Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-26 / 43. szám

Melléklet az „UNG“ 1902. évi 43-ik számához. KÜLÖNFÉLÉK. * Városi közgyűlés. Ungvár város képviselő­testülete e hó 28-án, kedden d.*e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. * Választás. Vármegyénknek több választó- kerületében törvényhatósági bizottsági tagválasztás lesz holnap, e hő 27-én. Az ungvári, hidontúli választásra vonatkozólag vettük és adjuk a következő körlevelet: Tisztelt Polgártárs! Az ungvári hidontúli választókerü­letben október hó 27-én, hétfőn, egy törvényhatósági bizottsági tagság fog választás utján betöltetni. E hely be­töltőjére nézve jelöltünk hireghi Hiersch Károly dr., kir. tanácsos, pénzügyigazgató, akinek lehetőleg egyhangú és amellett nagyszámú leszavazással való megválasz­tatását melegen óhajtjuk. Felkérjük ennélfogva t. Polgártárs urat, hogy jelöltünk mellé sorakozni s szavazatának jelöltünkre való leadásával tiszteletünk, nagyrabecsülésünk, szeretetünk és bizalmunk jelét dr. Hiersch Károly ur iránt nyilvánítani szíveskedjék. A választás reggel 9 órától délután 4 óráig tart a Sas- vendéglőben. Ungvár, 1902. október hó 19. Groszman Péter, Lám Sándor, Szegő Nándor, Gottlieb Ábrahám, László Miksa, Fodor Bertalan, Mittelman Mór, Rosen- feld Samu, Schächter Adolf, Meisels Ignáoz, Kesten- baum Mayer, Takács István, Fuchs János, Ruják József, Mihalics János, Magyar Pál, Kállay János, Glück Pinkász, Kottás János, Reismann Mihály, Grosz Izidor, Papirnyik András, Eperjessy Mátyás, Dob- rovszky József, Radányi Lajos, Fried Ignácz, Reinitz Herman, Glück Jakab, Krón Péter, Szántó Mihály, IJarajda János, Forin Victor, Oapza Mihály, Molnár György,. Berzeviczy István, Tapasztó Pál, Blum Mór, Babják György, Milcsik Mihály, Roth Sándor, Fedics István, Roth Zoltán, dr. Weinberger Salamon, Vidor Mór, Lipták József, Horovitz Ede, Leuchtag Gyula, Edelstein Jenő, Krón Jakab, dr. Roth Hermann, Beer- maun Jakab, Sztojkó Mihály, Ferenczi József, Beer- mann Emil. Keleti Dezső, Preisz Majer, Bley Náthán, Gergely Ferencz, Zichermann Gyula, Prótyi Mihály, Fried Lajos, Újhelyi János, Grosz Adolf, Berger Her­mann, Arday István, Czikajló László, Pásztor János, Mond k Pál, Laszota Imre, Weinberger Zsigmond, Schlesinger Emánuel, Mittelmann Herman, ifj. Brody Hermann, Brody Jakab, Steiner Béla, Juhász János, Berta István, Kiss János, Olenyik Emánuel, Hevesi Mihály, dr. Mijó Kálmán, Csolinszky András, Arday Sándor, ifj. Demkó János, id. Demkó János, Kiszelo- vits József, Mittelmenn Sándor, Kunsch János, Ringer Mihály, Siegelmann Izidor, Frankel Chaim. Baulovits Mihály, Papp Gábor, Turcsányi Jenő, Perlmutter Zsig­mond, Perhács András, Schaffer Izrael, Lendvai Ema­nuel, Markovies Herman, Rothmann Lipót, Dolgos János, Baracskai Imre, Kuna János, Reinitz József. * Meghivó. Az „ung-beregmegyei rk. tanító­egyesület“ felső ungi köre, folyó évi őszi gyűlését nov. 5-én Ungváron, a rk. fiúiskola IV. oszt. tantermé­ben fogja megtartani, melyre a kör tagjai és a tanügy- barátok tisztelettel meghivatnak. Martinovics József, köri jegyző. * Harmadvirágzás. E hó 18-án Mocsáry Géza t. ügyész kertjében harmadizben kivirágzott egy édes almafa A lapok más vidékről elég gyakran hoz­nak hasonló természeti tüneményekről szóló híreket, de ez a mi ágáljunk alatt elég ritka. * Ungvármegye legtöbb állami adótfizető törvényhatósági bizottsági tagjainak 1903. évre érvényes névjegyzéke: Gróf Sztáray Sándor 1024'44, Gróf Hadik Barkóezy Endre 6615'2Ü, Klein Nándor 4295 94, dr. *Nebrebeczky György 3079 04, Borsay Miklós 3ü24-75, *Lő\v Lázár 264748, Gutmann Izidor 2476 44, ‘Bradács Gyula 2406*92, Grünwald Adolf 2334'61, dr. *Virányi Sándor 2333 20, Halpert Bernát 2083*55, Brody Zsig­mond 1799 02, *Firczák Gyula 1720'02, báró Redvitz Sándor 1683 95, dr. ‘Sajó Elek 1666 30, Zipszer Mór 1609*60, Csuha István 1591-20, dr. ‘Levy József 15u8'68, Grósz Ábrahám 14854 1, Heuman Bernát 145P36, Schvarz Bernát 1449 39, dr. *Preusz Adolf 1406 62, *Bene Lajos 1388'46, ‘Tomcsányi László 1362'18, *Czibur Vilmos 1346 64, dr. *Kemény Zsig­mond 1345'—, *Turjay János 1328*40, *Keude Zsig­mond 1316-40, Róth Pinkász 1298—, ‘Langer Bódog 129020, ‘Reisman Bertalan 122L56, ‘Lám Sándor 118146, ‘Haraszthy Gyula 115742, ‘Fekete Vincze 114140, Kende Péter 1135 61, dr. ‘Weinberger Salamon 1108 54, *Farkas Ferencz 110P82, Fiala Károly 1110*98. *Lám Gyula 1089’74, Schulman Jakab 1089 40, Róth Sándor (malmos) 1043-95, ‘Buday Zádor 1030*60, dr. *Brujman Béla 1027'ö0, Bernáth Zoltán 1023’90, dr. ‘Ország Jakab 990*36, Gottlieb Henrik 983 36, Hirtenstein József 981 06, ‘Tóth Lajos 959'20, dr. *Novák Endre 953’74, Tom­csányi Ödön 935" 17, Salzberger Márk 915 83, Gottlieb Ábrahám 90641, ‘Szepesi Sándor 895 20, Widder Jenő 874'27, ‘Hegyi György 852’54, Schvarcz Lajos 83050, dr. ‘Barta Vilmos 830 40, *Hampel János 825 56, Mittelman Herman 825\30, Patay András 775'28, Weinberger Lipót 742 71, Bacsinszky Ödön 738 58, Flach Jakab 737 06, *Dier Lajos 72340, Braun Mór 686-60, Rothman Lipót 684 48, Mittelman Sándor 680' 19, Kardos Emil 674-41, ‘Mocsáry Béla 660454, Ackerman, Adolf 658*68, Stahlberger Mór 641-80, dr. ‘Weinberger Mór 638'40, Rákosi János 630-73, dr, ‘Spitzer Sándor 629'98, ‘Horostsák Gyula 627*32, Plotényi Nándor 616'51, Pogány Antal 612-40, id. Herczegh Károly 610-23, ‘Popovics Miklós 606'—, ‘Darvas Adolf 603 20, Weinberger Izidor 6034 0, Reinitz József 597’41, *Hrabár Leontin 595*08, Leuch­tag Gyula 583*21, dr. ‘Tüehler Sándor 576 60, Grosz Ignácz (F.-Remete) 570-17, ‘Volosin Ágoston 572 14, ‘Rónay Antal 569 88, Reich Mór 567’—, ‘Pólányi Aladár 559 66, Szilágyi Ferencz 558 30, Csuha Mihály 554*78, Horváth Dezső 549*72, Tomcsányi Gyula 548*17, Leblovics Lázár 547*—, ifj. ‘Gebe Andor 545-20, Nebenzahl Mór 538*34, *Zsettke,y Lajos 537*—, *Thu- ránszky Tivadar 533*76, ‘Fejér Emánuel 529 20, ‘Kom­játhy Gábor 525 88, ‘Stépán László 512 84, *Benkő József 504 90, dr. ‘Horvát Sándor 504*68, Kende István 492 90, dr. ‘Hackel Sándor 492*74, ‘Kaminszky Géza 487*96, Herz Bernát 486 85, Fehér Ákos 484 67, dr. ‘Laudon István 483*08, ‘Mocsáry Géza 481*24, Glück Miksa 477 —, Weinberger Zsigmond 47P20, Weisz Kálmán 467 01, Krön Mayer 464 65, Nagy Ákos 463*20, ‘Sirulszky Gyula 461 04, *Grabovszky Román 460 —, dr. ‘Molnár Mór 454-98, Garai Ignácz 444 16, ‘Virág József 440’38, ‘Fincicky Mihály 438'84, Jäger Bertalan 434'45, Zinner Salamon 428*86, ‘Nagy József 428*—, ‘Wilcsek János 425-42, ‘Lévai Mór 423 60, Orosz András 421-75, Felföldy Ödön 402*67, Horváth Márton 400 03. * Az Ungmegyei Gazdasági Egyesület az 1900. évi XVI. és 1902. évi XIV. törvényczikk alapján létesített Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegély pénztár áldásos intézkedéseinek a vár­megye területére való kiterjesztése tárgyában í. évi november hó 13-án d. e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében értekezletet tart a következő tárgyso­rozattal: 1. A Gazdasági Munkás-és Cselédsegély-pénz­tár ismertetése. 2 Megállapítása azon eljárásnak, mely- lyel ez intézmény köznépünk körében meghonosít­ható lesz. * Az ipartestület uj helyisége. Az ungvári ipartestület a vármegyeház téren lévő helyiségből ki­vonult és a Flach-féle nagyutczai uj helyiségben működik. * A községek (városok) illetékegyenértéke. A közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 20. sz. döntvénye: A községek (városok) oly ingóságaik után, amelyeket gazdaságilag nem hasznosítanak, hanem ki­zárólag közigazgatási czélokra használnak, illetékegyen- értéket fizetni nem tartoznak. * A szüret. Városunkban a szüret, daczára az esőzésnek, még e hó 20-án kezdetét vette. E hó 22-én végre kiderült, s azóta napfényes idő mellett szedik le a félérett fürtöket, s sajtolják belőlük a keservesen fanyar mustot, mely azonban hectoliterenkint mégis 40—44 K árban vásároltatik. * Különvonat Nagy-Bereznára. A keddi, e hó 28-iki nagybereznai országos vásár alkalmából Ung- várról Nagv-Bereznára és vissza külön személyvonat fog közlekedni, mely indul Ungvárról reggel 6 ó. 8 perckor és érkezik Nagy-Bereznára 8 6. 20 perczkor. A térti útban indul Nagy-Berezuáról délután 5 ó. 9 perczkor és érkezik Ung várra 7 ó. 25 perczkor. * Folyóvizeink hajózhatása. Darányi földmive- lésiigyi miniszter a vízépítési igazgatóság keretében uj osztályt állíttatott fel, a folyócsatornázási osztályt, mely­nek föladatává tette, hogy négy éven belől huszonnégy folyó hajózhatása terveit készítse el. A czél az, hogy ha a legközelebbi időben aktuálissá válik a viziutak szaporításának kérdése, a kormány, törvényhozás és a közvélemény tudja, mily terhek forognak szóban s a reahzásra szükséges tervek készen is álljanak. A folyócsatornázási osztály vezetője Fekete Zsigmond, a Kujpa hajózhatásának tervein kívül megkezdette a Tisza és Hármas-Kőrös között a Hortobágyon át ve­zethető és esetleg Debreczenuek oldalszárnynyal léte­sítendő csatornára, továbbá a Nyitra, Ipoly, Lng és Latorcza folyók alsó-részének csatornázására nézve s a Sió, Sió-Kapos és Sárvíz csatornák hajózhatóvá te­vése érdekében való fölvételeket. Ezekre nézve a kul- turmérnökségektől nyert adatok részben már eddig is kellő tanulmányozó bejárás alá vétettek, részben pedig most fognak vétetni és a nyert adatok ki­egészítése végett némely pótföltételek fognak tétetni, jelesen az Ung folyónak Ungvár s a Latorczának Munkács alatt való közvetlen szakaszán, úgyszintén a Latorczából a Tiszába közvetlenül kiágazható összekötő csatorna végett Csap körül. Végre a Sió-Kapos és a Sárvíz kisvizeinek ös'szeeresztésére esetleg czélszerüen tervezhotő rövid összekötő csatorna végett Simontornya alatt és Szegszárdtól a Dunáig más irányban czélsze- rübbnek látszó vezetéssel. * Az izraeliták ünnepi cyklusa e hó 24-én véget ért. Az ünnepek alatt minden imaház tömve volt ájtatoskodókkal, de különösen a nagy-utezai, hogy meghallhassák Riesenberg Chaim főkáutor és karának gyönyörű énekeit, mely különösen a hosszú napon és a sátoros ünnepeken nagyszámú, más vallásu közönséget is vonzott a templomba. Riesenberg már nyolez éve működik Ungváron és napról-nápra nagyobb szeretetben részesül a hitközség tagjai részéről. * Rezonirozó volt úrbéresek. A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter több felvidéki község- volt úrbé­reseinek ez év őszén elültetendő fenyőfacsemetét ado­mányozott. A fenyőfacsemetéknek azonban a községek határában való elültetését a nagy-bereznai és a husznai volt úrbéresek megtagadták s a mennyiben előreátha- tólag a turja-bisztrai és paszißai volt úrbéresek is meg fogják az ültetést tagadni, az alispáni hivatal megke­restetett, hogy az elültetést karhatalommal rendelje el. * Rendelet a sérült bankjegyek tárgyában. A koronarendszer életbe léptetése óta egymást érik a rendeletek, melyek az uj pénzek forgalomba hozatalát szabályozzák. Minden egyes rendelet egy egy szem­fedője a régi pénzrendszernek, az újnak pedig a nép minél szélesebb rétegeiben való megismertetése. Kezdet­ben ez a dolog nagyon nehezen ment, most is lassan megy át a köztudatba a koronarendszer, mert hiába, ami a nép lelkében gyökerezik, azt onnan kitépni évtizedek munkája kell, hogy legyen. A régi pénzrendszerhez a népélet igazi megnyilatkozása és romantikája fűződik, melynek eredménye azok a közmondások és népies szólamok, melyek a nép ajkán máig is élnek. A régi jó időknek is sok szép emléke fűződik ahhoz. Mind­hiába. A mai modern kor mindenben inkább az ész­szerű séget keresi és mitsem törődik a népélet regény es­ségével és illúzióival. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa f. évi szeptember hó 25-én tartott üléséből a használ­hatatlanná vált vagy sérült 1902. évi kibocsátású 100 koronás bankjegyek kicserélése, illetőleg részleges meg­térítése tárgyában az alábbi szabályzatot határozta el. A véletlen folytán használhata'lanná vált, bemocskolt bankjegyeket a beváltásra csak akkor fogadhatják el, ha azoknak valódisága kétségtelen. Ellenkező esetben a bankintézetek a pénzt a bécsi központi pénztárhoz tartoznak beküldeni. Ha a bankjegyek szándékosan is lettek megváltoztatva és ennek folytán nem használ- nálhatók, de nem hamis pénzek, úgy a pénzintézetek 10 fillér kezelési költség ellenében kötelesek azokat be­váltani. Ha a bankjegyekből egyes részek hiányoznak, úgy akkor csak avval az összeggel váltatnak be, mely a bankjegynek sértetlen részeire esik. A darabokra összetépett bankjegyek, melyeknek értéke ki nem szab­ható, a bank bécsi központi péntárához küldendők be értékesítés czéljából. * A vasúti állomás kibővítése. Mint öröm­mel értesülünk, az államvasutak helybeli állomásának rozoga felvételi épületét és irodai helyiségeit közel jö­vőben díszesebb és a mi a legfőbb, a mai erős áru és személyforgalomnak megfelelő épülettel fogják kicse­rélni. Ezen építkezéssel egyidejűleg tervbe vétetett a pályaudvarnak kibővítése is,, amely hivatva lesz meg­szüntetni azokat a mizériákat, amelyek az áruk ki- és berakásánál úgyszólván már tarthatatlanokká váltak. A helyszíni szemlét f. hó 20-án Tolnay Kornél a m kir. áll. vasutak debreczeni üzletvezetője tartotta meg az összes osztályfőnökökkel egyetemben, amikor is a ter­vezett munkálatok megvalósítását és mikénti eszközlé­sét illetőleg sok tekintettel voltak azon javaslatokra, a melyeket Szabó Lajos főmérnök és Bernáth Ferencz ellenőr állomásfőnök terjesztettek elő. Kötelességünk­nek tartjuk e helyen megemlékezni róla hogy az épít­kezés kezdmónyezését Bernáth Ferencz áhomásfőnök sürgette a legjobban és így az érdem, hogy városunk nemsokára egy minden követelményeknek megfelelő iudóházzal fog büszkélkedni, első sorban őt illeti meg. * Vetőmag- a hegyvidéki kisgazdáknak. Darányi Ignácz földmivelésügyi minister Kazy József min. oszt. tanácsos, miniszteri megbizott előterjeszté­sére a hegyvidék több részén azon kisgazdáknak, kik a folyó évben elemi károkat szenvedtek, vagy anyagi erejükben oly mérvben gyöngültek meg, hogy a ve­tésre szükséges őszi vetőmagot önerejükből beszerezni képtelenek, vagy a hol az aratás a ráfordított munkát csak azért nem fizetheti vissza, mert a vetőmagul fel­használt gabona degenerálódott, részint segélyezésül, részint a gabonaköztermelés megjavítására nagyobb mennyiségű őszi vetőmagot és pedig mindösszesen 70,000 kg. búzát és 17,0u0 kg. rozsot engedélyezett kedvezményes áron. Minthogy pedig az északkeleti hegyvidék aratása az idén abnormisan gyenge volt, a hüvelyeseket, gumósokat, tengerit és szőlőt pedig a szeptember .elején beállott korai őszi fagyok tették tönkre, gondja vau a miniszteri megbízottnak arra is, hogy kivételes és különösen indokolt esetekben a mutatkozó ínség kenyértertííények kiosztása által is enyhittessék. E végből a miniszteri megbizott személyesen járja be a vezetése alatt álló hegyvidéki min. kirendeltség működési körébe tartozó vármegyé­ket s szerzett tapasztalatai, valamint a most folyó je­lentkezések alapján a szükséges tavaszi vetőmag és vetőgumó engedélyezése iránt a földmivelésügyi mi­niszternek előterjesztést fog tenni. * A lyutai állami iskolák e hó 25-én nyíltak meg. Kineveztettek tanítókul: Komái* Hermina, Krafcsik Gyula és Jankovics István. * Exhumálás. Néhai Mudrony Soma, az Or­szágos ipar^gyesület volt igazgatójának holtteste a kis- szlatinai temetőből f. évi. október 30-án délelőtt f. >gki- ásatni s légmentesen elzárt hármas koporsóban Ungvá­ron át Budapestre szállíttatni, hol díszsírba temetik. A hatóság részéről az exhumálásnál ' znistsák Nándor ungvári járási szolgabiró és dr. Barta Vilmos tb. fő­orvos lesznek jelen. * Vasútépítések. Az országgyűlés képviselő­házának e hó 22-dikén tartott ülésén terjesztette elő Lukács László pénzügyminiszter az 1903. évi állami költségvetési előirányzatot. Ennek kapcsán tette a mi­niszter a következő s bennünket örvendetesen érintő kijelentést: . . . Mindezeken kívül számos vasúti létesítmé­nyekre, a melyek közül csak néhányat kívánok név- szerint felsorolni. (Halljuk ! Halljuk !) Az ungvár—nagy-bereznai határszéli fővasutnak kiépítése . . . Thaly Kálmán: Az a hadügyminiszternek kell! (Mozgás. Halljuk! Halljuk! jobbfelől!) Lukács pénzügyminiszter: ... a mely négy különböző létesítményből áll; a nagybereznai határszéli fővonal kiópitéséből, — a csap—ungvári államvasuti vonal átalakításából, a nyíregyháza—csapi államvasuti vonal teljesítő képességének emeléséből (Helyeslés a jobb oldalon), amelyek mind 25 és fél millió K-t fog­nak igényelni. * Juh-import a hegyvidéken. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter Kazy József miniszterig oszt.- tanácsos, miniszteri megbizott előterjesztésére az Észak- hegyvidék kisgazda közönségének érdekeit előmozdi- tandó, folyó óv őszén 2000 darab hosszuszőrii racka anyajuh és tenyészkos kedvezményes áron való ki­osztását engedélyezte. A juh-import legnagyobb része Máramarosvármegyéből szereztetik be, miáltal az odavaló állattenyésztő kisgazda is pénzhez jut, a tartásra jelent­kező kisgazdaközönség pedig teljesen akklimatizálódott juhanyaggal kezdheti meg a gazdálkodást. A földmivelés-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom