Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-22 / 12. szám

4. oldal. 12. száüa. évszázaddal ér fel. Amott Pozsonyban márczius 15-én küldöttség indul' útnak Bécs felé az országgyűlés kí­vánalmaival; itt Pesten a márczius 15-re virradó éjjel egy ódon kávéház füstös falai közt 12 pontba szedik össze: Mit kíván a magyar nemzet? S mire a nap de­lelő pontjára ért, már megvolt a sajtószabadság; még le sem nyugodott. Pest városának tanácsa aláírta, a királyi helytartó tanács jóváhagyta a nemzet kívánsá­gait, szabadon bocsátotta a politikai foglyokat, lomtárba helyezte a czenzorokat s az éjszaka egy örömmámor­ban úszó, ünnepi ruhába öltözött városra terítette le sötét szárnyait. így telt márczius 15-ike az uj Magyarország szü­letésének, a hon második megalapításának a napja. II. A legnagyobb tettek, a világtörténeti események chaoszából rendszerint kibontakozik azok titkos rugója vagy eredinényeképen : az érdek, az önzés. Az imént rajzolt történeti pillanatok eseményeiben csak egy érdek van : a haza érdeke, csak egy érzés : a honnak szerelme. S milyen szerelem! Ilyenről a költők még nem énekel­tek, hogy egymástól távol miként dobban meg egy­szerre Pozsonynak és Pestnek a szive s egymásról mit sem tudva, miként cselekszik egy és ugyanazon időben ugyanazt! Pozsony Bécsbe indul e nap regge­lén kikérni a nemzet követelményeit, Pest ugyanazon reggel megvalósítja e követelményeket. Mi volt ez, ha nem a honszerelemnek megdicsőülése? Mikor a felség márczius 16-ának éjjelén aláírta a nemzet követelményeit, az udvarnak csak egy vágya volt még, hogy Kossuth ne legyen miniszter. Az ud­var kívánságát István nádor tolmácsolja Kossuth előtt. Fenség ■— válaszol Kossuth, az volna rám nézve a legnagyobb áldozat, mit hazámért hoznék, ha minisz­teri tárczát kellene elfogadnom ! — Mi volt ez, ha nem a honszerelem megdicsőülése ! A legnagyobb magyar, Széchenyi, az uj Magyar- ország hatalmas úttörője, Kossuthnak eddig szóval, tol­lal legkíméletlenebb ellenfele leteszi a fegyvert, meg­hajtja lobogóját Kossuth előtt ezen szavakkal: „Szűn­jék meg minden párt, minden kaszt, eddig is csak a modorra nézve ellenkeztem, de a czélra nem, ennek tisztaságát mindenkor elismerem." Mi késztette őt letérni az ő megfontolt útjáról, mi mi más mint a honnak: szerelme! S milyen égő, milyen emésztő szerelem volt ez, melynek csókjáért oly szíve­sen adták meg az árt: a börtönt, a halált, a szám­űzetést ! Erre a honszerelemre fog emlékeztetni, ilyenre fog tanítani márczius idusa, mindaddig, mig csak a föld forogni fog a nap körüli útjában s lesz ezen a földön egy kis zug, a hol magyar szív dobog. * * * Tisztelt Társaság! A népek boldogságának szer­ződését vérrel írják, vérrel pecsételik meg. Azzal irta meg a honfoglalás idején a hét vezér ott a pusztaszeri országgyűlésen. Azzal pecsételték meg most is, a má­sodik honalapitáskor, a névtelen hősök ezrei. De hát lehetne-e szent a haza fogalma, ha nem volna minden pora a honfiak vérével behintve; lehetne-e oltár a haza földje, ha nem lettek volna vértanúink, a kiknek sírjaihoz imádkozni járjon a magyar? Elismerték volna-e a nyugat népei e hazát sza­badnak, egy uj ezeréves életre jogosultnak, ha nem let­tek volna számüzöttjei, a kik elmondják ott az idegen­ben : „Hét határon túl van egy bérezek koszorúzta ró- naság. Édes vizű folyók mentén nyájak legelésznek, kis falvak tornyából harangszót ringat a szellő .... Pacsirta szárnyal a légben, koszorúba font hajú lány sarlóz a réten !“ s pacsirta a légben, leány a réten sza­badságról énekel. Hát csak daloljatok hazám dallosai! Ne bántson benneteket, ha még hiányzik valami a szabadságból, dalotok ne váljon zokogássá, ha látjátok, [hogy még mindig bántja a magyar a magyart, hiszen a második ezernek még csak a kezdetén vagyunk, de eljön, — mert el kell jönnie, — az idő, a mikor minden magyar embernek egy lesz az imádsága: a haza minden előtt! s ekkor lesz valóban boldog az uj Magyarország. Városi közgyűlés. Ungvár város képviselőtestülete péntek délután közgyűlést tartott. A közgyűlést Ivántsy László dr. polgármester jelentéseivel nyitotta meg. Közölte, hogy Firczák Gyula püspök közmivelődési czélra fordítandó 500 K összeget juttatott kezeihez. A képviselőtestület jóváha­gyólag tudomásul vette, hogy ezen összeget a polgár- mester a színházi alaphoz csatolta s a nemes adomány­jegyzőkönyvi kivonat utján megköszöni a püspöknek. A jelentés másik részében közli, hogy a közig, bizottság a polgármester ellen, továbbá Fekésházy Miklós főjegyző, Mocsáry Géza tiszti ügyész, Berze- viczy István rendőrkapitány ellen, múlt év november havában foganatosított hivatalvizsgálat alkalmával ta­pasztaltakra való tekintettel a fegyelmi eljárást elren­delte. Kéri, hogy a képviselőtestület további elhatáro­zását a fegyelmi ügy jogerős befejezése utáni időre tartsa főn. A képviselőtestület kívánságára felolvasta­tott a hivatalvizsgálati jegyzőkönyvnek azon része, melyben a képviselőtestületnek magatartása tétetik bí­rálat tárgyává. Ezen részlethez hozzászólótok : Mocsáry Géza tiszti ügyész, Gaar Iván, Fejér Manó, Orosz Adám, Mihalkovich József, Ivántsy polgármester, Szaxun József, Fincicky Mihály, Ország Jakab tiszti orvos képviselőtestületi tagok, mindannyian hangsú­lyozva, hogy a képviselőtestület magatartása olyan, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvben foglalt éles bírálati megjegyzésekre rá nem szolgált. Ennélfogva elhatá­rozta, hogy ennek az ülés jegyzőkönyvében tiltakozó tri<r Gr kifejezést ad s a jegyzőkönyvnek ezt tárgyaló kivona­tát a vármegye főispánjának megküldi. Több éven át előirt állami adók törlése folytán a megfelelő községi pótadók is törlendők ; továbbá el­szegényedésük miatt némely adózók hátralékának szere­peltetése a város vagyoni mérlegének megállapítására zavarólag hat. A kiküldött bizottság ennélfogva a 8686 K-t tevő pótadóhátraléknak ezen okok miatt törlésbe hozatalát javasolta. A képviselőtestület a törléshez hoz- záj árult. Az 1901. évi közpénztári zárszámadást a szám­vevőszék felülvizsgálta és észrevételeivel bemutatja. A képviselőtestület a számvevőszéknek odaadó műkö­déséért köszönetét mond, egyúttal a nehezményezett tételek orvoslására a jelentéstétel kötelessége mellett a tanácsot felhívja s ennek megtörténte után a zárszám­adás a törvényhatósághoz felterjesztetni fog. Az 1901. és 1902. évi közmunka kötelezettek, bár késedelmesen, most már összeirattak s a kivetés megtörtént. Cráariváu rámutat a késedelmes kivetés kö­vetkezményeire, arra, hogy most nemcsak 35,000 K kerül behajtás alá, hanem a több évről felszaporodott köz­munka teljesítésnek vagy a megváltási összegnek egy­szerre levonása az adózó közönség túlságos megter- heltetésével jár. A kivetés késedelmezését az idézte elő, hogy annak teljesítésével a szabályrendelet szerint köteles Fellöldy István katonaügyi tanácsos, ezt a munkát egyéb nagy elfoglaitatására hivatkozással, ma­gától elterelni igyekezett. A képviselőtestület Felföldy tanácsost a szabályrendeletben előirt kötelességének teljesítésére felhívta s megbízta Gaar Iván, Thirmán Samu, Mérő' Vilmos és Lám Sándor képviselőket, hogy az 1903. évi összeírást és kivetést F'elföldy ta­nácsos közrevonásával eszközöljék, s a közmunka felhasználásának módját kijelöljék. Az elhagyott városi kaszárnyaépületek hasz­nosítása sok gondot ad a városnak. Guttmann Isidor is tett ajánlatot a bérbevételre, feltételeit azonban a képviselőtestület kielégítőnek nem találja. Egyes csa­ládok is kérik a helyiségek némelyikének bérbeadá­sát ideiglenesen. Ez utóbbira vonatkozólag az értéke­lésre javaslattétellel Gaar Iván és Lévai Mór képviselő- testületi tagok megbizattak. Általában a hasznosítás tekintetében az a han­gulat nyert kifejezést, hogy vagy Mocsáry Géza tiszti­ügyésznek írásban foglalt azon javaslatának érvény szereztessék, hogy a belügyminiszter az épületeket tü­dőbajosok szanatóriuma részére átvegye, vagy — a minek elfogadására több kilátás lehet, az épületek el­hagyatott gyermekek menhelyóül a belügyminiszter által átvétessenek. A képviselőtestület az ügy sürgős­ségének hangsúlyozása által kimondotta, hogy küldött­séget meneszt a belügyminiszterhez, s a szándék tá­mogatása végett a vármegye országgyűlési képvise­lőit is felkéri. Az előmunkálatok teljesítésére a polgármester, az ügyész, a rendőrkapitány és Lévai Mór küldettek ki. Ünnep után. Városunk és vármegyénk közönsége a tanintéze­tekkel együtt minden évben megszenteli a szabadság felvirradásának fordulóját s e napot méltó ünneppé avatja. A hazafias lelkesedés ez évben még a szokottnál is intenzivebben nyilvánult, lévén egyúttal márczius 15-ike egyúttal vasárnap is s igy a nagyközönségnek sokkal jobban módjában állott az ünnepélyeken részt vehetni. Az ungvári ifjúság már márczius 14-ének estéjén adott kifejezést lelkesedésének. Nemzeti zászlók soka­sága alatt csoportosult, fáklya- és lampionfény mellett vonult végig az utczákon, közbe-közbe hazafias dalo­kat énekelve. A Kazinczy-utcza torkolatánál a több ezer főnyi közönség által kisért ifjúság megállott s egyikök elszavalta a „Talpra magyar“-t, mig egy másik ifjú hazafias beszédet mondott. Innét zeneszó és ének mellett a vármegyeháza elé vonultak, hol többen mon­dottak hazafias beszédet. A vármegyeházától eltávozva, a Társaskör előtt állott meg a menet; itt is Petőfi „Talpra magyar !“-ját szavalták. A Kossuth-téren a 48-iki események dicső emlékét méltatták. Ezzel az ifjúság első napi ünneplése a legnagyobb rendben véget ért. A márczius 15-iki ünnepélyekről a következő tudósításokat adjuk : Az Ungvári Dalárda ez idén is lelkesedéssel ünnepelte meg márczius idusát. A hazafias ünnepély vasárnap este a Korona-szálló nagytermében folyt le. Nagy lelkesedésre gyújtotta a jelenlevő közönség szi­vét és lelkét a Hymnusz és a Szent hamvak czimü dalok szép éneke. Az ünnepélyen Zánk Gergely fő- gimn. tanár mondott ünnepi beszédet, továbbá Török Ferencz lelkesen szavalt, Gergelyi Antal sikerültén adta elő a Vén czigány czimü melodrámát, Száz Sándor zongorakisérete mellett. Nagyon tetszett a kö­zönségnek a Sir a Tisza, sir a Duna, továbbá a Nem­zeti zászló czimü hazafias dalok precíz éneke, melyet meg is ujrázott. A társaság 3 óráig maradt együtt Lányi Lajos muzsikája mellett. Az ungvári iparosság szintén benső hazafias érzéssel ünnepelte meg a márczius 15-iki események emlékét. A hazafias érzelmű iparosok, számszerint mint­egy 100-an, vasárnap este 6 órakor gyűltek össze a Savanyuvizi vendéglőbe bankettre, hol gyújtó beszé­dekkel, szavalatokkal, pohárköszöntőkkel és hazafias dalokkal fejezték ki hazafias őrzésüket és méltatták a szabad eszmék diadalának évfordulóját. Hozzájuk csat­lakozott az értelmiség egy nagy része, mely örömmel és lelkesedéssel vett részt a derék testület ünnepi lakomáján, mely minden tekintetben dicséretére válik iparosainknak. Igen szép emlékünnepet rerdezett az ungvári íőgimnázium nDay ka“ önképzőkörének ifjúsága f. évi márczius 15-én. A kegyeletes ünnepély méltó volt a nagy nap emlékéhez, a szép siker pedig egyrészt az önképzőkör lelkes, kitűnő vezetőjéhez, Mazuch Ede tanárhoz, másrészt a szereplő ifjak magasan álló kép­zettségéhez és rátermettségéhez. Egy ily ünnepély rendezése igen sok gonddal, fáradsággal van egybe­kötve, de annak a nagy és elegáus közönségnek ne­vében, mely márczius 15-én a főgimn. tornacsarnokát egészen megtöltötte, bátran elmondható, hogy a jelen­levők mindegyike ritka szellemi élvezetben részesült s köszönettel tartozik ezen élvezetért első sorban az ön­képzőkör odaadó vezérének, azután Medreczky István énoktanárnak, Lányi Gyula a zenekör vezetőjének s a szereplő ifjak inindenikének, kik szorgalmukkal, tehet­ségükkel s fáradságos munkájokkal annyi élvezetet nyújtottak s annyira fel tudták emelni a lelkeket. Az ungvári „Dayka“ önképzőkör évek során át már sok szép ünnepélyt rendezett, de siker tekintetében ezt is a szépen sikerültek sorába írhatja. Kiemelkedő s felette jól előadott pontja volt az ünnepi programmnak: Petőfi a Hortobágyon. Melodráma. Bartakovics Aladár VIII. o. t. erőteljes hangon érvényesítette e költemény szépségeit. Csengő hangja betöltötte a termet, mint zeneértő szinte ő vezette a különben szabatosan játszó, sőt kisérő zenekart. Teljes elismeréssel és sürü tapssal jutalmazta a közönség Bartakovics Aladár szép elő­adását. Szépen kidolgozott beszéddel lépett elő Vidonyi József VIII. o. t., aki a márcziusi napok eseményeit tudással domborította ki s helyes érzékkel emelte ki azok előzményeit s korszakos következményeit. Az ünnepi szónokot, mint az önképzőkör ifjúsági vezérét, szintén sürü tapssal jutalmazták. A szabadság ünnepén czimü drámai költeményt okos előadásban mutatták be Sziklay Béla, Tompos Endre és Soor Dezső VIII. o. tanulók. E nehéz tartalmú darabot íőkép Sziklay Béla interpretálta helyes érzékkel s ő is volt az előadás köz­pontja, támogatva derék barátainak igyekvő készsége által. Kedves jelenség volt az ifj. Kovalóczy Dezső IV. oszt. tanulónak szereplése. Az intézet egyik leg­szorgalmasabb s szerénységében is példát nyújtó kis diákja, mint szavaló, emberül megállta helyét, örömére nemcsak a szülőknek s az intézetnek, de a közönség­nek is. Nyugalommal, helyes színezéssel, az ellentétek okos kiemelésével szavalta el Tóth Kálmánnak Előre czimü alkalmi költeményét. Farkas Ernő VI. o. tanuló Ábrányi Emiltől Márczius 15-én ez. költeményt sza­valta kissé fátyolozott hangon, de elismerést érdemlő igyekezettel. A szép magyaros ruha tüzes hangulatot gerjesztett szavalatába, úgyszintén Janotti Géza VIII. o. tanulóéba is, ki erőteljesen adta elő Petőfi nemzeti dalát. Az énekek szépek voltak, a zenedarabok is ; mindkettőnek előadásában az ifjúság készültségének szép tanujelét adta. A hegedűsök között kivált Peltsárszky József VIII. o. t. primhegedüje. Ezek után Mazuch Ede tanár pár emelkedett szóval köszönte meg a szép számban megjelent közönség szép részvételét, ifjait pedig a további munkálkodásra serkentve az ün­nepélyt bezái ta. ....... Az ungvári reáliskola hely szűke miatt csak kebelében tarthatta meg az ünnepélyt, nehány volt tanítványa azonban most is fölkereste régi intézetét. Az ünnepélyt a Hymnusz eléneklése után Dortsák Gyula igazgató nyitotta meg lelkes, alkalmi szónoklás­sal, majd szavalatok és Könye Nándor tanár vezetése alatt az énekkar dalai váltakoztak. A szavalok közt kitűntek: Namyslov Károly II. o. tan. „Márczius 15. 1848-ban" ; Tegze Mihály IV. o. t. „Nemzeti dal“ és Völgyi Mór IV. o. t. „Márczius 15.“ Összesen 11-en szavaltak. A nagy nap történetét Kárpáti Ferencz tanár ismertette, magyar hazafiasságra buzdítván a tanulókat. Az ünnepélyt a Szózat szent hangjai, a koronás király, a haza és a szent szabadság éltetése zárták be. A tanítóképző' intézet ifjúsági önképző- és zeneköre márczius 15-én délután 4 órakor az intézet földszinti nagytermében rendezett ünnepélyt nagy közönség jelenlétében a következő műsorral: Hymnusz, Erkel Ferencztől. Énekelte a zeneköri dalárda. Meg­nyitó beszédet mondott Melles Gyula képzőintézeti tanár. A Nemzeti dalt Petőfi Sándortól szavalta Peczár Gyula. Talpra magyar, Sz. Nagy József. Énekelte a zeneküri dalárda. Trilog, irta Buzinkay János III. é. tj. Előadták: Darabánt András (Batthyányi), Hancsin Mihály (Kossuth) és Tokár István (Nemzet) IV éves tanítójelöltek. 1848. márczius 15. Irta és felolvasta Papp János IV. é. tj. Hymnusz, Thaisz Lajostq). Éne­kelte a zeneköri dalárda. Márczius 15. Jakab Ödöntől. Szavalta Kontratovics Péter IV. é. tj. Magyar ünnepi dal, Goll Jánostól. Előadta a zeneköri dalárda. Az ungvári Drugeth-téri állami elemi nép­iskola tanítótestülete és tanulói e hó 14-én délelőtt 9 órakor ünnepelték meg a szabadság napját. E hazafias ünnepélyen Takács László intézeti igazgató lelkes beszédben méltatta a szabad eszmék diadalának kor­szakalkotó jelentőségét. Révész József tanító hosszabb felolvasásában élénk színekkel festette az 1848-iki események fontosabb mozzanatait. Több felső osztály­beli tanuló alkalmi költeményeket szavalt. Az énekkai pedig a Hymnuszt, a Nemzeti dalt, a Honfidalt és a Szózatot 2 és 3 hangon énekelte, Budai István ének- tanitó vezetése alatt. A Kossuth-téri állami iskolában szintén e hó 14-én ünnepelték meg az 1848. márcziusi események évfordulóját. Az igazgató beszédén kívül a fiú- és leány-énekkar szereplése, valamint a felsőbb osztályú fiú- és leánytanulók szavalata tették emlékezetessé < napot. A nagykaposi társaskör is méltóan és lelke sen ünuepefte meg márczius 1 j-ikét. A társaskör he lyiségében folyt le a lélekemelő ünnepély, melyen í kaposi járás egész intelligenciája és nagyszámú közön ség vett részt. Az ünnepség kiemelkedő fénypontjí Pataki Pál tarnóczi ev. ref. lelkész magas szárnyalásu költői gondolatokban gazdag s hazafias hévvel elő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom