Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1902-07-06 / 27. szám
Itt jöttem arra a gondolatra, hogy a deszka köpű hátulját 1 levéve, kereteket lehet bele alkalmazni, ablakot is lehet i bele tenni, igy a legnyomorultabb kköpiiből, könnyen i keretes kaptárt lehet alakítani. Ezt rajzokban is megmutatva, örömmel hagytam el. Nagybereznára érve. délig az egy rendetlen állapotban hagyott Dzierzon kaptárt akartam még rendbe- \ hozni, de púpos költést találva benne, megmutattam mi- E ként kell elbánni vele. Egy raja éppen kijött — annak , egy Dzierzont berendeztem, belakoltuk a rajat, igy 13-án t bevégezve második utamat, az 1 órai vonattal haza indulhattam. , Ezen utamban is alkalmam volt ngos Rónay ur szives intézkedése folytán élvezni a kedves fogadtatást mindenütt, de a lelkész uraknak is köszönöm azon j szívélyes vendégszeretetet, melyben részesítettek Kosz- ( trinán és O-Sztiiziczán. Bacskav Sámuel, . méhészköri elnök: _________j'____ I 5 Uj szabályrendelet a kórházakról. Magánosokat terhelő betegápolási költségek be- 1 hajtásának módja. 59. §. Az 1898: XXI. t-ez. 4., 5., 6. és 7. §-ai- i ban megjelölt azon fizetőkütelesektől, kik a kórház székhelyén vannak, az ápolási költségeket a kórház, illetőleg , fentartója szedi be. , A betegek tulajdona gyanánt megőrzés végett a ( kórházi gondnokságnak letéti kezelés végett átadott, viszonyilag számba vehető összegű készpénzek az ápo- ^ lási költségek megtérítésére felhasználhatók, a becsesebb . értéktárgyakat pedig — ha az ápoltak a kórházból tör- ' tént távozásuk alkalmával az utánuk felmerült gyógy- J költséget önként ki nem egyenlítenék — az ápoltaknak kórházból történt távozásuk után továbbra is vissza kell tartani a letéti kezelésben, s a távozó ápoltakat figyel- . meztetni kell, hogy gyógy költség-tartozásuk akkor, ha bizonyos záros határidőn belül (pl. 3—6 hónap) ki nem ! egyenlittetenk, visszatartott - letéti értéktárgyaik eladási árából fog törlesztetni, a mely esetben csak a tartozás levonása után esetleg még fennmaradó felesleg lesz a ^ jogosult tulajdonosoknak kiadható. Ez a szabály a viszonylag kisebb összegű készpénzzel vagy csekélyebb értékű tárgyletéttel biró ápol- | takkal szemben nem alkalmazandó. A kórház az ápolási költségek beszedése végett akkor, ha a fizetésre kötelezettek nem helyben laknak, a behajtás végett pedig minden esetben annak a köz- igazgatási hatóságnak a (42. §.) intézkedését veszi igénybe, a melynek területén a fizettésre kötelzetteknek az „Értesítő" alapján foganatosított puhatolás szerint lakásuk vagy vagyonuk van. Az erre vonatkozó megkeresés a számla hátlapján történik. (K) minta.) Ha az „Értesítő" a kórházhoz még vissza nem érkezett, de elküldése óta már két hónap eltelt (43. §.), a számla elküldését nem kell tovább halasztani, hanem azt ilyenkor mindig ahhoz a hatósághoz kell elküldeni, melyhez a kórház annak idején az „Értesítőt" küldte. Ez a hatóság a kötelezetteket 15 nap alatt való fizetésre szólítja fel; e határidő elteltével — ha sem a fizetés meg nem történt, sem kifogás nem emeltetett — a behajtás az 1883: XLIV. t.-cz. III. része rendelkezéseinek megfelelően foganatosítandó, akként, hogy kis- és nagyközségekben a behajtásra akkor, ha a követelés 200 koronán alul van, a községi elöljáróság, ha pedig 200 koronán felül van, a főszolgabíró illetékes. Ingatlanból való behajtást, csak a közigazgatási bizottság rendelhet el s a végrehajtást a törvényhatóság tiszti ügyésze közvetíti. Ha pedig kifogás emeltetett a fizetés kötelezettsége vagy mértéke ellen, a behajtás csak a felmerült vitás kérdéseknek az 1898: XXI. t.-cz. 13. §.-a értelmében s az ezen szabályrendelet 49. §-ának utolsó bekezdésében megjelölt hatóságok részéről történt eldöntése után történhetik meg. Ha a behajtási eljárás folyamán a fizetés-köteles arra hivatkozik, hogy a behajtásra hivatott elsőfokú hatóság, illetőleg községi elöljáróság e körülményt a végrehajtási jegyzőkönyvbe foglalja, a féllel aláíratja, és azonnal beterjeszti a törvényhatóság közigazgatási bizottságához. (L) minta) A községi elöljáróság a jegyzőkönyvet a főszolgabíró utján terjeszti be. A közigazgatási bizottság, mely legközelebbi ülésében határoz, indokolt esetekben a végrehajtást felfüggesztheti és a kórházi költségeknek — esetleges részletekben való — megfizetésére egy évi halasztást engedélyezhet. (L) minta.) Ha egy évnél hosszabb halasztásról vagy a kórházi költség teljes elengedéséről van szó, a közigazgatási bizottság köteles az összes iratokat véleményes jelentéssel a belügyminiszterhez felterjeszteni. A közigazgatási hatóság a fizetésre adott halasztásról vagy az ápolási költségek elengedéséről a kórházat értesíteni köteles. A megfizetésre adott határidő nyilvántartásáért s a behajtásnak annak idején való foganatosításáért a közigazgatási hatóság felelős, de e körülményekre nézve a kórház is nyilvántartást vezet s a szükséghez képest sürgetni köteles. Egy éven 'felüli halasztás engedélyezése vagy a megtérítés teljes elengedése esetén a kórház az ápolási költséget előlegezés, illetőleg megtérítés végett az országos betegápolási alappal, illetőleg az államkincstárral szemben számítja fel. A kórházakra nézve ilyen esetben az ezen szabályrendelet 64. §-a szerinti elévülés ideje a belügyminiszter határozatának keltével veszi kezdetét. Egy éven aluli halasztás engedélyezése esetén az ápolási költséget a kórház előlegezés végett az állammal szemben fel nem számíthatja. Eljárás horvát szlavón községi illetőségű magyar állampolgárokkal szemben. 60. §. Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró betegekre nézve az „Ertesitő"-t a kórház közvetlenül küldi meg azon horvát-szlavon királyi járási hivatalhoz, illetőleg városi tanácshoz, melynek területén a betegnek — okmányai vagy bevallása szerint — illetőségi helye vagy vagyona van. Ha a horvát-szlavon közigazgatási hatóság az „Értesitő“-t a kórháznak három hónap alatt vissza nem küldi, a kórháznak az illetékes vármegyei alispánhoz, s ha ez sem járna eredménynyel, vagy ha városi törvényhatóságról van szó, a horvát-szlavon országos kormányhoz kell fordulnia. Ha a horvát-szlavon hatóságokkal folytatatott közvetlen tárgyalás sikertelen maradna, az összes iratokat a belügyminiszterhez kell felterjeszteni. Ugyauilyen eljárásnak van helye horvát-szlavon községi illetőségű betegek ápolási költségeinek behajtása tekintetében is. Horvát-Slavonországokban községi illetőséggel biró betegek behajthatatlan ápolási költségeit rendes, felszerelt számadásban havonként és közvetlenül a horvát- szlavon országos kormánynak kell felszámítani. Horvát-Szlanországokban községi illetőséggel biró terhes nők kórházi ápolás végett csak akkor vehetők fel, ha orvosi bizonyitványnyal igazolható, hogy felvételük sürgősen szükséges. A felvétel okát ismertető or vosi bizonyítványt a költségszámlához kell csatolni. Ha a kórházba felvett terhes nő a bekövetkezett szülés után csecsemőjét magával vinni és ápolni nem volna képes, erről illetőségi községét azonnal a szülés után értesíteni kell. A Horvát-Szlavonországokbau községi illetőséggel biró betegek a horvát-szlavon országos kormány belügyi osztályának külön engedélye nélkül 40 nápnál tovább a közkórházban semmiféle betegségben, tehát akkor sem ápolhatok, ha buiakórban vagy trachomában szenvednek. Ha a betegnek 40 napnál tovább tartó ápolásra lenne szüksége, a tovább tartásra vonatkozó engedélyt ezen idő eltelte előtt közvetlenül az országos kormány belügyi osztályától kell kérni. Az ez iráuti jelentésnek tartalmaznia kell : 1. azon jegyzőkönyvi számot, mely alatt a beteg felvétetett; 2. a beteg nevét, születési (tartózkodási) és illetőségi helyét, — az illetőséget tárgyaló irat megjelülélé- sé-vel; 3. a kórházba történt felvétel időpontját; 4. a betegség diagnózisát és prognózisát, az esetleges észrevételekkel; 5. sebészeti betegeknél az operáczió napját; 6. mi okból kívánatos a beteg további közkórházi ápolása; 7. mikor lesz előreláthatólag elbocsátható; 8. elszállitható-e vagy sem, s igenlő esetben kocsin vagy egyéb közlekedési eszközzel és eddig kísérettel vagy a nélkül ? A kórházi számlákon a 40 napon túl terjedő gyógykezelésre vonatkozó engedély számát és keltét, — azon esetben pedig, ha az engedély még nem érkezett volna meg, az ezt kérő jelentés keltet és számát fel kell tüntetni. Színház. A színházi idény kellő közepében vagyunk; a társulatot annyira megkedveltük, hogy nem tudjuk nélkülözni és ha jön az este, bizony megint oda vonz a szivünk-lelkiink. A múlt heti előadásokat is szép számú közönség nézte mindannyiszor, nehány este pedig igazi telt háznak örvendhettek; hát ez a körülmény kell, hogy úgy az igazgató mint a színészek ambitióját emelje s mindig fokozott munkára serkentse; mert hae társulatnak lehet valamit szemére lobbantam, az csak az, hogy itt-ott nincs a szerep eléggé jól betanulva. Hanem az is igaz, hogy annyi uj darab kerül előadási-a, mint eddig soha s igy nem csodálható, ha a szereplők nem bírják a rájuk rótt feladatokat, az örökös próbákat és szereptanulásokat; a társulat legtöbb tagja úgy szólván estéről-estére foglalkoztatva lévén, ki lesznek merítve. A múlt heti műsorból kiemeljük a 3-szor nagy hatás és telt házak előadott „Aszonyregiment" czimü látványos operettet; a darab sokkal régibb és ismertebb, semhogy arról megemlékezni szükség volna; csupán az előadásról akarjuk megjegyezni, hogy az gyújtó hatású volt; Sárosy, Tábory, Pataky, Keleti, Kornay és Baracsy uniformisosan oly bájos képet nyújtottak, a minőt bármely nagyszínház is megirigyelhetne; egyik szebb volt a másiknál, formásak és tánczolták a csárdást mint tiz ördög, meg is kellett ezt a jelenetet ötször ismételniük. — Jók voltak még Virág és Szadai. _ A nem énekes darabok közül legnagyobb hatást az Őrnagy ur érte el, a melyről alább adunk tudósítást; — továbbá a „Tartalékos férj" czimü magyar szerzők bohózata is tetszett, bár a hatás nem volt oly intenzív. Ez az este különben Virágh Ferencz jutalomjátékául szolgált; e jeles burleszk-komi- kusnak, közönségünk egyik kedvenezének jó barátai és az ifjúság külön emléktárgyakkal is kedveskedvén neki. A jövő kedden Baracsy Rózsi, a társulat naivája veszi ki jutalomjátékát és a „Két tacskó" kerül ez alkalommal színre; felhívjuk a közönség figyelmét ez alkalomra, mert e bájos és igazán tehetséges fiatal színésznő a támogatást megérdemli és a közönség figyelme kitűnő buzdító volna további haladására nézve. * * * Az Őrnagy ur. Mars és Kéronl ötletes bohózata : az Őrnagy ur, csupán annyiban különbözik a vígszínház műsorából jól ismert e fajta franczia pikantériáktól, a mennyiben nem burkolja bohózati közhelyekbe a darab tendencziáját, hanem kivágja a meztelen igazságot, a szellemesség rovására — sokszor kétes, de többnyire durva mondásokban. Az ízlésről ez alkalommal kevés szó essék. A párisi minta kapós, s a portékából, melyet a Lipótváros közönsége ötven és egynéhánjr előadáson végigólvezett, miért ne jusson Uugvárnak is. A felfogás általában ez, s miért is prédikálnék az ellenkezőjét. Megbocsátjuk a darab Ízléstelenségeit, mert mindég akadt a durva mondások tömegében is egy- egy igazi ötlet, s jót mulatunk a hadsereg pikáns kalandjain. Hozzánk a Lipótvárosi minta révén jutott el a darab, s a csütörtöki bemutatón általános tetszést is aratott. A darab tárgya nem egészen uj, de felépi - tése nagyban különbözik a sablonos bohózati formáktól. — Labourdette őrnagy az ezred rózsaleánya, s a 36-ik ezred tisztikara egy franczia vidéki városban állomásozik. A tisztikar tagjai egytől-egyig snájdig legények, a kik majd megbomolnak egy-egy kalandért. É részben csupán Labourdette maradt hátra a bajtársaktól, a inig egy pikáns kis színésznő — Paulette meg nem tanítja a szerelemre. Ez azonban nem megy oly könnyen, amint az ember gondolja, még akkor sem, ha egy valóságos őrnagyról van szó. Mert Labourdette kemény legény, s bizony ha a rózsa-bimbó románcz és pezsgő nem volna, Labourdette ma is az ezred rózsaleánya. Apropos ! — a rózsabimbó ! Egy hónappal ezelőtt talán érdemes lett volna vele hosszabban foglalkozni, — de ma már, a mikor a suszterinas a kurtaszivart, a szabó az angol posztót, a lakatos a kulcsot a rózsabimbó dallamára énekli meg — nem sikk. Szegény rózsabimbó, milyen porosán, milyen fakón kerültél le a fővárosi szalonokból — az ungvári szellős színkörbe, de azért itt is hódított a szépséged, s az idei nyáron mennyit kínozzák majd miattad a zongorát. A darabban, melynek bonyodalmát az okozza, hogy a kisvárosban két özvegy Martiné lakik, több kitűnő epizódalakkal találkozunk. A felszarvazott férj uj világításban mindig mulatságos figura. A patikárusné, a ki bomlik a hadseregért, s kalandokban utazik, valóságos minta asszony abban a tekintetben, mint keríti hatalmába pár perez alatt az ezredest. Moulard közhuszár, az elsőrangú vadállat és Champeaut önkéntes mind kitünően beillesztett figurák, az amúgy is színes keretbe. Ez a darab épen a benne foglalt helyzetkomikumért roppant alkalmas az olcsó hatásra. S épen az volt a baja az Őrnagy ur mai előadásának, hogy a színészek ennél a hatásnál többre nem is törekedtek, s nem akadt egy sem, a ki gondosan kidolgozott alakot hozott volna a néző elé. Virágh az őrnagy szerepében tűrhető alakítást nyújtott, melyből pedig ötletes és tudatos játékkal kabinet-alakítást nyújthatott volna. Ezt azonban az egész előadáson nélkülöztük. Szaday is igen kevéssé aknázta ki a Moulard baka hálás szerepét. — Az előadás fénypontja Baracsy Rózsinak a játéka lett volna, aki Paulette színésznő szerepében elismerjük, hogy igyekezett kedveset nyújtani, de igazi sikert elérni nem tudott, mert a párisi színésznő tüzes temperamentuma csak igen ritkán csillámlott keresztül sokszor hidegségig menő közönyösségén. A rózsabimbó dalt elég hatással énekelte, meg is kellett ismételnie, de kérjük, jövőre jobban vigyázzon a karmesterre. A felszarvazott gyógyszerész szerepében mulatságos figura volt Bogyó és szinte sajnáltuk, hogy oly kevés dolga akadt a mai estén; Pataky Riza a katonás menyecske szerepében rászolgált az ezredesre és a széna illatra. Rajz (Ödönről — ki az ezredest igen rokonszenvesen adta — elismeréssel kell megemlékeznünk. Ami a szereposztást illeti, bármily bájos a Baracsy megjelenése, jobb szerettük volna Paulette szerepében Tábori Fridát látni, akinek temperamentuma, ügyessége, szép hangja bizonyára színvonalra emelte volna Paulette különben is hálás szerepét. * * H« Primadonnák. A primadonnák légiója Kísérli most a sziveket . . . A házas embert annyi bájtól Óvják meg a nagy Istenek. Csupa chie, csupa könnyű kellem . . . O bennük mennyi grácia, S öt torkocskából száll fülünkbe A szivetejtó' ária. Van itt olyan, ki magas cével Bűvöli el a lelkeket, Van, aki vékony lábacskával A csillagokat rúgja meg; Van aki kaczag gerlemódra, És mint a felhő úgy zokog . . . A kar. a láb is sokra képes De többre öt szép, jó torok. A koloratur, subrett/naiva Mind ad ki ezüsthangokat, 0 ennyi üdvtől, ennyi kéjtől A szivünk majd, hogy megszakad. Forognak, szállnak lepkeképen, S csípőjük lánczra feszitik . . . Ennyi tüzet nem liferál, tán Csak jókedvében . . . Martinique. S ha hangezüstjük van is bőven, Ruhájuk éppen nincsen sok. Hisz’ nem ruhában tündökölnek A legszebb égi csillagok. Nem hozzák ki a garderóbot, (Jgy fényiének a színpadon . . . Hát é demes pár rongyocskáért Négy strófányi nagy izgalom ? 1 Vidor Marcii. * * * A jövő hét valamelyik előadásán Sáiosy Paula egy igen kedves zenéjii angol dalt fog betétül énekelni A dal szövegét, amit Völgyi József fordított angolbó magyarra, itt adjuk:
