Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1903-08-16 / 33. szám
XLI. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1903. augusztus 16. 33. SZÁM. Szerkesztőség': Vármegyeház-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéz .'atok nem adatnak vissza. VEG-TES HETILAP. Nyilttér soronkint 40 fillér. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési feltételek : Csak az „Ungfií lapra : Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fill „Iliig vármegye Hivatalos Lapjáéval együtt : Egész évre 12 kor. Félévre. . (> kor. Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Vízvezetéket Ungvárnak! Ungvár város képviselőtestülete e hó 11-én ’ rendkívüli közgyűlést tartott. Az ülés kezdete 1 délutáni 3 órára volt kitűzve, — a nagy me- 1 i legség miatt azonban a tagok a már megszo- 1 kottnál is gyérebben jelentkeztek. * Háromnegyed óra telt el, mig a közgyü- 1 i lés megnyitható volt; e háromnegyed óra azon- 1 , ban nem veszett kárba, sőt ilyen érdekes és ! 1 közhasznú előtanácskozásban hét éves kepvi- | selőtestületi tagságom alatt — mondhatom — még nem volt részem. Fejér Emánuel kanonok ur őnagyságáé [ az érdem, hogy a közgyűlés megnyitásáig eltelt háromnegyed óra szintén a köz javát előmozdítani czélzó eszmék tárgyalásával telt. 0 vetette felszínre, hogy a város évenkint ezreket költ holmi nem épen feltétlenül szükséges dolgokra, de arra nem gondol senki, hogy a közönség jó ivóvízhez is jusson, holott a város közegészségügye első sorban a jó ivóvíztől függ, miként ez bizonyítást nyert számos alföldi városban, hol az utóbbi időben létesített artézi kutak folytán úgy a betegedések, mint a halálozások száma óriási mérvben i csökkent. És tény, hogy Ungvár városában alig van jó ivóvíz. A régebbi időben legalább az Ung , folyó vize volt iható; a csatornázások áltál azonban ez is ihatatlanná vált. Az ivóvíz kérdése tehát már évekkel ezelőtt került a sürgősen megoldandó ügyek közé, sajnos azonban, e kérdésnél haladast semmit sem látunk, nem tapasztalunk. Az 1892. évben Fincicky Mihály, a város akkori polgármestere, erősen foglalkozott ez ügygyei. A varosnak jó ivóvízzel való ellátása, s általában a lakosság vízszükségletének köny- nyen való beszerezhetése czéljából vízvezeték létesítését vette tervbe, mint egyedüli helyes megoldási módot, minthogy a város területen jó ivóvizet a földből telhozni nem lehet. Talán artézi kutakkal itt is sikerülne az, de a mig ez egyrészt felette költséges lenne, másrészt még sem idézné elő a vízszükséglet beszerzésének könnyű módját, a mire pedig áhítozik a közönség legnagyobb része, s ami a vízvezetékkel feltétlenül elérhető. A Fincicky Mihály által beszerzett tervek és költségvetések szerint az ungvári vízvezeték létesítése 360,000 koronába került volna. Ezzel szemben e sorok írója azt mintegy 240,000 koronából is előállithatónak találta, figyelembe véve más városok vízvezetékének berendezési költségeit. Véleményét akkor e lapok hasábjain a következőkép indokolta : Zellorin Mátyás budapesti ezóg hozzávetőleges számítása szerint — városunkban a vizvezoték létesítése 180,000 frtot venne igénybe. Ha valójában ily összeget kellene a vízvezeték létesítésére fordítanunk, s nem volna rá példa, hogy nagyobb szabású vízvezetékek létesültek ez összegnél kisebb tőkével, le kellene mondanunk annak reményéről, hogy varosunk lakossága a vízvezeték áldásainak részese lesz ; mert ez összeg társadalmi utón beíek- tethető nem lenne, — magánosok meg épen nem tennék, mert e befektetési tőke túlmagassága miatt a vízvezeték direct hasznot nem hozhatna, vagy ezt csakis túlmagas vízfogyasztási dijak által lehelne elérni, akkor pedig az üzem fenntartásához szükséges viz fogy asztok számát no sikerülne biztosítani. Főczélunk lévén jelen sorainkkal — a mint ezt fennebb is megjegyeztük, — a létesítendő vízvezeték költségének mennyiségét kellő világításba helyezni, költség- I vetést költségvetéssel szembe ällpani, számok ellen számokkal bizonyítani, ide iktatjuk tehát a Győr szab kir. , városában 1884-ik évben Frischauf Kandid bécsi mérnök terve szerint épült, s most már nyolez éven át a város közönségének legnagyobb megelégedésével találkozó vízvezeték költségvetését* meiy a kivitel alkalmával nemcsak szolidnak és megfelelőnek bizonyult, sőt megtakarítással volt kivehető. Állt pedig e költségvetés a következő tételekből: a) 4300 mmázsa vascső á 11.50 . 49.450 frt. b) 100 mmázsa formába öntött vascső á 12.50 ...................................... 1.250 „ c) 18 db hydrans és zárók . . . 3.500 „ d) csövek lerakása és szállítása . . 18.500 „ e) a hosszu-hidon való átvezetés . 1.000 „ f) gépek, kazánok ........................ 19.000 „ g) gépház lakóházzal együtt . . . 6.000 „ h) víztorony ...................................... 35.000 „ i) víztartó ............................................5.000 k) kút, ennek betetőzése stb. . . 4.500 „ l) a többi költségek, u. m. műszaki vezetés, felügyelet, irodai költségek, nyomtatványok stb. . . 10.000 „ Összesen 153.200 frt ból. — A Zellerin költségvetése ez : 1. A központi állomás előállítása, a gépek és kazán részére szükséges épületekkel, a gépész lakházával, kéziraktár és javitó-mühely, valamint az emelő készülékekkel, a gépészeti technika tapasztalatai szerint kombinált Compound gépekkel és szivattyúkkal, a szívó és nyomó vezetékekkel 1.00 méternyire a ház előtt vezetve, a szívó és nyomó szél-iistökkel; gyűjtőkkel és szabályozókkal, a kazán berendezés teljes hatóságilag megkívánt felszereléssel és tüzelő készlettel, aláfalazással, szóval minden felszereléssel együtt ................... 57.500 írt. 2- Egy viztartány döngölt betonból, 1200 köbméter tartalommal, két osztályú kamarákkal, felszerelési kamarával, portállal, kitöltéssel, teljesen elkészítve 35.500 frt. 3. A városi csőhálózat 70 —150 m.-es öntött vascsövekből, körülbelü 9000 méter hosszúságban, elhelyezéssel és tömítéssel, földmunkával, az utca kőburkolat helyreállításával, az összes elzáró, kiüritő és tisztitó készülékekkel, 150 tűzcsappal és 20 nyilvános kuttal üzemképesen felszerelve ........................ 75.000 frt. 4. Egy javitó műhely teljes berendezéssel 2500 frt. 5. Az épilósvezetósért, mérnök, épitésfeliigyelő, művezető, a detailtervek elkészítése, felülvizsgálat és leszámítás, valamint előre nem látott kiadásokért 10.000 frt Összesen 180.000 frt, tehát 26.800 írttal magasabb, mint a győri vízvezeték költségvetése, holott a győri vízvezeték vascsövei a létesítéskor 12.000 métert tettek ki 50—225 mm. átmérővel, mig a mienk 9000 méterre van felvéve 70—125 mm. átmérővel; s mig a győri vízvezeték vaslemezekből készült víztartója 300*0 hektoliter űrtartalommal bir, addig a Zellerin által tervezett csak 1200 hektoliteres lenne. Az sem hagyandó figyelmen kivül, hogy a győri gépek munkaképessége 24.000 egyénből álló lakosságnak vízzel ellátására elegendők, s perczenkint külön-külön 1200 liter vizet képesek 50 méternyi magasságra emelni, holott a mi igényeink és szükségletünknek, — tekintve hogy a víztartó 12u0 Hektoliter űrtartalommal biróra terveztetik — ennek föle is elegendő. Kevesebb lenne nálunk a kútfúrás összege is, de meg a víztartó elhelyezésére szolgáló víztorony építésénél is nevezetes megtakaritás lenne eszközölhető, mert nem kellene azt az alapon felül még 26 méternyire emelni, minthogy a kálvária vagy a várhegy egyik részén czélszerüen lenne az építhető. A javitómühely 2500 fi’tnyi költsége is korai kiadás. Nézetünk szerint tehát az ungvári vízvezeték létesítéséhez 120.000 frtnyi tőke elegendő. A vízvezeték miként való létesítésére ugyanakkor e lapok hasábjain két módot ajánlottam. Az egyik, hogy részvénytársaság teremtse meg, a másik, hogy magánvállalkozónak vagy ezégnek adassék át a létrehozás, mindkét esetben a város erkölcsi és anyagi támogatásával. Úgy az akkori polgármesternek, mint e lapnak a vízvezeték létesítésére irányuló tevékenysége és közleményei élénk feltűnést keltettek s általános helyesléssel találkoztak. Kivitelre azonban nemcsak hogy sor nem került, de meg sem kiséreltetett. Más vezető került a város ügyeinek élére, aki az alkotások iránt kevesebb érzékkel bírván, az egész ügyet elaludni engedte, azt hangoztatva, hogy a városnak nincs módja ily hatalmas intézmény létesítéséhez megfelelő anyagi támogatással járulni. Lehet, hogy ebben igaza is volt. Ámbár szerintem az iga\i közügyért a közönség mindig kész áldozatot hozni. Hogy Fejér Emánuel kanonok ur a vízvezeték ügyét — hacsak szükebb körben — ismét felszínre hozta, nekem is támadt indítványom, mely elfogadás esetén a várost abba a helyzetbe hozná, hogy a közönség megterhelése nélkül a vízvezeték létesítését 50,000 K hozzájárulással előmozdíthatná. Indítványom pedig ez: A Fekete Sas épületének lebontását a város képviselőtestülete minden további czél meghatározása nélkül elhatározta. Most a képviselőtestület egy része a tér szabadon hagyását, másik része annak ujabbi beépítését óhajtja. Akik az ujabbi beépítés mellett foglalnak állást, azzal indokolnak, hogy a város a Fekete Sas eddigi jövedelmeiről nem mondhat le, tekintettel súlyos anyagi helyzetére. Az uj beépítésnek azonban — szerintem — nem szabad a város terhére történni, különösen nem szabad, hogy oda a város költségén színház építtessék. Mi tehát a teendő ? Leghelyesebben cselekednék a város közönsége, ha a Fekete Sas lebontása ügyében hozott határozatát megsemmisítené, a Fekete Sas-épületet pedig nyilvános árverésen értékesítené azon kikötéssel, hogy az uj tulajdonos azt öt éven belül újra épiteni, a telekből pedig a kaposi utczára vezető ut szélesítésére bizonyos részt átengedni köteles legyen, A Fekete Sasért adnának legalább is 50,000 K-t. Ezt az összeget a város a vi\ve\eték létesítésének előmo{ditására fordíthatná. A Éekete Sas újraépítése folytán pedig olyan uj adóalap állana elő, melynek községi pótadója messze túlhaladná azt a jövedelmet, ami ma a városnak az adók és /enntartási költségek levonása után a bérösszegből tisztán fennmarad. Ajánlom indítványomat a vízvezeték ügyét újból felszínre hozó Fejér Emánuel kanonok ur ő nagysaga s mindazok figyelmébe s jóakaratába, akik városunk közegészségügyét * nemcsak szóval, de tettel is előmozditani óhajtják. Gaar Iván. Lapunk mai száma 6 oldalra terjed.
