Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

Melléklet az „UNQ(t 1902. évi 52-ik számához.

a váük öntözésére (mert jajh’ temetőnk bízóképpen nem virágerdő) nyilvánvaló szükségig. Ha mindez meglesz, (nevezetesen a ku i) temetőink nem lesznek oly néptelenek. Leétvirág nélkül is imádkozni, az igaz. De mi/ >1 esik a szenvedő léleknek, amikor illatod vágágyat ápolva, ha már esedező fohászát eJJüldtte a magas egekbe, bánatos szivének ézelrrit be-besugdossa az illatozó szirmok felyhóe. Mily enyhületes a mély bánatba el- nerülcembernek hallgatni a virágok csacsogó suttog.át a széllel, mely enyészetet hirdet, de a virá; életet kér tőle, mert életet lehel, életet jelent. )e ha a virágtalan, a dísztelen sir nem is volr oly lehangoló, elszomorító, az emberiség Ügyeletének módját nem lehet vissza- forditri. Virággal kedveskedünk az élőnek, virággí hintjük be szeretteink sírját. Hát hinthssük is be

R (í d e z z ü k hát temetőinket. De ne csal a belvárosit. Mert ez még csak van, ahogya van. De a túlahidi milyen! Mára sövényirilése is alig van meg. Még a régi, a haszálaton kívül helyezett köpönyeget is meg-m§szellőztetik. Hát a régi temetőknek nem kil semmi gondozás?

H a Istennek, még korunkban is, ha az élőket iern tudjuk is megbecsülni, a holtak iránt rinden jóérzésül családtag szent kegyelettel \seltetik. És viseltessék is. Keressük csak fel a tmetőket, az enyészet e birodalmát. Bo- ruljun csak le a szentelt hantokra. Szálljunk csak nagunkba. Nagy erkölcsi megújhodás támac ebből. A gőg és elbizakodás helyett kerestényi megadás és türelem, lelki nemesedés és igzi felebaráti szeretet.

je hogy a temetőket felkereshessük, tegyük is hazáférhetővé és a kegyeletnek megfelelőleg rendesé, díszessé. Közterek és temetők a vrosok ízlésének, szépészeti érzékének és szén kegyeletének hőmérői.

Mikor egy-egy hálás, szerető Antigone koszorúval kezében belép abba a temetőbe, találón bízvást szeretteinek sírjára. Hogy emlékét őrizhesse, virággal hinthesse.

Dortsák Gyula.

Vármegyei közgyűlés.

Ung vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 30-ái délelőtt 10 órakor a megye székházában tartja ez ivi IV. rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő:

1. A vármegye alispánjának jelentése a tör- véryhatóság és közigazgatás állapotáról.

2. A m. kir. belügyminiszter f. évi 15927. számú leirata az 1901. évi vármegyei költségeid rányzatban árvaszéki nyomtatványokra, a gyánpénztári könyvelő és egy dijnok fizetésére a gyámpénztári tartalékalapból előirányzott 2430 koionára vonatkozólag.

3. A m. kir. belügyminiszter f. évi 133500. sz. körrendeleté az árvaszéki elnök utiátalányá- nak megállapítása tárgyában és ezzel kapcsolatban a vármegyei árvaszék elnökének jelentése utiátalánya megállapítása iránt.

4. A közigazgatási bizottságnak f. évi 565. (1216.) sz. határozata a Kosztrinán és Ószemerén berendezett minta-rétöntözési műveletek védelme és fentartása tárgyában.

5. A vármegye alispánja bemutatja jóváhagyás végett Ungvár város gyámpénztárának 1901. évről szerkesztett és számvevőileg felülvizsgált számadását.

6. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel bemutatja hozzájárulás végett Zemplén vármegye alispánjának a Sztrajnyán nagymihályi újonnan épített Latorcza-hid átvételére vonatkozó határozatát.

7. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel hozzájárulás végett bemutatja Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának Formádi Antal és Tomko György Sztrajnyán—nagymihályi vámbérlők bérhátralékának elengedése" tárgyában hozott határozatát.

8. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel hozzájárulás végett bemutatja Zemplén vármegye törv. hat. bizottságának a Sztrajnyán nagymihályi Latorcza-hid vámbérlőjének, Goldfinger "Henriknek elengedett vámbérleti összegre vonatkozó határozatát.

9. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel jóváhagyás végett beterjeszti Lyuta község képviselőtestületének óvodák szervezése tárgyában hozott határozatát.

10. A vármegye alispánjának jelentése az

1903. évre szükséges irodai szerek szállítása, valamint a szolgaszemélyzet 1903. évi ruhaszükségletének elkészítése iránt kötött szerződések jóváhagyása tárgyában.

11. A vármegye al spánjának jelentése a vármegyei központban 1903. évi január 1-től belügyminiszteri rendelettel beszüntetett 1 hivatal szolgai állásra vonatkozó intézkedéseiről.

12. A vármegye alispánjának jelentése Tom- csányi Ödön vármegyei íőpénztárnok 1903. évi január hó 1-től leendő" nyugdíjaztatása tárgyában hozott nyugdij-választmányi határozatának jóváhagyása iránt.

13. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel bemutatja Duresák Dezső nyug-dijazott főszolgabírónak 1898. évtől visszatartott nyugdija folyóvá tétele iránt beadott kérvényére hozott határozatát.

14. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye tulajdonát képező Gregorovitsféle szőlőnek bérbeadására vonatkozó szerződés jóváhagyása iránt.

15. A vármegye alispánjának jelentése Zaricsó község képviselőtestülete által állami óvoda felállítása tárgyában hozott határozat jóváhagyása iránt,

16. A vármegye alispánjának jelentése Lyuta község által kiállított s az állami iskolák részére átengedett területekre vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása tárgyában.

17. A varmegye alispánjának jelentése a Kis- berezna község és az erdészeti kincstár között létrejött föld- és erdőcserére vonatkozó szerződések jóváhagyása iránt.

18. A vármegye alispánjának jelentése Rehó Mihály császlóczi lakosnak takonykor miatt hatóságilag kiirtott lovaiért leendő kártalanítása iránt.

19. Községi költségelőirányzatok.

20. A közigazgatási bizottságba 5 tagnak szavazatlapokkal való választása.

21. Az állandó választmányba 3 tagnak

szavazatlapokkal való választása.

22. Az igazoló választmányba 5 tagnak

szavazatlapokkal való választása.

23. A megyei utakra kifuvarozott anyagok és épületek átvételénél működő bizottságba 4 tagnak választása.

24. Az 1877. évi XX. t.-cz. 178. §-a értelmében 2 szavazattal biró díjtalan árvaszéki ülnök megválasztása.

25. Az esküdtbirósághoz az 1897. évi XXXIII. t.-cz. 14. és 15. §§-ai értelmében alakítandó bizottságba a beregszászi kir. törvényszékhez 4 bizalmi férfiú választása.

26. A vármegye alispánjának jelentése a f. évi október—november havában tartott pénztárvizsgálatok eredményéről.

27. A körjegyzői nyugdíj-választmány jelentése az Eőry Elek volt városi főjegyző és Besz- terczei Gyula volt kisbereznai körjegyző után be- hajthatlanná vált nyugdíj-járulékok leirása és a máramaros-szigeti jegyzői tanfolyam hallgatóinak -segéiyezés-tfáflt e -tárgyában,

Kultur-kérdés.

Az „Ung“ f. é. 51-ik számában Dortsák Gyula ur szép eszmét pendített meg és tüzetesen foglalkozik egy állandó színház miképeni létesittethetésén, sőt ennek elhelyeztethetését is figyelembe vette és a vármegye támogatásától várja szép és életre való eszméjének megvalósítását.

Mindez komoly, életbevágó, az adózók megterhel- tetésével járó indítvány — ennek tartom a felvetett kérdést ; — szükségesnek vélem annak minden oldalról való megfontolását, meghányattatását, megbirálását és ezen okoknál fogva többeknek hozzászólását indokolva látván, a felvetett kérdéssel foglalkozni óhajtottam.

Hogy egy állandó színházra e városnak szüksége van, hogy a jelenlegi rozoga épület e czélnak nem felel meg és a Múzsák templomának nem nagy dicsőségére válik : kétségbe nem vonható. A nagyközönségnek nélkülöznie kell a téli hónapokban a legnagyobb élvezetet, a szellemi szórakozást és a legforróbb időszakban, midőn a szép természet és az ozonteljos levegő a szabadban való tartózkodást igényli, ép akkor jelentkeznek Thália papjai és az áldozatkész közönség támogatását veszik igénybe!

Ez oly anomália, melyen csakis szilárd anyagból épült, a kor igényeinek megfelelő színház segíthet, miáltal még azt a czólt is elérhetnők, hogy a színigazgatók javából kerülne el hozzánk és filléreinkért igazi élvezetben részesülhetnénk. Azon kérdéssel tehát, hogy állandó színházra szükségünk van-e ? többé foglalkozni felesleges, ez elvitázhatatlan, túlesett álláspontnak mondhatjuk.

Foglalkoznunk kell tehát a czikkiró ur tervével, me y a „Kossuth Lajos“-téren a „Sas“ vendéglő helyét szemelte ki e czélra. Tagadhatatlan, hogy ez volna n legszebb és legjobb megoldása e kérdésnek, hogyha erre vállalkozó akadnék; de a vár-negye adózó polgárait a jelenlegi nehéz viszonyok közepette. midőn az adózó nép a terhek súlya alatt nyög, midőn a kaszárnyák építése annyi áldozatot igényelt, melyből csak évek múltán bontakozhat ki, hogy — mondom —• ezt a szegény vármegyét ily pótadóval terhelni, csekély nézetem szerint nem lehet, nem szabad!

A városi kepviselőtestület gyűlése a múlt napokban foglalkozott a „Fehérhajó“ szomszédságában levő ház vételére, elhatározásra is jutott, függővé tette azonban a szerződés megkötését, a belügyminisztériumtól leérkezendő választól.

Nem ismerem a város e vételre vonatkozó terveit és intentióit, de erre vetettem szememet, midőn a fenti kérdéssel foglalkoztam; váljon nem lehetne-e ezt. e czélra telhasználni? Magától értetődik, hogy. város sem hozhat nagy áldozatot, és csakis azon esetben lenne ajánlható, hogy ha csekély áldozat mellett lenne reálizható.

Ungvár, 1902. deczember 22. */"

28. A vármegyei árvaszék elnökének jelentése az árvaszékhez egy irattárnoki állás rendszeresítése és a nyilvántartóhoz egy kisegitőerő alkalmazása iránt.

29. Özv. Dolinay Dezsőné kérvénye segély engedélyezése iránt.

30. Felebbezése Fincicky Mihály ügyvéd, volt városi árvaszéki helyettes ülnöknek e minőségében történt díjazása tárgyában hozott városi képviselőtestületi határozat ellen.

31. Felebbezése Gutman Mihály ungvári lakosnak Ungvár városának Reisman Mór ellen földek haszonbérletéből eredő és még fennálló követelésnek ez utóbbi jayára leendő leirása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen.

32. A hegyvidéki kirendeltség vezetőjének átirata a néhai borostyánkeői Egan Edének felállítandó emlékműre adomány megszavazása iránt.

33. Debreczen, Arad és Szatmárnémeti szab. kir. városok törvényhatósági bizottságainak átiratai az ujonczjutalék felemelését és a pót- tartalékosok behívását czélzó törvényjavaslat ellen az országgyűlés képviselőházához intézett felirataiknak - hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt.

34. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségének átirata Ausztria Magyarország és Szerbia között fennálló szerződésnek még ez év végéig leendő felmondása tárgyában a magy. kir. íöld- mivelésügyi ministerhez intézett feliratának hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt.

35. Somogy vármegye közönségének átirata magyarföldnek magyarkézen való megtartását czélzó törvények alkotása iránt a képviselóházhoz intézett feliratának hasonló szellemű felirattal pártolása tárgyában.

36. A magyarországi állami tanítók II. egyetemes gyűlésének kérelme az állami tanítók fizetésének rendezése ügyében az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt.

37. A József Ágost kir. herczeg védnöksége alatt álló erdélyi káx-pátegyesületnek kérelme 2UÜ koronás alapítvány megszavazása iránt.

3S. Az országos magyar gazdasági egyesület átirata a közgazdaság és közegészségügy érdekében a tőzegelési rendszer tanulmányozása és támogatása iránt.

39. A fenti ügyeken kívül beérkezett feleb- bezések, kérvények, átiratok és egyéb előfordulható ügyek.

Dr.

tättkäSa gok.

Czenczi néni beszél . . .

Hosszas távollétem után Ungvárra hazaérkeztem. Ez ugyan az uramat nem valami nagy örömre hangolta, megjelenésem egy volt az ő aranyszabadságának megtörésével; de ha már nékem nem teszik a szépet, ő se kujonkodjék a Millenium-féle orpheumi előadások alatt.

Itthon majd mindent a régiben találtam, csak egy lepett meg: hogy a kapitány nincsen szabadságon. Némelyek ennek tulajdonítják, hogy a borházak feltörése abban maradt; az uram azonban úgy tartja, hogy most a borházakat nincs miért feltörni, mert üresek. Majd ha Gyulai ismét elrejt ott egy nehány fiaskó jó snapszot, meg pár liter bort, a betörők menten meglátogatják.

Első dolgom volt magamat kigőzölni. Ue minő változás azóta, a hogy ott utoljára lubiczkoltam a viz- medenczóben. A teremben 10° meleg volt, mintha ez is idegedző kúrából volna igy rendezve, a medenczo vize pedig még a hájamat se fedte be. Délután négy óra felé a fürdősné már lépten-nyomon ránk nyito- gatta az ajtót, hogy sietve kapjuk a ruhát magunkra, mert uj vendégek váltanak föl bennünket. A hogy még félig izzadtan a folyosóra kapódzunk, majd hogy félig megmerevedtem. A hadsereg ujonczokból kiképzett egy szakaszának sorfala közt kellett a folyosón áthaladnunk, a kiket bizony már jól kidreszszuráztak, mert egyikök az én derekamat is átkarolta, a többi nőket pedig olyan kifejezésekkel illették, a mit nem szokás újságba leírni. A jegyosztó kisasszonytól követeltem, hogy adja elő a panaszkönyvet, a mire ő azt felelte: hogy nála ilyen már nincsen; hanem ha tetszik, a gőzfürdő megdicséréséül szolgáló könyvet átadja. Akkor felbosszankodtam, azért a dicsérő sorokat ismert beszélgetéseim számára tartottam fönn.

Valamelyik este csak látom, hogy az uram ott motoszkál a sifonór körül s a fekete kabátját szedi elő. Mikor távozáskor a szokásos puszit czuppantja ajkamra, árulja el, hogy arra a békevacsorára hivatalos, a mit az egymás között eddig bókétlenkedő városházai urak rendeznek, mert hogy a jó egyetértés szent kötelékét maguk között már összefouták. Szép, szép, ha úgy van, de én nem hiszek annak taitósságában. Hisz' ha csak az állatvilágból veszek is tanulságot, faluból a városba húzódott róka mindig’ ravasz marad, a farkast pedig soha nem lehet kielégíteni, még ha dulásig jóllakott s az irhája megzsirosodott is.

Hát ahhoz meg mit mondasz, a mit szintén a városházán hallottam, ha jól emlékszem Ottótól, hogy a városházát teljesen felszerelik abból a megtakarított összegből, a mi a jó és rossz tűzifa között mutatkozó árkülönbözetből áll elő. Újévtől a folyosókra vastag jutta-szőnyegeket terítenek, — hogy az ügyes-bajos