . hátha erre jönne még egyszer, hogy oda kiáltaná neki: Megbántam tettemet, meghallgatlak már, csak jöjj. Hiába. Nyugodt, csendes minden, csak az ő lelkében dúl irtózatos, emésztő gyötrelem. Vérfagyasztó vád: Veszni hagyni egy életet, melyet megmenthetett volna. Sokáig küzködik még gondolataival, végre a nagy lelki izgalomtól kimerültén lehanyatlik s mély álomba merül. De nyugalma csak látszólagos. Lelki szemeivel lát rémitő látomásokat. Álmában tiltott ungvári országos vásárnak felszabaditását kellett a város nevében sürgősen kérnie, nagy hanyagsággal azt csak napok múlva teljesitette s nem restelli-e, hogy azt a pár sorba foglalt felterjesztést, amit ezen ügyben a megyéhez intézett, az alispán visszaküldte neki, hogy dolgozza ki azt tisztességesebben s foglaljon bele meggyőző indokokat, mert' helyette csak nem fog az alispán felterjesztést fogalmazni. Szegény Neuman Márkusz borbély, neki is keserves lehetett az éjszakája junius 17—18-ika között, amit a be nem hajtható 20 K pénzbüntetés helyett, a városi börtönben töltött. Vájjon ugyanekkor nyugodtan aludt-e közigazgatási és az iparügyi tanácsos, mikor ez aj75 éves, ötven év óta vak ember, az elzárás büntetését állotta ki azért, mert a tanoncza a tanoncziskolai órákon megjelenni elmulasztotta ? Neuman Márkusz szerencsétlen- lensége daczára nem veszi igénybe a városi segélyt, hanem tanoncza, néha segédje keresik részére a mindennapit. Az iparost, ha tanoncza az iskolát elmulasztja, az ipartörvény miért kívánja büntetni ? Azért, hogy e részben a köteles ellenőrzést gyakorolni elmulasztotta. Neuman Márkusz borbélynál azonban a büntethetőség ki van zárva. Ő ugyanis mint 75 éves és 50 éve vak, tanoncza mulasztásánál az ellenőrzést gyakorolni testi fogyatkozása miatt nem képes, tehát büntethető sem volt. Vájjon megsértette volna-e az iparhatóság a közrend érdekeit, ha Neumant a tiszti orvossal megvizsgáltatja a végett, hogy előhaladt kora, ezzel járó gyengesége és 50 évig tartó vakságnál fogva képes lesz-e ki- állani az elzárást s az orvos bizonyítványában foglaltakra tekintettel, ilyen kivételes esetben az ellenőrző átszenvedi egy öngyilkos utolsó óráit, súlyosítva öntudatának kígyó marásával. Látja az ifjút, a mint gondolataiba merülve sétál föl s alá szobájában, készülve az utolsó lépésre. A gyilkos szerszám asztalán fekszik. Nem kételkedik már szavaiban . . . Tehát csakugyan megtörténik a borzasztó katasztrófa . . . Őmiatta. Mint hős állt már előtte a férfiú, ki nem fél, nem ijed meg semmitől, bátran néz szembe még a balállal is. Úgy érzi, hogy most már szereti is őt s nélküle még a jövője is vigasztalannak tűnnék föl előtte. Óh, ha még egyszer beszélhetne vele! ... De már késő, minden elveszett. Iszonyúan szenved, de nem tud fölébredni, folytatja álmait. Homlokán hideg verejték gyöngyözik, ajkai szabálytalanul rángatóznak, mintha kiáltani akarna. Most következnek a végső perczek, a dráma utolsó fölvonása. Az ifjú megáll az asztal mellett, kezébe veszi fegyverét, . . . megnézi hogy jól van e megtöltve, . . . még vár egypár másodporczig s aztán szivére szeg- zi . . . Tovább már nem bírja, tompa sikolylyal ébred föl s mint őrült, tétova tekintettel néz körül a szobában.................................................................................... .... Az ablak alatt pedig borízű, el-elakadó rekedt hangon emelkedik föl a pirkadó hajnalba a méla dallam : „Nyi-isd ki babám ablakod . . . “ A kassai Rákócziereklye-kiállitás. A kassai Rákócziereklye-kiállitás elszállásolási bizottsága a következő tudnivalókat közli az érdeklődő közönséggel: II. Rákóczi Ferencz és korának emléktárgyaiból rendezett „Rákócziereklye-kiállitás“ látogatóinak köny- nyebbségére a kiállítás rendezősége „elszállásolási bizottságot“ szervezett. E bizottságnak czélja és hivatása a kiállítást megtekinteni szándékozóknak, mindennemű e tárgyra vonatkozó előnyös és czélszerü felvilágosításokkal szolgálni. E végből a bizottság a kiállítás végéig Quirsfeld János menetjegy irodájában (Fő-utcza 51) állandó irodát tart fen, a mely is a kiállítást megtekinteni szándékozóknak, a szállás és ellátás ügyében azonnal és díjmentesen válaszol. A kiállítás ünnepélyes megnyitása július hó 26- án lesz és szeptember hó 20-ig tart. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 13290. oszt. számú magas engedménye folytán a bizottság egyeseknek és családoknak, a kik a kiállítást megtekinteni szándékoznak, személyenkint költségek lejében egy korona és 10 fillér válaszbólyeg beküldése ellenében a MÁV., a Kassa-Oderbergi és több hazai vasúton igen mói’sékelt árú utazásra szóló igazolványt bocsát rendelkezésre, ha ez iránt megkerestetik. A mérsékelt áru utazásra szóló igazolványnyal az utazás bármely állomáson megkezdhető hat ízben — hat napig szóló érvényességgel, és pedig : julius 25-től 30-áig hat napra, augusztus 5-től 10-éig „ „ augusztus 13-tól 18-áig „ „ augusztus 19-től 24-éig „ „ szeptember 5-től 10-éig „ „ szeptember 16-tól 21-óig „ „ A mérsékelt utazásra szóló igazolványok a budapesti MÁV. központi menetjegyirodában, úgy az összes vidéki menetjegyirodákban, valamint a Rózsa-féle utazási fiókirodákban Poprádfelkán és Zsolnán is julius hó elsejétől kezdve kaphatók lesznek. Azonkívül czélszerü felhasználásul szolgálnak a folyó évi junius hó 15-től életbe lépett kedvezményes áru 14 napi érvényességgel biró fürdőjegyek, melyek Budapestről és számos vidéki városból Poprádfelkáig és vissza érvényesek kassai |megszakitással. A látogatók kényelmére a kiállítás időtartama alatt a vasúti indóház érkezési oldalán e bizottság egyik tagja állandóan szolgálatra készen áll, hogy az érkezőknek a folvilágositásokat megadhassa; itt nyerhetnek az érkezők arra nézve is útbaigazítást, hogy egyesek, vagy családok külömböző árak mellott, hol és minő lakást kaphatnak. Előzetes megkeresésre a bizottság a szállodákban vagy magánházakban rendelkezésre álló bútorozott szobákban díjtalanul közvetít megfelelő lakást. A bizottság nagy figyelmet kíván fordítani úgy a felnőttek, mint a tanuló ifjúságból alakult csoportos látogatók kényelmére és olcsó ellátására; e végből felkéri a bizottság az összes tanintézetek igazgatóságait, egyletek, körök, társulatok, dalárdák elnökségeit stb , hogy a vezetése alatt álló tanintézetek, illetve testületekben szervezzék az ilyen csoportokat s esetleg egy város különböző tanintézetei vagy testületéi csoportját s az abban résztvevők számát legalább 8—10 nappal elóbb a bizottsággal közölni szíveskedjenek, tudatván azt is, hogy hány férfi és nő érkeznék, s hány éjszakát kívánnak itt tölteni, csoportosan óhajtanak-e étkezni, délben és este ? A bizottság erre megküldi az elszállásolási jegyeket és értesíti, hogy mely vonattal várja s az itteni tartózkodás egész tartamára kívánatra vezetővel szolgál. A vendégek a lakást ott fizetik, a hol laknak, s ellátásért ott, a hol étkeznek. Úgy a tanuló ifjúság, mint a felnőttek csoportos lakása világítással és kiszolgálással személyenkint naponta 40—50 fillér, reggeli 20 fillér. A tanuló ifjúság egy napi itt tartózkodása, szállás, reggeli, ebéd, vacsora, személyenkint 1.60—2 korona. A felnőttek csoportjai pedig lakást 40 fillérért, reggelit 20 fillérért, és ebéd-, vacsorát a Mensa aka- demikában 1 koronáért ; ezt a vendéglőkben pedig 1.40—2 koronáért nyerhetnek. A kiállítás látogatói a színházban féláru jegyeket válthatnak. Ha csak lehetséges — a torlódások kikerülése végett — igen kívánatos, ha az intézetek vagy testületek vezetői pontosan bevárják a bizottság által kijelölt érkezési időt. Akadályoztatás esetén értesítést kérünk. A Kassához közel levő testületek vagy tanintézetek igen jól teszik, ha a reggeli vonattal érkeznek Kassára, a mely esetben az esti vonat indulásáig az egész kiállítást kényelmesen megszemlélhetik. A felsőbb leányiskoláknak pedig igen ajánlatos, ha a kiállítás megtekintésére augusztus 20—31 között érkeznek, a mikor is az itteni zárdában 30 növendék napi teljes ellátást 2 koronáért kaphat. A Rákócziereklye-kiállitáson kívül Kassán és közel környékén megtekinthető: az Erzsébettemplom, Mihálykápolna, muzeum, felső ipariskola, gazdasági tanintézet, dohány-, keramit-, szók- és pótkávégyár stb. Kirándulni lehet közúti vasúton Csermelyvölgyi kioszkig, Bankói fenyvesekbe, Lajos forráshoz, a világhírű ranki szökőkuthoz, a szádellői völgybe, az aggteleki csepkőbarlangba, Eperjesre, a nagysárosi Rákóczi kastély és várromjaihoz, a bártfai fürdőbe és a zborói Rákóczi kastélyba, szintúgy a Magas-Tátrába, a hova a kassai menetjegyirodában (Fő utcza 51) mérsékelt áru menettéri jegyek kaphatók. — A tátrai kocsijáratok végett ajánljuk a Rózsa-féle poprádíelkai menetjegyirodát. A szellemek óráiban. Megesik, hogy mikor az embernek a gyomra rossz, vagy a levegő villamossága izgatja, nem tud aludni. Ilyen álmatlan éjszakákon sok mindenféle czik- kázik át az ember agyán. Elgondolható, ha ilyen állapot éri azok egyik-másikát, akiket köznyelven a város atyáinak, másképen városi tisztviselőknek neveznek, lehetetlen hogy a lelkiismeret mardosó hatalma ilyenkor erőt ne venne rajtuk a miatt, hogy tehetetlenségük daozára a város kormányrudjának vezetésére vállalkoztak. Ilyen rossz éjszakákon eltűnődnek a felett is, hogy a város jól felfogott érdekein nem csak keveset lendítenek, sőt azokat visszalökik. Nem hisszük, hogy a légköri villamosság ilyen hatása alatt arra is nem gondolnának, minő restelni való, ha az ember a fizetési pótlékot elfogadja és fizetésemelés után eseng akkor, mikor a város jólétéro irányzott törekvés élvezhető főztje helyett az üstből kotyvalékot tálalnak föl a közönség részére, melynek gőze nem engedi a helyzet tiszta megítélését. A városi számvevő urat nem bántja-e ilyenkor, hogy restelve kell megjelennie a városháza falai között, tudva, hogy az 1902-iki zárszámadást máig sem készítette el, mi miatt a számvevőszék tagjai zúgolódnak. Vagy pedig annyi sok-e a dolga, hogy a legfontosabbnak, vagyis az 1904. évi költségelőirányzatnak még csak a petéje sincs meg. Hogy számvevőségének annyi esztendeje óta egyszer se örvendeztethette meg városát azzal, hogy . a költségvetést a törvényhatóság őszi közgyűlésén felülvizsgálhassa, amint ezt a törvény parancsolja. Ha a városi főjegyzőnek rosszak az éjszakái s ébren van, ilyenkor nem bántja-e, hogy mint a város közigazgatásának vezetésére hivatott elsőrendű tisztviselő, mikor a minap a száj- és körömfájás miatt befelettes hatóságnál a büntetés törlését hozza javaslatba. Nem látta-e az iparhatóság előadója, midőn Neumant kihallgatta, a vak tehetetlen panaszlottat ? Ez az eljárás a humanizmus követelményeivel sehogy sem egyeztethető össze. Azután csendes éjjelen előálló ébrenlétük alatt olyakat sütnek ki, amire nincs szükség. Tizenöt-tiz év óta idegenből jött Ungvárt lakó s már itt adót fizető lakosokat, ukáz kibocsátásával azzal zaklatják, hogy telepedésüket kérelmezzék, különben a következményeket maguknak tulajdonítsák. Hát ilyenkor a közigazgatás vezetéséhez abc-ül szolgáló 16 éves községi törvény 8—16. §-nak rendelkezése át nem szürődik-e pihenő agyukon, hogy ezzel a céltalan intézkedéssel a rég óta itt lakó, állandó foglalkozással biró embereket ne zavarják s ne idézgessék a városháza földszintjére, meg emeletére. Hát ilyenek magukat mind elő nem adnák : ha a polgármester ur ember volna a gáton, s kioktatná a városi tisztviselőket, hogy feladatuk nemcsak végrehajtó közegeiül lenni a felsőbb hatóság rendeletéinek s a társhatóságok megkereséseinek, hanem kötelességük képviselni a város érdekeit s egy küzczél felé vezetni a polgárságot. Hogy ne zaklassák őket még mindig a kötelező tűzoltósággal, az ebből származó vált- ságadó behajtásával, a tűzoltóknak büntetésképen való elzáratásával. Persze, mindez igy megy, mert a polgárság csak a pinezékbon bor mellett kritizál, mintha nem akarná még mindig belátni, hogy ő ebben a városban nem önczél, hanem csak eszköz. Mint a szegény és gyönge ember, még akarni sem tud, helyzete javítását nem is akarja, hanem vakon indul pár ember után, akik odavezetik, ahová nekik tetszik.
