Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1903-11-01 / 44. szám
44. szám. 3. oldal. birtokos Beregszász, Dr. Blumenvitz Gyula ügyvéd Beregszász, Gáthy Dezső tkp. főkönyvelő Munkács, Balkányi Gyula ügyvéd Beregszász, Mády Mihály föld- birtokos Nagyszőllős, Dr. Balkányi Jenő ügyvéd Beregszász, Bállá Sándor földmives Beregszász, Baracskay Imre asztalos Ungvári, Reismann Bertalan ügyvéd Ungvár, Dr. Preusz Elemér ügyvéd Ungvár. — Helyettes esküdtek: Mártonyi Ödön, Pogány János, Lusánszki Ferencz, Paksy Gyula, Naményi Koncz István Toldy Ignácz, ifj. Kroó Jzzsef, Nőnay Viktor, Kont Manó, ifj. László János, beregszásziak. * Adomány. Róth Sándorné úrnő, a helybeli Gyermekbarát Egyesület czéljaira 10 koronát volt szives adományozni s ezen felül az egyesület pártoló tagjai sorába 4 koronás tagnak is belépett. Vajha, most a tél kezdetén mások is — kik tehetik — követnék e nemes példát, hogy igy a leghumánusabb czélt szolgáló egyesületnek, minél több könyet volna módjában letörölni a a nyomorgó és didergő iskolás gyermekek pilláiról. A nerueslelkü adományért az egyesület nevében is hálás köszönetét mond: Szabó József, egyes, pénztáros. * Dobra került a kereskedelmi körnek felszerelése m. hó 30-án. Háromszáznyolczvan K folyt be az összes felszerelésért, ami még a hátralékos . házbért sem fedezi. Az ungvári kereskedelmi kör az árverés folytán megszűnt működni . . . lekerült a felszínről, mint annyi sok más ungvári szép intézmény, aminek fenntartásához hiányzik nálunk a kitartó lelkesedés és érdeklődés. * Uj szálloda és vendéglő. A Herz-féle sörödé helyén a jövő tavaszon a tulajdonosok, Friedmann örökösök, díszes emeletes vendéglőt és szállodát építtetnek Fehér és Ritter műépítészek terve szerint. Az építést ifj. Holtzspach Nándor és társa épitész czég vállalta el, s a telekfelvételt e héten már foganatosítják. * Ajánlat a Fekete-Sas épületének megvétele ügyében. Mittelmann Mór ungvári vendéglős ajánlatot adott be a város képviselőtestületéhez a Fekete- Sas megvétele ügyében. Ajánlata szerint hajlandó a jelenlegi Fekete-Sas telkét és épületét 40,000 koronáért megvenni, s kötelezi magát az eladás jogerőre emelkedésétől számított három év alatt a jelenlegi épületet teljesen lebontani, s oda egy modern emeletes épület emeltetni. Kötelezi továbbá magát a Fekete Sas jelenlegi telkének a Bozosi-utcza felőli részéből az utcza szélesítésére szükséges két méter területet a városnak díjtalanul átengedni. * Köszönetnyilvánítás. A „Gizella-házi" nővérek hálás köszönetüket fejezik ki ez utón is Pemp Antal kanonok és Lőrinczy Jenő alispán uraknak az iskolai ünnepük alkalmából kegyesen adott 40—40 koronáért. * Iparfelügyelői vizsgálat nyomdáknál. A kereskedelemügyi miniszter az iparfelügyelői vizsgálatnak a nyomdákra és betüöntődékre kiterjesztése tárgyában a következő rendeletet bocsátotta ki : Az 1893. évi XXXVIII. törvényczikk 17. §-ának utolsó bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az idézett törvényczikk 14. §-ában körülirt iparfelügyelői vizsgálatot, a belüge ministerium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral egyetértőleg, ezennel a hazai összes nyomdákra és betüöntődékre általában kiterjesztem. Ez ipartelepek közül azok, melyek legalább 20 alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy elemi erővel hajtott erőgép által tartatnak üzemben, az 1893. évi XXXVIII. törvényczikk 15. §-ának rendelkezéséhez képest eddig is iparfelügyelői vizsgálat tárgyát képezték, a jövőben azonban általában minden nyomda és betűöntődé tekintet nélkül az alkalmazottak számára, vagy erőgép alkalmazására, rendszeres iparfelügyelői vizsgálat alá fog vétetni. A pontos végrehajtás érdekében felhívom Czimet, hogy jelen rendeletem tartalmát, s hatáskörébe tartozó elsőfokú iparhatóságokkal közölve, egyúttal utasítsa őket, hogy uj nyomdáknak vagy betüöntődéknek hatóságuk területén való létesítéséről, úgyszintén már létező nyomdáknak vagy betüöntődéknek esetleges megszűnéséről az illetékes kerületi kir. iparíelügyelőt haladék nélkül értesítsék. Végül tudomásvétel végett közlöm a másodfokú iparhatósággal, hogy ez intézkedésemről az összes kerületi kir. iparfelügyelőket egyidejűleg megfelelően értesítettem. Jelen rendeletem kihirdetése után azonnal hatályba lép. Budapesten, 1903. évi október hó 3-án. Láng s. k. * Engedélyezett elárusitás Mindenszentek napján. Utóbbi időben vitássá vált, hogy az idei Mindenszentek napján, mely vasárnapra, tehát munkaszünet idejére esik, a sírok feldíszítéséhez szükséges kegyeleti tárgyakat szabad-e elárusítani. A kereskedelmi miniszter a napokban küldte szót 67496. sz. rendeletét valamennyi törvényhatóságnak, melyben arról értesít, hogy a november l-ére eső vasárnapon virágok, koszorúk, gyertyák, mécsesek és a sírok diszitósóhez szükséges egyéb tárgyakat az egész napon át akadálytalanul szabad árusítani és szállítani. A sírok diszitéséhez nem használt tárgyak árusítása november hónap 1-én önként érthetőleg ugyanazon korlátozás alá esik, mint más vasárnapokon. * A rendőrség figyelmébe ajánljuk a mai napot, a halottak estéjét, amikor a temetőket nemcsak a kegyeletüket lerovok keresik fel tömegesen, de nagyszámban jelennek meg ott rovott erkölcsű egyének is: a siríosztogatók, akik a kegyelet külső jeléül letett virágokat, gyertyákat s egyéb díszítéseket majdnem az odahelyező szeme láttára lopják el, s akik elvadult- ságukban képesek ott oly éktelen zajt csapni, aminőnek még az utolsó csapszékben sincs helye. * Tűz. Alig csendesedett le az izgalom, amit a Weltmann-féle pinczetüz okozott, ismét tüzilárma verte fel Ungvár közönségét m. hó 31-én reggeli 5 óra tájban, amikor is az Arok-utczában gyűlt ki egy ház tetőzete. A gyorsan elősietett szomszédok azonban elfojtották azt, mielőtt nagyobb baj történt volna. TT 3ST Gr * Ötletes dohányjövedéki újítás. E hónap folyamán élelmes újítás lép életbe a magyar dohányjövedéknél. A „Szultán“ czigarettákat, valamint egy uj fajtájú, még eddig ismeretlen nevű czigarettákat ugyanis ezentúl szép nyomású, csinos papírdarabokban és leragasztva fogják árusítani a tőzsdékben, miáltal a cziga- rettek szintén sterilizált állapotban kerülnek a nagy- közönség elé. A czigaretták dacára csomagolásuknak nem fognak többe kerülni, mint eddig; a „szultán“ 5 darabjának 10 krajczár lesz ezentúl is az ára, mig az újfajta szivarkák 10 darabonkint lesznek csomagolva s áruk 10 krajczár lesz. Az újításnak számos előnye mellett csupán azt említjük meg, hogy az igy csomagolt czigaretta sem nem törik, dohánya ki nem hull s főleg a fertőzést akadályozza meg, amelyet az orvosszakértők már rég kifogásoltak, konstatálván azt, hogy úgy a trafikosok, mint a vevők, válogatáskor különösen bőrbetegségekkel fertőzik meg a czigaretákat. Nagy előnye továbbá az újításnak, amelyet legelőször Ma- darassy Gábor min. tanácsos, a dohánygyárak igazgatója és Vangel Károly p. ü tanácsos honosított meg a világ minden dohányjövedékeinek megelőzésével, hogy végre a magyar dohánytermelés export-képessé lett, mert külföldön czigarettákat csakis kisebb csomagokban lehet eladni. Ugv értesülünk, hogy máris kapott a dohányjövedék nagyobb mennyiségű rendelést külföldi czégektől. A czigaretla-csomagolást egyelőre Fiúméban és Ü-Budán újfajta, praktikus szerkezetű angol csomagoló gépeken végzik, amelyet aztán a többi dohánygyárakra és az összes czigarettauemekre is kiterjesztenek. * A Fehér Hajó épületének átvétele m. hó 29. és 30-án történt meg. Úgy az átvevő bizottság tagjai, mint a nagyszámú érdeklődő közönség teljes megelégedéssel szemlélte a minden kényelem és csínnal épített lakásokat, melyekbe a költözködés már megkezdődött. HolnapJiolnapután teljesen elkészülnek az üzlethelyiségek külső festésével, s akkor lesz az épület műszaki felülvizsgálata. * Pinczetüz. Múlt hó 30-án d e. 10 órakor tűz keletkezett Weltmann József vaskereskedő pinczéjé- ben; kén gyuladt meg, mely fojtó füstjével lehetetlenné tette a pinczébe való hatolást. A tűz elfojtására — mely déli 1 óráig tartott — a Fehér Hajó épület uj kutjából szivattyúzták a vizet. * Nyugtázás. A Kassán felállítandó Rákóczi-szo- borra a vármegyei főjegyző gyüjtőivén adakoztak : N. N. 5 K, N. N 1 K, Horváth Dezső, Benkő József, Czibur Vilmos, Reinichovszky Rezső, Táboi Péter, Lőrinczy Jenő. Kende Péter, Kende Zsigmond, Popovics Miklós, Dr. Spitzer Sándor, Lám Gyula, Hidasi Sándor, Dr. Barta Vilmos, Bánóczy Béla, Kende István 2—2 K, Darvas Adolf, Heverdle Frigyes, Polányi Imre, Dr. Nagy Béla, Remenyiczky Mihály, Fehér Ákos, Dr. Pálft'y Béla 1 — 1 koronát, összesen 44 koronát. * Ki köteles viselni az állatorvosi megfigyelés költségeit? A törvényben és szabályrendeletben nem járatos felekkel egyes helyeken megtörtént az, hogy az állatorvosi megfigyelés költségeinek megfizetésére köteleztettek, jóllehet ez nem a magánfél érdekében, hanem közérdekből történt. Ezen méltánytalan eljárást lesz hivatva megszüntetni a köz- igazgatási bíróságnak azon elvi határozata, melyben kimondja, hogy „ha a sertéseknek állatorvosi megfigyelése a sertésvész terjedésének megakadályozása végett, tehát közérdekből és nem a magánfél érdekében történik, az állatorvosi megfigyelés költségeinek viselésére a magánfél az 1900. XVII. törvényczikk 6. szakasza alapján nem kötelezhető.“ * A vidéki pékek s a vasárnapi munkaszünet. A belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz Budapest kivételével a következő körrendeletét intézte: Az ipari munkának vasárnapi szünetelése tárgyában ez évi junius hónap 13-án 28,559. sz. a. kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében a pékipari munkálatok vasárnapokon és Szent István napján csupán délelőtti 10 óráig végezhetők s ez időtől kezdve azoknak másnap reggeli 6 óráig szünetelniük kell. Ennek daczára több helyről és ismételten panasz emeltetett amiatt, hogy a pékiparosok az idézett rendeletet nem tartják be, amennyiben segédeikkel vasárnapokon a munkaszüneti időben is dolgoztatnak s ezen visszaélés megszüntetése érdekében az-illetékes rendőr- hatóságok, a náluk emelt panasz daczára, mit sem tesznek. Minthogy a hatóságoknak a fennálló törvények és reudeletek megtartásának ellenőrzése törvényes kötelességüket képezi; ennélfogva felhívom a Czimet, miszerint utasítsa a hatósága alá tartozó elsőfokú rendőrhatóságokat, hogy az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 : XIII. t.-c valamint az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott fenntobb idézett 28.559/1903. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet intézkedéseinek minden irányban való pontos betartását szigorúan ellenőrizzék s amennyiben az azokban foglalt határozatoknak megszegése tudomásukra jut, az illetők ellen az 1891 : XIII. t.-c. 6. §-a alapján járjanak el. A pékiparosokat illetőleg, tudomás és miheztartás végett, a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg megjegyzem, hogy a többször idézett 28.559/1903. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében azon kisiparosok, akik maguk és pedig segédeik és tanon- czaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak, iparukat munkaszüneti napokon akadálytalanul űzhetik. * K.-né Margitay Maris módszere alapján, intelligens hölgyek franczia és angol szabást, mintarajzolást és varrást tanulhatnak Vargha Sándorné sza- bászati és varró-iskolájában, szobránczi-utcza 20. sz. a. * Felszámoló sorsjegytársaság. Még 1863- ban alakult Ungvárt egy húsz tagból álló sorsjegytársaság, mely a napokban számolt fel. A társaság alapitó tagjaiból ma már csak Özvegyi József, Okolicsny János és Szegelethy János élnek, három volt alapitó tagnak pedig még örökösei is ismeretlenek. A felszámolás szerint a társaság vagyona 1665 K 38 f. A felszámolás teljesítésével Thirmann Samu bízatott meg, akinél az ismeretlen örökösök is jelentkezhetnek. * A kurtavas és a kikötés. A közös hadsereg rendeleti lapja ő felségének szeptember 28-ikán kelt elhatározását közli, amelylyel a fegyelmi büntetéseket enyhíti. A legújabb rendelet, mely jóformán csak a paragrafusok fölsorolásából áll: a kikötés és a kurtavas néven ismeretes büntetést, mely ellen már annyi fölszólalás történt a parlamentekben és a sajtóban, — némileg korlátozza. E szerint béke idején és közönségesen nem szabad alkalmazni a kurtavasat és a kikötést, hanem csak rendkívüli körülmények között és mozgósítás esetén. Hogy mikor közönségesek és mikor rendkívüliek a körülmények, azt a büntetés kiszabására illetékes tiszt állapítja meg. A tiszteket figyelmezteti a rendelet, hogy a büntetést úgy alkalmazzák, hogy a katona egészsége azért veszedelemben ne forogjon. * A rendszeres postai értékkezelés érdekében és hogy a közönség a levélpostai küldemények után a kézbesítés alkalmával fizetendő postadijak (portóösszegek) iránt mindenkor kellőleg tájékozva legyen, a kereskedelemügyi m. kir. minister elhatározta, hogy a kir. posta- (és távirda) hivatalok a bérmentesítés nélkül vagy elégtelen bérmentesítéssel postára adott levélpostai küldemények (levelek, levelezőlapok, nyomtatványok, keresztkötésü küldemények, áruminták és üzleti papírok) után beszedendő portóösszegeket folyó évi november hó 1-től kezdve portójegyekben rójják le, illetve a portó összegének megfelelő értékű portójegyeket ragasszanak föl magára a bérmentesitetlen vagy elégtelenül bérmentesített levélpostai küldeményre. E czélra 1, 2, 5, 6, 10, 12, 20, 50 fillér és 1 korona értékű portójegyeket bocsátott ki. Ezek a portójegyek typografiai nyomásban, vizjegygyel ellátott vékony fehér papíron és enyvezett hátsórészszel, fűzőid szinü képnyomással és feketeszinü értékszámokkal 26 milliméter széles és 22 milliméter magas csipkézett szélű alakban vannak kiállítva. A vizjegy rajza a papirosivekben egymásba fonódó köröket ábrázol, azok közepén a magyar korona képével. A portójegyek 23 milliméter széles és 19V2 milliméter magas képe egy vonallal határolt fekvő hossznégyszöget ábrázol, középen tojásdad vonal által határolt fe :ér mezővel A négyszög és a tojásdad alakú mező közötti részt magyaros jellegű ékitményes és szalagdiszitmények töltik ki, melyekből a kép felső részén a „Magyar kir. posta“, alsó részén pedig a „Fillér" szavak fehér alapon a kép zöld színében tűnnek elő. A tojásdad alakú mezőbe az értékszámok testes arab számjegyekkel, fekete színben vannak belenyomva. A portójegyeket postai küldemények bérmentesítésére felhasználni nem lehet és azok kizárólag a postai belkezelésben a beszedett levélportó- összegek lerovására és elszámolására szolgálnak. Ezeket tehát a közönség részére elárusítani, vagy a közönségtől fizetésképen postai dijak lerovására vagy becserélésre elfogadni a posta- (és távirda) hivataloknak szigorúan tilos. Folyó évi november hó 1-től kezdve a közönség csakis azon portóösszegek beszedésére tekintse a posta- (és távirda) hivatalokat, illetve a kézbesítő levélhordókat följogosítottaknak, a melyek bérmentesitetlen vagy elégtelenül bérmentesített fentebb említett levélpostai küldeményekre fölragasztott megfelelő portójegygyel vannak kiróva; az ily jegyek nélkül követelt portó megfizetését pedig tagadja meg és a levél borítékát (a küldemény burkolatát, keresztszalagját) küldje be bérmentesitetlen levélben bármely posta- és távirdaigazgatósághoz. * A ház és kert legszebb dísze a szőlőlugas, mely csekély fáradsággal és még csekélyebb költséggel mindenütt létesíthető. A Küküllőmenti Első Szőlő- oltványtelep Medgyesen (Erdély) felelősséget vállal az amerik, alanyon készült, teljesen fajtiszta, tökéletesen forrott, dús gyökérzetü csemege és borfajokért és kívánatra ingyen és bérmentve küldi meg tanulságos és érdekes árjegyzékét és készséggel szolgál mindennemű felvilágosítással és kezelési utasítással. * Osztálysorsjegyek iránt érdeklődőket különösen figyelmeztetjük a Nemzeti Pénzváltó-Részvénytársaság mai hirdetésére. * Az osztálysorsjáték játékterve. Most, hogy a magy. kir. szab. osztálysorsjáték tizenkettedik sorsjátéka véget ért és már legközelebb megkezdődik a tizenharmadik sorsjáték: a közönség nagy érdeklődéssel fogadhatja az osztálysorsjáték hivatalos játéktervének közzétételét. Mert ebből a tervből az világlik ki, hogy összesen száztizezer sorsjegy közt 14,459,000 koronát sorsolnak ki, s hogy a nyeremények száma akkora, hogy minden második sorsjegyre egynek-egy- nek okvetlenül jutnia kell. De tekintélyes a nagyobb nyeremények száma is és impozánsan nagyok a főnyeremények és a jutalomdij. Ennek a játéktervének köszönheti az osztálysorsjáték az ő nagy elterjedtségét és népszerűségét, valamint azt a bizodalmát is, a melyet iránta a közönség tanúsít. * Veszett eb garázdálkodása. Október hó 25-én este egy veszett eb kóborolt Nagyberezna község utczáin s a községben levő kutyák nagy részét összemarta. A nagy lármára mit az összecsődült kutyák előidéztek, lakásától Idb. Bertán János kiment, de vesztére, mert a veszett kutya megtámadta. Ugyanigyjárt Kucsinai János nevű 10 éves gyerek is. Mindkettő védoltás végett azonnal Budapestre szállíttatott s a további óvintézkedések szintén megtótettek.
