Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-19 / 3. szám

jelentése tudomásul vétetett, s egyúttal annak javaslata alapján a t. ügyész utasittatott, hogy a kavicsszállitá- sokat nem teljesítő Fismán Sámuel és Rosenbliith Sándor vállalkozókkal a szerződés felbontása iránti javaslatot terjessze elő. Ezzel kapcsolatban Thurán- szky Tivadar indítványára Ungvar város tanácsa utasittatott, hogy a város területén átvonuló vámos állami útszakaszokat a legrövidebb idő alatt hozza jókarba.

A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint m. évi deczember hóban befolyt allami adóban 115,394 K 52 f. (az előző év hasonidőszakaénál -■— 19,560 K 05 f-el); baddijban 8335 K 68 f. (— 2981 K 02 f.-el; bélyeg- es jogilletékben 19,158 K 54 f. (— 4911 K 10 f- el); fogyasztási és italadóban 88,630 K 08 f. (+ 10 700 K 82 f-el); dohanyjövedekben 39,722 K 22 f. (+ 1612 K 99 f.-el).

A vármegyei közegészségügyi bizottságba a törvényhatóság áltál megválasztott tagok mellé a közigazgatási bizottság részéről bevalasztattak : Czibur Vilmos műszaki tanácsos, Lám Sándor gyógyszerész és Szuchanek Józset építész.

Budaháza községnek azon kérelme, hogy posta- közlekedes szempontjából a kaposi postaállomásból ki vétessek és a dobóruszkai postához csatoltassék, mint méltányos kérelem, pártolni határoztatott.

Tudomásul vétetett, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Kis-Bereznán felállítani kért postai ügynökség felállítását engedélyezte.

Az ungvári hegyközség elnökének azon kérelmét, hogy Ungvar városába egy szó'lőszeti szakközeget rendeljen ki a földmivelésügyi m. kir. miniszter, szinten pártolólag terjeszti lel.

Zavaczki István alsó-domonyai, Fekete István eőrdarmai, Vass János kelecsenyi, Hrehócsik András sztrajnyáni, Tóth György császlóczi, Moskovics Isidor szobránczi lakosoknak kivételes nősüles engedelyezése iránt benyújtott kérvényeik pártolólág hataroztattak felterjesztetni a m. kir. honvédelmi miniszterhez.

A közigazgatási bizottság különböző albizottságai igy választattak meg:

A fegyelmi választmányba egy évre : Dr.'Preusz Adolf, Turanszky Tivadar rendes, Benkő József póttagul, hivatalos állásuknál fogva: Hirsch Karoly dr. kir. penzügyigazgató es Hidasi Sándor kir. tanfeiügyelő rendes, Czibur Vilmos műszaki tanácsos, póttagul.

A gyámhatósági felebbviteli küldöttségbe egy évre: Preusz Adoll dr. es Popovics Miklós rendes, Benkő‘József póttagul. A főispán áltál kineveztettek: Bradacs Gyula és Spitzer Sándor dr. rendes, NjvU< Endre dr. póttagul.

Az erdészeti albizottságba egy évre elnökül Lőrinczy Jenő, tagokul Popovics Miklós és Spiczer Sándor dr.

Az erdei másodfoka bíróságba 3 évre: Popovics Miklós es Preusz Adói! dr. rendes, Benkő József és Spiczer Sándor póttagokul. A szakértők közül: Cor- nid-sz György es Sziklay Lajos rendes, Rochlitz Nándor és Takács Miklós póttagokul.

A kopár, beerdősitést igénylő területek helyi bizottsagaüa 2 evre: Fejer Emanuel, Kende Peter es Kende Z-igmond. A szakértők közül Laukó Sándor, Cornidesz György, Rochlicz Nándor, Ruzsay Rezső, Naphocz Jenő, Takács Miklós, Homicskó Aladár. Elnök a fő, alelnök az alispán.

A börtönvizsgáló bizottságba a főispán által 1 évre kinevezteitek Popovics Miklós, Benkő József Szabó Endre es Czibur Vilmos.

A tanítói nyugdíjügyi bizottságba 1 évre: Lőrinczy Jenő es Bradacs Gyula tagokul; Mijó Kalman dr. es Weinberger Mór dr. orvosokul.

Az ipartanácsba: Peltsárszky Béla kereskedő, Tomajkó István iparos rendes, Klein Ignácz és Grosz Rezső ereskedők póttagokul.

Mire való egy gazdasági egyesület?

Az Ung 52-ik szamában Patay András igen tisztelt gazdatársunk felszólítja a megyei gazdaközönséget egy gazdasági egyesületben való szervezkedésre. Tüzetesen, kimeritőleg és meggyőzőleg utalván azon általános szempontokra és czélokra, melyek egy tevékeny egyesület életbeleptetését indokolják, helyesen jegyzi meg, hogy egy hírlapi czikk kereteibe nem illeszthető be mindazon leiadat kifejtése, melyeket egy gazdasági egyesület teljesíteni van hivatva : az magának a gazdasági egyesület beható és folytonos tanácskozásainak a feladata. A számos ilynemű feladat közül en jelen soraimban csak egyet akarok kiemelni és illusztrálni, nem azért, mintha épen ezen szóba vett kérdés volna egy gazdasági egyesület fő feladata, de például és bizonyítékául annak, hogy ezen felvetett kérdés úgy, mint számtalan más gazdasági ügy, csak egy egyesület által oldható meg-.

Ez a kérdés, — a mesterséges trágyák alkalmazása mezőgazdaságainkban.

A nyugoti államokban, melyekkel nekünk a termény piaczokon, akarva nem akarva .versenyeznünk kell, óriási méretekben terjed a műtrágyák alkalmazása. Pontos könyvvitelre helyezett jövedelmező gazdasági üzem Németországban nem is képzelhető műtrágyák nagybani alkalmazása nélkül, de kivételképen előfordulnak oly gazdasagok is, melyek alkalmas viszonyok közt haszonállat tartás nélkül, tehát istádótrágya nélkül állandóan műtrágyázással érik el a lehető legna gyobb tiszta jövedelmet. * * I)

Már Oroszországban is az 1895. évben tartott mező-gazdak országos gyűlésén konstatáltatott a műtrágyáknak évről-évre nagy mérvben emelkedő alkalmazást: csak a Riga, Libává és Revei kikötőkön keresztül 1894. évben behozatott több mint két millió púd műtrágya. A gyűlés több ülésen tanácskozott az

*) Ez idő szerint számítanak vagy G0 olyant.

országban nagy területeken előforduló foszforit kövek és glaukonit káli tartalmú homok rétegek észszerű kizsákmányolásáról. A közgyűlés határozatai'közül megemlítésre méltók: hogy kéressék fel a földmivelésügyi miniszter, hogy eszközöltesen szakértők által országszerte geológiai kutatásokat a műtrágyák előállítására alkalmas kőzetek előfordulási helyeiről; a pénzügyi miniszter kéressék fel, hogy a belföldi műtrágya gyárakat államilag segélyezze; a közlekedési miniszter felkéressék, hogy a műtrágyák vasutakon való szállításának árát a lehető minimumra leszállítsa, a fekbér (fizetés nélküli) kiváltságot a rrfütrágyákra nézve 15 napra kiterjeszsze és fontolóra vegye az amerikai vasutak által a műtrágyákra nézve gyakorolt ingyen szállításnak motívumait. **)

A gyűles továbbá elhatározta műtrágya-közraktárak felállítását a zumsztvók (megyék) székhelyein, a gazdasági egyesületek helyiségeiben és azon vasúti állomásokon, melyeknek közelében a foszforitok és glaukonitok előfordulnak és javaslatba hozta a gyári műtrágyák vegyelemzési ellenőrzésének módozatait.

Hazánk előre haladottabb vidékein szintén tért hódit a műtrágyázás, különösen azon a vidékeken, hol a gazdasági szakiskolák es szakszerűen vezetett mintagazdasagok annak utat törtek és a gazda nagy közönségének e tekintetben példát adtak. Hol olyanok hiányzanak, mini a mi megyénkben is, ott csak egyesületek közvetítése mellett lehetséges a kezdeményezés és remélhető némi siker. A földmivelésügyi minisztérium közegeinek közreműködése és vezetése a meglevő gazdasági állapotokból indulhat ki és végczélja is csak a meglevő gazdaságok támogatása es fejlesztése lehet — allami érdek szempontjából. Ha tehat a vidéki gazda sagoknak nincsen orgánuma, a melylyel a minisztériumi intézetekkel és szakközegeivel érintkezésbe léphetne, ezek nem lehetnek befolyással a gazdálkodás fejlesztésére és haladására, más részről a minisztérium is ilyen vidékre nézve minden haszonnélküli bürokratikus munkát végez. Ezen állapotot jelenleg Ung megyeben minden értelmes gazda érzi : mi csak hírből tudjuk, hogy Magyarországon léteznek kísérleti állomások, marhatenyesztési, felügyelők, kultúrmérnökök stb. és értesülünk az országgyűlési költsegvetesi tárgyalásokból arról is, hogy ezekre ezerekkel adózunk.

Németországban óriási apparátussal dolgoznak a birodalmi tartományi, egyesületi és magan kisérleli állomások, gazdasági egyesületek és a nagyszabású mütrágya-gyartelepek. A kísérleti állomások szama ma meghaladja a háromszázát és az állam azok felsegélyezéséhez hozzájárul evente több mint 400,000 márkával, a tartományok 35,000 el, a társulatok 50,000-el, de legnagyobb jövedelmük saját keresményeikből áll. Élükön allanak oly erők, mint Wolf, Volny, Kün, Maczker, Wagner. Ezen intézeteknél a műtrágyák tanulmányozása jelenleg előtérben van és mindennap tesznek uj hódításokat. Jól ráillik reajok is Virchow mondása: „a tudomány mindennap újat hoz és azt, a mi ma igaz,-hoWwrp-nemigazzá teszi.“

Franczraország es különösen Amerika, felhasználván a nemet tudomány vívmányait, egyesitett milliókkal, melyeket a gazdaszati intézmények összefüggő hálózatába fektetnek, a vasutaktól is támogatva, lepnek ki a világtermelés piaczaira.

Jelen korban tehat messze felülmúlja egy magában külön álló vidéki gazdanak az erejét annak az elsajátítása, a mit a tudomány naponta elhódít a természettől a raczionális gazdaszat szamára és hogy helyét állja az értékesítési piaczokon. Ezen ezéira nem csak gazdasági egyesületekre van szükségünk, de azoknak sznros szeivi összeköttetésbe kell lepniök a tudományt képviselő kísérleti állomásokkal és az országos vezető közegekkel, és viszont a gazdák kötelessége amazoknak impulzust adni és nekik segédkezni, hogy az elméletek es az állami intencziók gyakorlatban érvényesülhessenek. Bacsinszky Ödön.

A közigazgatás egyszer ílsitése.

A m. kir. minisztérium 4-í00/ 901. M. E. sz. rendelete a közigaz. galási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. t.-cz. 1 — 1.'.

■ §-ainak életbeléptetése és végrehajtása tárgyában.

8- §•

A határozat végrehajthatósága.

Ami a felebbvitelnek a megtámadott határozat végrehajtására gyakorolt hatását illeti, különbséget kell tenni egyfelől a felülvizsgálati kérelem és a felfolyamodás, másfelől a felebbezés között.

A felülvizsgálati kérelmet és a felfolyamodást a törvény a végrehajtás szempontjából nem ruházza fel felfüggesztő hatálylyal. Ha tehát valamely ügyben két hatóság egybehangzókig határozott, vagy ha a felebbe- zést az elsőfokú hatóság mint meg nem engedettet vagy elkésettett visszautasította, a határozat végrehajtása rendszerint arra való tekintet nélkül, hogy felülvizsgálati kérelmet vagy felfolyamodást (erjesztettek elő, megkezdhető és folytatható.

Ha azonban a végrehajtás foganatosítása helyre- hozhatlan kárt okozna, vagy egyébb méltánylást érdemlő esetekben a végrehajtást akár az elsőfokú, akár a felebbviteli hatóság — indokolt kérelemre — felfüggesztheti, vagyis meg sem kezdi vagy a már megkezdett végrehajtás folytatását függőben tartja, vagy tartatja

A végrehajtás felfüggesztését rendszerint annál a hatóságnál kell kérni, mely az ügyben elsőfokon járt el. A kérelem előterjesztésére a 7. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Ha a végrehajtás felfüggesztését a felülvizsgálat kérelem vagy. felfolyamodás előterjesztésével egyidejűleg, vagy később ugyan, de olyan időpontban kérik, midőn az ügyiratok még az elsőfokú hatóságnál, van**) Az amerikai vasutak egy tonna kainilot vagy szuperfoszfátot talán azért visznek ingyen, hogy annak fejében 20 vagy 30

I tonna terméstöbbletet jó pénzért szállíthassanak,

nak, a kérelem felett az elsőfokú hatóság határoz. Ha az elsőfokú hatóság nem találja a kérelmet teljesíthetőnek, a végrehajtást nyomban megkezdheti, de egyúttal köteles az előterjesztett felebbvitelt ennek a körülménynek előadása mellett a felebbviteli hatósághoz so- ronkivül felterjeszteni. A felebbviteli hatóság (vagyis ha felülvizsgálati kérelemről van szó, a másod fokú hatóság) elrendelheti, hogy a már megkezdett végrehajtás — amennyiben még lehetséges — bármily ponton felfüggesztessék.

Ha akkor, midőn a végrehajtás felfüggesztését kérik, az ügyiratok már a felebbviteli hatósághoz vannak felterjesztve, az elsőfokú hatóság a nála előterjesztett kérelmet köteles határozat végett azonnal felterjeszteni a felebbviteli hatósághoz. Ilyen esetben az érdekeltek a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet közvetlenül a felebbviteli hatóságnál is előterjeszthetik.

A felebbezésnek a végrehajtásra rendszerint felfüggesztő hatása van. Ezért olyan határozat, mely fe- lebbezéssel támadható meg, tehát az elsőfokú és az elsőfokúval egybe nem hangzó másodfokú határozat jogerőre emelkedés előtt általában véve nem hajtható végre.

A felebbezéssel megtámadott vagy megtámadható elsőfokú, vagy az ezzel egybe nem hangzó másodfokú határozat is végrehajtható azonban jogerőre emelkedés előtt a következő esetekben u. m.:

a) ha ezt törvény, miniszteri rendelet vagy sza- bálvrendelet kifejezetten megengedi (pl. 1876 : XIII. t.-cz. 95. §., i877.: XX. t.-cz. 208, §, 1879: XXXI. t.-cz. 15. §, 1879: XXXVI. t.-cz. 20. §., 1881: XXXVIII. t.-cz. 12. §.. 1885 : XXIII. t.-cz. 108. §., 1886 : XXIÍ. t.-ez. 93. §., 1886 : XXIII. t.-cz. 4. §., 1893: XXVIII. t.-cz. 6. §, 1898 : II. t.-cz. 29. § .stb.) ;

b) ha fontos közérdekből vagy közveszély, avagy helyrehozhatlan kár elhárítása czéljából a határozatnak haladéktalan foganatosítása szükséges és ez a határozat záradékában határozottan és világosan ki van mondva.

A b) alatti esetben a végrehajthatóság kérdésének eldöntése e szerint a hatóságra van bízva. A hatóságnak tehát gondosan meg kell vizsgálnia, hogy azok az okok, melyek a nyomban való végrehajtást szükségessé teszik, valóban fenforognak-e ?

A nyomban való végrehajtásnak elrendelését mindig tüzetesen kell indokolni. így tehát nem elég általánosságban hivatkozni a közérdekre, közveszélyre vagy a támadható helyrehozhatatlan kárra, hanem részletesen és határozottan meg kell jelölni az okokat, melyek a határozat nyomban való végrehajtását szükségessé teszik.

9. §.

Igazolás.

Igazolási kérelemnek helye van:

1. ha az érdekelt a l'elebbezést, vagy a felülvizsgálati kérelmet elhárithatatlan akadály miatt a 15 napi határidőn belül (6. §.) elő nem terjesztette; vagy

2. a hatóság idézésére meg nem jelenhetett.

Az igazolás lényege e szerint abban áll, hogy a mulasztó félnek alkalom nyujtatik arra, hogy a mulasztás okát és ennek el nem hárítható voltát kimutassa; előterjesztésének joga azt illeti meg, aki a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult lett volna, vagy a kit a hatóság megidézett.

Felfolyamodás (T. 5. és 9. §. második bekezése) elmulasztása esetében a törvény egyáltalában nem engedi meg az igazolást.

Miben állhat az elhárithatatlan akadály, mely igazolásul elfogadható azt egyes esetekben a hatóságnak kell a körülmények gondos mérlegelésével megállapítania. Igazolásnak nemcsak a szorosan vett vis major eseteiben van helye ; a hatóság a tényleges viszonyokból folyó egyébb akadályokat is méltányos figyelemben részesíthet. így pl. ha az, aki a felebbvitelre jogosítva van, a hatóság székhelyétől nagy távolságban olyan tevékenységet folytat, melynek a felebbvitel előterjesztése czéljából való megszakítása reá nézve helyrehozhatatlan kárral járna s a felebbvitelnek Írásban való előterjesztése sincs módjában (pl. mert Írástudatlan), ez az elszigetelt helyzet is elfogadható a mulasztás igazolásául. (Ilyen esetek különösen mezőgazda- sági munkásoknál fordulhatnak elő.)

A határidő elmulasztására vonatkozó igazolási kérelem előterjesztésének határideje a 15 najros felebbvi- viteli határidő leteltétől számított ujjabb 15 nap, nem véve ki azt az esetet sem, ha az elhárithatatlan akadály még fennáll. E szerint a felebbezéssel vagy fe - lülvizsgálati kérőiemmé 1 megtámadható határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított 30 napon túl igazolás semmi esetben sem kérhető.

Az idézésre való meg nem jelenést az elmulasztott megjelenési napot követő 15 nap alatt lehet igazolni.

Az igazolási határidő számítása a 6. §. szerint történik.

Az igazolási kérelmet mindig az első fokon eljárt hatóságnál kell előterjeszteni. Az előterjesztés itt is a fél választásához képest szóval vagy Írásban történhetik; szóval való előterjesztés esetén a hatóság a kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja, ugyanazon szabályok szerint, mint a felebbvitel szóbeli előterjesztését (lásd ezen utasítás 7-ik §.-át). Az igazolásul felhozott okot vagy okokat a jegyzőkönyvbe röviden fpl kell venni.

A kárelem felett az elsőfokú hatóság végzéssel határoz; az elutasító végzés ellen 15 nap alatt felfolyamodással lehet élni a másodfokú hatósághoz, mely az igazolás kérdésében további felebbvitel kizárásával, végérvényesen dönt.

A határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelem hatása a határozat végrehajtására ugyanolyan, mint lett volna azé a felebbezésé vagy felülvizsgálati kérelemé, amelynek elmulasztását igazolják.

Amennyiben tehát a fél felülvizsgálati kérelem elmulasztását kívánja igazolni, az igazolási kérelem a