Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-15 / 7. szám
XLL ÉVFOLYAM. Ungvár, 1903. február 15. 7. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Várn>«gyeháí-t»r 1. »rám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részéi illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el Semmit sem közlünk, ba nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 8 kor. j Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. | Egyes szám 20 fill. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér soronkint 40 fill. ING VARMEGYE ES AZ INGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESI LET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Ungvár tűzoltósága. Kötetekre menő ujságczikket, előterjesztést, fel- és leiratot írtak már össze az ungvári tűzoltóság ügyében, s mindezek daczára is ma ott vagyunk, hogy az ungvári tűzoltóság nemcsak a ráköltött majdnem évi 8000 koronát nem éri meg, de határozottan mondhatjuk, hogy egy fabatkát sem ér. A-többek között bizonyíték erre a legutóbbi bolti tűz, amikor a tűzoltóság ismét oly későn érkezett, hogy a még általuk szállított vízre sem volt szükség, mert oda ér keztükkor a tüzet már a közönség eloltotta. Megdöbbenve kérdezheti ily esetek után mindenki, mire való hát az a pénzpocsékolás, melybe az állandó őrség s az egész tűzoltóság kerül, amikor — hála Istennek — egy fél évben egyszer fordul elő tüzeset, az sem az éji órákban, s mégis a tűzoltóság az, mely legkésőbb érkezik oda, ahol pedig elsőnek kellene lennie. Micsoda felügyelet, micsoda ellenőrzés és micsoda kötelességtudás lakozhatik az ungvári tűzoltóság vezetőinél és az állandó őrségnél, hogy ilyen eset egyáltalán előfordulhat. Bizony szomorú kép az, amit ma az ungvári tűzoltóság nyújt. Az emberek százai 20—4-0 éves korukig tűzoltói szolgálatra vannak kötelezve. -- tűzoltó-adóval megróva, — sokan, mert a gyakorlatnál vagy a tűznél meg nem jelentek: erős pénzbírsággal sújtva, s mindezek daczára tűzoltóság, olyan tűzoltóság, melynek munkásságára, éberségére, szakértelmére nyugodtan bizakodhatnék a közönség, olyan — nincs. Elprédál a város évenkint 8000 koronát, lakosainak nagy részét ok nélkül zaklatja, bünteti, sőt a fizetni nem tudókat el is záratja, s tűzoltóság még sincs. Mi lehet ennek az oka? Kérdés, melyre a felelet ott lebeg mindenkinek az ajakán, s e feleletet nyíltan, őszintén még sem mondta még meg senki. Pedig e nélkül soha nem lesz jó tűzoltóságunk. Megkíséreljük hát mi a felelet-adást abban a reményben, hogy meg fogják azt érteni mindazok, akiket illet, s egyrészt vissza fognak vonulni arról a térről, melyen senki sem látja szívesen őket, — másrészt, hogy Ungvár város közönségében is felébredjen a kötelességtudás a cselekvésre, a tűzoltó-ügynek végre- valahára rendes mederbe való terelésére. A felelet ez: Az ungvári tűzoltóság rendszertelenségének, az állandó őrség mit sem érésének legfőbb oka: a tűzoltó főparancsnok, aki betegeskedése daczára is mereven ragaszkodik ahhoz az álláshoz, melynek betöltése pedig sok testi erőt, kitartást és I munkakedvet kivan. S hogy a főparancsnok, aki pedig lelke I kell hogy legyen a tűzoltóságnak, sem éjjeli I ellenőrző-szemléket nem tart az állandó őrsé- I gén, sem a gyakorlatokon részt nem vesz: I okozza azt, hogy az állandó őrség fegyelme- I zetlen, s mikor valahol bekövetkezik a szeren- I csétlenség, kitörnek a lángnyelvek, akkor a I tűzoltó-őrség az, mely legkésőbb vesz tudo- I mást a tűzről. Pedig hát a tűzoltó-őrség tagjai aranylag I elég jól vannak dotálva, s munkakörük oly I kicsiny, hogy az őrség négy tagja közül egy I mindenkoron éjjeli inspekeziót tarthatna, mert I hát van elég idejük nappal aludni, hogy legalább egy közülök éjjel ébren legyen, s ha baj, veszély van, a társakat felköltsc De hát ők tudják, ők bizonyosak abban, hogy a tűzoltóság főparancsnoka éjjel őket ellenőrizni még csak meg sem kísérli, s igy, ha közéig az este, mind a négyen álomra hajtják fejőket, baj esetén arra ébredve: hogy bizony szépen — elaludtak. A tűzoltóság általános szervezetlenségének pedig legfőbb oka az a szerencsétlen -— kötelező tűzoltói intézmény, amit évekkel ezelőtt néhányan keresztül hajszoltak, bizonyára abban a hitben, hogy ezálial majd a közönség százait, az adófizető- s választó polgárokat kényük-kedvök szerint fogják igazgathatni. Mert hát igaz, ami igaz, a kötelező tűzoltóságról alkotott szabályrendelet oly drákóian szigorú, a főparancsnoknak annyi jogot ad, mikép bátran el lehet mondani, hogy több büntető-hatalom ő, mint a rendőrkapitány. Mig a rendőrkapitány ugyanis csak azokat büntetheti, akikkel szemben beigazolást nyert, hogy kihágást, tehát tényleg büntetendő cselekményt követtek el, addig a tűzoltó- főparancsnok elzárathatja még azt a békés polgárt is, aki vagyoni viszonyainál fogva nem képes a tűzoltói váltságdíjat fizetni, s igy szolgálatra jelentkezett, de egyik-másik gyakorlaton részt nem. vet, mert elaludt. — amint rendesen el szokott aludni az állandó őrség, amikor baj van ! Ez a kötelező tűzoltóságról alkotott, már néhányszor módosított, de soha meg nem felelő, s mert kötelező, tehát meg sem felelhető szabályrendelet okozoja másodsorban annak, hogy Ungvár város tűzoltóságának ügyei nemhogy előre mennének, hanem ha- nyatlanak! Dobbal nem lehet verebet fogni! — mondja a közmondás. Ebből következik, hogy az önkéntes elhatározást, az egyéni szabadságot annyira korlátozó intézkedéssel, minő a kötelező tűzoltóságról alkotott szabályrendelet: nem lehet rendes tűzoltóságot alkotni. S hogy tényleg nem lehet, legjobb bizonyíték arra az ungvári kötelező tűzoltóság, mely immár 0—7 éve áll fenn, de még egyetlenegy sikeres működést sem tudott felmutatni. Gondolkozzanak ezen. Gondolkozzanak sorainkon azok, akiket illet, s tegyenek egyszer már valamit a tűzoltó-ügyben, de olyat, amelynek tényleg eredménye, üdvös eredménye lesz! A kir. pénzügyigazgató jubileuma. llireghi Hiersch Károly dr., kir. tanácsos pénzügyigazgató e hó 11-ón töltötte he államszolgálatának 25-ik évét E napot a kir. pénzügyigazgalóság tisztviselői és a közönség valóságos ünnepnappá avatták. A délelőtti órákban az összes p. ii. tisztviselők Tábor Péter p. ii. igazgató-helyettes vezetése mellett tisztelegtek az ünnepeknél, amikor is a tisztelgők vezetője beszédében kiemelte az ünnepelt és a tisztviselők közt levő ama szoros kapcsot, melyet az igazgató atyai jósága és a tisztviselőknek irányában érzett lelkes ragaszkodása és szeretete magyaráz meg, s kívánta, hogy a tisztviselők sok-sok éveken keresztül érezzék szeretett főnöküknek jóságát. Az érzésteli beszéd után a tisztviselők lelkesen megéljenezték az ünnepelt igazgatót, aki tisztviselőinek meleg szeretete, ragaszkodása által meghatva mondott ezért köszönetét, biztosítva őket, hogy a miként eddig, úgy ezentúl is az egyenes utón halad és a tisztviselőket úgy fogja tekinteni, akik vele együtt vannak hivatva a kincstár és a közönség érdekeit előmozdítani s ezért őket becsülni és szeretni fogja jövőben is és mindent meglesz, amivel helyzetükön segithet. A tisztviselők üdvözlése után a város előkelőségei kei’esték fel az ünnepeltet, hogy kifejezzék szerencseki vánataikat. A délutáni órákban pedig a jegyzői testület küldöttsége Pajor Bertalan vinnai körjegyző vezetése mellett tisztelgett az iinnepeltnél és a humánus érzelmű jó főnököt lelkesen üdvözölték. Több mint száz sürgöny és levél érkezett még a nap folyamán a jubiláló pénz ügy igazgatóhoz, jeléül, hogy a jubiláns őszinte tisztelői és becsülőinek száma igen nagy. Az üdvözlő sürgönyök között vannak a következők : Huszonöt éves szolgálati jubileuma ünnepén szellemileg ón is részt veszek, őszintén kívánva, hogy az Isten nagyságodat boldog megelégedésben sokáig éltesse ! Budapest. Firczák Gyula, püspök. * Huszonöt éves szolgálati jubileuma alkalmából fogadja nagyságod a hegyvidéki kirendeltség tisztikara nevében is legjobb szerencsekivánatomat. Budapest. Kazy. * Huszonöt éves jubileuma alkalmából fogadja kérem szívélyes üdvözletemet. Nagymihály. Groí Sztáray Sándor. * Este 9 órakor 120 teritékii igen sikerült társasvacsora volt a Korona emeleti termében, a város és vármegye számos előkelőségének részvéte mellett. A jelen voltak között ott láttuk gr. Török József főispánt, Jakovics János nagyprépostot, Benkő József apát-főesperest, Lűrinczy Jenő alispánt, Komjáthy Gábor ev. ref. lelkész, Novák Endre dr kórh. igazgatót, Mihailovics m. kir. honvédszázadost és Kohlbach főhadnagyot az ungvári m. kir. honvédtisztikar képviseletében, Baris Árpád csendőrszázadost, gelsei Guttmann Izidort, Iiománecz Mihály főgimn. igazgatót, Papp János agyagipariskolai igazgatót, Berzeviczy István rendőrkapitányt, Tomcsányi Ödön nyugalmazott ung- vármegyei főpénztárost, Minay István főszolgabírót, Ivántsy László dr. polgármestert, Reviczky Károly városi adóügyi tanácsost, Rochlitz Nándort, a hegyvidéki kirendeltség ungvármegyei intézőjét, Papp Antal püspöki titkárt, Szentiványi Mihály ung- völgyi vasúti felügyelőt, az ungvári kir. pénzügy- igazgatóság és a m. kir. adóhivatal egész tisztviselői karát, Szabó Lajos államvasuti osztályfőnököt, Nehre- beczky György tb. főszolgabírót, Mijó Kálmán dr. vármegyei főorvost, a Bantlin-gyár igazgatóját, Gaál Sándor államvasuti főtisztet, a vármegyei jegyzői kar számos tagját stbbi. A második fogásnál felállott Ló'rinczy Je nő alispán és gyönyörűen megkomponált, szónoki hévvel előadott beszédbeu méltatta azokat a kiváló érdemeket, melyeket dr. Hiersch Károly rövid itt tartózkodása alatt magának szerzett. Visszapillantást vetett azokra a szomorú időkre, amikor az egyre terjeszkedő osztrák hatalom elnyomta szabadságunkat és amikor a „fináncé“ név gyűlöletes volt minden ember előtt, mint szigorú végrehajtója azoknak a törvényeknek, melyek elvették tőlünk a jó szűz dohányt és az áldott magyar föld sóját állami monopóliummá tette. Ezek a finánezok később pénzügyi tisztviselők lettek, kik hazánk pénzügyei körül szereztek maguknak hervadhatatlan érdemeket és általánosan becsült és szeretett tagjai lettok a magyar társadalomnak. Dr. Hiersch Karoly, ungvári pénzügyigazgató dísze ennek a testületnek, istápolója a szegényeknek, aki a törvény keretén belül minden lehetőt megtesz, hogy a szegény adózók terhein segítsen. Riadó taps jutalmazta a művészi beszédet és úgy az illusztris szónokot, mint az ünnepelt igazgatót lelkes ovácziókkal halmozták el. Dr. Hiersch Károly állott fel ezután megköszönvén az ünnepeltetést. Elhárította magáról az érdemeket és poharát az egész megye által bálványozott főispánra emelte. Jakovics János nagyprépost a görög katholikus káptalan nevében köszöntötte fel a pénz ügy igazgatót, majd Benkő József rendkívül szellemes beszédben ürítette poharát ugyancsak dr. Hiersch Károlyra. Nem a római katholikus egyház nevében szólal fel, melynek képviseletében csak ő egyedül jelent meg, de az adózó polgárok háláját igyekszik kifejezni. A pénzügy- igazgatóságnál már volt alkalma sokszor megjelenni és ott oly szeretetremeltósággal fogadták és olyan szeretetreméltó mosolylyai tosztották ki, hogy ha Lapunk mai száma 6 oldalra terjed VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
