Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-22 / 8. szám
2. oldal. 8. szám. megnyitná kapuit a jelölt előtt. Arra az intézetre, mely a magyar nevet viseli, de a magyar élettől, a magyar társadalomtól teljesen elzárkózik, mely úgy látszik, a népszerűtlenséget és a tekintélyt egy fogalomnak tartja! Tóth Béla a minap azt irta egyik esti levelében, hogy Gyulai Pál teszi a magyar akadémiát népszerűtlenné. Dehogy Gyulai! Népszerűtlenné teszi a klikkszellem, melynek megnyitotta kapuit, az a merészség, melylyel elzárkózik a fiatal magyarság elől és teszik az olyan könnyelmű ítélkezések, mint a milyennel például Huszár munkája fölött tört véglegesen pálcát. Hogy virágozzék fel ebben az országban a tudomány, a hol a különféle asztaltársaságok nélkül a legkiválóbb tudós sem boldogulhat? Ilyen klikkek mellett, melyek az unalmassságot tartják a tudományos munka fő-kellékének, a melyek nem akarják megérteni, hogy a szépség, a művészet és a tudomány a legharmonikusabban egybeolvadhat, a mint azt Tame, Dubois-Reymond, Carlyl és a tudomány más ezer kiválójának munkái bizonyítják. Nincsen ország, melyben annyi félbemaradt, annyi elsülyedt, annyi elnémult tudós volna, mint édes hazánkban. Mert sehol sem értenek úgy a vezető körök, vagyis a klikkek, a tehetség szárnyainak megnyirbálásához, mint nálunk. Ebben a tekintetben méltó verseny-társa az akadémiának az egyetem. Különben a kettő majdnem egy. Az egyetem, mely nem talált ebben az országoan embert a franczia tanszékre és nem talált az angolra sem. Bizonyára sok más tanszékre sem fog találni, ha már nincs embere, Embere, kinek nincs vallási hibája, embere, ki bár még nem nagy tudós, de már vacsorázik. Mert nagy dolog ám ez! Nem a vacsora meg- evése, hanem a vacsorához való oda-férkőzós. Szerencsére, mind több és több élelmes ifjú akad, a ki már az egyetem padjai között kezdi a „munkát" és olyan kitartó energiával tolakodik, kerülget, hizeleg, hogy mire férfi-kort ér, eljut ama bizonyos asztalokig és akkor kipihenheti magát. Hát bizony mindez furcsa! Furcsa, de egyik magyarázata annak, hogy nincs komoly tudományunk, nincsenek elegendő számú tudósaink. Egyik oka annak, hogy* évtizedekben egyszer jelenik meg számba- vehető magyar tudományos munka és hogy annyira kedvelt és divatos műfajjá vált nálunk a kompiláció és hogy „tudósaink“ nagy részének működése jó részben tankönyv-irásra szorítkozik. Kinek legyen keve tudományos munka megírásához, mikor úgy bánnak el vele, mint a Huszár könyvével? Vagy kinek higyjünk inkább; akadémikusainknak, kik néhány odavetett szóval törnek pálczát a hosszú kutatásokon felépült könyv felett, vagy a tőlünk távol élő franczia tudósnak, ki semmitől sem befolyásolva, tisztán a tudomány objektiv szemüvegén vizsgálva a magyar munkát, a legbizelgőbben nyilatkozik róla ? f Akárhogy van, furcsán van, nem jól van! Es ha nem is a klikkeknek, de a magyar tudománynak mindenesetre fontos érdeke, hogy az ilyen furcsaságok végre megszűnjenek. Hogy a tudományos működés megbirálásában a személyes motívumok háttérbe szoruljanak, hogy a hivatalos magyar tudomány nyissa ki jobban kapuit, hogy behatolhasson a modern élet levegője, hogy a közvélemény ne lásson a legelső magyar tudományos intézetben élettelen, fejlődésre képtelen múmiát! Xy. Juris ta-bál. Három vármegyébe viszik a hírét az ungmegyei juristák báljának, mely e hó 14-én, szombaton este zajlott le a Társaskör termeiben. Bereg és Zemplén előkelő vendégein kiviil ott volt Ungnak szine-virága, a bálozó közönségnek java és a gyönyörű hölgyek és pazar toilettek sokasága annyi szint varázsolt a szemeink elé. hogy órákig sem teltünk be evvel a páratlan látványossággal. A kaszinó nagyterme 9 órakor már annyira megtelt, hogy talpalatnyi hely se volt, s a melléktermek is zsúfolva voltak a táncz boldog izgalmaira vágyakozó ifjúsággal. Az egész terem kápráztató fényben úszott és a díszítések — hála a rendezők gondoskodásának — pompásan festettek. A lépcsőház fenyőgalyakkal volt ékesítve és a feljárat a kaputól kezdve szőnyeggel borítva. Körülbelül V2IO óra lehetett, mikor megjelent a teremben a védnök Arnold Sándor beregszászi törvényszéki elnök feleségével, kiknek beléptét zenével fogadták. Alig pár perezre azután megkezdődött a táncz és folyt is szakadatlanul a késő reggeli órákig. Az első négyest 62 pár táncolta, a második és harmadik négyest' szintén 70—70 pár lejtette végig. A körtánezhoz a cs. és kir. 66-ik gyalogezred zenekara szolgáltatott zenét, a csárdásokat pedig Lánvi Gyula húzta igaz hévvel és művészettel. A kedvelt prímás különben szép Jurista-csárdást is szerzett ez alkalomra. Az előzékeny rendezők figyelméből pazar ele- gáncziával kiállított tánezrendeket kaptak a hölgyek, kik még sokáig fognak emlékezni erre a minden tekintetben fényesen sikerült mulatságra, mely hogy oly párját ritkitón sikerült, első sorban Rónay György rendező-bizottsági elnök érdeme. A notabilitások sorában megjelentek Arnold Sándor, a beregszászi kir. törvényszék elnöke, Popovics Miklós ny. táblai biró, Lőrinczy Jenő Ung vármegye alispánja, Semua cs. és kir. ezredes, Szabó Jenő . honvédőrnagy, BenkőJózsef apát-főesperes, gelsei Gutt- mann Isidor nagybirtos és Rlotényi Nándor hegedűművész. A hölgyek névsora a következő : Arnold Sándorné (Beregszász), Berhelyi Ödönné, Berhelyi Sárika, Berzeviczy Istvánná, Bernáth Ferenczué, Bernáth Jolán, Balkányi Edit (Kisvárda), Balog Mórné, TJITGBalog Aranka, Bradács Gyuláné, Bródy Zsigmondné, dr. Brujman Béláné, Budaházy Margit (Munkács). Csics Józsefné, Csics Aranka, Csonka Béláué, Csonka Berta, Csonka Pipi, Csuha Mihályné (Szobráncz), Darvas Boriska, dr. Fényes Vilmosné, Fincicky Ida, Fekés- házy Gyuláné, Grabovszky Románné, Grabovszky Berta, Grabovszky Jolán, Groszmann Péterné, Grosz- man Irén, Gulácsy Árpádné (Perecseny), Gulácsy Anett, Gulácsy Ida (Szobráncz), Győrötskey Istvánná, Győ- rötskey Mártha, Gyürke Ilona, Haidinger N.-né a leányával (Dubrava), Hanis Ilonka, Heiman B -né, Hei- man Bella, Haraszthy Gyuláné, Haraszthy Lajosné, Haraszthy Jolán, Hodula Károlyné, Homicskó J.-né, Horvát Ignáczné, Ivántsy Margit, Kaffka Béláné, Kende Péterné sz. gróf Sztáray Sarolta, Kemény Zsigmondné, Kozma Gyuláné, özv. Komlóssyné F. Mária (Munkács), Kovássy Elememé (Perecseny), Ko- valóczy Rezsőné, Kovalóczy Ella, Kron Mayerné, Kron Lujza, Lám Gyuláné, Levy Karola, Ligeti Leoné, Lukács Jánosné, dr. Mijó Kálmánná, dr. Molnár Mórné, Molnár Margit, Molnár Manczi, Molnár Fülöpné, özv. Molnár Jánosné, Mahájló Anna, Nagy Béláné (Csap), dr. Novák Endréné, Novák Agáta, id. Nehrebeczky Györgyné, dr. Ország*Jakabné, Pólyák Ida, Popovics Miklósné, Plotény.i Nándorné, Plotényi Antoinett, Pogány Anna, Pogány Jenőné (Nagymihályról), Pogány Gyuláné, Pogány Ilonka, dr. Preusz Adolfné, Pásztor Aranka, Petzhold J.-né, Rózsa Leoné, Romanecz Mihályné a leányával, Reichard Sándorné, Rosenberg Margit (Csáktornya) özv. Révészné (Budapest), Sza- kácsyné Rudó Jolán (S.-A.-Ujhely), dr. Sajó Elekné, Stercinger Miczi (Perecsény), Szabó Jenőné, Scheffer Emilné, Scheffer Emilia, Sziklay Lajosné, özv. Szo- ták Mihályné, Szoták Margit és Mariska, dr. Tüchler Sándorné, Vidor Marcziné, dr. Weinberger Mórné, Weinberger Zsigmondné, Zalánffy Gizella (Udva), Zákány Hersilia, özv. Zákány Lajosné a leányaival, Pólyák Arthurné, özv. Sterzingerné (Perecseny). A jurista-bálról szóló tudósításunkban nem hagyhatjuk dicséret nélkül Fuchs kaszinói vendéglőst, ki a nagy vendégsereg pontos és gyors kiszolgálásának problémáját ügyes és szorgos személyzetével sikeresen oldotta meg. A kiszolgáltatott ételek és italok kifogástalanok voltak. Nyomdász-bál. Az ungvári könyvnyomdászok bálja e hó t4-én tartatott meg a Korona-szálló nagytermében Lányi Lajos zenéje mellett, nem nagy közönség részvételével, de — a megjelentek számához arányitva — elég szép sikerrel. A táncz este 729 órakor kezdődött s tartott másnap reggeli 6 óráig. Az egész éjen át hangos jókedv uralkodott s akik ott megjelentek, pompás hangulatban mulattak reggelig. Nem ült ott senki, még a mamák is versenyt tánozoltak leányaikkal. Az első négyest este 10 órakor 28 pa* táhczolta, a harmadikat pedig reggeli négy órakor 24 pár, ami eklatáns bizonyítéka annak, hogy mindenki jól mulatott s a leányok, akik ott voltak, sokáig emlegetui fogják a nyomdászbált, akik pedig nem jöttek el, sajnálhatják távol- maradásukat, mert egy kellemes estétől fosztották meg magukat. A mulatság kettős jótékonyczéllal volt egybekötve : a szakegyesüleli könyvtár-alap és a nyomdászszanatórium létesítése vezette a redezőséget s a kettős czól érdekében mindent elkövetett, hogy siker koronázza fáradozását. S e két czól megérdemelte volna, hogy többen, sokkal többen keressék fel a nyomdászok mulatságát. A zsúfolásig megtelt Korona terme szűknek bizonyult — máskor, de a jelen alkalommal csaknem kongott az ürességtől. Hol maradtak azok, akik nap-nap mellett érintkeznek, igénybe veszik a nyomdász munkáját ?! Eltekintve az egyik czéltól, a könyvtár-alap létesítésétől, a másik, a fontosabb, a szanatórium ügye megérdemelte volna a művelt közönség pártfogását. Azét a közönségét, akiknek szolgálatában a nyomdászok fáradnak nappal, virrasztanak éjjel; feláldozzák egészségüket, életerejüket, hogy elkészülhessen a nyomtatott irás, a hetedik nagyhatalom, a közönség nélkülözhetetlen szellemi tápláléka. A nyomtatott irás, a színes, csillogó gondolatoknak fekete szárnya fényt, levegőt áraszt szerte a világon De hogy megszülethessen, a nyomdászok ezreitől kell elvonni az éltető napfényt, az éltető levegőt. A nyomtató-műhelyekből üde, friss fuvallat száll ki a világba, de azoknak, akik ott dolgoznak, éjet-napot fölcserélve, ólompor és fertőzött, bűzös levegő száll a mellükre, ami idő előtt felemészti életerejüket. Ez a végzete a műveltség, a tudomány és a felvilágosodás terjesztőinek. S ezt ők tudják. Lehetetlen, hogy a nagyközönség, értjük a művelt elemet, ne bírna erről tudomással. És mégis oly feltűnő csekély számban volt képviselve az intelligencia a nyomdász-balon, hogy gondolkoznunk lehet az eset felett. Mindezt pedig nem szemrehányáskép hozzuk fel, de mint az idők jelét, érdemesnek tartottuk felemlíteni. Az intelligencia megjelent képviselői közül kiemeljük dr. Ivantsy László polgármestert, ki hosszabb ideig tartózkodott a nyomdász-bálban. * A következő elszámolást vettük: A mulatság bevétele volt—. 293 18 K kiadás ........................... ........... 210'14 K tiszta jövedelem ... 83 04 K mely összeg a szakegyesületi könyvtár-alap és a nyomdász-üdülőhely javára fordittatott. A mulatság alkalmából felülíizettek, illetve jegyeiket megváltották: Székely Simon 20 K; Meszlényi Gyula szatmári püspök, Langer Bódog, Szedő Gáspár (Budapest), Anger József és fia (Bécs) 10—10 K; Jäger Bertalan, Zviern ezukrász 6—6 K; Rónay Antal, Rónay Frigyes (Budapest), Első Magyar Betűöntődé részv.-társ. (Budapest), Kuzsner Zsigmond (Czerlani papirgy.), Kurzweil J. és Társa (Budapest) 5—5 K ; Duliskovich Elek, Kaminszky Géza, Zapaticzky Mihály 4—4 K; Szepesi Sándor, Boksay János, Szemán István, Berger Sándor, Nagy Imre, Ruják József, Grosz Adolf kávés 3—3 K; Csűrös Ferencz, Quitner Rezső, Jaczik Gyula, Schultz Kelemen, Magdó Márton, Mikita Sándor dr., Müller Testvérek (Budapest), Rigler József Ede (Budapest), Bállá Sándor 2—2 K; Neumann Samu, Felföldy István, Szabó Pál, Flachs Náthán, Schvartz Lipót, Angyal József 1—1 K; Goldstein Samu 60 f. Hogy a számadásokat a kitüntetett eredménynyel zárhattuk, az a helybeli nyomdatulajdonos urak érdeme, kik az összes szükségelt nyom látványokat díjtalanul voltak szívesek készíteni. Amiért hálás szívvel mondunk köszönetét az „ Unió"-nyomda igazgatóságának, továbbá Székely Simon és Lévai Mór nyomdatulajdonos uraknak. Nemkülönben köszönetét mondunk bőkezű pártfogóinknak és az összes megjelenteknek a kettős jótékonyczél oltárára hozott áldozataikért A rendezőség. KÜLÖNFÉLÉK. * Meszlényi Gyula püspök kitün tetése. Lapunk legutóbbi számában mír megemlékeztünk azon legfelsőbb kegyről, melylyel Firczák Gyula munkácsi püspök valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. Amily őszinte örömmel közöltük e hirt, ép oly örömmel vesszük most kezünkbe a tollat, hogy a szatmári egyházmegye páratlan áldozatkészségü püspökének: Meszlényi Gyulának hasonkitüntetéséről megemlékezzünk. O felsége a király a mull hét folyamán ugyanis három latin szert, és két gör. szert. kath. püspököt emelt egy királyi kézirattal a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságba s ez újonnan kinevezett v. b. t. t.-ok egyike Meszlényi Gyula, a kinek igazi érdemeit, fáradhatlan tevékenységét, s ismételjük, páratlannak mondható áldozatkészségét látjuk jutalmazva a király kitüntető kegye által. * Felségsegélyek. Egyed Béla ptruksai, Mon- csák József ruszkóczi, özv. Draveczky Jánosné hlubokai, Monies Miklós baskóczi, Ruszin Malvin turjaremetei, Gerzanics Teodor perecsényi, Beszter- czey Mihályné ueviczkei lakosok 30—30 K; Saxan Sándor ó-sztuzsiczai lakos 50 K és Monies János felsődomonyai lakos 40 K felségsegélyben részesültek. * Kinevezés. Sirola Károly ungvári rom. kath. segédlelkész, lapunk kedvelt tollú munkatársa, nagy- zalacskai plébánossá neveztetett ki a kegyur, gróf Sztáray Sándor által. A kinevezés minden körben őszinte örömöt okozott. * Áthelyezés. Schmidt János, az ungvári kir. pénzügy igazgatóság- mellé rendelt számvevőség főnöke, a közszolgálat érdekéből, hasonminőségben a fiumei kir. pénzügyigazgatósághoz helyeztetett át. * Esküvők. Sirokay Anná^ Sirokay Albert ungvári kir. kath. főgimnáziumi tanár leányát, e hó 17-én vezette oltárhoz Mascsekievics Lajos beregszászi királyi telekkönyvvezető. — Fábián János ungvári asztalosmester e hó 17-én kötött házasságot Rá ez Erzsébettel, Radányi Lajos nevelt leányával. * Dr. Huszár Vilmos sikeréhez. A Székely Sámuel szerkesztésében megjelenő Politikai Hetiszemle január hó 25-én megjelent száma „Furcsa“ czim alatt emlékezik meg kitűnő tehetségű földink Huszár Vilmos dr. legutóbbi irodalmi sikeréről, melyről már több ízben hirt adtunk. Hogy ennek a jelesen szerkesztett s úgy politikai mint irodalmi körökben is nagy tekintélynek örvendő lap véleményét lapunk minden olvasója megismerhesse, azt mai számunk más helyén egész terjedelmében közöljük. * Adományozás. Az ungvári kereskedelmi és iparbank az ungvári „Monte fiore“ nőegyletnek 40 koronát adományozott. Ez adományért hálás köszönetét mond Schächter Adolfné, egyleti elnök. * Épül a Fehér-Hajó. E héten már megbolygatták a Fehér-Hajó rozoga falait, hogy helyet adjon egy modern s a belvárosi részt erősen szépíteni hivatott kétemeletes bérháznak. A bérlők egyik része már a Széchenyi-térre épített barakk-épületbe vonult, a másik része az Uj-téren felállított ideiglenes helyiségbe helyezi át a hét folyamán üzletét, mig Feuerlichték a Nagy-utczán emelt bara.kban nyertek üzleti helyiséget. Hogy azonban a Fehér-Hajóval szomszédos Roth- féle ház is hozzá fog-e az uj épülethez csatoltatni, még mindig bizonytalan, mert az épület egyik Amerikában élő társtulajdonosa még nem irta alá az adásvételi szerződést. Mint halljuk, e nehézségen az első épület kizárólagos, a hátulsó épületnek pedig 5/ß részben tulajdonosa most úgy akar segíteni, hogy ő a saját felelősségére átadja a városnak az egész épületet, a vételárból pedig 20.000 koronát mindaddig biztosítékul hagy a városnál, mig az egész telek jogerősen a város, mint uj tulajdonosra fog átíratni. Ez ügyben e hó 23-án rendkívüli közgyűlés is lesz a városnál. Mindenesetre kívánatos lenne az építkezést a Roth-féle ház hozzákapcsolásával keresztül vinni; feltéve azonban, hogy a telekügyből eredőleg a városnak mi kellemetlensége se legyen.
