Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

A közönség1 köréből. Komoly figyelmeztetés a rendőrséghez. Ha azt gondolja a városi rendőrség, hogy a sárga pléhes szegény jelzőkkel kötelességét elvégezte a csa­vargás meggátlása tekintében, — felette téved; ma még több a csavargó kolduló, bitang a város területén mint eddig volt és hogy ezt a gyalázatos állapotot nem veszi észre a rendőrkapitány és apparátusa, — leg­alább is csodás dolog. — És ha nem vette észre, hát bemutatom csupán egy megtörtént esettel, mily köz- veszélyes állapot a rendőrség hanyagsága. — Meg­mondom nyíltan, mert az igazság beszél belőlem — helyt állok érte. Csütörtökön délután 5 óra tájban hazajövet a Széchenyi-téren a cirkusz körül több iskolásgyermek ingerkedett az úgynevezett „órás Janku“-val, a ki ék­telen dühében egy Szirovi nevű iskolás fiúcskát ke­zébe kapott, a levegőbe emelte s az utczai köve­zetre vágta oly állati vadsággal, hogy a gyermek pár peczig mozdulni nem birt. Látván a veszedelmet, rendőrért kiáltottam, a mire az őrjöngő belém fogott s csupán botomnak és két derek fiatalembernek köszönhetem, hogy a dühöngő ember köpenyemet le nem tépte. Természetesen ártalmatlanná tettük a dühöngőt s e közben a szomszéd kereskedők a gyermeket nagynehezen lábra állították, azonoan a városi tiszti orvos ur becses figyelmét kérem, legyen szives a gyermeket megvizsgálni, mert egy 8 éves gyer­mek ily erős ütést utóbajok nélkül aligha fog elviselni. Rendőrt seholsem láttam, pedig ott a piacz, a cirkus; erre az a felelet, hogy 24 rendőr kevés ; ke­vésnek nem kevés, ha mindegyik a posztján áll, de ha a posztján áll, — tudja teljesíteni kötelességét, legyen kitanitva és ha közveszélyes embert lát, — tegye ártal­matlanná ott a hol találja és különösen ha nem ungvári illetőségű — kisérje be és tegyen jelentést felettes ha­tóságának. — Ez az „órás" évek óta csatangol az ut- czákon, házról-házra jár, botrányok okozója — és még sincs egy ember az egész rendőrségen, hogy őt a város területéről eltávolítsa. — Azt ne kívánja a rend­őrség, hogy a város közönsége teljesítse helyette a rendőri szolgálatot, mert azért a nagy áldozatért, a me­lyet a rendőrségre hozunk, különb szolgálaot kö vételünk, mely ha be nem áll, más orvosszereahez to- gunk fordulni. Ha a rendőrség elnézi, elmosolyogja az ily ese­teket, nem tolonczolja el a közveszélyes idegeneket, még pedig azonnal, — az egész város közönségé­vel fogja magát szembe találni, mert ha gyermekinket megvédeni nem képes mindenféle bitangoktól, akkor ne számítson a közönség támogatására. Ezt nem kívánságképpen hozom fel, hanem köve­telésképpen. Ungvárit, 1901. október 10-én. Fehér A kos. GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK. A kedveltebb gyümölcsfák alanyai. A gyümölcstermelésnek sikere nemcsak abban rej­lik, hogy jó földben, gondos ápolásban s helylyel-köz- zel istálló és műtrágyázás utján tápanyagok adagolásá­ban részesítsük őket, hanem tőként abban, hogy meg­felelően válaszszuk meg azok alanyait. E tekintetben a kedveltebb gyümölcsfákat illetőleg álljanak itt a kö­vetkezők : A cseresznyefa vad cseresznye alanyra oltva, igen szép, terebélyes fát szolgáltat ugyan, de csak szá­raz fekvésű hegyoldalon diszlik, éppen ezért más fek­vésben helyesebb azt sajmeggyre, vagy pedig közön­séges meggyre oltani, amelyeken télmagas fává lesz, bőven terem, de rövidebb eletü. A meggyfa alanyául legjobban használhatók a sajmeggyek és saját csemetéik ; vad cseresznyét nem jó alanyául választani, mert laza idomtalan koronát alkot és keveset terem. Az almafa saját vad alanyára, vagy az Orbay- alma sarjára oltva, szálas fát, a hollandi Szent-lvánra oltva törpe fát s végül a franczia Szent-lvánra oltva, egészen törpe fát szolgáltat. A körténél fel és egész törésű fák alanyául mindig vadkörtét hasznaljurm. Törpe Iákhoz való alany: a birskörte s ha ez a talajban nem diszlik, akkor megfelelő még a galagonya is. A kajszinbaraczk legtermészetesebb alanya az apró gyümölcsű szalkas, levetlen husu vad-, úgyneve­zett tengeri baraczk vad csemetéje, csakhogy ez 5 6 éves korában már nem oly könnyen tűri el az átülte­tést, mint a szilvára oltott. Ha nyirkos, hűvös talajba akarunk ültetni, akkor duranczi szilvák magcsemetéit használjuk alanyul. Az őszi baraczk alanyául saját magcsemetéit nem iger. használjuk, mert magvakról rosszul kelnek s vékony hajuk miatt nehezen olthatok, ezért nagy­ban való szaporításuknál mandulíra legjobb oltani. A szilvafa legjobban tenyészik sajat magcseme­téjén vagy saját gyökérsarján, ezért nagyban való sza­porításánál csakis ez a megfelelő. Tórpefak alá a kö­kény használtatik. _________ A gyümölcsfák tisztogatása. A gazdának a gyümölcsfa valóságos mostoha gyermeke, csak akkor törődik vele valamit, ha már a szó teljes értelmében törődnie kell vele. Pedig az elég' hiba, mert pl. egy oly fa, amelyet evente vagy soha, vagy rosszul nyesnek, csak alapos tisztogatás után hozható ismét termőképes állapotba. De többet mondunk, nemcsak a rosszul nyesett fáknál szüksé­ges a tisztogatás, hanem mindegyiknél. Ez a tisztoga­tás abban all, hogy a fa egy évnél idősebb ágainál a koronát ritkítjuk, mi által a levegő, világosság, hó es ned­vesség befolyása sokkal jobban érvényesülhet, mert a levelek az általuk bezárt rügyek kiképződését elősegítik. A tisztogatást legalább minden második-harmadik évben kell végrehajtani és pedig november elejétől februárig. Oly ágat, mely száraz vagy törött, továbbá amely egészségtelen vézna hajtást mutat, okvetlenül le kell fűrészelni, úgyszintén el kell távolítani minden sűrűn álló vagy túlságosan elágazó hajtaát, továbbá a kisebb ágakat, mig a korona elegendő világosságot nem nyert. Az eltávolitandó ágakat szorosan képződésük he­lyén keli levágni és a sebhelyet tisztán lehomlitani. Az ily helyet legjobb azután faviasszal vagy kátránynyal bekenni, hogy a sebhelybe a hóié vagy eső be ne ha­hatolhasson, mert a fás rész különben könnyen rot­hadna. A tisztogatás azonban nem az egyedüli munka, amelylyel gyümölcsiáink termőképességét íentarthatjuk, hanem szükséges ezenkívül arról is gondoskodni, hogy az évj termés által elvont tápanyagok megtele- lően pótoltassanak. Az úgynevezett keverék trágya, továbbá a vízzel higitott trágyalé vagy még inkább a műtrágya, mindig oly anyagok, melyek e tekintetben sikerrel használhatók. De a ki használja, az nem is fog arról panaszkodni, hogy kár a mezőgazdának a gyümölcsfákkal is bíbelődni. Külföldön csaknem minden' gazdaságban gyümölcsfákkal vannak szegélyezve a* szántóföld táblái. Miért ne tehetnők meg mi is ugj, anazt ? Terméketlen gyümölcsfák termővé tétele. Gyakran előfordul gyümölcsösökben az az eset, hogy egyes fák, különösen az idősebbek nem teremnek s a kivágatás sorsara jutnak. Az ily fákat egy kevés utánjárássá! nagyon könnyen termőkké tehetjük, ha a következőkép cselekszünk: Télen a fa koronájának fél átmérője aranyában a fa törzse körül 1—2 ásónyom széles, 3 asónyom mélységű körárkot ásunk s az ebben látható gyökere­ket éles késsél lemetszszük. Ezután az árokból kidobott földet, illetve annak egyrészét összevegyitjük műtrá­gyával elegyített komposzttölddel s az árkot újra ki­töltjük. .A metszési helyeken rostos gyökerek képződnek, melyek az erőteljes földből sokkal több táplálékot ké­pesek felvenni, mint az oly fák gyökerei, melyek nem voltak megmetszve. Ezen eljárás áltál tavaszszal a fa tejlődése visszatartatik s a gyümölcsrügyek fejlődése pedig elősegiííeiik. Tanácsos lesz ezenkívül évenkint vagy a tél fo­lyamán, vagy rügyfakadáskor jó trágyalével vagy higi­tott trágyával megöntözni a fát olyformán, hogy az öreg fa idejehez mérten minden egyes évere egy ön­töző kanna trágyalevet öntünk annak tányérjára. Magát az egész eljárást minden harmadik évben kell ismételni, mert körülbelül ez az az idő, amely alatt a fa körül levő gödörben a föld tapanyaga kimerül. . Csaknem valamennyi gyümölcsfa meghálálja az ilyen kezelést, kivételt legfeljebb a mandulafa, a diófa és a szelíd gesztenyefa képez. Ma, amidőn a gyümölcs mind kereseltebb ex- portezikké válik, nagyon' is haládatos dolog a fent kö­rülirt eljárás alkalmazása, mert roppant nagy mérték­ben képessé teszi az a fákat bő termés előállítására s ezzel jelentékeny jövedelem emelésre. KÜLÖNFÉLÉK. Olvasóinkhoz. Tisztelettel felkérjük la­punk mindazon olvasóit, kik még az előfizetést meg nem újították avagy hátralékaikat ki nem egyenlítették, hogy úgy az előfizetés megújítá­sát, mint a hátralékos előfizetést kiegyenlíteni szíveskedjenek. Tisztelettel az „UNGr“ kiadóitivatala. * Az osztrák vasúti miniszter nálunk. Wittek dr. osztrák vasúti miniszter a napokban Ga- I licziában járt az ungvölgyi vonat összeköttetését képező ottani vasutepitkezesi munkálatok megtekitése czéljából. E hó 9-én a gaücziaj hatart átlépve, Langer Bódoggal, az ungvölgyi vasút üzletvezető-igazgatojaval bejárta az : Uzsoktói Nagybereznáig terjedő s kijelölt vonalrészt, 10-én pedig Ungvárra érkezett, honnet másnap a haj­nali vonattal folytatta útját Bécs felé. Vármegyei közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 23 ik napján d. e. 10 óra­kor törvénylTatósagi bizottsági rendkívüli közgyűlést j tart, melynek tárgysorozata ez: 1. Községi költségve- | tések. 2. Az 1902. évre érvényes legtöbb adót fizetők ; névjegyzékének bemutatása. 3. A folyó évben kilepő ! törvényatósagi bizottsági tagok helyeinek választás ut- jani betöltése iránti intézkedés. 4. A vármegyei tiszt­viselői, segéd-, kezelő» es .szolgaszemélyzet nyugdíj­alapja fizetésképességének emelése s a nyugdíjigények kielégithetése czéljából vármegyei pótadó megszavazása. 5. A vármegye házi- és gyámpénztárának t. évi szep­tember havaban foganatosított megvizsgálásáról szóló alispáni jelentés. 6. Alispáni jelentés a daróczi szere- tetház alapszabályainak módosítása tárgyában. 7. Minay István ungvári járás főszolgabirájának f. évi október hó 1-től számított 6 heti szabadsaö engedélyezése tárgyában. * Kilépő megyebizottsági tagok. Ez év végén a következő megyebizottsagi tagoknak fog man­dátuma megszűnni: I. A bereznai választókerületben: Petry József, Adamkovics Jenő, Kontratovics Janos. II. A bezői választókerületben; Magyar József, Klein Albert, Halász György. III. Csapi választókerületben: Szűcs István, Zeisler Lajos. IV. Császlóczi kerületben: Egri Ferencz, Ho­moki Ambrus. V. A csicseri kerületben: Szabó Endre, Len­gyel János. VI. Daróczi kerületben: Kecskés Dezső, Sziklay Lajos. VII. Őri kerületben: 11 orváth Gyula, Fekésházy Sándor. VIII. Jenkei kerületben: Benkő József, Artini- ovics Emil. IX. N.-Kaposi kerületben: Dr. Mijó Kálmán, Mokcsay Sándor. X. A lyutai kerületben: Bacsinszky Antal, Ruttner Gyula, Romanecz Mihály. XI. Mátyóczi kerületben: Berzeviczy István, Kecskeméty Lajos. XII. A pályini kerületben: Szilágyú Sándor, Buzinkay Gyula, Horváth István. XIII. A pálóczi kerületben: Pekáry Pál, Kozma Gyula. XIV. Perecsenyi kerületben: ifj. Rónay Antal, Csopey Gábor, Wiltich Lajos. XV. P.-helmeczi kerületben: Kende Mihály, gróf Sztáray Gábor. XVI. T.-remetei kerületben: Cornidesz György, Dőry József, Rózsay Rezső. XVII. Szerednyei kerületben : Dr. Nehrebeczky György, Dr. Barta Vilmos, Chira Viktor, Muncskó Pál ■ 7 XVIII. A szobránczi választókerületben: Bá- nóczy Béla, Tomcsányi István. XIX. A sztavnai kerületben: Kotán Bazil, Szaxun Sándor. XX. Szürtei kerületben: Kovács Dániel, Késő Péter. XXI. A tibai kerületben: Novoszeleczki Ede, Widder Jenő. Szűcs András. XXII. Ungvári I. választókerületben: Tomajkó István, Jaczkovics Mihály, Szaxun József. XXIII. Ungvári II. választókerületben: Árky Fülöp, Gaar Iván. XXIV. Ungvári 111 választókerületben : Le- hoczky Béla, Glück Jakab. XXV. Az ubrezsi kerületben: Rónay Árpád, Köröskényi Béla. XXVI. A vinnai kerületben: Pajor Bertalan, Stadler Mihály. XXVII. Zalacskai kerületben: Nehrebeczky András, Tahy Ábrahám. * Halálozás. Kállay István, a m. kir. honvé­delmi minisztérium segédhivatalának nyug. igazgatója, e hó 11-én életének 55-ik éveben Ungvárt elhunyt. Temetése ma délután lesz. Béke hamvaira ! .1000 koronás ajapilvány. Jű mde Péter alispánTbboí áz ál kálómból, hogy az ungvári választó­kerület egyhangúlag országgyűlési képviselőjévé válasz­totta : egyezer koronás alapítványt tett le az ungvári iparostanoncziskola javára. Az alapítvány kamatainak hoTŐIorditását az alapitó nem határozta meg, hanem a felügyelőbizottsagra bízta. E szép alapítványért a város képviselői testületé legközelebbi közgyűlésén fogja jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítani. * Tlmlélrlrö F.g»n minigzipri biztOS SZeren­csétlen halalanak helyét a hegyfarki dombon nemso­kára emlékkő fogja jelölni. Az emlékkő költségei köz­adakozás utján fognak összegyüjtetni. * A villanyvilágítás ügyében hozott tör­vényhatósági bizottsági határozatot, melylyel a város és az ungvári bútorgyár áltál kötött szerződés jóváhagyást nyert: Cserő Soma és 35 társa a belügyminiszter­hez megfelebbezték és arra kérik a minisztert, hogy a határozatot semmisítse me^, különösen azon okból, mert a villany világítási ügynek a varos képviselő tes­tületé által történt tárgyalásában részt vett Ország Jakab dr. t. orvos, aki a bútorgyártól rendes fizetést húz és Finczicky Mihály volt polgármester, akivel a város peres viszonyban áll. * Díszoklevél-átadás. A szatmár-ugocsa- megyei róm. kath. néptanító-egyesület választmánya Bodnár Gáspár elnök vezetése alatt e hó 5-én d. e. féPT2 órakor adta át Hehelein Károly prépostkano­noknak, a fent nevezett Tá'nitó-egyesütet tagjának, a díszoklevelet. A tanügy terén 30 éven át kifejtett bokros érdemeit honorálja ezáltal a tanitó-egyesület a nagy tudományit főpapnak. * Az ungvári áll. iskulai épületek felavatása e hó 24-én lesz, mikorra a vallas- es közoktatásügyi m. kir. minisztert Halász Ferencz osz­tálytanácsos fogja képviselni. Az ünnepély részletes programmjat jövő szamunkban fogjuk közölni. * Országos vásár lesz e hó 16-án, szerdán, Csapon. * A főpásztor jótékonysága. Meszlényi Gyula szatmári megyes püspök a fekésházai róm. kát. iskola építésére 1100 koronát, az ubrezsi plébánia fe­delének javítására 100 koronát adományozott magán­pénztárából és a huszáki róm. kath. iskola építésére segélyül 400 koronát. * Iskolai ünnep az ungvári áll. reál­iskolában. Október 4-én, Őfelsége legmagasabb név­ünnepén az áll. reáliskola növendékei és tanarkata résztvettek a hálaadó istenitiszteletben, azutan iskolai ünnepet ültek, mely az igazgató megnyitó szavaiból, 5 növendék szavalatából és Geőcze Zoárd r. tanár ün­nepi felolvasásából állott. Október 7-én az aradi vér­tanuk dicső emlékének áldozott kegyelettel az intézet, Pz igazgató minden osztályban külön-külön mél­tatta a nemzeti nagy katasztropha hőseinek lángoló ha­zaszeretetét s követendő például tüntette fel az ifjúság előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom