Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-01 / 5. szám

5. szám. 3. oldal. XJ- 1>T Gr tása csekély, de az idő lágyulásával a fogyasztás min­dig növekszik s ha méheinket éhséggel vagy szomjú­sággal egyszer elcsigáztuk, nehéz őket újból megerő­síteni. Február hóban megkezdődik a Hasítás, melynek táplálásához nagyobb mennyiségű himporra is lesz szüksége méheinknek, ezt szintén — ha a természet még nem nyújt elegendőt — pótolhatjuk finomra őrölt búza, tengeri vagy borsó liszttel, (sőt némelyek szerint paprikával is), melyet pár lépéssel méhesünk ebbe, száraz deszkára hintve, helyezzük, a mit — ha me­lleink észre nem vennének — 1—2 csepp mézzel köny- nyen odaszoktathatjuk őket A köpök gyakori emelgetése nem tanácsos, sőt veszélyessé is válhatik az által, hogy a fiatal Hasítás könnyen meghűlhet, a miből rothadás származhat, mely veszélyes betegség kellemetlen szagáról is fel ismerhető. Méheink első (tisztuló) kirepüléséről a következő III-ik levelemben szólók. Isten velünk! Répay László, áll. íanitó. Az ungmegyei gazdasági egyesület közgyűlése. Múlt hó 2í)-én délelőtt tartotta meg a megyeház nagytermében az ungvármegvei gazdasági egyesület igazgató-választmányi és évzáró-közgyűlését. Patay András ügyvezető alelnök, ki a betegen fekvő gróf Sztáray Sándor elnököt helyettesítette, az ülés megnyitása után há­rom tagból álló számvizsgáló bizottságot küldött ki a zár­számadások felülvizsgálására A Baján Imre, Stadler Mi­hály és Zoltán Fajosból álló bizottság a Seidler Fipót pénztáros és Nitsmann Jenő volt titkár által készített számadásokat tételrő'-tételre megvizsgálták és mindent a legpontosabb rendben találtak, mely kijelentésük után ügyvezető alelnök az ülés tagjaival egyetértőleg meg­állta a felmentvényt s köszönetét szavazott úgy a pénz­tárnok, mint a titkár buzgó és hasznos működéséért. Ezután a választmányi ülést feloszlatta Mintegy fél óra múlva ugyancsak a vármegye- háza nagytermében a gazdasági egyesület közgyűlése következett. A közgyűlésen a vármegye intelligens elemei, Firczák Gyula püspökkel élükön, szép számmal jelen­tek meg és nagy érdeklődést tanúsítottak a tárgysorozat minden pontja iránt, Az elnöki széket ismét Patay András ügyvezető alelnök foglalta el és sajnálkozva jelenté ki, hogy a mindnyájuk által szeretve tisztelt elnök beteg. Majd Firczák püspöknek mondott hálás köszönetét az érdek­lődésért és megjelenésért, s ezután az ülést megnyitva, áttért a tárgysorozat első pontját képező titkárválasz­tásra, kijelentve, hogy Nitsman Jenő tanár, ki eddig a titkári állást töltötte be, ezen állásáról még a múlt évben lemondott s igy ezen állás megüresedett. Amennyiben a titkári fizetés oly elenyésző csekély, hogy erre pályázatot hirdetni ügyvezető alelnök nem tartotta szükségesnek és mert az alapszabályok erre az elnökséget nem utasítják, az egyedül pályázó Kaffka Béla okleveles gazdászt ajánlja megválasz­tásra, kit is a közgyűlés egyhangúlag választott meg Ezek után lendületes szavakban vázolja ügyvezető alelnök a megválasztott titkárnak kötelességeit és ügy­körét, felvilágosítja, hogy mit vár tőle a gazdaság­egyesület és figyelmezteti a buzgó és tevékeny munkára. A tárgysorozat első pontja a választással befe­jezést nyervén, felhívta titkárt az évi jelentés felolva­sására s kérte a közgyűlést, gyakoroljon szigorú bírá­latot az elmúlt évben végzettekkel szemben. Habár csak rövid nyolez hónap állott rendelkezésre és ez nem sok idő a Halottaiból feltámasztott gazdasági egye­sületnek arra, hogy nagy eredményeket mutathasson fel. A közgyűlés pro et contra megvitatta az évi je­lentés minden pontját és köszönetét szavazott Patay András ügyvezető alelnök ügybuzgó fáradozásaiért. Ezután az 1903. évi költségvetés-előirányzat és a munkaprogramul olvastatott fel a titkár által. A költségvetés és munkaprogramra szintén sok vitára adott alkalmat. Ámbár ennek minden pontja szép reményekre enged következtetni a közel jövőben, ha az egyesület keresztül tudja vinni a maga elé tűzött feladatot. Szó volt még az egyesület által Kis-Geőcz határában bérlendő csikó legelőről, mely bérlet egy régi hiányon igyekszik segíteni. Inditványnyal lépett fel még a borászati felügyelő, egy Szerednyén létesítendő minta-pincze érdekében, hol a szerednyei borok mintaszerűen kezeltetve, az e borokat méltán megillető igen keresett piaczi czikké emelhessük. Szóval, sok szép tervet vett fel a gazdasági egye­sület az 1903. évre, de miképen Moltke három nagy tényeződ követelt a háború sikeréhez: pénzt, pénzt és ismét pénzt, ép úgy a gazdasági egyesület is csak e hathatós tényező birtokában tudja az Ungmegyében űzött gazdálkodás minden ágát felkarolni és előbbre vinni. — És ámbár a gazdasági egyesület szegény, de támaszkodhatik mindenkor lelkes tagjaira és tá- maszkodhatik földmivelésügyi miniszterünk kiapadhat- lan bőkezűségére, nem fél a szegénységtől és utat fog törni magának mindenkor. Van ugyau egy esküdt ellensége, mely mindig Damokles kardjaként függ életfonala felett, s ez igen tisztelt uraim a közöny ! Ezen ellenséggel szemben tompa minden fegyve­rünk, mert ha ütnek, ha korholnak, az ellen tudunk védekezni a megkétszerezett munkával és a körül­tekintéssel. Ha dicsérnek, ez jól esik ám, de kevés­szer van benne részünk. Azonban ha közönyösen agyonhallgatnak, akkor már előre megírták nekroló­gunkat. Oda terjed tehát kérelmem tisztelt gazdatár­saim, ne hallgassák közönyösen a gazdasági egyesü­let ténykedéseit, hanem mutassanak szigorú kézzel rá a hibára, az egyesületnek intózősége mindig oda fog hatni, hogy ezen hibák gyökerestül irtassanak ki egye­sületünk köréből. Semperidem. Ingyen kenyér. Ungvár város társadalmának szivéhez, nemes lelkületűhez fordult az a kicsiny asztaltársaság, mely a helyi viszonyokat ösmerve. megdöbbenéssel vette észre, hogy mily nagy és mennyire testet, lelket ölő a nyomor, mely városunk alsóbb néposztálya között pusztít. — A nagylelkű adományozók érdeme, hogy a könyökűiét virága nálunk is gyümölcsöt érlelt s megtermett az „ingyen kenyér'! Addig mig nyomor van falaink között, addig könyörülő szív dobog kebleinkben, addig mig á nyo­morgóknak a kikelet nem hozza meg a munkálkodha- tás lehetőségét; hisszük és reméljük hogy ez a termés kiadó is lesz ! Lehetetlen az, hogy ne biztosítsuk a szigorú tél tartamára az ingyen kenyér folytonosságát, ha látjuk, mint jönnek előbb 10—20-ával, majd százával, a kopott, rongyos ruhájú alakok d. e. 10-től 12-ig a városházára hogy azt a fél vagy negyed kenyeret elvigyék 1 Lehe­tetlen megindult szívvel nem nézni egyik másik nyo­morgónak habozását, még a városháza boltivei alatt, meg egye-e azt a kenyeret, vagy vigye haza, övéinek, kik mint ő, éheznek bizonynyal otthon! Az éhes gyomor, legyőz minden emberi érzést s a fertály kenyér tulajdonosa mohón, erőszakosan harap a kenyérbe. ... Majd elszégyenli magát s komor arczczal tekintve körül, rongyai alá rejti hirtelen a. kikezdett kenyérda­rabot és gyors léptekkel siet hazn. Nem kell túlságos érzékeny lelkűnek lenni áthoz, hogy az ily jelenet könnyet csikarjon szemeinkből és nem lehet oly kemény szivünek lenni, hogy az ily és hasonló jelenetek hatása alatt ne nyissuk meg erszé­nyeinket adakozásra. Kérdjük, van-e (elemelöbb, tisztultabb és jól esőbb érzés, mint az, ha a valóban nyomorgó embertársainkon segíthetünk? Hálát adhatunk- a gondviselésnek, ha a társadalom azon kisebb feléhez számíthatjuk magunkat kik a könyörület magasztos erényét gyakorolhatják és bár csekélyke mérvben eloszlathatják azok szenve­déseit kiket a sors sújtó végzése a társadalom nyo­morgó feléhez sorozott. Kicsiny, nem is földi javakban dúslakodó, de nemesen és emberbaráti módon gondolkodó társadal­munk összeségéhez s külön-külön minden emberbarát szivéhez fordulunk, juttassa adományait az „Ingyen kenyérnek“! Készpénz adományok Kaidos Emil takp. igazgatóhoz, természetbeni adományok Borzeviczy István rendőrkapitányhoz czimzendők. Kiosztatott eddig a rendőrkapitányi hivatal helyi­ségében és ellenőrzése mellett; Jan. 3-án 51 szegénynek 51 kenyér, 102 zsemle „ 4-én 81 „ 70 hurka, 81 „ 48 „ 5-én 16 „ 12 hurka, 16 „ — „ 6-án 25 „ -— 12 „ — „ 7-én 17 „ — 8 „ — „ 8-án 4 4 — 22 „ — „ 9-én 48 „ — 24 „ „ 10-én 39 „ — 19l/ä „ — „ 11-én 27 „ — 13Va „ — „ 12-én 76 „ — 38 „ — „ 13-án 82 „ — 41 — „ 14-én 46 „ — 23 „ — „ 20-én 85 „ — 42 „ — „ 21-én 66 „ — 33 „ 22-én 87 „ — 43 V, „ — „ 23-án 121 „ — 60 ‘/a „ — „ 24 én 60 „ — fü'/a „ —­„ 25-én 96 „ — 48 — „ 26-án 84 „ — 42 „ — „ 29-én 117 „ — 58Vss „ — „ 30-án 101 „ — 25 7a „ — ossz. : 1269 szegénynek 82 hurka, 698 kenyér, 150 zsemle és január első napjaiban 48 szegénynek négy zsák krumpli. * Ingyen kenyérre adakoztak: utolsó kimuta­tásunk 400 K 20 f. l’jabban adakoztak : Gelsei Gutt- man Isidor (második adomány) 35 K, L'ngvölgyi h. é. vasút 66 K, Polánvi Imre 20 K, Horvát Ignácz szak­értői dija 10 K, Dr. Ország Jakab 6 K, Rónay Antal 5 K, Seyfried Károly, Leuchtag Gyula 2—2 K, Zaehar Jakab, Rózsay Rezső, Dőry József, Takáts Miklós, Lehoczky Aladár, Rochlitz Nándor, Huszár József 1 — 1 K, összesen 553 K 20 f. TARKASÁGOK. Napló-följegyzések. —, januír Ma reggel B-néval találkoztam Vénasszonynyal találkozni, pechet hoz. A szervezkedéssel foglalkozunk délutánonkint, a délelőtti munka után jól esik egy kis szórakozás. Ma is elővettük a szervezkedést; mint az asztalos: gyalul, fúr, vés. mielőtt az egészet összeenyvezné, mi is elő­vettük ismereteink tárházából gondolatainkat, hogy egészet létesítsünk. De nehezen ment, mert felette el­voltunk érzékeuyedve. Fájt nekünk, hogy a polgár- mester nincs köztünk. De segítettünk magunkon. Két tag a polgármestert közénk hivta. Soha se felejtem el, a mi ezután következik. Könnyeztünk, különösen al­kalmi elnökünk rezgette a fájdalom húrjait, borsó­szem nagyságú könnyei láttára a Nilus-parti krokodil jutott eszembe. A polgármester is mondta, hogy fáj neki a szétvonás. De ezután jó arczot csináltunk az egészhez. Csak egy felett nem tudtunk megegyezni, mert, elég nekünk, ha főpolgármesterünk van. minek volna alpolgármesterünk is. Mikor a fizetés szabályozására került volna a sor. egy lapot fordítottak, a fizetésemelést a végére hagy­ták. Kérdeztem Hazslinszkit, hogy miért történik ez igy ? Megmagyarázta, hogy ez a roskadozó bókeszobor miatt történik, mert a fizetés szabályozásának tárgya­lása olyan palotaforradalmat, fog okozni, hogy jobb a keserű poharat később kiüríteni. A gyanú és gondnoksági ügyek szabályozásához fogtunk. En nem értek hozzá; csak vártuk a javasla­tot, de igen döczögve indult. Mig végre jó gondolatra jutottam. Nem kell sokat firkálni össze, hivatkozni kell a törvényre és miniszteri rendeletekre ; ezt elfogadták. Az elhagyatott gyermekeknek és a kórházi bete­geknek nem akar gazdájuk akadni. Mikor erre került a sor, éreztem, hogy megint villamos lesz a levegő, noha januárt írjuk. Ezeket a legjobban megterhelt ta­nácsbelire utalták. Ez ellen felebbezést jelentett be. Holnapután a halak hónapjába lépünk. Ez se biz­tat valami jó kilátással. Istenem ! Mikor kapjuk meg a fizetésemelést 1 ? De mégis jobb itt, mintha a zuluknál szolgálnék. Ott a másod-törzsfőnök minden esztendőben két-három hivatalnokot megeszik. , Lontra Lor. KÜLÖNFÉLÉK. * A pénzügyigazgató jubileuma. A ungvári kir. pónzügyigatóság főnöke, hireghi Hiersch Károly dr , kir. tanácsos pénzügyigazgató e hó 11-én tölti be állami szolgálatának 25. évét. Ezt a napot ünnepnappá fogja avatni a kir. pénzügyigazgatóság tisztikara s ez alkalomból esti 8 órakor a Korona-szálló emeleti ter­mében társasvacsora is lesz. * Vármegyei közgyűlések. A vármegye tör­vényhatósági bizottsága február hó 11-én rendkívüli közgyűlést, február hó 27-én pedig a szabályrendele- tileg megállapított ez évi első rendes közgyűlését fogja megtartani. Ez utóbbi közgyűlésen lesznek választás utján betöltve a nyugdíjazás folytán megüresedő nagy- bereznai főszolgabírói s az ezen állás betöltése után üresedésbe jövő szolgabirói és esetleg más állások. Mint halljuk, a nagyberezuai főszolgabírói állásra ket­ten fognak pályázni és pedig Nehrebeczky György ottani helyettes főszolgabíró, ki a szolgálati évek te­kintetében a legidősebb és dr. Blasovszky Miklós tb főszolgabíró. A megüresedő szolgabirói állásra — mint értesülünk — egyedüli pályázó dr. Nagy Béla IV. aljegyző lesz; a IV. aljegyzői állásra pedig Tnhy Endre tb. szolgabiró, közig, gyakornok. A közgyűlések tárgysorozatát — annak idején — közölni fogjuk. * Felségsegély. Kovács András porosztói gk. kántor 30 K felségsegélyben részesült. * Jótékonyság. Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök ur a Felső-Remete-Vasgyárban építendő rk. iskola költségeire 3000 K-t adományozott, Károlyi Imre gróf ur pedig az összes kő- és faanyagot ingyen ajánlotta fel a hitközségnek. E két nagynevű főur ön­zetlen jóságáért ez utón is hálás köszönetét mond a felső-remete-vasgyári rk. hitközség. * Uj ügyvéd. Dr. Brody Lajos az ügyvédi vizsgálatot Budapesten sikerrel letette, s mint értesü­lünk, Ungváron fog ügyvédi irodát nyitni. * Eljegyzés. Fábián János ungvári asztalos- mester a napokban váltott jegyet Rácz Erzsikével, Ra- dányi Lajos nevelő-leányával. * Ä pápa első döntése. A fővárosi lapok nyo­mán közöljük, hogy a pápa határozata folytán a buda­pesti gk. egyház az esztergomi érseknek püspöki jog­hatósága alá fog tartozni. E pápai döntést a budapesti gkatholikusok a legnagyobb örömmel fogadták, s ezt a magyar liturgiával kapcsolatos első kedvező pápai dön­tésnek tartják. * Értesítés. Az állami óvóintézetek felügyelő­bizottságának elnöksége értesíti az érdekelt szülőket, hogy a Drugeth-utczai és Teleky-utczai állami óvóinté­zetek az egy havi szünet elmúltával, mely a jövőben mindenkoron télben lesz megtartva, február hó 3-án újból megkezdik működésüket. Minden szülő saját ér­dekében cselekszik, ha óvóküteles gyermekét az óvó­intézetbe feladja, mely szoros köteleségévé is lesz azon esetben, ha gyermeke fölött a felügyeletet csak kevésbe vagy egyáltalában nem gyakorolhatja. A szegény szü­lők gyermekei szegénységi bizonyítvány felmutatása nélkül is díjmentesen fognak az óvóintézetekbe fel­vétetni. * Megsemmisített virilista-névjegyzék. Zem- plénvármegye törvényhatósági virilis tagjainak az 1903. évre összeállított névjegyzékét a belügyminiszter meg­semmisítette, mert a törvény megköveteli, hogy a két­szeres adószámítás kedvezményét csak azok vehetik igénybe, akik az igazoló választmány előtt jogosultsá­gukat igazolják. — Az igazoló választmány tehát a megyei virilisek névjegyzékét újból fogja összeállítani; de kétszeresen csakis azoknak fogja az allami adóját számítani, akik az 1886: XXI. t.-cz. 26 §-án alapuló jogezimiiket vagy felszerelt kérvénynyel vagy a vá­lasztmányi ülésen személyesen igazolni fogják s a kik ezt elmulasztják, azok erre az é-vre a kedvezménytől elesnek. * Az „ung-beregmegyei r. k. néptanító egyesület“ az 1903. évre következő pályatételt tűzi ki: Mily módszerrel fogja a tanító tanítványait önmunkás­ságra szoktatni? Jutalma: Az első legjobb munkának 20 kavona. Beküldési határidő 1903. óv május hó 1,5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom