Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-19 / 29. szám

2. oldal. meg1 voltam győződve — egy szavával döntött, t. i hogy a kormány rossz néven venné tőlünk, ha gyerek­játékot űznénk vele, alig pár hónapja mi kértük a kerületi rendszer jóváhagyását, s iine, alig hogy életbe léptettük, most már eltörlését kérjük. Próbáljuk meg egy pár hónapig . . . Megpróbáltuk tehát, s hogy a következés nekem adott igazat, azt igen sokan tudják collegáim közül, pedig e felszólalásomért egy évig nem kaptam concessiót — erre is emlékezhetnek. — Végre is sürgősen össze kellett liivni közgyűlést s el törölni a káros kerületi rendszert Szabad művészetnek szabad haza kell! azt nem lehet korlátozni. Mióta aszin- müvészetet iskolában tanítják és a színművészeti pályát kenyérkeresetnek tartják és arra nem a művészet iránti lelkesedésből: hanem megélhetés czéljából lépnek, az­óta a valódi művészet napról-napra hanyatlik és annak helyét a szószoros értelembe vett „komódiázás“ foglalja el. Hát bizony régen volt már az, midőn a vidéki szín­padokon igazi hivatásos színészek működtek, kik nem kenyérkeresetből, nem megélhetésből, hanem tisztán a művészet iránti lelkesedésből, a művészet iránti hajlam­ból léptek a világot jelentő deszkára. A kerületi rendszer halva született eszme, melylyel színészetünket — ha rövid idő alatt be nem szüntetik — a végbukás örvényébe sodorják. — 1880-ban a mikor igazgató lettem, ötvenkét társulat volt s meg­éltünk jobban mint most, pedig ez idő szerint 32 tár­sulat van összesen, tehát 20 társulattal kevesebb mint ezelőtt 23 évvel. Ez visszafejlődés uraim ! A kerületi rendszer következtében már is egy pár kitűnő szakember — igazgatót — elvesztettünk s ha rövidesen nem fogják megszüntetni, még sok áldozata lehet. Én virágvasárnaptól 30 személyhői álló társu­latommal már a harmadik nagy utat vagyok kénytelen megtenni. Dombóvárról — Kapuvár,— Kapuvárról Kiskuníélegyház s most ismét pár nap múlva Német­palánkra kell vinni tá sulatomat, s -mint tudom, sokan vagyunk igy már, pedig ezt soká kibírni nem lehet: s ez mind azért van, mert a kerületi igazgatóknak nagy része csak október 1-én megy be kerületébe, októberig a kerületen kívüli városokat járják be előttünk. Nekünk, kerület nélkül maradt igazgatóknak persze concessiónk bevonása terhe alatt szigorúan megvan tiltva kerü­leti városba bemenni. No, de nem akarom szives türelmét hosszasabban igénybevenni, csak néhány vonás­sal jelezni akartam én is — mint 24 éves színigazgató — hogy a kerületi rendszer nem csakhogy káros, ha­nem végbukásainkat idézheti elő, ha rövid idő alatt el nem töröljük. Követeljük tehát mindannyian a ke­rületi rendszer eltörlését. Le a kerületekkel, éljen a szabad művészet, a mely békét nem tűr! Csongrád, 1903. julius hó. kész hive s igaz tisztelője : Zoltán Gyula, színigazgató. A közigazgatási bizottság üléséből, A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-ón tartotta meg rendes havi ülését melyen — a főispán szabadságon lóvén — Ló'rinczy Jenő alispán elnökölt. Az ülésen elsősorban a szakelőadók havi jelen­tései tárgyaltattak. Ezekből kiemelhetjük a következő adatokat. A személy és a vagyon biztonság az elmúlt hó­napban rendkivüli körülmények által megzavarva nem volt. A csendőrség a vármegye területén összesen 404 esetben teljesített nyomozást. Tüzeset 5 fordult elő az elmúlt hónapban. Az általános közegészségi állapot a t. főorvos jelentése szerint, junius hóban igen kedvező volt. Cse­kély számban, kedvező lefolyással, előfordult vörheny, hasi hagymáz, kanyaró. — A születések száma 252 esettel múlta felül a halálozások számát. A múlt hóban egészségügyi vizsgálat tárgyát ké­pezték : iskolák és óvodák 30 esetben, — korcsmák, élelmi szerek, italok 104 esetben, — vágószékek 30 esetben ; közegészségellenes állapotok nem észleltettek. Az állategészségügy a fellépett ragadós állati be­tegségek miatt nem volt kielégítő: ugyanis lépfene a vármegye minden járásában, — bár szórványosan, —• azonkívül ragadós száj és körömfájás, rülikór és sertés- orbáncz fordult elő. — A betegségek tovaterjedésének meggátlására az előirt óvóintézkedések haladéktalanul foganatosítva lettek. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a csapi és záhonyi állami iskola építése iránt intézkedés tétetett. Építés alatt vannak az alsó-domonyai, neviczkei, rákói és turja-polenai állami iskolák. Az uzsoki, sztavnai, voloszánkai, csornoholovai és lyutai állami iskolák építése pedig engedélyezve, és szintén folyamatban van. A tanító képző vizsgálaton ez idén 30-an nyertek ké­pesítő oklevelet A pénzügyigazgatóság jelentése szerint úgy az egyenes mint egyéb adóbefizetés kedvezőtlenebb mint a múlt év junius havában, hátralék ugyanis egyenes adóban: 516.984 K 54 f — haddijban: 43196 K 6 f., — bélyeg és jogilletókben befolyt: 24382 K 37 f, — fogyasztási és italadóban: 9469 K 59 f és végül do­hányjövedékben: 5102 K 92 f. A m. kir. pénzügyminiszter a varmegye egyes körjegyzőségeiben és községeiben — a fenailó nagy­mérvű egyenes adó és hadmentességi dij hátiálé- kok rendezésére, adó rendező bizottságot alakított és pedig a kisbereznai, turjaremetei, — iglinczi, cser- tószi, szerednyei, csapi és eőr-darmai körjegyzőségek­hez tartozó községekre. A bizottság vezetőjéül Morvay Zoltán p. ti. segéd- titkár, bizottsági tagokul pedig: Komjáthy' Tihamér földadó nyilvántartási biztos, p. ü. s. titkár és Kardos Elek p. ü. számellenőr rendeltettek ki. — A bizottság működését f. hó 15-én Kisbereznán kezdette meg. E XJN G bizottság határozatai és intézkedései a pénzügyigazga­tóság határozatainak és intézkedéseinek természetével és joghatályává! bírnak s a£ok ellen fokozatos felebbo- zósnek van holye. A szekérbefogott állatoknak a vásárterekre bo- liajthatása kérdésével másod ízben foglalkozott a közig, bizottság, mert múlt évben hozott azon határozatát, melyben a közig, bizottság a tli. m. kir. állatorvos azon javaslatával ellentétben, hogy t. i. a szekérbe fogott állatok részére a vásártér szomszédságában el­különített hely jelöltessék ki — kimondotta, hogy amennyiben ez a közönség zaklatásával járna, ily irányban intézkedést nem tesz, — a th. m. kir. állat­orvos megfelebbezte —• s ennek folytán a füldmivelés- ügyi miniszter fentarthatónak nem találta és felhívta a bizottságot, utasítsa az alispánt, hogy a szekérbe fogott állatoknak mikénti elhelyezése vagy azoknak a vá­sártérről való kitiltása iránt a kellő intézkedéseket te­gye meg. A közig, bizottság a miniszteri leiratot tudomásul véve, utasította a th. m. kir. állatorvost, hogy a vár­megye területén lévő vásárterek nagysága és azok mi­kénti berendezésére való tekintettel tegyen az alispán­hoz véleményes jelentést arról, hogy mely vásártereken engedélyezhető a szekérbe fogott állatoknak az elzárt területekre, a miniszteri rendelet értelmében megkívánt előzetes állategészségügyi vizsgálat után és az állatok­nak marhalevelekkel ellátása mellett — leendő behaj­tása, —- az alispánt pedig felhívta a bizottság, hogy a törvényhatósági állatorvos jelentése alapján a követel­ményeknek megfelelő vásárterekre -— a szekérbe fogott állatoknak boengedhotése iránt a földművelésügyi mi­niszterhez indokolt felterjesztést intézzen. A belügyminiszter az Ung vár városi köz kór­háznál eszközölt vizsgálat alkalmából tapasztalt rendellenességekből kifolyólag újabb leiratot intézett a közig, bizottsághoz, melyben arra való tekintettel, hogy Saáger Bertalan városi számvevő a kórházi ügyekkel nem törődött, s a kórházat fenyegető bajok megelőzé­sére nem törekedett s a kórházban soha vizsgálatot nem tartott, — utasítja a bizottságot, hogy nevezett ellen a fegyelmi vizsgálatot rendelje el. Ennek következtében a bizottság Saáger Bertalan ellen az 1886. évi XXII. t.-cz. 90. §. aj pontjába ütköző fegyelmi vétségek miatt a fegyelmi eljárást elrendelte és annak keresztül veze­tésével az alispánt bízta meg. Czakó Flórián gerényi és Kotlár Mihály ung­vári lakosoknak a m. kir. államvasutak vonala mentén tüztávolban tervezett lakóházak építésére a bizottság előzetes helyszíni szemle után — engedélyt adott. Gróf Károlyi Imrének a Felsőremetón lévő kas­télya közelében elvonuló útnak, saját költségén s a község előzetes beleegyezése mellett eszközlendő átté­teléhez a bizottság engedélyt adott és az ut fentartá- sára a grófot kötelezte. Több magánórdekü felebbezés és kisebb jelen­tőségű ügyek elintézése után a bizottság ülése déli 12 órakor véget ért. Hajózási egyesület. Ezen egyesület létesítésének szép eszméjét dr. Novak Endre ur vetette fel az ungvári orvos-gyógy­szerészi egyesületnek Perecsenyben f. hó 4-ikén tartott rendkivüli közgyűlésén. Ezen rendkivüli közgyűlés e felvetett eszmét tárgyalás alá vette és amint a szétküldött jegyzőkönyvi kivonat ez ügyre vonatkozó részéből kitűnik, oly ha­tározatot hozott, hogy ezen orvos-gyógyszerész-egy let a törzs vagyonából (mellesleg megjegyezve ez vajmi csekély) 600, mond hatszáz koronát — kölcsönkép — szavazott meg, mely üt óv alatt successive kamat nélkül lenne visszafizetendő Határoztatott továbbá, hogy ezen 60ü korona köl­csön az ungvári társaskör választmányának kezeihez juttattassék, mely ez ügygyei tüzetesen foglalkozva, ezen megpendített eszme megvalósításán közreműködjék, er­kölcsi támogatásával ennek felvirágzásán fáradozzék, szem előtt tartván azonban azon morális kötelezettséget, hogy ezen kölcsön a kitűzött határidőn belül pontosan visszafizettessék. Kétséget sem szenved, hogy az eszme szép és üdvös is; testedző sportnak mondhatjuk, mely, mint a többi ily czélu egyletek — a kellemest a hasznossal összekötő szórakozást nyújt, egyszersmind azonban az egészség fentartását czélozza. Városunk a haladás stádiumában van ; igyekszik lépést tartani a kor szellemével; természetes tehát, hogy az egyletek száma nőttön nő, elannyira, hogyha hasonlattal szabadna élni, valamint az egymás mellett sűrűn termesztett növény fejlődése hiányos marad, úgy­szintén az egyletek felvirágzása is hiányt szenved soka­ságuk által, mert mély gyökeret verni nem ké­pesek. Részemről minden szép eszméért tudok lelke­sedni és örvendeni fogok, hogyha ezen eszme meg­valósul. — Okajom csak az, hogy ezen uj egyesület ne más jótékony és kulturális eszméken alapuló egyletek romjain építtessék, hogy ne bénítsa ezek tevékenységét. Ur. Novák Endre ur eléggé circumspectus homo, a ki az orvos-gyógyszerészi egylet virágzását bizton ép úgy szivén hordja, mint a proponált uj egyletet, és hogy ezen uj által a régin csorbát ejteni nem fog. Üdvözlet tehát az újonnan létesítendő egyletnek, szebb és tartósabb virágzását kívánom tiszta szívből. 1903. julius 16. Dr. Thomán Dávid. 29. szám. KÜLÖNFÉLÉK * Véglegesítések. A in. kir. földmivolésiigyi miniszter a m. kir. állatorvosi karban Ligeti Leo ung­vári járási m. kir. állatorvost a X. fizetési osztályban, Markos Lipót nagykaposi járási m kir. állatorvost és Barabás János nagybereznai járási m. kir. állatorvost a Xí. fizetési osztályban véglegesítette. * Esküvő. Csicseri Orosz László fővárosi gyógy­szerész, Orosz Adám ki', járásbiró fia, o hó 16-án vezette oltárhoz a Budapest-Erzsébetvárosi plébánia- templomban Winkler Gizella kisasszonyt, özv. Wink­ler Antalné háztulajdonosnő leányát. Az esketósi szer­tartást Kiinda Teofil esztergomi kanonok végezte. * Helyőrség-változás. Házi ezredünknek Kas­sán állomásozó egy zászlóalja az őszi gyakorlatok után uj állomáshelyére Zvornika vonul. * Gyászhirek. Hecht Miksa, az államvasutak ungvári hivatalnoka, e hó 13-án Görbersdorfban elhunyt. — Kail Giziké, özv. Kail Ferencznó radvánczi birto­kos leánya, e hó 15-én életének 18. évében meghalt Béke hamvaikra! * Városi közgyűlés volt e hó 17-én, délután. A gyűlés elején az elnöklő polgármostor bejelentette Sántha Mihály képviselőtestületi tagnak a közelmúlt­ban történt elhunyták A képviselőtestület a halálozás felett részvétét fejezte ki Sántha helyére Matyasov- szky János pót-tag hivatott be. Most bemutattatott a törvényhatósági bizottságnak az 1903. évi városi költ­ségvetés ügyében hozott határozata, melylyel elrendeli, hogy az ujonan épült házak is megrovandók városi pótadóval, minthogy az ez ügyben hozott képviselő- testületi határozat annak idején jóváhagyást nem nyert. A képviselőtestület a törvényhatósági bizottság hatá­rozatát tudomásul vette ugyan, de mert nem találja méltányosnak azt, hogy azok, akik abban a feltevésben építkeztek, hogy a községi pótadó fizetése alól 10 évig mentesek, most egyszerre a városi hatóság mulasztása folytán azt fizetni legyenek kénytelenek : a képviselő­testületnek ide vonatkozó határozatát jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottsághoz pótlólag felterjeszteni határozta. A város utezáin és terein teljesítendő kavi- csozási stbbi munkálatokra megtartott árlejtés feletti döntés került most sorra. Négy ajánlkozó volt; kettő azonban ajánlatát még az árlejtés alkalmával vissza­vonta s igy ajánlattovőkül Zipszer Mór és Feuerstein N. maradtak. Előbbi az egységárakért, utóbbi 10°/o engodménynyel volt hajlandó a 16,000 K kikiáltási áru munkálatokat teljesíteni. A tanács — a pénzügyi és gazdasági bizottság meghallgatása nélkül — Feuerstein-nak javasolta a munkálatokat adni; Gaar Iván ellenezte ezt, ameny- nyiben az árverési feltételekben félre nem magyaráz­hatóan ki van kötve, hogy hulladék- és szélkő egyál­talán nem szállítható, s Feuerstein, aki még nem is szerződéses vállalkozó, máris a legpiszkosabb, sem­mit sem érő hulladékkövet szállított ki a radvánczi utczára, s igy előre látható, hogy Feuerstein nem fog eleget tenni kötelezettségének. — Molnár Mór dr. megbotránkozását fejezi ki afelett, hogy a város ut- czáira követ engednek kiszállítani oly egyénnel, aki még nem vállalkozó Szeretné —- úgymond —- ha egy­szer már vége szakadna a rendszer nélküli városi gazdálkodásnak, mely mindig a város kárával jár. Indítványozza, hogy uj árlejtés tartassák ez ügyben, Feuerstein pedig utasittassók, hogy az utczákra kihor­dott követ azonnal hordássá el. Ivántsy László dr. polgármester — nagy meglepetésre — kijelenti, hogy a kőszálhtást, mielőtt ez ügyben a képviselőtestület döntött volna — ő engedélyez,te. A képviselőtestület több hozzászólás után végre is úgy döntött 15 szó­val 11 ellen, hogy uj árlejtés ne tartassák, a munká­latok teljesítése Feuersteinre bizassók, s hogy az ellen­őrzés még hatályosabb legyen, a községi közmunka ügyeket intéző bizottságba szakértőkéi Czibur Vilmos műszaki tanácsos és Rákosi János kéressenek fel. A tűzoltói szertár elhelyezése tárgyában hozott tanácsi javaslat került most tárgyalásra. (A pénzügyi és gazdasági bizottság véleménye ez ügyben sem kére­tett ki.) A javaslat az volt, hogy a tűzoltóság ideig­lenesen a savanyuvizi vendéglő udvarán helyeztessék el, ott barakk építtessék stbbi. Ez a kis komédia majd 3000 koronába került volua, nem számítva a november hó 1-e után fizetendő bért. Több felszólalás, sok lárma, össze-vissza beszélés után a képviselőtestület a tanácsi javaslatot elvetette, s elfogadta Ország Jakab dr. t. orvos indítványát, hogy a tüzőrség a Zipszer Mór szeszgyárának udvarán fölállítandó barakk-épületben helyeztessék el, ami, tekintve, hogy Zipszer Mór a a szükséges istállókat, s a barakk helyét a jövő 1904. év október hó végéig, tehát 15 és fél hónapra 600 koronáért hajlandó átengedni, bérmegtakarítás czimón már 2000 koronával előnyösebb, mint a tanács javaslata volt. Ezzel a közgyűlés véget ért, s a napi­rendre tűzött kéményseprési szabályrendelet tár­gyalása — ki tudja már hányadszor — ismét a tár­gyalandó ügyek között maradt. * Gyógyszertár Sztavnán. A belügyminister megengedte, hogy Both István nagybereznai gyógy­szertár-tulajdonos Sztavnán, az ott folyó vasútépítés tartamára fiók-gyógyszertárt állithassou fel. * Az ungvári iparosszövetkezetnek e hó 12-ére összehívott közgyűlése, a tagoknak nem kellő számban való megjelenése miatt megtartható nem volt. A megjelentek tehát Novák Endre dr. szöv. elnök indítványára értekezletté alakultak, amikor is Novák Endre örömmel hozta küztudomására az értekezletnek és érdekelteknek, hogy o hó 11-én az Országos Hitel­szövetkezet kiküldöttje és líazy József min. tanácsos, a hegyvidéki kirendeltség vezetője értekeztek vele a szövetkezet ügyében, a melynek remélhetőleg sikere is

Next

/
Oldalképek
Tartalom