Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-11 / 2. szám
2. szám 7. oldal. Első sorban gondja legyen a bizottságnak arra, hogy az iskolafentartó községek a szervezetet és tantervet a m. kir. egyetemi nyomdából kivétel nélkül és annak czélzatait kellő közzététel utján megismerjék. Gondja legyen a Bizottságnak arra, hogy a községek kellően felvilágosittassanak, milyen nagy feladatot kell a gazdasági iskolákkal megoldani hazánkban, a hol a túlnyomóan gazdálkodással foglalkozó lakosságra nézve életkérdés, hogy a népiskolában a jövő életfoglalkozásukhoz szükséges gazdasági ismereteket főleg gyakorlati utón elsajátítsák. — Épen erre való tekintetből a népoktatási törvény 55. §-ban elrendeli, hogy az elemi népiskolákban a mezőgazdasági ismeretek tanittassanak s hogy ily módon a népiskola a népnek nemcsak szellemi és erkölcsi, hanem anyagi jólétéről is gondoskodjék. Az uj szervezet életbeléptetése és végrehajtása czéljából felelősség mellett kötelezem a Bizottságot, hogy a kir. tanfelügyelőtől veendő részletes javaslat alapján mindazon községeket, a melyek az uj szervezet I. fejezetében foglaltak értelmében gazdasági ismétlő iskola szervezésére kötelezvék, a gazdasági ismétlő iskola szervezésére záros határidő alatt kötelezze, a kötelezett községekben az intézet tényleges szervezését és életbeléptetését az 1876. VI. t.-cz. 30. §-a alapján a járási közegek utján is szigoruau ellenőrizze, és a mennyiben egyik vagy másik községben a szervezésnek figyelembe vehető akadályai merülnének fel, ezekről esetről-esetre tegyen ide jelentést. A szervezet főbb irányelveit és legfontosabb intézkedéseit a következőkben foglalom össze. A gazdasági ismétlő iskola szervezése mellett különös gondot kell arra fordítani, hogy a gyakorlati tanítás czéljaira szolgáló terület elegendő kiterjedésű és a község középpontjához mentül közelebb fekvő legyen. Minthogy a nagyobb gyakorlati területek gazdasági felszerelése a községekre nagy terhet ró, de a költséges felszerelés, a mellett, hogy az intézmény szervezését megnehezíti, egyúttal a gyakorlati gazdásági oktatás iránt való bizalom gerjesztésére sem alkalmas: hasson oda a Bizottság, hogy a mely községben a gazdasági gyakorló terület felszerelése fedezethiányában nehézségekbe ütközik, a felszerelés a gyakorlati gazdasági oktatás legelkerülhetlenebb szükségleteire és egyelőre csak arra szorítkozzék, hogy a gazdálkodás a helyi viszonyok és gazdálkodási szükségletek arányában megkezdhető, s avval kapcsolatosan a tanitás is megindítható legyen, azután fokozatosan a gazdasági területből nyerhető hasion felhasználásával és a község anyagi erejéhez mérten kell a felszerelést kiegészíteni és teljessé tenni. Általában nem szabad szem elől téveszteni és erre főleg a nagvobb területtel rendelkező szaktanitós gazdasági ismétlő iskolák tanítóit kell figyelmeztetni — hogy a gazdasági oktatás hatását és hitelét mi sem rontja le annyira, mint a mintaszerű felszerelésre való törekvések folytán támasztott túlzott követelések és a községekre ezekből származó súlyos anyagi terhek; ellenben a szakszerű munkálkodásból eredő gazdasági haszon fel- használásával előállított bármely felszerelés, mint a szakavatott munkálkodás eredménye, állandó .tényezője az oktatás és az intézmény iránti bizalom s hitel megszilárdulásának. Különös gondosággal járjon el a bizottság minden oly esetben, midőn bár a gazdasági ismétlő iskola szervezésére a község köteleztetek, de anyagi erői hiányában nem képes azt teljesen foganatosítani és az állam segélyezését kell igénybe venni. Az egész gazdasági szakoktatás eredményessé tételének fontos biztosítéka az is, hogy a gazdasági oktatás iránya jól választassák meg: tehát, hogy p. o. a kiválóan gyümölcstermő vidéken az oktatás gyümöl- csészeti, a szőlővidéken borászati, a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság körében mezőgazdasági irányú legyen; azért a Bizottság a községi képviselőtestületnek ily irányú, a szervezet 3. §-a értelmében hozandó határozatait felülbirálat végett mindenkor kívánja be. Gondja legyen a Bizottságnak, hogy a gazdasági ismétlő iskolákban a kézügvességi oktatás mentői szélesebb alapokon meghonosodjék, mert ezen oktatás kézzel fogható eredményeinél fogva felette alkalmas az egész intézmény iránt érdeklődést a nép körébe bevinni, de másrészről az okszerűen vezetett kézügyességi oktatásnak közgazdasági szempontból is nagy jelentőséget tulajdonítok. A gazdasági ismétlő iskolai évzáró vizsgálatokkal kapcsolatosan szervezendő iskolai kiállítások rendezésében, valamint a szervezet azon részeinek pontos megtartásában, a melyek (48, 65. §§.) a gazdasági szaktanítóknak különös kötelességeit szabják meg: a község lakosai gazdasági érdekeinek előmozditáscii és a felnőttek oktatását — ifjúsági egyesületek és gazdakörök szervezését illetőleg ne csak ellenőrizze a Bizottság a szaktanítókat, hanem azok ily irányú tevékenységét saját hatáskörében támogassa, sőt a tanítók bűz ditására társadalmi utón jutalmakat kieszközölni is igyekezzék. Úgy a Bizottságnak, valamint a kir. tanfelügyelőségnek kötelességévé teszem, hogy a szervezetnek a gazdasági ismétlő iskolai jövedelműek szabályszerű felhasználására, a számadások és pénztári kezelés ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit pontosan megtartsa. Végül figyelmeztetem a Bizottságot, hogy a gazdasági ismétlő iskolára.utalt tanköteleseknek a szervezet V. Fejezetében megszabott módon és időig való pontos beiskolázására különösen ügyeljen fel, e végből a 13—15 évesismétlő tankötelesek rendes iskolázásának kereszjülvitele és az igazolatlan mulasztások bírságolása körül hanyagságot, vagy mulasztást elkövető községi elöljáróságok ellen a kir. tanfelügyelőtől veendő jelentések alapján az 1876: VI t.-cz. 30. §-ban megszabott kötelességéhez képest haladéktalanul a legszigorúbb intézkedéseket foganatosítsa. Ezen rendeletemmel a gazdasági ismétlő iskoláknak az 1896. évi november 16-án 60764. sz. a. kelt rendeletemmel kiadott szervezetét és tantervét az 1903. évi január 1-től kezdődőleg, a szervezetre és tantervre vonatkozó minden egyébb későbbi rendelettel együtt hatályon kívül helyezem. Nem kétlem, hogy a Bizottság a gazdasági ismétlő iskolák működésétől népünk szellemi és anyagi jólétének előmozdítása érdekében várható előnyöknek tudatában, minden erővel rajta lesz, hogy ezen intézmény szervezése, életbeléptetése, és felvirágoztatása érdekében szükséges teendők és kötelességek a köztudatba hovatovább a legélénkebb erővel átmenjenek és az ebből támadó serény tevékenység a Bizottság vezetése, kötelességszerü felügyelete és ellenőrzése mellett meghozza a közjóra áldásos gyümölcseit. Budapest, 1902. szeptember 24. Wlassics Gyula s k. 129317—IV./a. sz. Magyar királyi Belügyminiszter. Ung vármegye közönségének Ungvárott. Az 1903. évben végrehajtandó országos kataszteri felmérések, mérnöki helyszínelések és egyéb mérnöki munkálatok alkalmával a háromszögelő mérnökök, felmérési felügyelők s a felülvizsgálattal a pénzügyminiszter ur által megbízandó tisztviselők által készpénzbeli fizetés mellett igénybevehető szolgálmánvok árainak ezen törvényhatóság területén megállapított kimutatását oly felhívással küldöm meg a vármegye közönségének, hogy ezen árakat a törvényhatóság területén kellő módon hirdesse ki azon figyelmeztetés mellett, hogy ezen szolgáltatásokat csakis a pénzügyminiszteri nyílt rendelettel igazolt tisztviselők vehetik igénybe. Felhívom továbbá arra is a vármegye közönségét, hogy a jelzett czólból kiküldendő állami tisztviselőknek működésük alatt a hatóságok részéről leendő hathatós támogatása ügyében intézkedjék. Budapest, 1902. évi deczember hó 18-án. A miniszter helyett: Széli, s. k. államtitkár. Ung vármegye területén egy kétfogatu várókocsi kocsissal együtt egész napra 7 K, fél napra 3'50 K. Egy négyfogatu várókocsi kocsissal együtt egész napra 9'50 K, fél napra 4-75 K. Egy felnyergt-lt vagy pod- gyászolt ló szolgával együtt egész napra 4'50 K, fél napra 2-35 K. Egy napszámos egész napra 2 K, fél napra 1 K. Egy küldöncz oda és visszamenetért —-32 K. Egy kőműves vagy ács egész napra 3 K, fél napra 1’50 K. Egy csónak két révészszel egész napra 6 K, fél napra 3 K. Egy csónak négy révészszel egész napra 10 K, fél napra 5 K. Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. árverési hirdetmény. fi Kossuth fajos-téren levő házam eladó. Jíeumann Jernát. fi 1. I.HmUu.ÍuL -c* I Tisztelettel tudatom jfi ti KOZOilSegneZ ! a helybeli és vidéki- — ..■■■■ közönséggel, hogy Ungváron, a Sörház-utczában levő, általam eddig bérben birt ---*** Millennium- *** gőzmalmot, szesz- és élesztőgyárat vsó e hó 6 án gelsei Guttmann Izidor »i* úrtól, mint tulajdonostól örök 'Á., áron meg- és átvettem s JSK igy az őrlést, valamint a szesz- I w élesztőgyártást újból megI jijj kezdettem. sí í<- Ä &- -Sí Sí jry Mit azzal hozok a t. közönség és üzletfeleim tudomására, hogy eddig tapasztalt jóindulatuk és üzleti támogatásukra továbbra is számot tartok s egyúttal az továbbra is kérem. 1 11 ................~ Tisztelettel ZIPSZER MÓR a sörház-utezai Millennium-gőzmalom-, szesz- és élesztőgyár 345 tulajdonosa. A Hajnal-utczában újonnan renovált, bárom nagyobb épületből álló wr Iláz nagy kerttel, szabadkézből eladó. Ai- és teljes felvilágosítás e lap kiadóin vatalában nyerhető’. .144,1-2 Alulirt bírósági végrehajtó az 1881.-évi LX. évi t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti V. kér. kir. járásbíróság 1902. évi Sp. XVII. 834/3. sz. végzése következtében dr. Mangold Armin ügyvéd által képviselt Mandelló és tsa ezég javára 124 kor. s jár., dr. Molnár Mór ügyvéd által képviselt Markovics Elek és fia ezég javára Grosz Miksa ellen 176 korona 16 fillér s járulékai erejéig 1902. évi november hó 23-án és deczember 9-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt 1056 koronára becsült következő ing'óságok, u. m. különféle szobabútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek az ungvári kir. járásbíróság 1902. évi V. 711/2., 715/2. sz. végzése folytán 124 és 176 korona 16 fillér tőkekövetelés, ennek kamatai, W/o váltódij és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig Ungvári, végrehajtást szenvedő lakásán leendő eszközlésére 1903 évi január hó 13. napjának ti. U. 3 Órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok; ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénz- fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t-czikk 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Ungvárott, 1902. évi deczember hó 30-ik napján. Rudolff Vilmos, 31* kir. bir. végrehajtó. A Richter-féle LINIMENTUM CAPS.COMP. Horgony« Pain'Expeller egy régi kipróbált háziszer, a mely már több miut 33 év óta megbízható bedörzsölósöl alkalmaztunk köszvcnynél, csúznál és megbiilésekncl. Intés. Silányabb utánzatok miatt bevásár- -]n-láskor óvatosak legyünk és csakis eredeti üvegeket dobozokban a „Horgony“ védjegygyei és a „Richter“ ezégjegyzéssel fogadjunk el. — 80 f., 1 k. 40 f. és 2 k. árban a legtöbb gyógyszertárban kapható. Főraktár: Török József, gyógyszerésznél n.:*5T^r Budapesten. " yOm% Richter F. Ad. és társa, i. T j •• oaáaz. éa Mr. udvart azálutók. ft 8 Ruöolstadt. 4 alomtulaj ionosok |ll “ figyelmébe! fi (janz és Társa részvénytársaság malomépitő osztálya 1 1 ----: Ungváron, aRadvánczi-utczán levő gépműhelyemben egy állított fel; mit azzal hozok a t. malomtulajdonosok tudomására, hogy ezen tulajdonomat képező gép beszerzése folytán egyrészt óriási szállítási költség megtakarítást érnek el, másrészt időt is nyernek, mert a hozzám beküldött malomhengereket azonnal, a legpontosabban és legjutányosabban fogom rovátkolni. Tisztelettel HOROYITZ EDE 333 gépműhely-tulajdonos. XT 1ST <3631. sz. 902. vgli. I s p á n vl kerestetik. 1 l szorgalmas ^ józan = *1 nagyobb gazdaságba felvétetik. — Tudakozódhatni a kiadóhivatalban.
