Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1903-11-15 / 46. szám

2. oldal. "U" C3- 46. szám.

szerkezeti kövek kivételével elkészült, a 201. sz. hid alapozása kezdetét vette.

A kir. pénzügy igazgató jelenti, hogy a múlt hóban egyenes adó czimen befolyt: 68139 K, hátralék: 778392 K. Ezen eredmény a múlt évihez képest 74465 koronával kedvezőtlenebb. Haddijban befolyt: 2497 K, hátralék: 70577 K. Bélyeg és jogilletékbeu befolyt: 24075 K, fogyasztási és italadóban: 82162 K, dohány- jövedék : 84510 K.

A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a letartóztatottak összes száma 39 férfi és 26 nő.

A törvhat. kir. állatorvos jelentése szerint október hónapban lépfene betegségben elhullott Oroszko- morócz, Pinkócz, Valkaja, Palágy, Szürthe és Vaján községekben 1 — 1 drb, Bezőben 2 drb és Sólymoson 3 drb szarvasmarha. A ragadós száj- és körömfájás fellépett Ungváron, Putkahelmeczen, Dubrókán, Bacsa- ván. Veszettség miatt kiirtatott 2 drb kutya.

Thuránszky Tivadar bizottsági tag szólalt fel e jelentés során s nem tartja szükségesnek a ragadós száj és körömfájás miatt az országos és heti vásároknak oly hosszú időre való betiltását, mely intézkedések szerinte a megye területén az ungvári városi forgalmat s a mezőgazdaság érdekeit maholnap tönkreteszik. Május óta Ungvári nincs sertés- és szarvasmarha felhajtás s a járványos betegség azóta elfojtva nem lett, bárha azért nem is vádolja az állatorvosokat hanyagsággal; de túl- buzgalmat lát működésűk terén, a mi a közönséget maholnap tönkre teszi. Ha az állatorvosok s az alispán talán nem ragaszkodnának a §§-okhoz oly mereven,

1 — 2 állatbetegedés daczára is az állatvásárokat meglehetne nyitni. Figyelmezteti őket, hogy eljárásuk terén a méltányossági tekintetekre is súlyt helyeznének. Kende Péter: Az általános állatforgalmi érdek előtt egyes vidék érdekeinek meg kell hajolni, bár ő is sajnosnak találja, hogy most éppen Ungmegye közönsége szenved e miatt. Ez a megye csak az újabb időben érzi ennek a hátrányát, a minek oka, hogy a szomszédmegyékben az állategészségügyi felügyelet hiányos. Reméli azonban, hogy a törvénynek ezen megye területén való szigorú foganatosítása folytán a baj mihamar elhárul. Ép ezért úgy az alispánnak, mint pedig a törvényhatósági állatorvosnak elismeréssel adózik, hogy kötelességeiket pontosan teljesitik. Ló'rinczy Jenő alispán: a múlt idők vétkes mulasztását kell orvosolni, midőn a törvény intézkedéseit szigorúan végrehajtja. Ő is szivén viseli a közönség forgalmi érdekeit s ahol csak lehetett, intézkedései körül a méltányossági tekinteteknek is helyt adott. Reméli, hogy ha az ungvári novemberi vásár el is marad, újévtől azonban megnyittatik s esetleg pótvásárok tartásával lehet' majd a szenvedett veszteségeket pótolni. Török József gróf főispán: Thuránszky Tivadar felszólaló meg lehet győződve arról, hogy a közönség érdekei iránt táplált meleg érzése, a közig, bizottság tagjainak szivében is dobog. Az állategészségi törvény intézkedéseinek szigorú végrehajtása a nemzetközi forgalom érdeke. Óriási összeget juttat részünkre a külföldi állatforgalom, ahonnan azután megkiváuják, hogy az állatbetegség körül a legszigorúbban járjunk el. Ha Beregmegye lanyhasága folytán szenvedni kell is a közönségnek, de legalább Ungmegye büszke lehet, hogy kötelességének e részben is eleget tesz. Darvas Adolf v. állatorvos igazolja álláspontját, a mit a törvényes intézkedések végrehajtása körül minden animositás nélkül kifejt, a mi állásából járó kötelessége. Thuránszky Tivadar a nyert felvilágositáso- kat tudomásul veszi.

A bizottság ezután hozzá tartozó több folyó ügyet intézett el.

Kondás István körjegyzői írnoknak a nagykaposi és Kron Péter ideiglenes segédjegyzőnek a daróczi állami anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé való kinevezése, továbbá a karcsavai anyakönyvi székhelynek Felsőnémetibe való áthelyezése tárgyában a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztés intézése rendeltetett el.

Begendjat-Pásztély község azon kérelmét, hogy a kisbereznai postahivatal kézbesítési kerületébe osztassák be, a bizottság pártolni határozta.

A vármegyei utak körüli teendők ellátása fejében az ungvári kir. államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való hozzájárulás 4068 K-ban állapíttatott meg.

Az ülés déli 12 órakor ért véget.

A vallásért és a hazáért.

Kellemesen esik följegyeznünk mindazon mozzana- natokat, melyek arra irányulnak, hogy a zsenge nemzedék jövő munkálkodásához vallásos neveléssel s a hazaszeretet fejlesztésével előkészíttessék.

Ilyen mozzanat az a szózat is, amit Matyaczkó Tivadar munkácsi-egyházmegyei kanonok, mint Firczák Gyula püspök által kinevezett egyházmegyei főtanfelügyelő beköszöntőül intézett a felügyeletére bízott népiskolák tanítóihoz. E szózatot paedagogiai tudás, vallásos érzület és hazaszeretet lengi át. Ki nem térhetünk tehát előle mi sem, hogy azt legalább főbb vonásaiban ne ismertessük, aminek tartalmából megismerjük, hogy aki ezen sorokat írja, átérzi hivatását. E téren reá váró tevékenységéhez a magunk részéről is a legjobb sikert kívánjuk.

Matyaczkó kanonok a bevezető sorokban püspökének a kitüntető megbizatásért köszönetét kifejezve, a továbbiakban ezeket mondja:

Az oktatásnak, a tanításnak, a nevelésnek általánosnak kell lennie, ki kell terjednie a gyermek, a tanítvány értelmére, szivére és testének külalakjára.

A tanításnál, az oktatásnál és a nevelésnél a legfőbb és legszentebb a vallás. Erre kell a gyermekek szivét legelőször irányítani.

Ne hagyják, ne engedjék a rossznak, a gonosznak csiráját a tanítványok szivében elhatalmasodni.

Tauitsák, oktassák, neveljék őket mindenekelőtt

Isten igaz megismerésére, benső szivbeli szeretetére, imádására, égi szent hitének elsajátítására, törvényeinek, parancsainak lelkiismeretes megtartására.

Az isten megismerése, szeretető és benső imádása után tanítsák, oktassák és neveljék a gyermekeket édes magyar hazánk forró, lángoló szeretetére, üdvének, javának munkálására. Isten után a haza legdrágább, legszentebb birtokunk. A hazaszeretet lényege, mibenléte abban áll, ha híven ragaszkodunk azon földhöz, amelyen élünk és amelyen államiságunk épülete emelkedik és ha benső, igaz szeretettel viseltetünk azon szervezet iránt, amely e nagyszerű épület fen- maradása, fellendülése felett virraszt és őrködik.

Ki ne szeretné a földet, az országot, a melyben született és felnőtt. A mely őt táplálja, fentartja és a mely élete minden mozzanatában jótéteményekkel árasztja és halmozza el ? Amelyben vérbeli édes testvérei laknak, amelyhez minden emlék köti és fűzi, a melyben bölcsője ringott.

Aki hazáját nem szereti, az a legönzőbb, legszerencsétlenebb ember. Az olyan nem szereti sem szüleit, sem testvéreit, sem rokonait, sem többi embertársait. A haza szent fogalma magába zárja és magába foglalja a szülőket, a testvéreket, a rokonokat, a barátokat és mindazokat, kik előttünk drágák, kedvesek és kellemesek.

A haza szeretetére Krisztus Jézus, az isteni Megváltó tanítása, példája int és kötelez minket.

0 a maga munkásságának szinteréül azt a helyet, azt a földet választotta, amelyen mint ember született és a napvilágot látott.

A tanítvány, a gyermek szivének kiművelése, a minden vallás-erkölcsi szép, jó és nemesnek abban való kifejlesztése, meggyökeresitése után elméjével, értelmével kell foglalkozni. Azon ismeretek tárházát kell előtte fölnyítni, amelyekre az életben, a társadalomban szüksége van. Csak az értelem fénye és világossága vezet azon föltételekhez, amelyekre támaszkodva, az ember szellemi és anyagi létét nemcsak biztosítja, de azt virágzásba is emeh. Nem a szorosan vett tudományt értem ezalatt. De csupán azon ismeretek összegét, a melyekkel mindenkinek, aki e világon ól és mozog, és igy az egyszerű földművelőnek, a haza legszegényebb polgárának is bírnia kell.

A kul()s ehhez önöknek kezökbe van adva. Használják azt oly hűséggel és szorgalommal, amint azt az előirt tan- és óraterv, meg az órarend önök elébe állítja. Megjegyzem, hogy szellemi látókört és gondolkozó képességet adni a gyermeknek a fődolog.

Tanítsák, oktassák gyermekeinket a magyar nyelvre, ahol még a lakosok nem magyar ajkúak Ismert éles elméjüket, ritka szép értelmöket annak teljes bírásával övezzék és ragyoghassák körül.

Szivbeh, érzelemben, hazafias erényekben a mi nem magyar ajkú népünk egyenjogú az anyanemzettel; a szép hazát is együtt foglalta el azzal, s azóta még általa sem engedte mag^t annak forró és boldogító lángszerelmében túlszárnvallatni. Óhajtom, hogy a nyelvben is teljesen égj gye legyen azzal. E tekintetben, e nemes és magasztos törekvésben püspökünk ő nagyméltósága a legelső, aki elől jár példájával és bölcs tanításával. Menjünk utána, kövessük őt, hogy népünket a hazaszeretet szent dicsőségével és fönségesen emelő nimbusával még az eddigieknél is szebben és fényesebben megkoronázhassuk.

Egy helyes rendelkezés.

A szökevény tanonezok és a munkából jogtalanul kilépő iparossegódek és gyári munkásoknak munkaadójukhoz hatósági utón karhatalommal való visszavezetése ügyében eddig az iparhatóságok különböző és sokszor egyik vagy másik félre sérelmes eljárást követtek.

Meggátlandó a további törvénytelenségeket, a kereskedelemügyi m. kir. minister most rendeletet bocsátott ki az összes másodfokú iparhatóságokhoz, melyben ez ügybeni eljárást egyöntetüsiti. Hogy ezen igazán helyes rendeletet vármegyénk iparosai is megismerhessék, itt adjuk azt egész terjedelmében:

A szökevény tanonezok és a munkából jogtalanul kilépő iparossegódek és gyári munkásoknak munkaadójukhoz hatósági utón karhatalommal való visszavezetésénél az iparhatóságok, mint fölmerült esetek mutatják, nem követnek egyöntetű eljárást, ezért az esetleges sérelmek megelőzése és a törvény egyöntetű végrehajtása érdekében a belügyminister úrral egyetértőleg a következőket rendelem, illetőleg hozom az iparhatóság tudomására:

Az ipartörvény (1884 : XVII. t.-cz.) 76. §-a szerint a szökevény tanonezok az iparos kívánságára a reá nézve illetékes iparhatóság által visszavezetendők. A törvény az illetékes iparhatóságnak, mely alatt az iparos lakhelye szerint első fokú iparhatóság értendő, az iparos kívánságára kötelességévé teszi a szökevény tanoncz visszavezettését. Ennélfogva az iparhatóság, ha az iparos a tanoncz visszavezetése iránt hozzá fordul, csak azt van jogosítva és kötelezve vizsgálni, vájjon a tanviszony a tanonezszerződés szerint fennáll-e és nem jelentetett-e be annak megszűnése a törvény 73. §-a értelmében az iparhatóságnak. Ha az iparos a ta- nonezot jogtalanul hozatta vissza, a mennyiben pl. a tanviszony a törvény 70. §-a alapján megszűnt, vagy a 71. §. alapján a tanoncz, illetőleg annak törvényes képviselője részéről azonnal felbontható volt, az iparos a tanoneznak okozott kárért felelős, mely a tanoncz, vagy annak törvényes képviselője által az 1884: XVII. törvényezikk 176. §-a szerint érvényesítendő.

A mi a munkából jogtalanul kilépő iparos-segédek és gyári munkásokat illeti, ezeknek visszavezetéséről az ipartörvény 159. §-a intézkedik, de ezt az iparhatóságnak már nem teszi kötelességévé, hanem azt a visszavezettetésre csak feljogosítja. Az iparhatóság

, a visszavezetést az iparos kívánsága nélkül nem ren- - delheti el, de ha az iparos kívánja a segéd vagy gyári munkás visszavezetését, az iparhatóság még mindig i jogosítva van, hogy a kérelem fölött szabad belátása t szerint határozzon s nevezetesen jogosítva, de köte• lezve is van arra, hogy az iparos által előadandó bi• zonyitékok alapján a visszavezetés elrendelése előtt a , munkavisszony tényleges fennállását, illetve azt, hogy a

• segéd, vagy gyári munkás tényleg jogtalanul lépett-e > ki a munkából, szigorú vizsgálat tárgyává tegye. Ha a : munkás ennek daczára mégis jogtalanul lett visszahozva,

■ kártérítési igényeit a munkaadóval szemben az 1884. évi XVII. törvényezikk 176. §-a szerint érvényesítheti.

A visszahozatás tekintetében a szerződési igények . magánjogi elévülési ideje nem alkalmazható, miután a i munkából jogtalanul kilépett segédet vagy gyári mun■ kást esetleg évek múlva visszahozatni nem lehet. A

■ munkaadó iparosnak tehát a szökevény tanoncz, vagy a segéd, illetve gyári munkás visszavezetését, mint ez

• hivatali elődöm 1901. évi deczember hó 17-én 76 290. szám alatt valamennyi másodfokú iparhatósághoz intézett körrendeletéből is következik, a tanviszonyból vagy a munkából jogtalanul történt kilépéstől számított 14 nap alatt kell kérni. Ha az iparos e határidőt elmulasztja, a tanoncz, segéd vagy gyári munkás visszave- zettetése iránti kérelmével feltétlenül elutasítandó.

Az iparos az ipartörvóny 106. §-a szerint a munkakönyvét a munkából kilépéskor a segédnek és gyári munkásnak átadni tartozik. E törvényes szabály alól csak az esetben van kivételnek helye, ha a segéd vagy gyári munkás a munkából jogtalanul lép ki s az ipa- 1 ros a visszavezettetést a fentebb megjelölt 14 napi határidő alatt az iparhatóságnál kéri, ez esetben a munkakönyvét az iparos a folyamatba teendő és esetleg az ipartörvény i 76. §-a alapján meginduló eljárás be- fejeztéig saját felelősségére visszatarthatja. Ha az iparos a munkából jogtalanul kilépett segéd vagy gyári munkás visszavezettetósét 14 nap nem kéri, a munkakönyvét az 1884: XVII. törvényezikk 157. §. a) pontjában megállapított pénzbüntetés és kártérítés kötelezettség terhe alatt a segédnek, illetve a gyári munkásnak haladéktalanul kiszolgáltatni, vagy pedig az iparhatóságnál (ipartestületnél) letétbe helyezni tartozik, mely esetben a munkakönyvnek továbbjuttatása iránt az iparhatóság (ipartestület) intézkedik.

A tanonezok, segédek és gyári munkások hatósági utón történő visszavezetésénél eljárási költségek merülhetnek fel; ez eljárási költségek a mulasztó félt, vagyis ha a tanoncz, segéd, illetve gyári munkás a munkából tényleg jogtalanul távozott, az utóbbiakat, mig abban az esetben, ha a távozás jogosan történt és az iparos jogellenes hozatta vissza tanonczát vagy alkalmazottját, a netaláni egyéb kártérítési kötelezettségek mellett a munkaadót terhelik.

A tanonczoktól, illetve ezek törvényes képviselőitől s a segédektől és gyári munkásoktól az eljárási költségek vagyontalanság miatt nem mindig hajthatók be ez esetben a költségek, miután a visszahozatás a munkaadó kérésére és érdekében történt s miután a munkaadó a költségeket bérlevonás, vagy esetleg később indítandó kártérítési eljárás utján a maga részére behajthatja, természetszerűleg még abban az esetben is a munkaadó által fizetendők meg, ha egyébként a visa- szahozatás jogos volt és igy őt az abból származott költségek nem terhelhetnék. Nehogy vagyontalanság czimén egyes munkaadók is kivonhassák magukat az általuk okozott, mert kérésükre foganatosított visszavezetés e költségei alul, az iparos a visszahozatás iránti kérelem foganatosítása előtt a felmerülhető költségeknek megfelelő összegnek a hatóságnál való letételére kötelezendő. A eljárási költség ez előlegezésének elmulasztása esetén a visszahozatás iránti kérelem nem teljesítendő Ha aztái az eljárási költségek a visszavezetett tanoncztól, illetve annak törvényes képviselőjétől, vagy a segédtől, gyári munkástól a fentiek értelmében behajtatnak, az előlegezett összeg a munkaadónak visszautalandó.

A szökevény tanonezok s a munkából jogtalanul kilépő iparos-segédek és gyári munkásoknak visszave- zettetésénél hatósági karhatalom alkalmazható; tolon- ezozási eljárásnak azonban, mint 1901. évi május hó 2-án 30.684. sz. a. valamennyi törvényhatósághoz intézett körrendeletében a belügyminister ur is kijelentette, a nevezett egyénekkel szemben nincs helye, ha csak az illetők a 9389J1885. sz. alatt kiadott tolonezozási szabályzat 2. §-ában felsorolt személyek közé nem tartoznak.

Á tanonezoknak a tanviszonyból való jogtalan kilépése az ipartörvény alapján nem büntethető, annak csak a visszahozatás és a kártérítési kötelezettség a következménye. Ellenben az iparos segédnek, vagy gyári munkásnak a munkából való jogtalan kilépése az 1884. évi XVII. törvényezikk 159. §-ába ütköző kihágást képez, mely 45 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén pedig megfelelő tartamú elzárással büntethető. A kihágási eljárás e büntetendő cselekményért az ipartörvény végrehajtása iránt 39.26ö|í84. szám alatt kiadott F. I. és K. ministeri rendelet 59. §-a értelmében nem hivatalból hanem csak a munkaadó kívánságára indítandó meg. De ha a munkaadó kívánja is a jogtalanul kilépett munkás megbüntetését, az iparhatóságnak enyhítő körülmények fenfor- gása esetén joga van a büntetést teljesen mellőzni s illetve büntetést csak akkor kiszabni, ha a segéd vagy gyári munkás visszavezetése daczára szerződéses kötelezettségeinek eleget tenni vonakodik s illetve a munkából újból jogtalanul kilép. Mindaddig, mig a munkaadó a munkából jogtalanul kilépett segédet vagy gyári munkást vissza nem hozatja, az ipartörvóny 159. §-a alapján büntetés alkalmazásának egyáltalán nincs helye.

Felhívom az iparhatóságot, hogy e kürrendelete- met tudomás és alkalmazkodás végett a hatósága területén létező elsőfokú iparhatóságokkal és ipartestületekkel közölje.