Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-03 / 31. szám

Városi közgyűlések.

Ungvár város képviselőtestülete múlt hó 29-én alakult meg újból Lőrinc/.y Jenő alispán elnöklete alatt, amikor is felolvastatott az igazoló-választmánv jegyzőkönyve, mely szerint a junius 23-án megtartott képviselőtestületi tagválasztások ellen felebbezés be nem adatott, igy a választások jogerősek. Majd felolvastatott az ekként kijavított képviselőtestületi tagok névsora, s ezzel a képviselőtestület az alispán által újonnan megalakultalak mondatott ki.

A közgyűlés megnyitása előtt Lórinczy Jenő alispán hosszabb beszédet intézett a képviselőtestülethez, hogy minden alkalommal és minden ügyben a város közérdekeinek szem előtt tartásával határozzon.

Majd Ivántsy László dr. polgármester mondott köszönetét az alispánnak azon meleg érdeklődésért, melylyel városunk ügyei s általában közönsége iránt viseltetik.

Minthogy pedig a szakbizottságok választása, mely pedig az alakulás fogalmába esik, külön kitüntetve a meghívón nem volt, ezzel az alakuló közgyűlés véget ért s a szakbizottságok választása másnapra halasztatott.

*

* *

Szerdán, múlt hó 30-án azután ismét összeült a képviselőtestület, hogy megválaszsza a szakbizottságokat s letárgyaljon több fontos ügyet.

A közgyűlést Ivántsy László dr. polgármester vezette, aki legelsőbben is a választásokat rendelte el. A beadott 42 szavazó-lap szerint a bizottságok igy választattak meg :

Pénzügyi és gazdasági bizottság: Árki Fülöp, Benkő József, Fineicky Mihály, Gaar Iván, Kardos Emil, Kerekes István dr., Lévai Mór, Roisman Bertalan, Tomaikó István.

Jogügyi bizottság: Bradács Gyula, Fényes Vilmos dr., Preusz Adolf dr., Popovics Miklós, Tiichler Sándor dr.

Számvevőszék: Cserő Soma, Groszman Péter, Kardos Emil, Kerekes István dr., Lévai Mór, Molnár Mór dr., Thirmann Samu.

Közkórházi választmány: Benkő József, Eper- jesy Mátyás, Fineicky Mihály, Gaar Iván, Hevesi Mihály,-Jäger Bertalan, Kardos Emil, Kerekes István dr., Komjáthy Gábor, Lévai Mór, Mocsáry Géza, Reis- rnann Arnold dr., Reismann Bertalan, Schächter Adolf, Szaxun József.

Szépitészeti bizottság: Dortsák Gyula, Fineicky Mihály, Grabovszky Román, Lám Sándor, Novák Endre dr., Rákosi János, Szabó Lajos, Seidler Lipót, Vajnay Márton.

Iskolaszék: Antalóczy Péter, Árki Fülöp, Csűrös Ferencz, Dubró József, Fejér Emánuel, Fineicky Mihály, Gaar Iván, Kaminszky Géza, Kerekes István dr., Kemény Zsigmond dr., Lévai Mór, Lipták József, Rákosi János, Reismann Bertalan, Sántha Mihály.

Közegészségügyi bizottság: Bene Lajos, Benkő József, Brujmann Béla dr., Dortsák ßyula, Fejér Emánuel, Hidasi Sándor, Kerekes István dr., Kemény Zsigmond dr., Komjáthy Gábor, Lám Sándor, Lévai Mór, Lewandovszky István, Mijó Kálmán dr., Novák Endre dr., Szaxun József, Takács László.

Tűzoltó-bizottság: Csűrös Ferencz, Gaar Iván, Groszmann Péter.

Árvaszéki h elnök: Reismann Bertalan; árvaszéki ülnökök: Fineicky Mihály, Tiichler Sándor dr

A választási lapok beadása és a pénzügyi és gazdasági bizottságra vonatkozó eredménynek kihirdetése után az ülés 11 óráig felfüggesztetett, hogy a pénzügyi bizottság meghozhassa javaslatait a napirendre tűzött ügyekben.

11 órakor ismét megnyittatván a gyűlés, legelsőbben is felolvastatott: Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök válasza a Gizollaház építésére tett alapítványáért hozzá intézett távirati üdvözlésére.

Hanem hát mindennek vagyon vége: az én parádés utazásomnak is vége szakadt s a kocsi Remetén berobogotl az urasági szép kastély boltozatos kapuja alá. Ruganyos léptekkel szállottam le, miközben egy inas lekapkodta útitáskámat és felöltőmet; ezután bevezetett a számomra kijelölt szobába és tudatta velem, hogy a nagyságos ur egy rövid fél éra múlva szívese a lát Hamarosan rendbe hoztam magamat és maradék gondolataimat, aztán nagybátyám szobája felé tartottam.

Kopogtattam.

— Szabad ! — szólt egy erőteljes bariton hang odabent. Benyitottam. Nagybátyám egy kényelmes karosszéken olvasóit és mellette csendesen szendergett egy vizsla.

— Szervusz öcsém ! Örvendek, hogy láthatlak ; szólt kedvesen a nagybácsi.

— Részemről az öröm édes Sztázi bácsi, hogy ily viruló, friss egészségben és jó színben találom. Igazán úgy néz ki, mint jó magam, senki sem mondaná, Fogy 60 éves.

— Hadd el fiam, nem sokáig bírom én már! (bár úgy volna, gondolám). Hadd el a bókokat, tudod, hogy nem szeretem. — Aztán helyet mutatott. Leültem vele szembe. A vizsla meg erre ásított egy nagyot, felült és — végig gusztált. Nagybátyám megkínált egy szivarral, melyet úgy hívnak, hogy „kurta“. Rágyújtottam, aztán vártam a türténendőket. Nemsokára a következő párbeszéd fejlődött ki közöttünk :

— Tudod-e, miért hivattalak ? — kérdé a nagybátyám.

Olvastatott a kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata, melyben a kövezetvámszedési jog gyakorlását az eddigi feltételek mellett további egy évre a városra ruházza.

A kövezetvámszedési jog bérbeadását, a megejtett másodszori árverés alapján, a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslatára részletenkint határozta kiadni a hátralavő 11 hónapra, mely esetben 2300 korona több jövedelemre tesz szert a város e bértárgynál. A képviselő-testület a következő 11 hónapra a szobránczi sorompót Herskovics Manónak 4600, a kaposi sorompót Frachter R. m.-szigeti lakosnak 5100, a minaji sorompót Krón Gézának 1620, a radvánczi sorompót Frachter R.-nek 7300, és a domonyai sorompót Herskovics Májernek 3110 koronáért adta bérbe és utasította az ügyészt az egyes vállalkozókkal a szerződést azonnal megkötni.

A pinczesor-utczának kövezése tárgyában megtartott árlejtés eredményét a közgyűlés jóváhagyta, mely szerint Weinberger Izidor 2%-ot enged a kiirt költségelőirányzatból.

Kihirdettetett a törvényhatóságnak az 1900-ik évi számadásokra hozott határozata.

Olvastatott és kihirdettetett az ungvári hegyközség rendtartására vonatkozó vármegyei törvényhatósági határozat, valamint a* ungvári közkórház 1902-ik évi költségelőirányzata tárgyában hozott határozata.

Megállapította az ungvári vadászati jog bérbeadására vonatkozó árverési föltételeket évi 45 K bér kikiáltási ár mellett és az árverés napját augusztus

4-éré tűzte ki.

Olvastatott a villamos világilás behozatala tárgyában hozott törvényhatósági határozat.

Kihirdettetett a József-íiárvaházban két hely és az Erzsébet-leányárvaházban egy hely betöltésére vonatkozó pályázati hirdetés.

Saáger Bertalan v. számvevő volt városi ellenőr óvadékának kiutalását rendelte el a képviselet.

Jakovics János káptalani nagyprépostnak a Káp- talan-utczában létesítendő csatorna tárgyában beadott kérésének helyt nem adott a képviselő-testület, azon fura tanácsi vélemény alapján, hogy más utczákban sincs még csatorna.

A Fehérhajó ujjáépitése tárgyában a Grünwald testvérek és Schiffer ezég részéről beadott ajánlatra olvastatott a kiküldött szakbizottság veteményes jelentése. A pénzügyi és gazdasági bizottság a szakbizottság jelentése alapján a maga részéről is teljes mérvben hozzájárul a javaslathoz, mely akként szól, hogy a szakbizottság által indítványba hozott tervek és költség- előirányzat alapjjkÄötven éven át fizetendő 10.560 korona évi törl^meses kölcsönnel a Fehérhajó építésének foganatosítását határozza el és ezen föltételeket elfogadja, vele a szerződést megkösse és törvényes elbírálás végett a képviselő-testület elé terjeszsze.

A képviselő-testület több felszólalás után egyhangúlag elfogadja a javaslatot minden módosítás nélkül.

A gazdasági*munkás- és cselédsegélypénztár.

A gazdasági munkás- és cseléd-sególypénztárról szóló 1900. XVI. t.-cz. kiegészítéséről szóló 1902. XIV. t.-cz. f. évi július hó 1-ső napján életbe lépett.

Czólja ezen törvénynek a pénztár rendes és rendkívüli tagjait, a gazdasági cselédeket és azok családját betegség, baleset, rokkantság, 65 év elérése vagy halál esetén segélyezni.

A pénztárnak alapitó, rendes és rendkívüli tagjai vannak.

Alapitó tag az, aki a pénztárba egyszer s mindenkorra egyszerre legalább 50 koronát befizet.

A pénztár rendes tagjainak négy csoportja van.

A pénztár minden tagja külün-külön felvételi dij mellett s külön-külön tagsági könyv alapján egyidejűleg, a rendes tagok több csoportjának is lehet tagja.

— Nem én, kérem.

— Be akartam mutatni neked, édes öcsém, az én legdrágább és legkedvesebb barátomat

— Ugyan ki az ? — kérdém kellő kíváncsisággal.

— Nem látod? Itt van ni s ezzel az álmosan néző vizslára mutatott.

— Szép, igazán szép — mondám én.

— Pagátnak hívják.

— Az még szebb.

— Valódi angol vizsla.

— Pompás — mondám édeskésen.

— Az apját Lordnak, az anyját Diannának hívták.

— Gyönyörű família — dicsérém.

— Angliából hozattam egyenesen. Ára szállítási költséggel együtt; 3527 korona 43 fillér.

Egy menykő s egy pohár keserű ! 3527 korona 43 fillért adni egy nyomorult kutyáért! Hallatlan bolondság — gondolám magamban; de felismerve a helyzet komoly voltát, egész hidegen válaszoltam ;

— Az nem is sok, hiszen vannak 10.000 koronás kutyák is.

— Tudom öcsém, tudom, hogy vannak, hanem én csak a szomszéd Buxembaum grófot akartam lefőzni. Neki nincs ilyen, eszi is most a méreg. Az összes kutya- falkája nem ér annyit, mint az ón Pagátoin. Megsimogatta, mire a büszke angol kiegyenesedett, azután eljött hozzám egy kis nóbel vizitre. Kis kacsóimmal gyöngéden megveregettem, miközben azt gondoltam, hogy jobb lett volna, ha a te árad az ón zsebembe

Első csoportbeli rendes tag lehet minden gazdasággal foglalkozó egyén (férfi, nő egyaránt) aki 14. életévet betöltötte de 35 évesnél még nem idősebb, sőt 1905. év végéig oly egyének is beléphetnek, akik még nincsenek 50 évesek.

Az első csoportbeli rendes tagok évi tagsági dija 10 korona 40 fillér, vagyis félévenkint 5 korona 20 fillér. A félévenkint esedékes tagsági dij hetenkint 20 filléres részletekben is törleszthető. Az ezen csoportba tartozó azon rendes tagok, akik a tagsági dijat 25 éven át fizették, azontúl tagsági dijat fizetni már nem kötelesek, de azért tagsági jogaik teljes élvezetében maradnak.

Az első csoportbeli rendes tag következőképen segélyeztetik.

a) Ha baleset éri: ingyen gyógykezeltetik, ha egy hétnél tovább munkaképtelen, 60 napon belül naponkint 1 korona, 60 napon túl pedig mindaddig mig munkaképessége helyre nem áll, tehát esetleg életfogytig, havonkint 10 korona segély, ha baleset következtében meghal, hátra maradt családjának egyszer s mindenkora 400 kor. segély, vagy ha családja nem maradt, temetésére 100 korona segély utaltatik.

b) Ha 10 évi tagság után munkaképességét bármely okból elveszíti, élete fogytáig illetőleg keresetképességének netáni visszanyeréséig havi 10 korona segélyt kap, ha pedig a keresetképtelenség 10 éven belül állana be, s a tagsági dijat tovább fizetni nem akarja, a befizetett tagsági dijakat a már kifizetett segélyösszegeknek betudásával kamat nélkül visszakapja.

c) Ha a tag segélyt még nem kapott, úgy 65 éves korában egyszer s mindenkorra 100 koronát kap és hogy ha 65 éves korán túl munkaképtelenné válik, a havi 10 korona segélyt is megkapja, illetőleg részesül a baleseti, esetleg a haláleseti segélyben is.

d) Ha nem baleset miatt hal meg, a család 5 évi tagság után 200 kor., 10 óv után 250 kor., 15 év után pedig 270 kor. segélyt nyer, a családtalan pedig 100 kor. temetési költségben részesül.

Második csoportbeli rendes tagnak fel lehet venni minden gazdasággal foglalkozó egyént nemre való tekintet nélkül, aki 14. évét betöltötte, de 35 évesnél még nem idősebb, sőt 1905. év végéig azokat is, kik még nincsenek 50 évesek.

Ezen csoportbeli rendes tagnak évi tagsági dija 5 korona 72 fillér, mely összeget hetenkint tizenegy filléres részletekben is lehet törleszteni; 25 év után tagsági dijat fizetni nem kell, de azért a tagsági jog érvényben marad.

Segélyre a következő esetekben van joga:

a) Ha baleset éri: ingyen gyógy kezeltetik, ha baleset miatt egy hétnél tovább munkaképtelen 60 napon belül 1 korona, azontúl pedig havonta 10 korona segélyt kap; ha baleset következtében meghal, hátramaradt családja egyszer s mindenkorra 400 korona, családtalan pedig 100 korona temetési segélyben részesül.

b) Ha 10 évi tagság után munkaképességét elveszti, élete fogytáig illetőleg keresetképességénok visszanyeréséig havi 5 korona segélyt, ha pedig 10 éven belül áll be a keresetképtelenség és tagsági dijat tovább fizetni nem akar, a befizetett tagsági dijakat kamat nélkül visszakapja.

c) Ha a tag segélyt még nem kapott, 65 éves korában egyszer s mindenkorra 50 korona segélyt kap, ha pedig 65 éven túl válik munkaképtelenné, a havi 5 kor. segélyt is megkapja, illetve részesül a baleseti, esetleg a haláleseti segélyben is.

d) Természetes halállal kimúlt tagnak a családja 5 évi tagság után 100 kor., 10 év után 125 kor., 15 év után pedig 135 kor., végkielégítést, a családtalan pedig 50 korona temetési segélyt kap.

Harmadik csoportbeli rendes tagokul nemre való tekintet nélkül azokat lehet felvenni, a kik a 14 éves kort már betöltötték, de ötven évnél nem idősebbek.

Tagsági dija, melyet a tag haláláig fizet, évenkint

vándorolt volna. Nagybátyám látható örömmel szemlélte ismerkedési estélyünket, aztán igy szólt:

— Édes öcsém, te érsz a legtöbbet a famíliámban.

Eme dicséret nagyon megha'ott, felálltam, odaléptem nagybátyámhoz (követett Pagát is) s egy jobb jövő reményében meg akartam csókolni az öreg kezét. E merényletemnek az lett a következménye, hogy nagybátyám hevesen vonta el kezét, Pagát kebelbarátja pedig jelentőségteljes morgást művelve, dühösen vágta össze fogait. Megfutamodtam.

— Látod öcsém, ez aztán a kutya!

— Valóban a hűség netovábbja. Magam is szeretném, ha az enyém volna.

— Hát ha meglátod még, hogy milyen pompás hajtó! Öcsém! — szólt bátyám — van-e vadászruhád ?

— Bizony nincs nekem.

— No adok én. Holnap nagy vadászat lészen, Buxenbaum grófot is meghívom. Az egész kutyafalka és Pagát is kivonul.

Ezzel leült és egy névjegyén tudatta a nemes gróffal holnapi szándékát. A gróf szívesen fogadta a meghívást és azt válaszolta, hogy holnap ő is eljön az ő kedves „Brikk“-jével.

Nagybátyám bőven ellátott vadászati szabályokkal és aztán igy szólt;

— Egy reád nézve örvendetes dolgot mondok most neked. Agglegény vagyok, nincs senkim. Napjaim meg vannak számlálva; rokonaim nem törődtek velem soha, nem is kapnak hát tőlem semmit. Téged becsüllek ; végrendeletem 10. pontja értelmében reád