Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

Melléklet az „UNQ(t 1902. évi 52-ik számához. a váük öntözésére (mert jajh’ temetőnk bízóképpen nem virágerdő) nyilvánvaló szük­ségig. Ha mindez meglesz, (nevezetesen a ku i) temetőink nem lesznek oly néptelenek. Leétvirág nélkül is imádkozni, az igaz. De mi/ >1 esik a szenvedő léleknek, amikor illa­tod vágágyat ápolva, ha már esedező fohászát eJJüldtte a magas egekbe, bánatos szivének ézelrrit be-besugdossa az illatozó szirmok felyhóe. Mily enyhületes a mély bánatba el- nerülcembernek hallgatni a virágok csacsogó suttog.át a széllel, mely enyészetet hirdet, de a virá; életet kér tőle, mert életet lehel, életet jelent. )e ha a virágtalan, a dísztelen sir nem is volr oly lehangoló, elszomorító, az embe­riség Ügyeletének módját nem lehet vissza- forditri. Virággal kedveskedünk az élőnek, virággí hintjük be szeretteink sírját. Hát hinthssük is be R (í d e z z ü k hát temetőinket. De ne csal a belvárosit. Mert ez még csak van, ahogya van. De a túlahidi milyen! Mára sövényirilése is alig van meg. Még a régi, a haszálaton kívül helyezett köpönyeget is meg-m§szellőztetik. Hát a régi temetőknek nem kil semmi gondozás? H a Istennek, még korunkban is, ha az élőket iern tudjuk is megbecsülni, a holtak iránt rinden jóérzésül családtag szent kegye­lettel \seltetik. És viseltessék is. Keressük csak fel a tmetőket, az enyészet e birodalmát. Bo- ruljun csak le a szentelt hantokra. Szálljunk csak nagunkba. Nagy erkölcsi megújhodás támac ebből. A gőg és elbizakodás helyett kerestényi megadás és türelem, lelki nemesedés és igzi felebaráti szeretet. je hogy a temetőket felkereshessük, tegyük is hazáférhetővé és a kegyeletnek megfelelőleg rendesé, díszessé. Közterek és temetők a vrosok ízlésének, szépészeti érzékének és szén kegyeletének hőmérői. Mikor egy-egy hálás, szerető Antigone koszorúval kezében belép abba a temetőbe, találón bízvást szeretteinek sírjára. Hogy em­lékét őrizhesse, virággal hinthesse. Dortsák Gyula. Vármegyei közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 30-ái délelőtt 10 órakor a megye székházában tartja ez ivi IV. rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő: 1. A vármegye alispánjának jelentése a tör- véryhatóság és közigazgatás állapotáról. 2. A m. kir. belügyminiszter f. évi 15927. számú leirata az 1901. évi vármegyei költség­eid rányzatban árvaszéki nyomtatványokra, a gyánpénztári könyvelő és egy dijnok fizetésére a gyámpénztári tartalékalapból előirányzott 2430 koionára vonatkozólag. 3. A m. kir. belügyminiszter f. évi 133500. sz. körrendeleté az árvaszéki elnök utiátalányá- nak megállapítása tárgyában és ezzel kapcsolat­ban a vármegyei árvaszék elnökének jelentése utiátalánya megállapítása iránt. 4. A közigazgatási bizottságnak f. évi 565. (1216.) sz. határozata a Kosztrinán és Ószemerén berendezett minta-rétöntözési műveletek védelme és fentartása tárgyában. 5. A vármegye alispánja bemutatja jóvá­hagyás végett Ungvár város gyámpénztárának 1901. évről szerkesztett és számvevőileg felül­vizsgált számadását. 6. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel bemutatja hozzájárulás végett Zemplén vár­megye alispánjának a Sztrajnyán nagymihályi újonnan épített Latorcza-hid átvételére vonat­kozó határozatát. 7. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel hozzájárulás végett bemutatja Zemplén vár­megye törvényhatósági bizottságának Formádi Antal és Tomko György Sztrajnyán—nagymihályi vámbérlők bérhátralékának elengedése" tárgyá­ban hozott határozatát. 8. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel hozzájárulás végett bemutatja Zemplén vár­megye törv. hat. bizottságának a Sztrajnyán nagymihályi Latorcza-hid vámbérlőjének, Goldfin­ger "Henriknek elengedett vámbérleti összegre vo­natkozó határozatát. 9. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel jóváhagyás végett beterjeszti Lyuta község képviselőtestületének óvodák szervezése tárgyá­ban hozott határozatát. 10. A vármegye alispánjának jelentése az 1903. évre szükséges irodai szerek szállítása, vala­mint a szolgaszemélyzet 1903. évi ruhaszükség­letének elkészítése iránt kötött szerződések jóvá­hagyása tárgyában. 11. A vármegye al spánjának jelentése a vár­megyei központban 1903. évi január 1-től belügy­miniszteri rendelettel beszüntetett 1 hivatal szolgai állásra vonatkozó intézkedéseiről. 12. A vármegye alispánjának jelentése Tom- csányi Ödön vármegyei íőpénztárnok 1903. évi január hó 1-től leendő" nyugdíjaztatása tárgyában hozott nyugdij-választmányi határozatának jóvá­hagyása iránt. 13. A vármegye alispánjának jelentése, mely- lyel bemutatja Duresák Dezső nyug-dijazott fő­szolgabírónak 1898. évtől visszatartott nyugdija folyóvá tétele iránt beadott kérvényére hozott határozatát. 14. A vármegye alispánjának jelentése a vár­megye tulajdonát képező Gregorovitsféle szőlőnek bérbeadására vonatkozó szerződés jóváhagyása iránt. 15. A vármegye alispánjának jelentése Zaricsó község képviselőtestülete által állami óvoda fel­állítása tárgyában hozott határozat jóváhagyása iránt, 16. A vármegye alispánjának jelentése Lyuta község által kiállított s az állami iskolák részére átengedett területekre vonatkozó nyilatkozat jóvá­hagyása tárgyában. 17. A varmegye alispánjának jelentése a Kis- berezna község és az erdészeti kincstár között létre­jött föld- és erdőcserére vonatkozó szerződések jóváhagyása iránt. 18. A vármegye alispánjának jelentése Rehó Mihály császlóczi lakosnak takonykor miatt ható­ságilag kiirtott lovaiért leendő kártalanítása iránt. 19. Községi költségelőirányzatok. 20. A közigazgatási bizottságba 5 tagnak szavazatlapokkal való választása. 21. Az állandó választmányba 3 tagnak szavazatlapokkal való választása. 22. Az igazoló választmányba 5 tagnak szavazatlapokkal való választása. 23. A megyei utakra kifuvarozott anyagok és épületek átvételénél működő bizottságba 4 tagnak választása. 24. Az 1877. évi XX. t.-cz. 178. §-a értelmében 2 szavazattal biró díjtalan árvaszéki ülnök meg­választása. 25. Az esküdtbirósághoz az 1897. évi XXXIII. t.-cz. 14. és 15. §§-ai értelmében alakítandó bizott­ságba a beregszászi kir. törvényszékhez 4 bizalmi férfiú választása. 26. A vármegye alispánjának jelentése a f. évi október—november havában tartott pénztár­vizsgálatok eredményéről. 27. A körjegyzői nyugdíj-választmány jelen­tése az Eőry Elek volt városi főjegyző és Besz- terczei Gyula volt kisbereznai körjegyző után be- hajthatlanná vált nyugdíj-járulékok leirása és a máramaros-szigeti jegyzői tanfolyam hallgatóinak -segéiyezés-tfáflt e -tárgyában, Kultur-kérdés. Az „Ung“ f. é. 51-ik számában Dortsák Gyula ur szép eszmét pendített meg és tüzetesen foglalkozik egy állandó színház miképeni létesittethetésén, sőt en­nek elhelyeztethetését is figyelembe vette és a vármegye támogatásától várja szép és életre való eszméjének megvalósítását. Mindez komoly, életbevágó, az adózók megterhel- tetésével járó indítvány — ennek tartom a felvetett kér­dést ; — szükségesnek vélem annak minden oldalról való megfontolását, meghányattatását, megbirálását és ezen okoknál fogva többeknek hozzászólását indokolva látván, a felvetett kérdéssel foglalkozni óhajtottam. Hogy egy állandó színházra e városnak szüksége van, hogy a jelenlegi rozoga épület e czélnak nem felel meg és a Múzsák templomának nem nagy dicső­ségére válik : kétségbe nem vonható. A nagyközönség­nek nélkülöznie kell a téli hónapokban a legnagyobb élvezetet, a szellemi szórakozást és a legforróbb időszakban, midőn a szép természet és az ozonteljos levegő a szabadban való tartózkodást igényli, ép akkor jelentkeznek Thália papjai és az áldozatkész közönség támogatását veszik igénybe! Ez oly anomália, melyen csakis szilárd anyagból épült, a kor igényeinek megfelelő színház segíthet, mi­által még azt a czólt is elérhetnők, hogy a színigazga­tók javából kerülne el hozzánk és filléreinkért igazi élvezetben részesülhetnénk. Azon kérdéssel tehát, hogy állandó színházra szükségünk van-e ? többé foglalkozni felesleges, ez elvitázhatatlan, túlesett álláspontnak mond­hatjuk. Foglalkoznunk kell tehát a czikkiró ur tervével, me y a „Kossuth Lajos“-téren a „Sas“ vendéglő helyét szemelte ki e czélra. Tagadhatatlan, hogy ez volna n legszebb és legjobb megoldása e kérdésnek, hogy­ha erre vállalkozó akadnék; de a vár-negye adózó polgárait a jelenlegi nehéz viszonyok közepette. midőn az adózó nép a terhek súlya alatt nyög, midőn a kaszárnyák építése annyi áldozatot igényelt, melyből csak évek múltán bontakozhat ki, hogy — mondom —• ezt a szegény vármegyét ily pótadóval terhelni, csekély nézetem szerint nem lehet, nem szabad! A városi kepviselőtestület gyűlése a múlt napok­ban foglalkozott a „Fehérhajó“ szomszédságában levő ház vételére, elhatározásra is jutott, függővé tette azon­ban a szerződés megkötését, a belügyminisztériumtól leérkezendő választól. Nem ismerem a város e vételre vonatkozó terveit és intentióit, de erre vetettem szememet, midőn a fenti kérdéssel foglalkoztam; váljon nem lehetne-e ezt. e czélra telhasználni? Magától értetődik, hogy. város sem hozhat nagy áldozatot, és csakis azon esetben lenne ajánlható, hogy ha csekély áldozat mellett lenne reálizható. Ungvár, 1902. deczember 22. */" 28. A vármegyei árvaszék elnökének jelen­tése az árvaszékhez egy irattárnoki állás rendszere­sítése és a nyilvántartóhoz egy kisegitőerő alkal­mazása iránt. 29. Özv. Dolinay Dezsőné kérvénye segély engedélyezése iránt. 30. Felebbezése Fincicky Mihály ügyvéd, volt városi árvaszéki helyettes ülnöknek e minőségé­ben történt díjazása tárgyában hozott városi kép­viselőtestületi határozat ellen. 31. Felebbezése Gutman Mihály ungvári lakosnak Ungvár városának Reisman Mór ellen földek haszonbérletéből eredő és még fennálló követelésnek ez utóbbi jayára leendő leirása tár­gyában hozott képviselőtestületi határozat ellen. 32. A hegyvidéki kirendeltség vezetőjének átirata a néhai borostyánkeői Egan Edének fel­állítandó emlékműre adomány megszavazása iránt. 33. Debreczen, Arad és Szatmárnémeti szab. kir. városok törvényhatósági bizottságainak át­iratai az ujonczjutalék felemelését és a pót- tartalékosok behívását czélzó törvényjavaslat ellen az országgyűlés képviselőházához intézett felirataiknak - hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt. 34. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közön­ségének átirata Ausztria Magyarország és Szerbia között fennálló szerződésnek még ez év végéig leendő felmondása tárgyában a magy. kir. íöld- mivelésügyi ministerhez intézett feliratának hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt. 35. Somogy vármegye közönségének átirata magyarföldnek magyarkézen való megtartását czélzó törvények alkotása iránt a képviselóházhoz intézett feliratának hasonló szellemű felirattal pár­tolása tárgyában. 36. A magyarországi állami tanítók II. egye­temes gyűlésének kérelme az állami tanítók fize­tésének rendezése ügyében az országgyűlés kép­viselőházához intézett feliratának támogatása iránt. 37. A József Ágost kir. herczeg védnöksége alatt álló erdélyi káx-pátegyesületnek kérelme 2UÜ koronás alapítvány megszavazása iránt. 3S. Az országos magyar gazdasági egyesület átirata a közgazdaság és közegészségügy érdeké­ben a tőzegelési rendszer tanulmányozása és tá­mogatása iránt. 39. A fenti ügyeken kívül beérkezett feleb- bezések, kérvények, átiratok és egyéb előfordul­ható ügyek. Dr. tättkäSa gok. Czenczi néni beszél . . . Hosszas távollétem után Ungvárra hazaérkeztem. Ez ugyan az uramat nem valami nagy örömre han­golta, megjelenésem egy volt az ő aranyszabadságá­nak megtörésével; de ha már nékem nem teszik a szépet, ő se kujonkodjék a Millenium-féle orpheumi előadások alatt. Itthon majd mindent a régiben találtam, csak egy lepett meg: hogy a kapitány nincsen szabadságon. Némelyek ennek tulajdonítják, hogy a borházak feltö­rése abban maradt; az uram azonban úgy tartja, hogy most a borházakat nincs miért feltörni, mert üresek. Majd ha Gyulai ismét elrejt ott egy nehány fiaskó jó snapszot, meg pár liter bort, a betörők menten meg­látogatják. Első dolgom volt magamat kigőzölni. Ue minő változás azóta, a hogy ott utoljára lubiczkoltam a viz- medenczóben. A teremben 10° meleg volt, mintha ez is idegedző kúrából volna igy rendezve, a medenczo vize pedig még a hájamat se fedte be. Délután négy óra felé a fürdősné már lépten-nyomon ránk nyito- gatta az ajtót, hogy sietve kapjuk a ruhát magunkra, mert uj vendégek váltanak föl bennünket. A hogy még félig izzadtan a folyosóra kapódzunk, majd hogy félig megmerevedtem. A hadsereg ujonczokból kikép­zett egy szakaszának sorfala közt kellett a folyosón áthaladnunk, a kiket bizony már jól kidreszszuráztak, mert egyikök az én derekamat is átkarolta, a többi nőket pedig olyan kifejezésekkel illették, a mit nem szokás újságba leírni. A jegyosztó kisasszonytól köve­teltem, hogy adja elő a panaszkönyvet, a mire ő azt felelte: hogy nála ilyen már nincsen; hanem ha tetszik, a gőzfürdő megdicséréséül szolgáló könyvet átadja. Akkor felbosszankodtam, azért a dicsérő sorokat ismert beszélgetéseim számára tartottam fönn. Valamelyik este csak látom, hogy az uram ott motoszkál a sifonór körül s a fekete kabátját szedi elő. Mikor távozáskor a szokásos puszit czuppantja ajkamra, árulja el, hogy arra a békevacsorára hivata­los, a mit az egymás között eddig bókétlenkedő város­házai urak rendeznek, mert hogy a jó egyetértés szent kötelékét maguk között már összefouták. Szép, szép, ha úgy van, de én nem hiszek annak taitósságában. Hisz' ha csak az állatvilágból veszek is tanulságot, faluból a városba húzódott róka mindig’ ravasz marad, a farkast pedig soha nem lehet kielégíteni, még ha dulásig jóllakott s az irhája megzsirosodott is. Hát ahhoz meg mit mondasz, a mit szintén a vá­rosházán hallottam, ha jól emlékszem Ottótól, hogy a városházát teljesen felszerelik abból a megtakarított összegből, a mi a jó és rossz tűzifa között mutatkozó árkülönbözetből áll elő. Újévtől a folyosókra vastag jutta-szőnyegeket terítenek, — hogy az ügyes-bajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom