Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-12 / 15. szám
15. szám. XT 2<r oAz igazgatóság és felügyelő-bizottság a szükséghez képest tartotta üléseit. Pénztárvizsgálat több ízben tartatott, mindenkoron a legkielégitőbb eredménynyel. Az 1902. évi tagsági és betegedési forgalomról a következő kimutatás ad számot. Féifl: Nő: Együtt: Taglétszám az 1901. év végén 635 62 697 | belépett ... 934 25 959 Az 1902. év folyamán | kilépett ... 820 21 841 f meghalt ... 6 — 5 Taglétszám az 1902 év végén: 743 66 809 Tápdijban és kórházi ápolásban részesült betegek: 250 férti, 12 nő, összesen 262. Megbetegedések száma: 267 férfi, 12 nő, összesen 279. Tápdijas napok száma: 3006 férfi, 235 nő, összesen 3241. Kórházi ápolási napok száma: 1021 férfi, 22 nő, összesen 1043. Gyermekágyi segélyben részesült 2 nő. Tápdijban vagy kórházi ápolásban nem, hanem csak orvosi segélyben és gyógyszerekben részesült betegek: 2049 férfi, 183 nő, összesen 2232. Majd tudomásul vétettek az 1903. évi zárszámadások s úgy a felügyelő-bizottság, mint az igazgatóságnak a felmentvény megadatott. Guttman Mihály közgyűlési kiküldött inditvá- ványára pedig úgy az igazgatóságnak, mint a pénztári tisztviselőknek a pénztár é?> a tagok érdekében kifejtett ügybuzgó és eredményes működésükért jegyző- könyvi elismerés és köszönet szavaztatott. Végül beválaszfattak az igazgatóságba rendes tagokul: Fried Izidor kereskedő, Groszman Herman magánhivatalnok, Herskovits Bernát üzletvezető, Németh Imre nyomdai gépmester; póttagokul: Fülöp Lipót téglagyáros, Krausz Béla kereskedő, Büchler István kereskedő, Papp Emil nyomdász. A felügyelő-bizottságba: Mezei Gyula lisztkereskedő, Schulman Ignácz posztókereskedő, Csengeri Jenő nyomdász, Fodor Ármin kereskedő, Guttman Mihály könyvelő, Reiszman Ignácz kereskedő. A választott bíróságba rendes tagokul: Groszman Péter bőrkereskedő, Schulz Ketemen füszerkersk., Albert Dániel kőmives, Dani János momdász, Már- ványi Samu főpinczér, Maschek Antal molnár; póttagokul : Fodor Bertalan vaskereskedő, Berkovics Adolf kereskedő, Schwarz Samu nyomdász. A szőlőbirtokosok védelmére. A hibás szőlőoltványokkal való kereskedés meg- gátlása, illetőleg a szőlőbirtokosoknak a hibás oltványok beszerzéséből származó hátrányokra való figyelmeztetése czéljából az 1902. év május 25-én 49,343. szám alatt körrendeletét bocsátott ki a földmivelés- iigyi m. kir. miniszter az összes szőlészeti szakközegekhez, mely körrendeletét azzal küldötte meg vármegyénk alispánjának, hogy azt a szőlőmüvelő közönség érdekeinek megóvása czéljából minél tágabb körben és az alispán által legalkalmasabbnak vélt módon hozza az érdekeltek tudomására. E miniszteri intézkedésnek eleget teendő, első sorban itt adjuk az alispánhoz intézett 8339. VIII/3. földmivelésügyi m. kir. miniszteri rendeletnek azon részét, melynek elolvasását és figyelemben tartását minden szőlőbirtokosnak különösen ajánlunk. A rendelet ez: Mivel az eladó felelőssége megszűnik, ha a vevő az oly hibás oltványokat már átvette, melyeknél a hiba az átvétel alkalmával megállapítható, (ily hibák pl. hibás forradás, rósz gyökérzet, ha nincs egy hajtáson legalább 4 kiérett szem), külsőleg felismerhető gombabetegség, (peronoszpora, lisztharmat, antrakno- zis), jégverés, fagyfoltok stb.), igen ajánlatos, hogy a vevő minden oly esetben, ahol az eladó egyénisége a szállított oltványok hibátlan voltáért nem nyújt teljes biztosítékot, a vevő az oltványok felbontását hatósági közeg (községi elöljáróság, a hol hegyközség van, a hegybíró) jelenlétében teljesítse, az oltványokat azonnal a felbontás után vizsgálja meg s ha azokat nem találja megfelelőknek, erről adasson magának igazolványt. A meg nem felelő oltványokat tegye hivatalos letétbe, de úgy, hogy azok tovább ne romolhassanak, nehogy a netalán követelt szakértői szemle alkalmával a hiányos gondozás lehetetlenné tegye az átvételnél nehezményezett hibák pontos megállapítását. Ezen igazolvány alapján azután követelje a vevő az eladótól a netalán már lefizetett előleget, utánvét utján kifizetett összeget és a hibás oltványok küldése által esetleg szenvedett egyéb károk megtérítését. Ha ezzel nem érne czélt, legczélszerübbnek látszik a biró előtt való jogkeresés megkísérlése. Ez utóbbi esetben a kereset a m. kir Curiának 33066/1885. szám alatt hozott alapvető, elvi jelentőségű és hasonló vonatkozású ítéletére alapítható. A fajazonosság hiányából származó kártérítési követelések (akár ha az alany, akár ha a nemes rész nem azonos fajtájú, mint amely a vevő által határozottan megjelöltetett és amelynek szállítása az eladó által elfogadtatott) azonnal érvényesitendók, mihelyt az oltvány rósz, vagy meg nem felelő minősége felismerhető és megállapítható. Hogy a megrendelő az ily esetben netalán lelmerülő kárának megtérítését követelhesse, legczélszerübbnek látszik azt az eljárást követni, hogy hatósági bizonyítványt szerez arról, hogy a kérdéses oltványok a kártérítés iránti követeléssel megtámadandó eladótól származnak, tehát a bizonyítás arról szóljon, hogy az N. N. eladótól érkezett ennyi és ennyi ezer darab oltványhoz semmi más helyről származó oltvány nem keverődött s azok tisztán ültet- tettek ki az igazolványban pontosan megjelölt területen. Ha azután az ültetés évében, vagy az azután következő évben is kitűnnék, hogy akár a nemes rész, akár az alany nem azonos fajta a megrendelt és szállításra elfogadott fajtával, a bírói utón követelendő kártérítés szintén a fentidézett Curiai döntvényre lesz alapitható. De ily esetekben arra is figyelemmel kell lenni, hogy a pontosan megjelölt területen időközben fölültetések ne tétessenek, mert ezzel a telepítési ültetésre vonatkozó hatósági igazolvány értékét veszthetné, mivel az eladó azzal s esetleg sikeresen, azzal védekezhetnék, hogy a fajtakeveredés a pótlásokból ered. * * * A földmivelésügyi m. kir. miniszternek összes szőlészeti közegeihez intézett körrendeleté pedig igy szól: A szőlőoltványok eladásánál vagy más módon való elidegenítésénél az oltványokat megszerző szőlő- birtokosok különösen a kisgazdák rovására elkövetett visszaélések megelőzése vagy meggátlasa a szőlészeti szakszolgálatnak oly kiválóan fontos és lényeges feladatát képezi, amelynek pontos és lelkiismeretes teljesítésére nagy súlyt helyezek. Ezért ismételten emlékezetébe hívom a czimnek mindazokat a már több alkalommal kiadott és időnkint megújított rendeletei- met, amelyekkel a szőlészeti szakszolgálat összes műszerveit utasítottam, hogy a szőlőmivelés dolgaiban nem kellően tájékozott, nem eléggé jártas szőlőbirtokosokat ily visszaélések ellen tanácsadással, oktatással s a szükséges útmutatások megadásával támogassák, emellett a nem tökéletes vagy egyébként nem megfelelő oltványokat Üzletszerűen forgalomba hozó oltványtermelőket szükség esetén való használatra tartsák nyilván, ügyvitelüket figyeljék meg, általában az e téren tapasztalható jelenségeket kisérjék állandóan éber figyelemmel s ha a jelzett visszaéléseknek nyomára jönnek, arról azonnal tegyenek jelentést. Á kerületi felügyelők közül többen már tettek is ily tárgyú jelentéseket s azzal alkalmat adtak nekem arra, hogy a körülményekhez képest az orvoslás iránt nem egyszer intézkedhettem is. De mert ez nem eléggé hatékony a szóban levő visszaéléseknek, ahol s amennyiben előfordulnak, teljes meggátlására és kiküszöbölésére, hanem szükséges, hogy az oltványo- I kát megszerző szőlőbirtokosoknak az ily visszaélések ellen való megvédésében még egy további lépés tétes- I sék, a végből, hogy a károsult szőlőbirtokos tájékoztassák az iránt, hogy mi alapon, minő eljárás mellett kereshessen orvoslást a rajta esett sérelem miatt. Erre nézve az alábbiakra figyelmeztetem a Czimet: Az igazságügyminiszter ur, akit ezen kérdésben nézetének közlésére kértem fel, a következőkben nyilatkozott. A szőlőoltványok áruba bocsátását és forgalomba hozását tárgyazó ügyletek rendszerint adásvételi, vagy hasonló természetű visszterhes ügyletek, a melyeknél az eladót vagy az elidegenítőt magánjogi felelősség, nevezetesen a szavatosság terheli arra nézve, hogy az elidegenítés tárgya nem szenved oly hiányban, mely értékét vagy rendeltetésének megfelelő használhatóságát kizárja, vagy számba vehetően csökkenti, úgyszintén, hogy az elidegenítés tárgya a kikötött tulajdonsággal bir. A magánjogi szavatosságnak ez a szabálya fedi azt az esetet is, a mikor a szőlőoltvány nem tökéletes, azaz Dem jól forradt, vagy nem azonos fajtájú. Bírói gyakorlatunk is a legmesszebb menő módon terjeszti ki az eladó felelősségét a kir. Curiának 33066/1885. sz. alapvető és a jelen esettel hasonló vonatkozású elvi jelentőségű Ítélete nyomán, (Márkus: Felsőbir. elv. hat. 2. kiad. I. kötet 4391, 1015. sz.), amelyben kimondta, hogy az eladó magkereskedő, a vevő és termelő irányában az eladott mag minőségéért, termelésre alkalmas használhatóságáért szavatossággal és felelősséggel tartozik akkor is, midőn az eladott magért a vevő részére nyilván a jótállás és a felelősség kikötése az eladó részéről különösen biztosítva nem is volt és hogy az eladó felelős azon kárért is, mely a mag minőségének tulajdonítható. Ezen az alapon mindenki, aki szőlőoltványt vesz, teljes sikerrel léphet fel az eladó ellen, ha az neki nem tökéletes vagy nem azonos fajtájú oltványt szállított. De itt már külömbséget kell tennünk: a) azon esetek közt, amikor az oltvány jó vagy rósz minősége, némi szakértelemmel már eleve felismerhető, (nem teljes forradásu, nem ép, egészséges gyökérzet, kevesebb mint legalább egy hajtáson, legalább négy teljesen érett, világos szem), felismerhető betegség (antraknozis, lisztharmat, peronoszpora stb.), a jégverés által okozott sérülések, fagyfoltok stb, és b) azon esetek közt, a mikor az oltvány jó vagy rósz minősége eleve (a vevő által) nem, hanem csak az elidegenítő, az eladó által ismerhető fel, illetőleg az oltvány rósz minőségéről az elidegenítő (eladó) egyébként tudott. (A fajta azonossága.) Az a) alatti esetekben az elidegenítő magánjogi felelőssége elesik Ezért ezekben az esetekben a vevő (megrendelő) ne fogadja el az oltványokat, hanem utasítsa azokat vissza, ha a vételárt teljesen vagy részben kifizette, a fizetett vagy előlegezett összeget követelje vissza és követelje a felmerült költségeinek s ha kára volt, a kárának is megtérítését. A b) alatti esetekben érvényesítse az átvevő (vevő, megrendelő) az elidegenítő (eladó) ellen kártérítési követelését azonnal, mihelyt az oltvány rósz vagy meg nem felelő minősége (más fajta, mint amilyenre a szolgáltatás ki köttetett) felismerhető és megállapítható. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a meg nem felelő minőség (más fajta) az alanynál vagy az arra oltott nemes fajtánál fordul elő. Ha a kikötöttnek meg nem felelő minőség (fajta) az alanynál fordul elő, annak bizonyítására amellett, hogy például kellő mivelést tételezve fel, az egész ültetvény nem fejlődik, hanyatlik vagy éppen pusztul — szolgálhat az, ha az egyik-másik elültetett tőkénél az alanyfajta kihajt, amelyből felismerhető és megállapítható, hogy a kikötöttnek meg vagy nem felelő alanyfajtáju oltvány szállittatott-e ? (Például, ha alanyfajtául a talaj minőségének mefelelően Riparia Portalis volt kikötve s a kihajtott alanyok Vitis Solonist vagy Rupestris féléket mutatnak.) Viszont az, hogy a nemes fajta az, amelynek szolgáltatása kiköttetett, természetesen az oltványtőke nemes részének hajtásaiból lesz felismerhető és megállapítható. Mind az a), mind a b) alatti esetekben szükséges, hogy a szőlősgazda kellő óvatossággal és körültekintéssel járjon el s hogy eljárásának s követelésének igazolására az átvételnél s az elültetésnél a szükséges bizonyítékokat (ahol hegyközség van, a hegyközségi elöljáróság, ahol nincs, a közigazgatási község elöljárósága részéről) szerezze be. Különösen szükséges a bizonyítékok beszerzése a b) alatti esetekben annak igazolására, hogy az átvevő (vevő, megrendelő) ugyanazokat az oltványokat ültette el, amelyeket az elidegenítő (eladó) neki szállított. Magától értetik, hogy az esetre, ha az elidegenítő (eladó) az átvevő (vevő, megrendelő) követeléseit békés utón kielégíteni nem volna hajlandó, azok az utóbbi által az elidegenítő (eladó) ellen bírói utón keresendők. Ha az átvevő (vevő, megrendelő) a bírói útra lép, alapítsa keresetét a kir. Curiának fennebb idézett hasonló vonatkozású elvi jelentőségű Ítéletére is. Utasítom a Czimet, hogy valahányszor szőlősgazdákkal érintkezik, világosítsa fel őket a jelen rendeletemben foglaltakról s adjon nekik kellő oktatást a fentiek értelmében követendő eljárásról Tájékoztató a siketnémák tanítására. Valamennyi vármegye, városi törvényhatóság, község és az egyesek tájékoztatása végett, a siketnémák felvételének, illetve iskoláztatásának módozatait, a következőkben ismertetjük : A siketnémák intézeteibe (iskoláiba) vallás-, nemzetiség- és nemre való tekintet nélkül felvehetők: oly 7 éven felüli és 10 éven aluli korban lévő siketnémák, a kik a siketségen és az ennek következményéül tekinthető némaságon kívül más testi, vagy lelki fogyatkozásban nem szenvednek. Ha valamely növendéknek csak felvétele után tűnnék ki, hogy az hülyeségben, gyengeelméjűségben, nehézkórságban, vagy más az oktatást akadályozó betegségben szenved, eltávolittatik. A növendékek fizetők vagy ingyenesek. A tápdij egy tanévre — további intézkedésig — 200—240 kor.; mely előleges havi, negyed- vagy félévi részletekben fizetendő. Ez összeg fejében a növendékek tisztességes és feddhetlen hirü családoknál helyeztetnek el. Ennek ellenőrzése végett a szülők a növendékek elhelyezése iránt az igazgatóságot a felvétel előtt tájékoztatni tartoznak. Az elhelyezésről az igazgatóság kívánatra a saját hatáskörében intézkedik. Az intézetbe való felvétel iránti kérvények leg- czélszerübben az intézeti igazgatóságnál nyújtandók be. Siketnémák számára ez idő szerint a következő intézetek és tanfolyamok állanak fenn: Budapest, Vácz, Kecskemét, Arad, Kaposvár, Temesvár, Kolozsvár, Szeged, Jolsva, Eger, (Székes-Fehérvár, Ungvár). A folyamodók kérvényei hivatalból, a lakhelyükhöz legközelebb fekvő siketnémák intézete igazgatóságához utasit- tatnak és első sorban ott kíséreljék meg felvételüket. A felvétel iránti kérvényekhez a következő mellékletek csatolandók: a) keresztlevél, vagy születési bizonyítvány ; b) a gyermek siketnémaságát igazoló tiszti orvosi bizonyítvány ; c) himlő-oltási bizonyítvány; d) hatósági kimutatás a családi és birtok állapotról. A b) és d) alatti csatolvány számára csakis az intézeti igazgatóság által díjtalanul megküldött nyomtatvány-űrlapok használhatók. A felvételért folyamodók felszerelt kérvényei minden évben junius hóban, Váczott május elején tárgyaltatnak, hogy a felvételt nyerő növendék hozzátartozói még a tanév megkezdése előtt idejekorán értesithetők legyenek. Az egyszer benyújtott felvételi kérvények a benyújtás napjától mindaddig nyilvántartatnak az intézeti igazgatóság által, mig a folyamodó vagy felvétetik, avagy, mig a 10. életévet be nem tölti. A 10. életévet betöltött siketnéma gyermekek kérvényei a kérvények anyakönyvéből az igazgatóság által hivatalból töröltetnek és a folyamodóknak visszaküldetnek. Úgyszintén tárgyalás nélkül hivatalból visszautasittatnak a 10. évüket már betöltött siketnéma gyermekek felvétele iránt benyújtott kérvények, mert az ilyenek az iskolákba már felvételt nem nyernek. A teljesen vagyontalan gyermekek ellátási költségeinek megszerzéséről az illető iskolák felügyelő bizottsága gondoskodik. Tekintettel azonban a folyamodók nagy számára és az adományok elégtelen voltára, első sorban azok kérvényei vehetők figyelembe, a kik a gyermek ellátási költségeiről legalább részben gondoskodnak. Amennyiben pedig erre szegénységük miatt nem lennének képesek, az 1898. évi XXI. t.-cz. 8 §-ának b) pontja értelmében az illetőségi község, vagy a jótékony társadalom gyámolitja őket e részben. Miért is gyámolitásuk ügyét az utón is legmelegebben ajánljuk a thatóságok és egyesek figyelmébe. Nárai Szabó Sándor dr. min. oszt. tanácsos, a gyógypaedagogiai intézetek orsz. szaktanácsának elnöke. KÜLÖNFÉLÉK * A hegyvidéki kirendeltség újabb jótéteménye. A hegyvidék vetőmag hiányának enyhítése, valamint a gabonaköztermelés megjavítása s a mesterséges takarmánytermelés megkedveltetése végett is Darány i Ignácz fölmivelósügyi miniszter Kazy József miniszteri megbízott előterjesztésére a hegyvidéki miniszteri kirendeltség működési körébe vont Bereg-, Máramaros-, Ugocsa- és Zemplénvármegyók kisgazdái között összesen 3800 mótermázsa különféle vetőmag és vetőgumó kiosztását engedélyezte kedvezményes áron. A földmivelésügyi miniszter ezen támogató intézkedésére nagy szükség volt, mert az elmúlt Ínséges év folytán anyagi erejében teljesen meggyöngitett hegyvidéki kisgazdaküzünség földje bevetéséhez szük3. oldal.
