Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-26 / 17. szám

17. szám. XJNG­5. oldal. jól tapad és a szőlő fejlődésére egyébként is igen jó hutással van. Ez az anyag a dr. Aschenbrand-lé le rózkénpor. Ha a lisztharmatjárvány elmarad, úgy a porozás költsége a fürtök és a vessző gyorsabb érése által meg­térül, de ha (másutt) fellép, a porozott szőlőt megkíméli addig, mig a második vagy harmadik porzásra az elő­készületek megtörténhettek. Azért jó — biztonság ked­véért — a rézkénporból bizonyos készletet is tartani. Ha a járvány elmarad, úgy azt a készletet el lehet tenni más esztendőre, mig ha bekövetkezik, a kereslet kén és kénkeverékek iránt oly óriási, hogy hamarjába be sem lehet ezeket szerezni az országban, mert sokat ezekből raktáron nem tartanak. A rózkónport, mint ismeretes, a „Magyar Mező­gazdák Szövetkezete“ gyártja és hozza forgalomba, s igy megvan ä teljes garanczia arra, hogy a legfinomabb minőségű kén és rézgálicz használtatik fel annak gyár­tásánál. Már pedig a siker ezen fordul meg. Azonfelül a rézkénporhoz mószhydrát is van keverve, a mi kifujtatott szert odatapasztja a növény­hez és ott tartja addig, mig a levegő a kellő hőfokra felmelegedett. Ez a tulajdonsága a „rézkónpor“ hatását függetlenné teszi az időjárástól. A dr. Aschenbrandt- féle „rézkénpor“ használata tehát már ebből az okból összehasonlitatlanul előnyösebb, mint a tiszta kénporé. Amellett sokkal kevesebb anyag is kell a rézkénpor- ból, mint a tiszta kónporból, mert a legfinomabb ki­porozott réteg is, állandósága folytán elegendő arra, hogy a szőlőtőkét az oidiumtól megvédje. Nem meg­vetendő előny az sem, hogy a rézkénpor jelentékeny rózgálicz-tartalma miatt olyan helyen, ahol a peronos­pora nem szokott veszedelmes mérvet ölteni, vagy a hol évek hosszú sora óta eszközölt lelkiismeretes véde­kezés folytán soha ki nem fejlődhetett, az első és a harmadik permetezést is helyettesítheti. Ily esetben tehát a sokkal költségesebb permetezés elmaradhat és a rézkénpor úgy a peronospora, mint az oidium ellen megvédi teljesen a szőlőt. Ha végül kiemeljük, hogy a kísérletező gazdák egyhangú véleménye szerint a rézkénporzott szőlők tei’mése és vesszője jóval hamarább és tökéletesebben érik meg, mint a nem kezeiteké, úgy oly előnyre mutatunk rá, melynek nagy jelentőségét szőlősgazdáink épen a tavali kedvezőtlen ősz után eléggé fogják mél­tányolni. Hivatalos közlemények. 3113. sz. 1903. Ung vármegye alispánjától Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a f. évi májns 4-től tervbe vett idei fősorozás a m. kir. honvédelmi Miniszter Ur f. évi 30200. sz. alatt körrendeletével újólag- ellialasz- tatott. Ungvárt, 1903. április 23-án. Lőrinczy Jenó, alispán. 30200/1 1-2. M. kir. földmivelésügyi miniszter. j 903. szám. Útmutatás a baromfi-koleráról (baromfityphoid) és az ellene való védekezés szabályairól. I. A betegség jellege és elterjedése. A baromfikolera igen könnyen átterjedő ragadós betegség, amely a házi szárnyasokra, nevezetesen tyú­kokra, gyöngytyukokra, libákra és kacsákra veszélyes és csaknem kivétel nélkül elhullással végződik. Az egészséges baromfiállományok befertőzése leggyakrab­ban az újonnan beállított beteg baromfival történik. Ezenkívül terjedhet ez a betegség az ugyanezen beteg­ségben elhullott baromfi, valamint az élő vagy leölt beteg tyúkok, libák, kacsák stb. ürülékei, továbbá zsigerei, vére, tollai, nemkülönben tojásai és egyéb hulladékai által. Egészséges baromfi befertőzése bekö- vetkezhetik akkor is, ha az olyan utakon, legelőkön, patakokban vagy pocsolyákban megfordul, amelyeket beteg szárnyasok előzőleg használtak. II. A baromfikolera ismertető jelei. A baromfiállomány befertőzését mindenek előtt a hirtelen bekövetkező elhullások mutatják. Libák, tyú­kok és kacsák stb. nem ritkán anélkül is elhullanak, hogy rajtuk feltűnőbb betegedési tüneteket lehetett volna észlelni. Alapos vizsgálat során azonban az első elhul- lási esetek bekövetkezésekor észrevehető, hogy nehány állat bágyadt és szomorú, tollazatukat felborzolva és szárnyaikat lelógatva tartják, nagy szomjúságot mutat­nak, nem ritkán hánynak és bűzös hasmenésben szen­vednek. Ürülékük eleinte pépes és fehéressárga, ké­sőbb nyálkás, vizenyős és zöld. III. Védekezés a betegség fellépése ellen. A baromfikolera behurczolásának a következő elő- vigyázati szabályok alkalmazásával lehet elejet vonni • a) az idegen, főleg a külföldről behozott szár­nyasok hozzászerzésének mellőzésével; b) a háztartásban leölésre kerülő idegen baromfi hulladékainak a fertőzést kizáró módon való eltávo­lításával ; c) a baromfiaknak távoltartásával olyan utaktól, legelőktől, patakoktól stb., amelyeket idegen baromfiak használnak; d) baromfikereskedőknek az udvaroktól való távol­tartásával. Ha idegen baromfi beszerzése (pl. tenyésztési czélra) el nem kerülhető, tanácsos azt 6—8 napon át elkülönített helyen elzárva tartani és a régi állomány közé csakis akkor bocsátani, ha a jelzett idő alatt semminemű betegedési tünetek nem mutatkoztak. Ez az elővigyázat annál is inkább ajánlatos, mert a már netán befertőzött állatok egy ideig még egészségesek­nek mutatkozhatnak. Elővigyázati intézkedés gyanánt figyelembe jöhet még a védőojtás is. IV. Intézkedések a baromfikolera kitörése alkalmával. A megbetegedett baromfinak gyógyszerekkel való kezelése rendszerint eredménytelen és ez okból nem ajánlatos. Sokkal czélszeriibb a megbetegedett állatokat azonnal leölni és a fertőzést kizáró módon eltávolítani, mert gyógyulásuk csak egyes ritka esetben áll be. Az egészségesnek látszó állatokat a betegektől és a beteg gyanúsaktól okvetlenül azonnal el kell különíteni és külön helyiségekben elhelyezni. Az egész­séges baromfi részére olyan etető és itató edényeket kell használatra adui, amelyeket a beteg állatok nem használtak. Az elhullott és a leölt beteg baromfit minden részével (a toliakkal is) együtt — amennyiben az a fertőzést biztosan kizáró módon technikai (Kofildesin- fektorban) feldolgozás utján nem értékesíthető — el kell égetni, vagy pedig a dögtóren oly mélyen elásni, hogy a sűrű oltott mósszel leöntendő baromlihullakat legalább egy méter magas földréteg takarja. Nagyon veszélyes a baromfihullák eltakarítására a trágyagöd­röket vagy trágyadombokat használni, mert a baromfi­rész fertőző anyaga a trágyában hosszabb ideig meg­tartja a fertőző képességét, minek folytán a betegség újabb kitörésére nyújthat alkalmat. Ha a fertőzött udvarban az összes baromfi elhul­lott vagy leöletett, (s ez a legajánlatosabb eljárás)' avagy ha az utolsó elhuliási, leölési vagy gyógyulási eset óta nyolcz nap letelt, mindazon helyiségeket, amelyekben a beteg baromfi elhelyezve volt, továbbá - amennyire csak lehetséges — mindazokat a tárgya­kat is, amelyekkel a beteg baromfi érintkezésben volt, a fertőző anyagtól alaposan meg kell tisztítani. Erre a czélra legalkalmasabb a következő eljárás : a) az ürülék, az eleségmaradványok és az össze­söpört szemét elégetendő, vagy pedig oly módon, mint a részben elhullott baromfi elásandó (lásd a IV. pont harmadik bekezdését); b) a padló, az ajtók, a falak, az ülőrudak, az etető és itató edények forró szódaluggal (3 klgrm. mosószóda 100 liter vízre) alaposan megtisztitandók, rossz állapotban levő és csekély értékű fatárgyakat legczólszerübb elégetni. A föld és homoktalaj, ameny- nyiben lehetséges, legalább 10 czentiméter mélyen ki­ásandó és a kiásott talaj épugy, mint az ürülék és a szemét (az előző a) bekezdés szerint) a fertőzést kizáró módon eltávolitandó. Az usztató-medenczók a viz kibo­csátása után alaposan kitisztitandók ; c) a kitisztított ólak jól kisze'lőztetendők s ezek után d) a padló, a falak, az ajtók stb. mésztejjel (5 klgr. oltatlan mész 100 liter vízre) bemeszelendők. JNYILT-TÉR. J pártoljuk a hazai ____i rW természetes ásványvizeket! o o Legkiválóbbak a - " ° 0 i i Szolyvai, Luhi Erzsébet és Polenai ! -----^^ gyógyvizek | r- . ■ :.■—■■= Szakférfiak szerint ■■■■ = felülmúlják a krondorfl, gieshübli, bilini és ===== más hasonló külföldi vizeket. ===== Kiváló hatásúak : köszveny-, vese-, hólyag-, gyomor-, ■ — torok-, tüdő- és gégebajok ellen. ===== Megrendelhetők és prospektus kapható a forrás bériőségénél Szolyván, Beregmegye. 1,4—10 Felelős szerkesztő: BÁNÖCZY BÉLA. Minden háziasszony \ üdvözölhető, aki az egészség, takarékosság és jóízre való tekintetből a Kathreiner-fóle Kneipp-maláta kávét használja. Tiszteletteljes kérelem: A bevásárlásnál ne kérjen egyszerűen »maláta kávét«, hanem mindég határozottan — Kathreiner-féle — Kneipp-maláta kávét, s azt csakis az itt ábrázolt eredeti csomagokban fogadja el 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom