Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-08 / 36. szám

Melléklet az „UNG“ 1901. évi 36-ik számához. *Hrabár Leontin 595 08 Dubróka Fiala Károly 592 98 Ungvár Weisz Kálmán 584 27 Tarnócz ’Popovics Miklós 584 20 Ungvar Leuchtag Gyula 583 21 ’Mocsáry Béla 579 08 *Dr. Tüchler Sándor 576 60 Reinitz József 571 89 Weinberger Zsigmond 568 96 Szilágyi Ferencz 568 72 Nagy-Szeretva Leblovics Lazár 566 40 Ungvár *Rónay Antal 559 68 *Polanyi Aladár 559 66 Beregszász Braun Mór 551 73 Ungvar Horváth Dezső 549 72 Tomcsányi Gyula 548 17 Alsó-Németi *ifj. Gébé Andor 542 — Ungvar *Zsettkey Lajos 537 — Dobóruszka *Thuránszky Tivadar 533 76 Baranya *Fejér Emánuel 529 20 Ungvár ’Komjáthy Gabor 525 88 Mitlelman Sándor 522 4i Garai Ignácz 520 54 Csap ’Stépán László 512 84 Szobráncz Reich Mór 510 90 Őrdarma *Dr. Horvát Sándor 504 68 Ungvár *Kaminszky Géza 487 46 „ Herz Bernát 486 15 „ Fehér Ákos 484 67 „ *Dr. Hackel Sándor 483 94 Csuha Mihály 483 28 Szobráncz *Dr. Laudon István 483 08 Ungvár ’Mocsáry Géza 481 24 *Benkő József 471 70 *Dr. Molnár Mór 462 28 ’Sirulszky Gyula 461 04 Nrgy-Rath ’Grabovszky R mán 460 — Ungvár Mittelmann Mór 458 — Krön Mayer 448 73 „ ’Virág József 440 38 Vajan ’Fincickv Mihály 438 84 Ungvár Grpsz Miksa 438 20 „ Rákosi János 435 08 „ Jäger Bertalan 434 45 „ Kardos Emil 432 73 „ ’Nagy József 428 — „ ’Lévai Mór 423 60 Guttmann Herman 417 70 „ Rosenberg Vilmos 416 70 Bátfa Bczeviczy István 413 75 Ungvár Felföldy Ödön 402 — Mátyócz Ackermann Adolf 396 — Turja-Remete Pribék Pál 392 60 Jenke ’Fekésházy Miklós 385 62 Ungvár *Dr. Ivántsy László 376 84 „ Groszmann Péter 367 77 Katonai lovak a köztenyésztésben. Mindnyájan emlékezünk arra az élénk eszmecse­rére, amelyet a lótenyésztők és a katonai szakkörök körében gróf Dessewífy Aurélnak, az O.V1GE. érde­mes elnökének azon indítványa a folyó év tavaszán keltett, hogy a katonaság tulajdonába levő kanczák egy része a tenyésztésnek visszaadassék, hogy igy a katonaságnál • kipróbált anyag tenyésztésre használá­sával a köztenyésztés anyaga emeltessék. Az inditványos számos hívet, de ellenzőt is szer­zett magának. A tenyésztők általában kívánatosnak je­lezték az indítvány megvalósítását, mert kivált a kis­gazdák igen könnyen túladnak legkiválóbb tenyész- anyagukon, ha azt megfelelőleg értékesíthetik s igy a tenyésztés, daczára az allam által a lótenyésztés eme­lésére hozott áldozatoknak, a kisgazdák kezében alig mutathat töl haladást, éppen azért, mert a kancza anyag a legjobbaknak a tenyésztésből való elvonása következtében évről-évre rosszabbodik. A katonai szakkörök ezzel szemben, bar a tenyésztés érdekeit éppen a katonaság érdekei szempontjából ke lóképpen meltányplták, az indítványt egész terjedelmében kivi­hetőnek nem tartottak, mert szerintük a hadsei’eg vé­dőképessége gyöngittetnék az által, ha a katonai kan- czaanyag egy része a szolgalatból kivonva tenyésztésre használtatnék, ha -pedig ennek pótlására a lóállo­mányt kellene növelni, ez túlságos költségekkel járna, így tehát az indítványnak csak második és jelenték­telenebb részét jelezték megvalósíthatónak, hogy t. i. a katonaságtól a szolgálatra alkalmatlan voltuk miatt ki­sorolt, tenyésztésre azonban még alkalmatos kanczák bocsájtassanak mérsékelt áron a tenyésztőknek tenyész­tési czélokra rendelkezésükre. A katonai szakkörök ezen nézete érvényesül a közös hadügyminiszter azon rendeletében, melyet a földmivelésügyi miniszternek éppen a lótenyésztő gazdák köréből fö,hangzott kíván­ságok folytán kezdeményezett lépéseire legutóbb ki- a.dqtt és melyben elrendeli, hogy a vonatcsapatoktól az őszi hadgyakorlatok után kisorolandó és tenyésztésre még alkalmas kanczák egyszáz korona kedvezményes árért a tenyésztők rendelkezésére bocsájtassanak. A löldmivelésügyi miniszter urnák az OMGE. el­nökéhez e tárgyban intézet átiratát az alábbiakban egész terjedelmében közöljük. Az Országov Magyar Gazdasági Egyesület múlt évi deczember hó 15-én 3888. sz. alatt kelt felter- jesztesevel kívánatosnak jelezte, hogy módot talál­jak arra, miként a katonai kincstár által évente ki­sorolt nagyszámú, részben tenyésztésié alkalmas kanczák a tenyésztésnek újból visszaadassanak. Az ezen irányban részemről megindított és a CS. és kir. közös hadügyminiszter úrral folytatott tár­gyalások eredményeként tekintendő a csász. és kir. közös hadügyminiszter urnák f. évi junius hó 30-án 1070/111. számú átiratában foglalt azon körülmény, miszerint a nevezett minisztérium a magyarországi 5 állandó lóavató-bizottságnál megtette az intézkedést az iránt, hogy a vonatosztály-parancsnokságoknál az őszi vonatgyakorlatok befejezte után kisorolásra kerülő kanczák tenyésztésre alkalmas voltuk tekin­tetében egy általam kiküldendő szakegyénnel egyet­értőig megvizsgáltassanak és az alkalmasaknak Ítél­ték egyszáz korona vételár mellett erre érdemes kis- tenyésztőknek átengedtessenek. Ezen osztályozásokat a hadügyi kormányzat ré­széről a 4. vonatosztálynál (Budapesten) Kisjókai Ágoston Elek ezredés és Göntzendorü Götz Rezső őrnagy, vagyis az 1-ső számú lóavató-bizottság; a 7. vonatosztalynál (Szegeden) Felső- és Alsó-rutkai Rutkai János ezredes, vagyis a 11. számú lóavató-bizottsag; a 3. vonatosztálynál (Nagy Kanizsán) Szent- királyi Nagy Valér ezredes, vagyis az V. számú lóavató-bizotiság; a 12. számú vonatosztálynál (N. Szeben) rád nótíái Nagy Gyula ezredes, vagyis a VI. számú lóavató-bizottság Bilakon ; végül a 6. vonatosztálynál (Kassán) Beneíai Bacsák Zsigmond ezredes, vagyis a VII. számú ló- avató-bizottság (Miskolczon) fogja foganatosítani. Miután pedig a Nagy méltóságod elnöklete alatt álló Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mint a gazdasági egyesületek szövetségének központja, érintkezésben van a vidéki gazdasági egyesületekkel, ennelfogna tisztelettel felkérem Nagyméltóságodat, hogy a továbbiak iránt saját hatáskörében a fen- nebb felsorolt lóavató-bizottsagok elnökeivel közvet­lenül, vagy a vidéki gazdasági egyesületek utján érintkezésbe lépvén, a fent körülirt ténykedésben való részvételre kiküldeni kívánt 5 szakegyent (az öt lóavató-bizottsággal való működés czéljából) nekem annak idején megnevezni meltóztassék, egyúttal je­lezvén, hogy egyenként melyik lóavató-bizottságnál fognának működni, hogy ezen szakegyéneket azután a lóavató bizottságoknak további utasítása végett a csász. és kir. hadügyminiszter urnák megnevez hessem. Bar egyidejű intézkedésemmel ezen ügyre a vármegyei lótenyésztési bizottságok elnökei figyelmét is felhívtam és a helyszínen való lehetőleg szemé­lyes megjelenésre felkértem, valamint azzal is meg­bíztam, hogy a kedvezményes áron megvásárolható kanczák elhelyezése iránt érdeklődjenek erre érde­mes kistenyésztők javaslatba hozhatasa végett, mégis e muukálat is elsősorban a gazdasági egyesületekre hárulna, úgyszintén azon ellenőrzés módjának megállapitasa és eszközlése, amely a megvá­sárolt kanczáknak tényleg a tenyésztésre való hasz­nálatát biztosítani volna alkalmas.“ Amidőn a kormánynak ez ügyben tett rendelkezé­seit örömmel fogadjuk, távol állunk attól, hogy annak eredményét túlságos sokra becsüljük. Bizonyos, hogy a kisorolt kanczák között igen sok lesz olyan, mely tenyésztésre még alkalmatos lesz és mint a katonai szolgálatban kipróbált kancza kiváló tenyészanyagot fog szolgáltatni; azonban el kell készülve lenni arra is, hogy a kisorolt kanczákból, bár tenyésztésre alkalmas­nak mutatkoznak, sok marad meddő, különösen az idősebb lovak közül, továbbá nem szabad vérmes re­ményeket táplálni az alkalmas kanczák száma felől sem. Mindenesetre eredményt képez a köztenyésztésre az is, ha évente legalább száz kancza lesz a köztenyész­tésnek ily módon visszanyerhető, amelyek jó ménekkel fedezve a kisgazda tenyésztésében is kiváló anyagot fognak eredményezni. A gazdasági egyesületekre szép kötelesség hárul, midőn ezen kanczák elhelyezését a kormány reájuk bízza, mert a gazdasági egyesületek ezáltal ismét kö­zelebbi erintkezesbe jutnak a kisgazdákkal és ezek bol­dogulásán közvetlenül közreműködhetnek. Ha az egye­sületek évek során következetesen járnák el a kanczak kiosztásánál és a kiosztott kanczák tenyésztésre hasz­nálását megfelelőleg ellenőrizni fogják, ezáltal nemcsak azok tenyésztését emelik, akik a kisorolt kanczákból jó anyagot fognak tenyészteni, hanem ezeknek példája által más lótenyésztő gazdák is kedvet és [ösztönzést fognak nyerni arra, hogy jó kanczaanyagukat ne érté­kesítsék azonnal, hanem a tenyésztésre a legjobb anya­got tartsák meg. Erre pedig éppen a kisgazdákat ke 1 legjobban rávenni, mert mit használ a tenyésztésben a legjobb mének alkalmazása, ha a fedezett kanczák évről-évre silányabbak lesznek, mivel a jók meg fiatal korukban értékesíttetnek. A hadügyminiszter elhatározásának helyes vég­rehajtása első lánczszemét képezheti annak az akczió- nak, melynek hivatasa a köztenyésztés emelése, amely­nek eddigi fejlődése nem áll aranyban a lótenyésztés érdekében hozott nagymértékű közáldozatokkal. K—k. KÜLÖNFÉLÉK. * Egyházi kinevezés. Szitovszky Antal pápai káplán, a munkácsi egyházmegye szentszékének 20 éven at jegyzője, Firczák Gyula püspök által nagy- káliói parochussa s érdemeinek elismerése és jutalma­zásául a nagykállói kerület esperesévé neveztetett ki. * Ünnepies gyászistentisztelet. Dicső emlékű Erzsébet királynénk halálának évfordulója al­kalmából e hó 10 én“reggel 9 órakor a helybeli róm. kath. templomban ünnepies gyászistentisztelet lesz, melyen a hatóságok és intézetek megjelennek. Ez al­kalomból a vármegyei bizottság által fölkért hölgyek Török Hermin grófnő elnöklése mellett gyűjtést tar­tanak a boldogult királyné emlékére emelendő Örök- imádás templomára. * Képviselőjelölés. Lapunk zártakor értesü­lünk, hogy az ungvári választókerület szabadelvű pártja e hó 15-én képviselőjelölő gyűlést log tartani, melyre szóló meghívók falragaszokon fognak közzé- tétetni, * Városi közgyűlés volt e hó 4-én. A köz­gyűlésen elnöklő porgarmester meleg hangon emléke­zett meg Sehmelcz Emil katonaügyi tanácsosnak a múlt hó 30-an történt clhunytáról s tekintettel, hogy az elhunyt 25 éven felül volt a városnak mindenkoron hű és hivatását betöltő munkása, indítványára Sehmelcz E. emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni s a haláleset feletti részvétet szintén jegyzőkönyvbe iktatni s erről a gyászoló családot értesíteni rendelte a képviselőtes­tület. Ugyancsak a polgármester indítványára elvállalta a képviselő-testület a temetési költségek kifizetését s megszavazta a család részére a 3 havi fizetésnek meg­felelő halálozási negyedet Ezzel kapcsolatban elhatá­rozta a képviselő-testület, hogy úgy a most megürese­dett katonaügyi tanácsosi, valamint az ellenőri és a már évek óta üresedésben levő utmesteri állásnak választás utján való betöltése czéljából a szükséges intézkedések megtétele végett megkeresi a vármegye alispánját. Tu­domásul vette a képviselő-testület, hogy a nagymihályi vasút építéséhez megszavazott 30,000 K hozzájárulást a város a belügyminiszter határozatából megfizetni nem tartozik. Most ismét a villanj világítási ügy került napirendre, mely a törvényhatósági bizottság határoza­tából került a képviselőtestület elé. Hosszas és heves felszólalások után megállapittatott, hogy a bútorgyár által ellogadoO és aláirt szerződésben nem foglaltatik benn két oly pont, mely a képviselő-testület által a a jegyzőkönyv tanúsága szerint is bevétetni határozta- tott. Az első kihagyott pontot, hogy a bútorgyár nem nyer kizárólagossági jogot az erőátvitelre, a szerződésbe bevenni határozta a képviselő-testület, mig a nappali áramszolgáltatás kötelezettségére vonatkozót 23 szóval egy szó ellen kihagyni határozta, nehogy e pont bevé­tele folytán az egész villanyvilágitá i ügy egészen meg- íenekeljen. * Meszlényi Gyula püspök jótékony­sága. Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök a múlt évben leégett eőr-darmai templom renoválásra 800 koronát adományozott segélyképpen. * Gyászjelentés. Eördöghfalvi Csuha Sarolta férjezett Czibur Vilmosné és eördöghlalvi Csuha Malvin fájdalommal telt szívvel jelentik forrón szeretétt édes- anyjoknak, dolhai és petrovai Petrovay Malvin özv. eördöghfalvi Csuha Sindornénak folyó hó 2-án rörid szenvedés után 76-ik évében bekövetkezett gyászos el­hunytat. A drága halott hült tetemei folyó hó 4-én d. u. 3 órakor fognak Császlóczon, a róm. kath. egyház szer­tartása szerint beszenteltetni és a családi sírboltba nyu­galomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 5-én reggel 8 órakor fog a megboldogult lelki üdvéért a róm kath. templomban Császlóczcn bemutat- tatni. Császlócz, 1901. szeptember 2 án. Az örök világos­ság fenyeskedjek neki! Czibur Vilmos, műszaki tanácsos mint vő. Czibur Sándor, Czibur Erzsi mint unokák, özv. dolhai Petrovay Ákosné turiki Thuránszky Mária, özv. dolhai Petrovay Lőkösné vinnai Dráweczky Matild mint sógornők, kölesei Kende Zsigmondné dolhai Pet­rovay Eszter mint húga. * Nyugalombavonulás. Köröskényi Elek, a szobránczi járás fószolgabiraja, aki tudvalevőleg a szobránczi kerület szabadelvű pártjának képviselő-jelöltje, e hó 1-től kezdve nyugalomba vonult. A nyugdijválaszt- mány e hó 5-én fogadta el a lemondást. Köröskényi Elek nyugalomba vonulása folytán azok közül már csak ketten szolgálják a vármegyét, akik az 1867-iki tiszlujitáskor kerültek a vármegye ügyeinek vezelői közé: és pedig Kende Péter alispán és Polányi Imre levéltáros. Köröskényi az 1867-iki alkotmányos tiszt- ujitáskor a szobránczi járásban rendszerinti esküdtnek választatott meg és tb. szolgabirónak neveztetett ki, az 1877-iki általános tisztujitáson a volt zalacskai, az 1877., 1883., 1889. és 1895. évi tisztujitások alkalmá­val a szobránczi járás szolga-, illetve (őszolgabiiájává választatott. Nyugalomba vonulása alkalmából őszintén kívánjuk, hogyha bár megöregedett testtel is, de min­denkor friss lélekkel és jó kedélylyel élvezze a nyuga­lom napjait, melyre a minden tekintetben kifogástalan és a közönség általános megelégedésével találkozott működésével tényleg reászolgált. ’ Templomszenteles. A tűzvész által elpusz­tított eőrdarmai rk. templom hamvaiból újra épülve, díszesen befejeztetett. Szentelése ma délelőtt van. A szentelést Hehe\ein Károly szatmári kanonok végzi, az ünnepi szónokok Benkő József ungvári esp.-plébá­nos és Veszprémv Sándor somkuti lelkész. * Egan Ede tolvajai? Az oly nagy port felverő munkácsi lopásról, mely Egan Ede karára kö- vettetett s melynek elkövetésével Morgenstein Volf és Weisz Chaim Jakab munkácsi lakosok gyanusittatt k annak idején a beregszászi kir. törvényszék előtt tar­tott főtárgyalás alkalmiból bővebben megemlékeztünk. A törvényszék felmentő ítéletét az ügyész megfelebbez- vén, a felebbviteli főtárgyalás e hó 3-án folyt le a kassai kir. Ítélőtáblán, ahol is a vádat Paksy kir. fő­ügyész személyesen, vádlottakat pedig, bar részükre a kir. tábla részéről közvédő rendeltetett ki, dr. Reisman Henrik Beregszászból képviselte. Az ügy alapos referá­lása után a vádhatóság hosszabb beszédben kérte az ítéletet vádlottak terhére megváltoztatni majd dr. Reisman Henrik adta elő közel 3U óráig tartó védbeszédét s vé­gül a magánjogi igényeket érvényesítő kir. kincstári képviselő s a 2 vádlott kérdeztetett meg, azután hosz- szas tanácskozás után a kir. ítélőtábla helybenhagj'ta a törvényszék felmentő Ítéletét. * Felmentve. Hat esztendeje húzódó ügyben hozott felmentő ítéletet m. hó 30-án a beregszászi kir. törvényszék. L. J. ungvári tekintélyes és közbecsifes- ben álló polgártársunkat vádolta Marhevka János uq£ vári fazekasmester azzal, hogy egy 11 frtos ügybeij^ hamis vallomást telt s azt esküvel is bizonyította. A vád és védelem meghallgatása után a kir. törvényszék ^ L. J. t a vád és következményei alól felmentette, mely felmentő ítéletben a vádat képviselő kir. alügyész is megnyugodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom