Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-04 / 1. szám

1. szám. UN G 3. oldal. Mindezekből láthatja t. czikkiró úr, hogy állítása téves és nem áll az, hogy a „púig. iskolának annyi-amennyi ] tanulója van és csak ott, hol a gavallérosabb kereske- i delmi iskolát állították hegyibe.“ A polgári iskolának i alsó osztályaiban még a 3—4000 lakossal biró közsé­gekben is a tanulók száma GO—100 közt váltakozik. Es daczára annak, hogy ezen intézményt ócsá- | rolják és mellőzik; folyton fejlődik, izmosodik. S ha ezen iskolának küszöbön lévő reformálása, a közszük- , ségletnek megfelelő átalakítása ténvnyé vált: akkor , nemcsak méltón fogja betölteni közoktatásunk szerve­zetében a számára kijelölt helyet; de fontos tényezője is leend közművelődési és közgazdasági törekvéseink- ; nek. A polg. iskola nemcsak közművelődési czéloknak szolgál, de nemzetgazdasági és magyar nemzeti érdé- 1 kék is kívánják ez intézménynek tovafejlesztését. A magyar állam legerősebb talpköve, legbizto- 1 sah oszlopa a művelt, vagyonos és hazafias polgárság. A polg. iskola eme néposztály, vagy réteg érdekeinek ' szolgál s ez adja neki nemzeti és közgazdasági fon­tosságát. Azért különösen nemzetiségi vidéken minél több polgári iskolát kellene állítani Ungvár város is oly hel.y, azért polg. iskolával bírni kelleue Hiszem is és remélem, hogy nemsokára el fog jönni az az idő, a midőn Ungvár város polgárai be­fogják látni elkövetett hibájukat, tévedésüket, mit akkor követtek cl, midőn 18Í) 1 -ben a magas kormány a fel­állítandó polg. iskola számára némi áldozatot kö­vetelt s nem adták meg. Igaz, hogy Ungvár város szegény és ezen is­mert szegénységénél fogva seipnpt sem áldozhatott és azért a tervbe vett polgári iskola felállítása elmaradt. Időközben azután más irányú mozgalom indult meg : egy reál-iskola felállítása érdekóbpn. mozgalom sikerhez vezetett és ij reál-iskola nagy áldozat árán felállittatott. Nem baj, sőt jó! Ungvár ezen küzópiskq- lával gazdagabb lett! Azonban bármennyire mozdítja is elő a kulturális fejlődést ezen intézet, mégsem pótolja teljesen azt a szükségletet, melyret a város rohamos fejlődése igényel. Minél több intézete van valamely városnak, annál Szerencsésebb az, mivel a tanulni vágyó ifjúság tetszésé szerint anyagi és szellemi tehetségéhez mérten a tudo­mányos előképzést nyújtó gynin. vágy reál, — avagy a gyakorlatias irányú polg. iskolát látogathatja. A külön­böző irányú iskola együtt működése' gazdag szellemi tőkéjét fogja képezni Ungvár városának s anyagi gyara­podásának forrásává válhatik. Az elmondottak után valaki azt ipondh^tná: ily kis városban alig fér el gypináziuni, reál- ps polgári iskola. Azt is kérdezhetné; honnan venné a hgfojg iskola g tanulókat1? Feleletül ezekre a következőket hozom fél i Igaz, hogy Ungvár nem nagy város. — De a környék, a melynek Ungvár központja, minden tekintet­ben irányitója, továbbá fejlett ipara és kereskedelme, nagyszámú intelligcntiájp.: a nagyvárosok sorába eme­lik és azért képes arra, hogy az említett iskolákat be­fogadhassa. De tekintetbe kell venni azon fontos körül­ményt is, hogy; Munkács, Beregszász, Nagy-Mihály, Bátoralja-Ujhely szomszédos városokban sincsen polg fiúiskola, miért is azokból számos ifjú Ungvárra jönne a polg. fiúiskolába. Mindezekhez hozzá kell vennünk még azt is, hogy a polg. iskola egyike a legolcsóbb iskoláknak, mert tandíja csekély 10 korona évenként. Ezen körülmény­nél fogva még a legszegényebb sorsú ifjú is fölkeresi, ki az elemi iskola állal nyújtott ismeretekkel meg nem elégedve, magasabb képzettség után törekszik. Ne fél­jünk tehát, 1 'gy a polg. fiú iskolában nem lenne tanuló. Éti ellenkezőleg azt hiszem, hogy sok tanulója lesz- Az áll. el. iskola felállítása alkalmával 1384-ben szintén azt hangoztatták többen, ez az iskola tanuló­hiány miatt megszűnik. És ime, a jóslat,nem teljesült, mert az ungvári áll. elemi iskola az ország egyik leg­népesebb iskolája. Fölöslegesnek tartom tovább fejtegetni említett iskola felállításának szükséges voltát; csak egy körül­ményre óhajtom még a polgárság figyelmét felhívni. A városok versenyeznek a különböző fajú iskolák felállítása dolgában és igy könnyen megeshetik, hogy egyik vagy másik szomszédos város megelőzi Ungvári és akkor Ungvár beláthatatlan időre elesik a polg. fiú­iskolától. Ettől pedig meg kell óvni, mert ez a vára’s fejlődését bizonyos tekintetben hátráltalná. Ne nézze tehát összetett kézzel a polgárság a dolgok fejlődését, menetét, hanem lépjen a cselekvés terére. És ha eddig hallgatott, most kérje a polg. fiú iskola felállítását. Én bizonyosra veszem, hogy slz intéző körök hathatósan fogják ezen ügyet felkarolni és előmozdítani, ha a polgárság kérelmével hozzájuk fordul. Tudom, hogy a vármegye lelkes főispánja, ki minden iránt, mi szép', jó és nemes érdeklődik, egyetemben a kir. tanfolugyelő- vel mindent el fog követni, hogy a magas kormányt ezen iskola felállításának szükségességéről meggyőzze, és ezzel az iskolával kilesz pótolva azon hézag, mely Ungvár intézetei között létezik. Adja az ég, hogy ez mielőbb teljesedjék! Kardos, KÜLÖNFÉLÉK. * Firczák tíyula püspök jótékonysága. Firczák Gyula munkácsi püspök az uj év alkalmából az ungvári kath. körnek 100 K, a papnevelde egyház­irodalmi iskolájának 100 K, a munkácsi kath. körnek 50 K, az ungvári kath. legényegyletnek 50 K, az ung­vári dalárdának 50 K, az ungvári szegényeknek 700 és a munkácsi Árpád-szobor javára 100 K-t adomá­nyozott. * Eljegyzés. Tomcsányi Géza m. kir. honvéd- főhadnagy karácsony első napján váltolt jegyet dr. Kovák Endre közkórházi igazgató-főorvos és neje nagy-iványi Fekete Margit leányával Magdával. * Egyházi kinevezések. Firczák Gyula mun- kácsegyházmegyei püspök Melles Gyula tanitóképző- intézeti és papnevelőházi tanárt és Neviczky Constantin radvánczi lelkészt czimzetes esperesekké nevezte ki * Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Karos Adolf n.-kaposi járásorvos, képesített tiszti orvost tisz­teletbeli vármegyei főorvossá nevezte ki. Áthelyezés. Nemes Árpád nagybereznai járás- birósági telekkönyvvezető a törökkanizsai járásbíróság­hoz helyeztetett át. * Városi közgyűlés volt m hó 31-én d. u 3 ''rakor. A napirend előtt Borzeviczy István rendőr- kapitány erősen kifogásolta az utmester működését, s azt követelte a képviselőtestülettől, hogy az utczákon levő hó és jégrétegek, valamint a sár eltisztithatására nagyobb összeget szavazzon meg, különben a várost magáníélnek fogja tekinteni, s mert utczái és threi piszkosak, a város képviseletében a polgár- mestert meglógja bírságolni. Érthető visszatetszést keltett a rendőrkapitánynak ezen kijelentése, a mire Gaar Iván felelt; védelmébe vette első sorban az ut- mostert, aki nemcsak az aszfalton sétálóknak, de a Bercsényi, Hajnal, stbbi utczákon lakóknak is igyek­szik tőle telhetőleg eleget tenni. Majd azt a kijelentést tette, hogy ha a rendőrkapitány a város megbírságo­lását elkövetné, akkor a képviselőtestület fegyelmivel fog a rendőrkapitánynak felelni. Végül kijelenti, hogy minek von el épp, a rendőrkapitány 3 utkaparót szo­rosan vett kötelességétől azzal, hogy Széchenyi-kerti kertésznek s kerti munkásoknak nevezi ki őket. Fincicky Mihály h. ügyész vetett véget a vitának azzal, hogy ez az ügy a tanácshoz tartoaik. Az indemniti került .ezután sorra- A beteg'pol­gármester megbízásából Ország Jakab dr. adja elő az okokat, ami a költségvetés elkészítését késlelteti. Gaar Iván az indemniti megtagadását javasolja, már csak azért is, hogy hadd lássa a tanács, mikép elbizako­dottságának útját tudja vágni a képviselőtestület. Kü­lönben is elérkezettnek látja az utolsó órát, hogy a tanács jelenlegi működésének, — mely nem érdemli ■ meg az indemuitit, s az ezzel járó bizalmát — vége j szakittassék. Maga a főispán, aki a vármegyei köz- igazgatás feje, mondotta, néki a m. hó 30-iki gyűlésen, hogy a városházán rendet teremteni alsfj sorhan a képviselőtestület hivatott Felkéri a képviselőtestületet, hogy kövesbe a főispán szavait, s kezdje iqeg-a rend­csinálást azzal, hogy az iqdeapnitit ne adja meg. —• Fincicky Milfaly némileg védelmébe vette a tanácsot s a bárom havi indemniti megadását javasolja. — Mihalkovich József csakis az egy hónapi megadását indítványozza. — Reismann Bertalan l:\elyesli a Gaar és Mihalkovich álláspontját a rend érdekében ; ideje, hogy a türhetlen állapotok megszűnjenek, elítéli, hogy utolsó perezben kérnek indemnitást, vagyis bizalmat; kívánja egy hó alatt a költségvetés bemutatását, ily föltétel alatt megadja a három havi indemnitást, Java­solja azonban, hogy ha egy hónap alatt az 1903. évi költségvetés bo nem muta;ttatik, úgy a tanács eben fegyelmi eljárás indíttassák. Több felszólalás után Re is mann Bertalan indítványa fogadtatott el. 4. korházi, bizottság jelentése következett a kór­ház vagyoni állapotáról és a pótlandó 19.000 korona függő tartozásról, melynek fedezésére a napi ápolási dij fölemelése kéretett a belügyminisztertől. Mérő Vil­mos felvilágositásf kér, eng'edélyozi-e a miniszter az emelést s 4 év alatt fedezve lesz-e ebből a függő adósság ? Gaar Iván felvilágosításai után az ügynek a képviselő testület részéről való megvizsgálásával Ka- minszky Géza, Rákosi János és Mihalkovich József képviselőket bízza meg a közgyűlés. A negyedik gyógytar fölállítását a savauyuvizi városrészben Vaszkó Gyula, Tomcsányi Ödön és Kulin Géza gyógyszerészek kérelmezték A városi tanács és a kozegészsógi bizottság az uj gyógytár en­gedélyezését nem véleményezik. A közgyűlés ehez hozzájárult. A közoktatásügyi' miniszter a reáliskola bérle­tének további megújítását kívánja az 1904. év április 1-ig, a mig az iskolaépület készen lesz. Ez a bér 3000 korona; a képviselőtestület a beidet megújítását megadta — Novak Endre dr. szerint az eddigi al- reáliskola nem felel meg a kivánalmaknak, a szegény ifjak a IV-ik osztály elvégzése után életpályájuktól el vannak zárva. Az iskola csak akkor felelne meg czél- jának, ha nyolez osztályú lenne. Indítványozza, hogy a tanács eljárjon abban, hogy ny.olez osztályú legyen a reáliskola, ellenkező esetben e helyett legyen inkább felsőbb polgári tanintézetünk. A közgyűlés ehhez hozzájárul. A Sűiház-ütcza kiegyenesitósére nézve a kincstár ajánlata elfogadtatott azzal, hogy ennél a város külön megterhelve ne legyen. * Nemes tett. Firczák Gyula püspök úr ő méltósága az újév alkalmából az „Ungvári Dalárdá“- nak ötveu (50) K-t adományozott, a mit ezennel hálás köszönettel nyugtázunk. Vajha e nemes példa minél számosabb követőre találna! Gaál Sándor egyesületi pénztáros. * Figyelmeztetnek a szőlőbirtokosok, hogy az 1903. évi kivetés a városházán közszemlére ki van téve. Esetleges felszólamlások 14 nap alatt terjeszten- dők be. * Változás a kéményseprésnél. Az eddigi ungvári kéményseprő-üzletvezető e hó 1-én megvált állásától. Helyét Nieíergall Andor tölti be. * Vivő-és torna-tanfolyam. Erdóssy Vilmos 1 torna és vivótanár, ki fault évben tanítványaival igen szép sikert mutatott fel, most ismét városunkban idő­- zik s a „SavanyirvizA termében három havi torna és- vivő tanfolyamot nyit. — A tanfolyamra ez utón is . felhívjuk a sportkedvelő közönség figyelmét; különö- : sen ajánljuk a tornatanfolyamot serdülő leánygyerme­kek részére, kiknek testi nevelésére, sajnos, semmi gondot sem fordítunk, pedig a sok szellemi elfoglalt­ság s kézi munka után nagy szükségük lenne a tor- názásra is. Erdőssy a „Spiess“-féle módszer szerint és angol szoba tornaszereken gyakorol növendékeivel, — igy a tanítás a nőiességet nem sérti. — A tanítás hét­tőn délután kezdődik. — Vivóóra hetenkint három­szor, tornaóra pedig pedig kétszer lesz. —- A tandijak igen mérsékeltek. — Leánygyermekek tornatanitását kivételesen háznái is elfogadja. * Mulatság Szobránczon. Igen helyes és üd­vös gondolat vezérelte a szobránczi állami iskola tan­testületét, a mikor a múltnak szokásához híven, az előbbi esztendők példájára s a szegény gyermekek gyáinolitására szánt alap növelése czéljából mulatságot rendezett. Elismerés és köszönet illeti a tantestület minden tagját, hogy nőm irtózva a fáradtságtól és gondtol, teljes odaadással, lelkes buzgalommal se­rénykedtek a kitűzött ez él sikere érdekében. Ez a ezél nemes és okos, a siker meg teljesen kielégítő, kedves emlékű s ngy erkölcsileg, mint anyagilag véve a dol­got — fényes volt Még messze vagyunk azon időponttól, hogy mindenki belássa, értse és tudja: váljon mi is hát az iskola '.J Nem a fényes épület, nem a kitűnő testület, nem a teljes felszerelés külön-kiilön az iskola, de ezekkel szorosan egy be fii zve a nemzet vágya, óhaja, az ország társadalmainak kívánsága, erkölcsi és szel­lemi igénye; az egyén kialakulására vonatkozó emberi törekvés legfouségesebb ténykedése, a szülőknek gyer­mekeikre irányuló szent érdeke stb. stb. mind együtt véve teszik és befödik annak a fogalomnak körét: iskola! Sokszor hibát követnek el tehát azok, a kik bár­minő emberi gyarlóságból, valamelyes egyéni szeszély­ből ártani akarnak az iskolának, meg nem fontolva, meg nem gondolva azt, hogy igy az emberiség leg­nagyobb közügyé iránt hálátlanok. A szobránczi intel­ligens közönség nagy része nemes és finom érzéséről tett tanúságot, a mikor az ottani állami iskola tantes­tületének hivó szavára az 1902. decz. 27-én rendezelt mulatságon megjelenve — tanujelét adta annak, hogy becsű léssel van azon emberek iránt, kik az iskola egyszerű falain belül a magyar nemzet valóban szebb jövőjón fáradoznak. A ki nem igy tesz, a ki nem úgy érez, az jobb, ha ajakára sohse veszi a haza szent nevet. Tenni, dolgozni, fáradni minden téren lehet a magyar -hazáért, a magyar nemzetért, de igen sokat, talán legtöbbet az iskola falai között! Maga a mulat­ság kedves és kedélyes volt; jól érezte ott magát mindenki. A tánezoló párok meg se akarlak válni a csinosan díszített teremtől — szinte a késői reggel beálltáig. A tánoz oly finom kedvességgel folyt, hogy valódi élvezet volt nézni annak méltóságos komolysá­gát s nem egyszer meg is tapsolták a jelenlévő s a szép tánezban gyönyörködő közönség soraiból többen főleg Jaczik Gyula és Hegyi Elemér szabályos ütemű tánczait. A szünóra alatt társas vacsorához ült az egész közönség — hallgatva Lányi Lajos szép dalait és szórakozva a világposta tréfás jelenetein. Naményi Antal és Bene Eerencz a közönség; éltetésére emelték az öröm poharát. A jelenvolt hölgyek köréből a kö­vetkezőket említjük -— asszonyok : Csuha Mihálynó, Naményi Antalné, Feke,c Zsigmondné, Fekete Istvánné, Csere Józsefné, Blanár Ödönné, Soltész Jánosné, Koinka Istvánné stb. Leányok Molnár Amália, Gulácsy Ida és Anett, Feketo Margit és Ida, Liuner Erzsébet, Fekete Jolán és Margit, Naményi Elza, Fiizély Margit, Lippay Irma, Csere Ételka, Ladányi Ilona, Kovács Vilma. Elismeréssel említjük meg, hogy a mulatság emlékezetes sikeréhez szives készséggel sokban járul­tak hozzá Bone Ferencz, Jaczik Gyula, Virágh Gyula, Hegyi Elemér, Szabó József és Hock György urak Ungvárról. A szobránczi állami iskola tantestületének erőt, egészséget kívánok a további tevékenj’séghez és fára­dozáshoz s megköszönve a szívességet —- búcsút ve­szünk ezúttal a kellemes viszontlátásig. ( B.) * Névmagyarosítás. Zeislcr Lajos, a salamoni uradalom számtartója, vezetéknévét Zoltán-ra magya­rosította. * Fatenyésztési jutalom. A magyar földhitel­intézet fatenyésztési jutalomdijaiból Répay íjászló alsó- nt.uetii áll. tanító 200 K-ban részesült. Ezenkívül a földmivelósügyi m. kir miniszter és Dessewffy Aurél gróf, a földhitelintézet elnöke, elismerő oklevelet is küldötték a megjutalmazottnak. * Felkérettünk annak közlésére, hogy a reál­iskolai ügyben lapunk mái számában megjelent közle­ményekre, a reáliskola igazgatója jövő számban fog válaszolni. * Tánczmulatság Perecsényben. Az építendő perecsényi róm. kath. templom alapja javára e hő 10-ikón Perecsényben, a gyári vendéglőben zártkörű tánczcstélyt rendeznek. A rendező-bizottság tagjai : dr. 1 Rohn Széverin Elwerth Rál, Jülich Adolf, Kovássy Elemér, Sutka Pál, Tamássy József és dr. Gulácsy Árpád ' b. pénztárnok. * A hegyvidéki nép segítése. Ung, Bereg és Ugöcsa vármegyében elismeréssel és örömmel fogad­ták a hirt, hogy a jelzett megyékben a fenyegető ínség enyhítésére a földmivelésügyi miniszter tengeri és egyéb terményeket fog szétosztatni. A miniszter meg­bízta Kazy Józsefet, a kirendeltség vezetőjét, hogy ■ egyelőre 5000 métermázsa tengerit vásároljon, a hely színére szállíttassa s azt beszerzési áron, a szállítási 3 és kezelési költségek felszámítása nélkül készpénzért i vagy a szükség esetén hitelbe ossza ki. A kiosztás* • nak január 15-ikéig kell megtörténnie, mely után a i szükséghez képest újabb készletek fognak szétoszlatni. 3 A termények beszerzése most van folyamatban. Tekin­- tettel a humánus czélra, a vasúti szállításra nézve a- kereskedelmi miniszter az önköltségen v iló szállítás i kedvezményét engedélyezte. A hegyvidéki kirendeltség

Next

/
Oldalképek
Tartalom