Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-01 / 5. szám

4. oldal. xjNä­A pályamunkák a szerző nevét rejtő jeligés levélkével ellátva a kitűzött határidőn belül U-gvárra Benkő József apát-főesperes elnökhöz küldendők be. Pályáz­hatnak az ung- és beregmegyei rk. néptanítók. * Ha nem csal az általános hangulat, melylyel városunk közönsége az e hó 14-iki nyomdászmulatság hírét fogadta, úgy már előre megjósolhatjuk, hogy az idei farsang egyik legsikerültebb mulatsága a nyomdász­bál lesz. Nemcsak anyagi, de erkölcsi tekintetben is már most biztosítva van a siker, amennyiben váro­sunk előkelő férfiai — kiknek megjelenése nagyban fogja emelni a bál fényét — értesülésünk szerint szin­tén részt vesznek a nyomdászmulatságon. Amin egy cseppet sem csodálkozunk, ha tekintetbe vesszük, mily nagy szolgálatot tesznek a nyomdászok a tár­sadalomnak azzal, hogy mesteri kézzel egymás mellé rakják a holt ólombetűket s mi, laikus emberek, mégis az élő, mosolygó betűket látjuk mindenütt: s mikor olvassuk, nem gondolunk azokra, akik abba életet lehelitek. De mégis! Megmozdult városunk közönsége: iparosok, kereskedők, hivatalnokok körében halljuk emlegetni a nyomdászbált; nincs egyetlen kaszt, amely kivonná magát a megjelenésből s ez arra vall, hogy közönségünk nemcsak hálás tud lenni a vett szellemi élvezetért, de áldozni is tud a beteg nyomdászok üdülőhelye javára — Itt említjük meg, hogy akik meghívót nem kaptak s arra várnak, szíveskedjenek czimiiket a rendezőséggel közölni. * Nagy hangverseny készül Ungváron feb­ruár hó folyamán, melyre már előre felhívjuk a kö­_ zönség figyelmét. Egy budapesti impresszárió ugyanis érdekes levelet irt Vidor Marczi urnák, melyben töb­bek közt a következők foglaltatnak:-—- A berlini zeneakadémia-egyesület magyar- országi hangversenyeinek rendezésére szerződést kö­töttem, s egy turnénk van Felső-Magyarországon is. Tehát S.-A.-Ujhely után Ungvárra is eljutunk feb­ruár 21. és 26 között. Kimagasló erőnk Krause Adél, a berlini udvari opera magyar származású tagja, ki Berlin, Pária, Bayreuth színpadjain aratott fényes si­kereket és akit a budapesti Népszínház igazgatósága Rip Van Winklenek márcziusban való felújításához szerződtetett. Most Berlinbe utazott philharmonikus konczertre. — Továbbá Paul Yartin zongoraművész, ki Romániában zeneakadémiai tanár. Óriási technikája Budapesten tartott önálló hangversenyén nagy feltűnést keltett. A közölt levél után érdekkel várjuk a művész­csapatot, bár a hangversenynek sikere érdekében kí­vánatos lenne annak későbbre áthelyezése, mert kö­zönségünk a február hónapban tartandó bálok által eléggé ki lesz merítve. * A ma este tartandó jelmezes korcsolya­bál iránt lázas érdeklődés mutatkozik. Minden jel arra vall, hogy ez lesz a farsang legsikerültebb mulatsága. Mindenütt erről beszélnek s bár a jelmezeket — külö­nösen a hölgyek — erősen titkolják, minduntalan hal­lani, hogy Y. ő nagysaga, Z. kisasszony, N. ur, X. hadnagy stb. szintén kosztümben jönnek. A kedélyes mulatság igen érdekesnek ígérkezik azért is, mert sok szép fiatal leánynak ez lesz az „első bálja“. Jó éte­lekről és italokról a kaszinó vendéglőse, frissítőkről és süteményekről pedig Özvegyi és Gyulai gondoskodnak. Fodrásznő a toilette szobában fog rendelkezésre állani. Ismételten felkéretnek az álarczban megjelenő jelmeze­sek, hogy a nagyterembe való belépés előtt a tanács- szobában szíveskedjenek gyülekezni. * Tánczmulatság Perecsenyben. Perecseny- benm. hó 17-én igen sikerült tánczmuiatságot rendeztek az ott építendő róm. kath. templomalap javára. — Ez alkalommal jegyeiket megváltották, illetve felülfizet­tek: Firczák Gyula munkácsi püspök 10 K, Lan­ger Bódog lü K, Dr. Bauthn 2ü K, Elvert Pál 10 K5, Takacs József gk. lelkész 6 K, Fábry Jenő 5 K, Herczeg Árpád 5 K, Adamkovics Jenő rk. lelkész 10 K, Csehticzky József Tiba 2 K, Sziklay Lajos 2 K, Szibert István 5 K, Szentiványi Mihály 5 K, AYeisz Ödön 2 K, Molnár F. Ferencz 2 K, Hackler Ernő 2 K, Gornides György 5 K, Pulchardt kisasszonyok 4 K, Reisz Ketly 2 K, Rochlitz Nándor 3 K, Engelthal- ler Ottó, 2 K, Kovássy Elemér 6 K, Tamássy József 5 K, Oláh István 6 K, Laczi Antal ti K, Wittich La­jos ti K, Dr. Mijó Kálmán 10 K, Kudrony Mihály 5 K, Sterzingerné 5 K, Méliely Gyula 5 K, Zalán Leo 2 K, Lux Árpád 2 K, Vaskó Gyula 2 K, Gellért Jó­zsef 2 K, Ladányi Frigyes 2 K, Petreczky János 10 K", Fekete Tivadar 2 K, Strausz Mihály 2 K, Scheffler György 5 K, Pulchardt Béta 2 K, Hodor Endre 2 K, Andrejkovics József 2 K, Gajotto Ferencz 3 K, Denk Ödön 2 K, Sutka Pál 3 K, Dr. Gulácsy Árpád 5 K, Csuha Mihály 5 k, Kende Zsigmond 5 K, Dr. Kerekes István 5 K, Dudinszky Tivadar 2 K, Gajottó Károly 2 K, Voigt Hermann 2 K, Szuhi László 2 K, Rohn Szeverin 10 K, Lőrinczy Jenő 5 K, Jälich Adolf 5 K. Összesen 2ö2 K bevétellel szemben a kiadás 97 K, maradt tehat tiszta jövedelem 105 K, mely összeg a már meglevő templomalaphoz csatoltatott. * A hitelszövetkezetek perecsenyi központi áruraktárának intéző bizottsága a f. évi január hó 23-án délelőtti 10 órakor Perecsenyben, a gyári vendéglő külön helyiségében rendkívüli gyűlést tartott, melynek tárgysorozata volt: 1. Jelentéstétel az áruraktár ügyei­nek jelenben való mikénti állásáról (vezetés, áru- és pénzforgalom, építési tárgyak). 2. Az áruraktárak ke­zelési ügyeinek (az országos központi hitelszövetkezet kezeléseim való átadása utján) uj rendszerbe való he­lyezése targyábani határozathozatal. 3. Az esetleges indítványok. — E tárgyak fontosságánál fogva az ér­deklődés teljesen kielégítő volt, amennyiben a nagy hideg és jeges utak daczára, a legtávolabbi községek­ből is megjelent az értelmiség s igy összesen huszon­heten ültek a tanácskozási kis teremben s a Boronkay Gyula által felolvasott javaslatot rövid meghányás-vetés után egyhangúlag elfogadták s igy a perecsenyi köz­ponti áruraktár, a hozzá tartozó fiókraktárakkal együtt most már az országos központi hitelszövetkezetbe lép­nek. Az áruraktárak rövid idői fennállásának mikénti helyzetéről tett jelentések tudomásul vétele után Bo­ronkay Gyula vette át a házigazda szerepét s fáradt, éhes vendégeit, a gyári vendéglő éttermében, —■ rövid magyaros ebédhez ültető. * Zenészbál. Az ungvári czigányzenészek, akik oly sok jó órát szereznek egész éven át a közönség­nek, e hó 8-án szintén mulatni fognak. A Korona- szállóban álarczos bált rendeznek s lapunk utján is felkérik a közönséget, hogy különben is jótékony- czélu mulatságukat minél nagyobb anyagi támogatás­ban részesítsék. * Beteg emberek szivarja. Kerek két eszten­deje kísérleteznek a magv. kir. dohányjövedék gyár­tási osztályában egy olyan szivar előállításán, amely legkevésbé árt a szervezetnek. Most végre meg van oldva a kérdés s a közeljövőben, mint teljesen meg­bízható helyről értesülünk, oda kerül a dohányos bol­tok polczára egy uj szivar, a beteg emberek szivarja: a Delicias. Tudvalevő dolog, hogy a dohányzás is egyike azoknak a szenvedélyeknek, amelyekről szinte lehetetlen lemondani. Hasztalan tiltja az orvos, hiába érzi a megtámadott tiidejü ember, hogy a nikotin mé­reg neki, nem tud megválni ettől az édes méregtől. Nos, a dohányjövedék ezekről a betegekről gondos­kodik a Delicias forgalomba hozásával. — A Delicias ugyanis olyan dohánylevélből készül, amelyet vegyi utón megfosztanak mérges tartalmától s a szivarnak vegyi utón aromatikus izt, illatot adnak. Kétfajta Deli­cias lesz. Áz egyik, amely édes s a másik pedig ke­sernyés füstöt ont. Tizével ízléses dobozba csomagolva kerül majd piaczra a beteg emberek és gyönge dohá­nyosok ez uj csemegéje. * A nagybereznai olvasókör és a járás jegy­zői kara fele részben az iskolásgyermekek felruházási alapja, fele részben a jegyzői árvaház javára e hó 12-én a nagybereznai állami iskolában Lányi Gyula zene­karának közreműködésével zártkörű tánczmuiatságot rendez. * Egy magyar származású orosz iró. Kö­zelebb ünnepelték meg Bulgáriában és Oroszországban Venelin György orosz írónak százéves születési év­fordulóját. Venelin magyarországi születésű ruthén volt, aki Ungvárott és Szatmáron végezte iskoláit, és csak a theologia végett ment ki Lembergbe, hol a szláv összehasonlító nyelvészetre adta magát. így lett a bol­gár nemzeti történelemnek és nyelvnek kutatója s ha­talmas agitátora a bolgár felszabaditási eszmének. — Bolgárország nagyon hálás Venelin működése iránt és azt tartják, hogy ő szerezte meg Oroszország rokon- szenvét és pártfogását a bolgár nemzet iránt. Mostani emlékünnepe alkalmával kikutatták, hogy él még most is egy testvéröcsese Venelinnek, itt Felső-Magyaror­szágon, aki most is egy közönséges ruthén-paraszt és azt segélyezték is. Venelint tulajdonképp Hucaeak-nak hívták, csak Oroszországban változtatta meg nevét., * Zárlat. A turkai kerületi kapitányság a szór-1 ványos lépfene miatt Bukócz (bereznai járás) község­ből a kérődzők és lovak bevitelét megtiltotta. Megjutalmazott gazdasági cselédek. Dr. Darányi Iguácz földmivelésügyi miniszter megjutal mazni óhajtván a hosszabb ideig egy gazdánál szolgá­latban állott gazdasági cselédek és munkások hűségét, az elmúlt évben is számos jutalom kiosztását ren­delte el. —• Mint értesülünk a főispán ur elő­terjesztésére három unginegyei gazdasági cseléd is ré­szesült a megérdemelt jutalomban. A megjutalmazottak következők: Nasztics Iván lyutai, Bobál János vitinai és Takács Mihály nagygeőczi lakosok, kik valameny- nyien több évtized óta szolgálják hűségesen gazdáju­kat, A részükre engedélyezett díszes elismerő okleve­let és 50—50 K pénzbeli jutalmat a főispán képvise­letében a járási főszolgabirák e napokban fogják át­nyújtani a kitüntetett öreg cselédeknek. * A gyümölcsfatenyésztésuek Ung vár­megye hegyvidékén leendő meghonosítása tárgyá­ban a hegyvidéki kirendeltséget, tett felterjesztése foly­tán, a földmivelésügyi m. kir miniszter arról értesíti, hogy bár teljes mértékben méltányolja azon indokokat, a melyeket a kirendeltség véleményező bizottságának megbízásából Rónay Antal és Rochlitz Nándor a ki- rendeltséghez intézett javaslatukban a gyümölcsterme­lés fellenditése érdekében felhozott: oly széles körű kormányzati intézkedéseket, mint az említett javaslat óhajtana, nem lehet tervbe venni. A gk. magyar nép lakta felvidék minden vármegyéjében létesített 20—50 kát. hold kiterjedésű állami faiskolák ugyanis sokoldalú és czélszerü intézkedésekre adnak alkalmat a gyümöles- fatenyésztós meghonosítása körül s egyelőre a minisz­ter íotörekvése e téren az leend, hogy e faiskolából minél több nemes gyümölcsfát terjesszen el a vidéken. Arra, hogy több helyen mintagyümölcsösök állíttassa­nak fel, a niniszter szerint nincs föltétien szükség, de ezeknek felügyelete és szerelése nagy költségeket igényelne. Az e téren elérhető buzdító útmutatást a lelkészi kartól várja, a melynek gyakorlati kiképzésé­ről a gyümölcsészeti tanfolyamok rendezése által gon­doskodik. Nem teheti magáévá a javaslat azon részét sem, a mely a községi faiskolák berendezését is állam­tevékenységtől várná, mert ez az 1894. évi XII. t -ez. határozott kijelentése szerint a községnek feladata; de egyébként is rendkívüli költségekkel járna. A teljesen szegény község a faiskola-tartás kötelezettsége alól föl­menthető, a hol pedig erre ok nincs, a törvény szigorú végrehajtása által kötelességének teljesítésére utasítandó. Molnár István gyümölcsószett miniszteri biztosnak a helyszínére való kiküldése iránt külön intézkedésre szükség nincs, mert a miniszteri biztos kiszáll évonkint Ungvári,'Szolyván, .Munkácson és Nagy-Bocskóu s a 5. szám. felvidék e részének gyümölcsészeti talaj és climaticus viszonyait ismeri. A termelendő gyümölcsfajták meg­határozása czéljából sem szükséges e tanulmányút; mert a múlt évi junius hó 20-án Munkácson megtartott értekezleten a termelendő gyümölcsfajták meg lettek állapítva s ebből kifolyólag az állami faiskoláknak is megfelelő utasítás adatott, úgy, hogy most a vidéken csakis azokat a gyümölcsfákat terjeszti, a melyeket a nevezett értekezlet alkalmasnak jelölt meg. Az ungvári fatenyésztési felügyelőnek oly őzéiből leendő kiküldé­sét, hogy a községi faiskolákat megszemlélje, ellen­őrizze és útbaigazításokat adjon, készséggel helyezi kilátásba. E tekintetben akkor fog intézkedni, ha fing- vármegye szabályrendelete a községi faiskolákról jóvá­hagyást nyert. Kilátásba helyezi továbbá, hogy a ta­vasszal megtartani szokott fatenyésztési tanfolyamokra ezen hegyvidéki vármegyéknek lehetőleg minden járá­sából egy néptanítót felvesz. A községi faiskolák ré­szére szükséges beoltandó alanycsemetéket és oltó­vesszőket ingyen fogja engedélyezni: gyümölcsoltvá­nyoknak magántermelők részére leendő ingyenes ado­mányozását azonban nem helyezheti kilátásba, mert e tekintetben elfoglalt elvi álláspontjától nem térhet el. A kérelmezett gyümölcsoltványokat azonban a legcse­kélyebb összegben megszabott kedvezményes árban hajlandó lesz a földművelőknek engedélyezni. * Tánczmulatság Szobránczon. A színek változatosságban, a pompa fenségében, az illatár nagy­ságában s a gyönyört-keltő fény terjedelmében sokkal, de sokkal hatalmasabb a műkertészet gondozott rózsája, mint a természet szabadon növő, rétet-mezőt, völgyet- sikot boritó" egyszerű virágszál Mégis ez utóbbi hat jobban érzékeinkre, mert emberi kézzel nem adható sajátossága van: a természetesség. Ott, hol az egy­szerűség. az igazi természetesség lesz uralkodóvá az emberek között, ott jobban érzi magát a lélek, tisz­tábban jelentkeznek bensőnk érzelmei, ott kedélyünk is bővebb, nemesebb táplálékra akad. Az élet nehéz gondjai, a boldogulás kínos esélyei kíméletlen harczra intenek, könyörtelen számításra késztetnek s ilyen­formán lesz hova-tovább a városi élet igazibb örömök hiányában — levetkőzve a kedélyesség zománczait — mesterkéltebb, művésziesebb ugyan, de a jóleső egy­szerűség, a valódi természetesség nélkül ridegebb, zárkózottabb, hidegebb s únottabb. Még mindig más­kép van ez kisebb helyeken s a falun. Erősen láttuk ezt, tapasztaltuk sokan folyó évi január 24-én rende­zett s tánczczal egybekötött szobránczi thea-estélyen. Egyszerű körülmények, igénytelen vágyak és kíván­ságok mellett úgy éreztük, mintha az egymás meg­becsülés, az egymás iránti készség, az örömnek s jó kedvnek, a kedélynek és vidámságnak testvéries meg­osztása erőt vett volna minden jelenlevőn s ennek hatása alatt egyik a másik jókedvének, a másik vidám­sága fokozására önkénj’teleniil. szívesen megtett min­dent. Túlzás, színezés és csak a valónak megfelelően mondható, hogy nem nagy, de egymás környezetét szerető intelligens közönség ritkán szokott úgy ked­vére mulatni, mint a január 24-én Szobránczon rende­zett thea-estélyen. Magának a szép fiatalságnak — mi­ként a tavasz nyíló szirmainak — a nézése is kelle­mes benyomást gyakorolt, a finom és szép táncza valójában élvezetet nyújtott. Gyönyörködtünk is sokan a fiataloknak szabatosan és betartottütemszerintiejtő kedves tánczában, valamint azon ügyes tánczprodukeziókban, melyeket az elegáns táncznak mestere, Virágh Gyula és az ő méltó társai s barátai: Hegyi Elemér, Gaál Viktor, Hock József, Szabó György, Bene Ferencz s Braun Dezső betanultak. A fiatal lánykák is örömüket lelve a diszkrét mulatozásban, fölvidült kedélylyel jár­ták főkép a csárdást, másnap ránk virradó reggelének 8 órájáig. A négyeseket 20 pár járta. Kedves emléké­ben marad jó hosszú ideig ez a mulatság mindenki­nek, hiszen valószínűen évek múltak el, amikoron Szobránczon oly jól sikerült tánezvigalom volt, mint az 1902. deczember 27-iki és főkép az 1903. január 24-iki. Igaz, hogy több tényező játszott közre, hogy az előkészülettel járó fáradozást teljes és emlékezetes siker koronázza Érdemük van benne az állami elemi iskolai tantestületnek, a Csuha Mihály, Fekete Zsig­mond és István. Neményi Antal családoknak, a szobránczi hölgyeknek s az ungvári kitűnő tánezos fiatalságnak is. Ahol Virágh Gyula, Hegyi Elemér, Gaál Viktor, Hock József, Szabó György, Braun Dezső jelennek meg, a minden jótékony czél iránt kész­séget tanúsító Bene Fereucz élén, ott a siker több mint felében biztosítva van. kivált oly helyen, hol az emberek természetes és okos felfogásukban egymás közt elválasztó határköveket nem állítanak föl. Szobrán­czon jókedvű közönség gyűlt össze, azért a mulatság sikere hosszú ideig elevenen marad a jelenvoltak em­lékében. E sikerre komoly öntudattal, sőt büszkeség- séggel gondolhat minden tényező, akinek előidézésé­ben része van. A szünóra alatt tombolatárgyak sorso­lása, a világposta vidám jelenetei és Lányi Lajos jeles zenéje szórakoztatta a közönséget, akik később a barátság asztalánál foglaltak helyet, hallgatva és gyö­nyörködve Braun Dezsőnek zenével kisért, ritkán él­vezhető fütyülésében. Jelen voltak: Asszonyok: Csuha Mihályné. Naményi Autalné, Fekete Istvánná, Fekete Zsigmondné, Blanár Ödönné, Komka Györgyné, Taninecz Jánosné, Borsiczky Béláné, Pulhardt Miksáné, Soltész Jánosné, Grigássy Károlyné stb. Leányok: Molnár Amália, Blanár Jolánka (Kassa), Cserey Etelka, Fekete Margit és Ida, Füzély Margit, Gulácsy Ida és Anett, Fekete Margit, Kovássy Antónia, Linner Erzsi, Ladányi Ilona, Naményi Giza, Petreczky Etelka, Pul­hardt Gizella és Margit stb. — Az estély összjövedelme 204 K: kiadás 139 K 64 f. A Szobránczon felállítandó toronyórára marad 64 K 36 f. Felülfizettek : Csuha Mihályné, Naményi Antalué, Pulhardt Miksáné, Kustán József 2—2 K; Borsiszky Béla, Csehticzky József. Fekete István, Grigássy Károly, Kovássy Gábor, Onczay Sándor 1—1 K. Tombola tárgyakat adtak ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom