Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-12 / 2. szám

Gaar Iván indítványára lelkes éljenzés közolt e kére- i leütnek helyt nem adott, hanem továbbra is Ország i Jakab drra bízza a polgármester helyettesítését. * A Gyermekbarát-egyesület piknikje Firc.zák Gyula püspök és gróf Török Józset lőisp.m védnökségé alatt álló „Gyermekbarát Egyesület“ ! piknikjének rendező bizottsága már megalakult. Lelkes hölgyeink mindent elkövetnek, hogy a mulatság égé- ' szén hazafias jellegű és kedelyes legyen. Ismételten felhívjuk reá a t. közönség érdeklődését. A mulatság február 1-én lesz megtartva. * Az „Ungvári leányok Erzsébet-körc“ e hó 12-én azaz vasárnap folytatja a már megkezdett felolvasó üléseit. Ez alkalommal a gimnázium terme szettani termében Medreczky István tart felolvasást „A testek színéről“ kísérletekkel. Ezen érdekesnek igerkező gyűlésre felhívjuk olvasóink figyelmét. A kör minden érdeklődőt szívesen lát.-* A kath. legényegylet ma este rendezi daljáték és szini előadással egybekötött zártkörű táncz- mulatsagat a Korona szállóban. Színre kerül „A szent ej" színmű karácsonyi daljáték, „A végrehajtó“ s „Meg­jöttek a huszárok“ czimü vígjáték. Ismerve a legeny- egyesületnek eddigi sikereit, azt hisszük, hogy a mai mulatság úgy látogatottság, mint erkölcsi siker tekin­tetéből nem fog elmaradni amazoktól. A mire a derék egyesület minden tekintetben érdemes is. * Az állami mének kiosztása a turja- remetei mentelep osztályánál f. hó 19-én fog megtartatni. Miről a gazdaközönséget, lótenyésztőket és a lótenyész­tés iránt érdeklőket azon kéréssel értesítem, hogy ez iránybani óhajaikat, kivansagaikat velem, a ménkiosz- tási határidő előtt közölni szíveskedjenek. — Jenkén, 1901. deczember 31. Patay András s. k, mint az ung- megyei lótenyészbizoltság elnöke. * Értesítés. A helyőrség tisztikara által ren­dezendő ez évi mulatságokra szóló meghivójegyek e hó 8-án bocsájtatlak ki, melyek szerint január hó 25-én hangverseny terített asztalok mellett, február 8 án jelmez-, márczius 8 án pedig tanczesélyt fog a Korona dísztermében tartatni. * Sétahangverseny. Érdekes kísérlettel fog­lalkozik háziezredünk zenekarának derék karmestere Feix, midőn városunk közönségének szórakoztáta- sára be akarja hozni a nagy városokban annyira ked­velt, oly erősen látogatott vasárnap délutáni sétahang­versenyeket. — Az első ily hangversenyt a jövő vasár­nap e hó 19-én délután fogja a Korona nagytermében megtartani. Azt hisszük, hogy közönségünk ezt tömege­sen fogja látogatni, mar mint egy tanujelét adandó an­nak is, hogy ezen újítást pártolja, állandóvá akarja tenni. Mint halljuk, a műsor változatosan van össze­állítva; ismerve Feix karmester képeségeit, zene­karának precis játékát, kellemes délutánokat tölthetünk el ezen hangversenyeken. * Gyűjtési eredpiéuy.-Az ungvári.orth izr. nőegylét áltál a szegény iskolás gyermekek felruházá­sának költségeire eszközölt gyűjtés eredménye 566 K. 28 f. A részletes kimutatást lapunk legközelebbi szá­mában közöljük. * Az ungvári haladó izr. hitközség legközelebb uj helyiségbe helyezi át imahazát, es pe­dig a vármegyeházával szemben levő, s a hitközség tulajdonát képezett épület emeleti termébe, ahol jelen­leg az iparos szövetkezet raktára van. Az iparos szövet­kezet pedig kizárólag a földszinti helyiségeket fogja bé­relni. A hitközség eddigi imaháza a Társaskör helyisé­geinek kibővítésére fog szolgálni. * Elhalasztott theaestély. A vöröskereszt­egylet ungvári fiókja által e hó 18-ara jelzett thea- estelv előre nem látott akadály miatt későbbén log megtartatni. * A kath kör felolvasó estéje. A nép­szerű tudományos előadásoknak, melyeket újabban nagyobb városokban Szabad Lyceum neve alatt tarta­nak, varosunkban is meg van e hálás közönsége. Ezt láttuk vasárnap, midőn a katholikus kör felolvasó estéjén ismét nagy és disz'es közönség gyűlt egybe, hogy a természettudomány két, érdekes kérdésének szakíéríiak általi előadását meghallgassa. Pogány Gyula főgimnaziumi tanar, meteorológusunk az idő­jóslásról tartott igen tanulságos előadást, ismertette a régi bypotheziseket és a mai modern meteorologia feltogásat, mely az uralkodó magas vagy alacsony légnyomásból és légáratokból jósolja meg az időjárást. Fokozta az érdeklődést azzal, hogy altala készített nagy meleorologiai térképeken mutatta be a mar három h t óta Európa felett túlsúlyban lévő alacsony légáramok útjait, amelyeknek köszönhetjük jelenlegi abnormis telünket. Igen tanulságos volt az estének második, szinten a természettudományok köréből veit tárgya löldünk alakjáról és területéről, melyet Medreczky István főgimnáziumi tanar fejtegetett szakszerűen, be­mutatva a víznek, a kőnek, a gázoknak ‘hatását föl­dünk területének változásaira igen sikerült falra ve­tített képekben. Mindkét érdekes előadást a közönség feszült figyelemmel hallgatta és megtapsolta. A komoly tudományos magyarázatok között felviditólag hatott Gergelyi Margit kisasszony ügyes előadása, metylyel Szepfaludi Ö. Ferencznek „Menyasszony“ czimü mo­nologjät jelenítette meg kitűnő alakilassal és Lévai Magda kisasszony szavalata, ki Várossy egyik szép költeményét adta elő nagy hatást keltve. * Vízbe estek, Annik a könnyelműségnek melynek közönségünk körében napról napra tanúi va gyünk s mely legtöbbször a másénak nem tiszteleséből s a hatósági intézkedésének nem respektálásából áll majdnem két áldozata lett e héten. A savanyuvizi hi­dat ugyanis a közforgalom elől el kellett zárni (elég hiba, hogy még most sem kezdték meg az újraépí­tési) s ezért felszedték a hid padlói egyrészét s ezzel a hídhoz való közelítést mindkét oldalon elzártak, a Minthogy azonban cerberusokat őrizetre oda rende'ni r nem lehetett, egyik-másik fahiányban szenvedő ember r majd az egyik, majd a másik fadarabot csente el ónná f s vitte haza feltüzelni. Az igy támadt reseken azután = életük koczkáztatásával mentek át egyesek, abban a r hitben, hogy igy gyorsabban érnek czél'noz, mintha a f gyalogjárón mennének keresztül. Sokszor sikerült is ez. Kél: ember, egy közvitéz és egy cselédleány azonban j etősen megjártak, mert mindketten beleestek az Ung- i csatornába s hogy életükkel nem fizettek könnyelmű- t ségüknek, csakis az arra járó emberbarátoknak köszön- r hető. A közvitézt Reöthy Constantin szelmenczi áll. t tanító és Székely Simon lapunk kiadója mentették ki. t A cselédleany kimentőit nem ismerjük; a nyilvános el- t ismerésre azonban ők is teljesen rászolgálták. i * Öngyilkosság. Vincze Géza sátor-alja- [ újhelyi posta es távírda s. t szt e hó 9-én Ungvári, ‘ a Halpert vendéglő félre eső helyén agyonlőtte magal. Mire észrevették már halva volt. Temetése ma d. u. ’ 4 órakor lesz az ungvári közkórházitól. Tettének oka j ismeretlen. ( * Felhívás a háztulajdonosokhoz. Ismé- i teflen felhivatnak mindazon hazlulajonosok, kik házbér* i jövedelem valtomási iveiket a mar közzé tett határ- i időben be nem adiák. hogy ezen vallomásaikat f. hó I 16-áig annál inkább adjak be, mert be nem adás ese- j tén az 1883 évi XLIV. t.-cz. 15 §. és 101. §. érteimé- i ben 2—100 koronáig terjedhető bírsággal fognak suj- i tatni, s a helyszíni szemle költségek viselésében elma- < rasztaltatni. Ungvárt, 1902. január hó 10-én. Városi i adóhivataltól, dara István adólanácsos. < * Tanfolyam siketnéma gyermekek ré­szére. Értesítem az érdekelt t. szülőket, hogy az ung- ' .vári áll. népiskolánál 1902. január havától a tanköteles korban levő siketnéma gyermekek részére rendes tan­folyam szerveztelik. Fölkérem ennélfogva az Ungvaron : és a vidéken lakó érdekelt szülőket, miszerint tankö­teles korban levő siketnéma gyermekeket ezen ián- ' folyamra annál is inkább felvétessék, mert ennek szer- ■ vezése kedvező alkalom ahhoz, hogy siketnéma gyer­mekeik a beszédet, az irast, olvasást s egyeb szük­séges tudnivalókat elsajátűsák. E tárgyban bővebb fel­világosításokat az áll. népiskola igazgatósaga nyújt, hol az érdekelt szülők személyesen jelentkezhetnek. Takács László igazgató. * Nyolcz ungmegyei ember halála. Pits burgban a Jones & Laughlins ezég Soho i olvasztójá­ban m. évi deczember hó 19 én rémes szerencsétlen­ség történt, — reánk nézve annál rémesebb, mert az áldozatok közül — tiz halott és három sebesült ' — nyolcz halott ungmegyei, mig a másik öt áldozat is magyarországi. Szörnyű halál volt: 85 láb magasság­ban kerültek a kelepczébe és halaira sültek az olvasztó kemenczeből kicsapó lángoktól. Az ungmegyei áldozatok névsora a következő: Gazdovics Mihály, 26 éves, nős, Jenkéről. Mezei Mihály, 28 éves, neje és két gyermeke van itthon Viszokán. 31ilák József, Viszokáról, nőtlen. Semega György, 25 éves, neje és egy gyermeke van itthon Csecsehón. iSzűcs András, 20 éves, nőtlen, Kérésziről. Kerekes Janos, 22 éves, nőtlen, Viszokáról. Klocsankó János, 26 éves, özvegye és gyermeke van itthon Csecsehón. Valiga György, 36 éves, családja itthon Kereszten. A balesetet az okozta, hogy a kemehezeben fel­robbantak az öss/.együlemlett gázok és a fűtőanyagot ki­löktek a kemencze tetejen át, egyenest a szerencsét­lenek arczába, akik a kemencze nyílása fölé hajolva dolgoztak, hogy kiszedjenek egy rudat, mely beszakadt és megakadt a harang tetején. A 17 ember közül, ki ott dolgozott a magasban, csak négynek sikerült ép bőrrel menekülni s nevezetes, hogy eppen azokat nem érte baj, kik legfölül voltak. A többi csak oldalt segített a rúd emelésének A sserencsétlenség reggel 6 óra után történt. A nappali munkások par percrczei előbb vál­tották föl az éjjeliket. A kemencze tetején egy emelvény van, melyet vasrács vesz körül. E rács és a kemencze szája közt vagy hat láb széles az ut. Ide szorultak az emberek, mikor a robbanás történt. Négyén a kürtő másik oldalára mentek, mig a többi kiemelte a rudat s igy elkerülték a sérülést, mikor a lángok kicsaptak a kemenczéből. O yan hatalmas volt a láng, mely egye­nest az emberek'arczába csapott, annyira telve volt égő üszőkkel, forró hamuval és erczczel, hogy akik az első sorban állottak, halva rogytak az emelvény padlójára. A hatul állóknak meggyutadt ruhájuk és csakhamar tűzesőben állottak. Kétsegbeesetten futkostak ide-oda, hogy menedéket keressenek a veszedelem ellen, de hi­ába. Petrovics Mihály volt az egyetlen azok közül, a kiket ért a tűzeső, — aki solyosabb sérülés nélkül menekült. Amint meggyu adt ruhaja, az elevátorhoz szaladt, mely éppen fent volt és megfogva annak kö­telet, leereszkedett, a földre, hol segítő kezek nyomban eloltottak ruháit s oly kis egest sebeket szenvedett, hogy maga mehetett haza. Klocsankó Mihály a másik ele­vátorhoz rohant, de ez éppen lent volt. A szerencsét­len leugrott a 85 láb melységbe. Frankovics Józset . kiugrott a vasrácson és ebbe kapaszkodva csüngött le, mig kezei csaknem le'jesen elégtek. Ekkor leesett a 45 láb melységben levő műhely-tetőre honnan, már csak holtestét vihették le a mentők. A robbanás nagy töme­get hozott a vész helyére, köztük a telepen dolgozók . családtagjait, kiknek jajgatasai növelték a jelenet iszo- í nyát. A kemencze tetejen maradt holttesteket lehető gyorsasággal lehozták az elevátoron és elviték a hulla­házba- A h dottak azonosítását nehézzé tette, hogy az ; égési sebek csaknem fölismerhetetlenekké tették a tete­meket. Valiga György meg élt, mixor lehozták, de a l kórházban meg de.után meghalt. A tűzesőből kijutott a pittsburgi Secong ave.-nak is, és az arra járók siettek menekülni. Megelégedéssel jegyzi föl a Clevelandban megjelenő Magyar Hírmondó, hogy a pittsburgi cs. és kir. osztrák-magyar konzulátus azonnal felkarolta a szerencsétlenül járt honfitársak csaladjainak érdekeit mindent el fog követni, hogy azok megfelelő kártérítést kapjanak. * Inasok és segédek munkakiállitása. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter nemrég leiratot intézett az ország összes iparkamaráihoz, hogy tegye nek előkészületeket egy országos jellegű inas- es segéd- munkakiallitas rendezésére. A kamarák örömmel is fo- adtak az eszmél, de egyben felhívtak a miniszter figyel­mét a súlyos gazdasági helyzetre, amelynél fogva az érdekeltség részvételére alig számíthatni. A miniszter méltányolta az aggodalmakat és egy, a napokban kelt leiratában értesítette a kamarákat, hogy az országos ki­állítást későbbre halasztja. De hogy addig se pihenjen az az iparfejlesztő erő, amely az ilyen kiálitásokban rejlik, a miniszter kerületi inas- és segédkiállitások ren­dezését rendeli el. A miniszter rendeletének erre vonat­kozó része igy hangzik : Miután azonban addig nem óhajtozom pihentetni azt az iparfejlesztő erőt, mely az ily kiállításokban rejlik, amely úgy a jelen, mint a jövő iparos nemzedék javára hasznosítható, és tekintettel arra is, hogy a kamarák jelentéseiben közóhajként nyilat­kozik meg s a jelen viszonyok között is időszerűnek jeleztetik a kerületi tanoncz és segédmunka kiállítások­nak is előkészítője, ennélfogva a kamarakat már ezút­tal felhívom arra, hogy az előkészítő lépéseket a jövő évben, lehetőleg őszszel rendezendő kamarai kerületi tanoncz és segédmunka kiállítás rendezése iránt hala­déktalanul megtenni, ez iránt első sorban a kamara területén fekvő ipartestületekkel érintkezésbe lepni s az eredményről engem mielőbb tájékoztatni szíveskedjék. Az ily kiállításokat a magam részéről azzal fogom tá­mogatni, hogy jutalmakra engedélyezek megfelelő ösz- sz-egü állami segélyt, ha a kamarák ez iránt hozzám fordulnak.. Minthogy pedig a kerületi kiállításokon első díjjal kitüntetett tárgyak lennének legalkalmasabb arra, hogy az országos kiallitlás tárgyait képezzek, kiváló súlyt helyezek arra, hogy a kerületi kiállítások a leg­nagyobb gonddal es .körültekintéssel rendezessenek és különös szigor fejtessék ki annak ellenőrzése tekinte­tében, hogy a kiállításon résztv evő tanonezok és segedvk kizárólag sajat, idegen segilség nélkül alkotott és gya Korlati czélt szolgáló, tehát értékesíthető készítményekkel lepjenek elő. Számitok ez irányban is a kamarak kö­rültekintő és szokott ügybuzgó működésére. Hivatalos közlemények. 97661. -IV. 2 sz. M. kir. fÖldmive}ósücfyi miniszter. Valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. Az 1902. évi költségvetésben a szarvasmarha és ■sertés''köztenyésztés emelése, czéljábol rénlíetiiezésemre bocsátandó hitel ei ezen fontos tenyésztési ágazatokat az ország minden vidékén, a felmerülő szükséglethez képest és lehetőleg egyenlő mértekben támogatni kí­vánván, felhívom a vármegye közönségét, miszerint a községek elöljáróságait azonnal utasítsa, hogy amennyi­ben a községek a köztenyésztésben mutatkozó, bika és kan szükségletüket az 1902. évi tenyeszévadra allamt közvetítés és támogatás mellett óhajtanák fedezni, ily irányú kérelmükkel mielőbb, legkésőbb azonban már­czius hó végéig forduljanak az illetékes m. kir. állat- tenyésztési kerületi felügyelőséghez. Megjegyezvén, hogy az állami közvetités'el kiosztott tenyészbikákra nézve, a már eddig is érvényben volt részletfizetés, valamint szegényebb sorsú községeknek nyújtandó ár­engedmény kedvezményén kívül, az 1902. évre nézve az iránt is rendelkeztem, hogy a kiosztott bikák az átadástól számitolt egy ev időtartamra, az államkincs­tár terhére, ellenben a községek javára mindennemű elhullás és kényszervágás esetere biztosiitatnak. Ké t, Budapest, 1901. deczember 13. Darányi s. k. 13i013.—V. e. sz. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Ismételten tapasztaltam, hogy a hatóságok azon nézetben vannak, hogy az elveszett marhalevei helyett nem állítható ki addig másodlat, m:g az elveszett mar­halevélre vonatkozólag felterjesztett körözveny a „Rend­őri Közlönyben“ közzé nem tétetett. A hatóságok ezen fellogása tévés és törvényes alappal nem bir, mert az állategészségügy rendezéséről, szóló 1888. évi VII. t. ez. végrehajtása tárgyában 1888. évi október hó 15-én 40.000/888. sz. alatt kiadott földrntvelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi miniszteri rendelet 29. § .a szerint an nak, hogy az elveszett marhalevei helyett másodlat ál­líttassák ki, nem kepezi előfeltételét az, hogy az elve­szett marhalevélre vonatkozó körözvény a „Rendőri Közlönyben“ előbb közzététessék, hanem kiállítandó másodlat az elveszett marhalevélre vonatko ó köröz- vénynek a„Rendőri Közlönyben“ való közzéié ele előtt is, az elveszés tényének bejelentésétől számított bizo­nyos határidő eltelte után, mely egy hónapnál rövidebb nem lehet, azon esetben, ha a m irhalevél-t tulajdo­nos az elveszés tényét, vagy annak valószinüsegét be­bizonyította. Hasonlóképe.í tévés es szintén nem bir törvényes alappal a hatóságoknak az a felfogasa, hogy a talált (bitang) állatok nem árverezhetők el addig, mig azok a „Rendőri Közlönyben“ nem köröztettek. Tévés ezen felfogás azért, mert sem a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz., sem pe­dig az annak végrehajtása iránt 1894. évi 48000 sz. alatt kiadott főldmivelésügyi miniszteri rendelet nem Írja elő azt, hogy az említett állatok a „Rendőrt Köz­lönyben“ körözendők, minélfogva azok elárverezhete- senek szintén nem képezheti előfeltételét a „Rendőri

Next

/
Oldalképek
Tartalom