Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-22 / 38. szám

Melléklet az „UNG“ 1901. évi 38-ik számához.

hogy a válaszló polgárok alkotmányos jogaikat szabadon gyakorolhassák.

Szükségesnek tartom továbbá, hogy e czélból közzéteendő külön hirdetményben — a törvény illető szakaszainak szószerinti idézésével — a lakosság figyelme felhivassék : az 1878 évi V. t.-cz. 171—189., az 1874. XXXIII. t.-cz. 93—104., továbbá az 1899. XV. t.-cz. 170—171., végül ezen utóbb idézett törvény 3. §-ának

2., 3., 4., 5., G., 7., 8., 9. és 10. pontjaira — a 6 pont kapcsolatban a 7. es 9. szakaszokban foglalt hataroz- mányokkal — és ezeknek következményeire.

Minthogy az 1899. évi XV. t -cz. 7. és 8 §§ ai, melyek a választóknak a választás helyére szállítása es visszaszállítása cs az e czimcn fizethető fuvardíjra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, — jelen általános választás alkalmával lépnek először hatályba: indokoltnak mutatkozik, hogy a választó közönség az idevonatkozó törvényes rendelkezésekről is kellőleg tájekoztassék.

Utas tóm ennélfogva a törvényhatóságot, hogy' a jelzett czélból a fentebb említett hirdetmény szöveget az alábbiak figyelembe vételevei egészítse ki.

A valasztóküzönség felvilágosítandó az 1899. évi XV. t.-cz. 7. és 8. §-ai czélzatáról, vagyis arról, hogy ezen § ok megalkotásával a törvényhozás czélzata az volt, hogy nem tekintetik a büntető törvénykönyv súlya alá eső vesztegetéseknek, ha a távolabb lakó szegény- sorsú választóknak a választásban való részvétele megkönnyittetik az által, hogy azoknak a választási székhelyre való beszállításáról a képviselőjelölt saját költségen gondoskodik.

Ebből kifolyólag fuvardíjat csakis azon választó kaphat, aki a választási székhelyre választót vagy választókat szállít.

Nehogy azonban a fuvardijak visszaélésre ürügyül és alkalmul szolgáljanak, a törvény czelzatanak me,- telelőleg a szállítást eszközlő és az illető választókerületben választói jogosultsággá! biró fuvarosok csak a tényleges szolgáltatással aranyban álló ellenszolgáltatásban, illetőleg az e tárgyban alkotott varmegyei szabályrendeletben megállapított mérvű fuvardíjban részesíthetők.

E szerint vesztegetés esete forog fenn, a hol a fuvarozó választó több dijban részesül, mint amennyit a vármegyei fuvardijszabalyrendelet megállapít.

Végül kívánatosnak tartom, hogy a szóban levő vármegyei szabályrendeletnek a fuvardíj mérvére, valamint a lényegesebb határozmányokra vonatkozó rendelkezései, — a választásokat megelőzőleg, — községenként szokott módon közhírré tetessenek.

Budapesten, 1901. évi szeptember hó 10-én.

Széli.

98976/1. SZ, M. kir. belügyminiszter.

Körrendelet.

Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak.

Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899 évi XV. t.-cz. ezen törvény

178. §-a értelmében az országgyűlés berekesztését követő napon egész terjedelmében életbe lépvén, hatalyba lépnek annak 163. és 167. §§-ai is.

Az idézett törvény 182. §-ában nyert felhatalmazás alapján az említett §§-ok végrehajtása iránt a következőket rendelem :

1- A 163. §. értelmében az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 88. §-ábnn említett általános választási jegyzőkönyv, a szavazatszedő küldöttségek jegyzőkönyvei, a szavazási rovatos ivek, nemkülönben a valarztók névjegyzékeitek a törvényhatóság vagy város levéltárában őrzött példányairól teljes vagy részleges másolat kiadása— kérelem esetén — kötelezővé tétetett.

A törvény szerint az erre irányuló kérelem az alispánnál vagy polgármesternél terjesztendő elő. ki a kérelem előterjesztésétől számított 8 nap alatt a kér- másolatot elismervény mellett kiadni tartozik a 164. §-ban említett következmények, illetőleg a kir. Curia elnöke által 200 koronáig kiszabható birsag és a fegyelmi utón való felelősségre vonás terhe alatt.

A dijak mérve és általában a másolatok miüenti kiállítása iránt a törvény további rendelkezést nem tartalmazván, az e részben felmerülő összes kérdések elbírálására, illetve szabályozására a törvényhatóság első tisztviselőjét jelentem ki illetékesnek.

Ennélfogva az eddigi gyakorlat és a helyi viszo nyok figyelembe vétele mellett szedhető dijak mérvét a törvényhatóság első tisztviselője lesz hivatva megállapítani, kinek kötelességévé teszem, hogy mielőbb megfelelő szabályzatot készítsen, ahhoz minden esetben szigorúan alkalmazkodjék s azt az érdekelt közönség tájékoztatása czéljából közhírré tegye.

Tájékoztatás czéljából megjegyzem, hogy az irásdij alatt azon összeg értendő, mely megfelel a választói névjegyzék lemásolási árának. Másolat közönséges irópapiron is adható s a hitelesítés, illetve ösz- szeegyeztetésért szinten szedhető mérsékelt díjazás. Amennyiben a másolat magánhasználatra kéretik s hivatalos beadvány gyanánt nem használtatik tel, annak bélyeggel való ellátása nem szükséges.

II. Az 1899. évi XV. t.-cz. 167. §-ának megalkotásakor a törvényhozást azon ezélzat vezérelte, hogy a választói jog szabad érvényesülésének hatályosabb biztosítása, a hivatali hatalommal való esetleges visszaélés megakadalyozása és a hivatali állás tekintélyének megóvása érdekében is a közhivatalnokok a képviselőválasztások és a politikai párt-élet irányításától s általában az ebben való vezető szerepléstől távol tartassanak. E végből a most idézett §. részletesen felsorolja a köztisztviselői állással összeferhetlen ténykedéseket.

Önként érthetöleg azonban ezen tiltó rendelkezések azt, hogy a közhivatalnok valamely politikai párt, bizottság vagy egyesület tagjainak sorába lépnessen, nem zárják ki és a köztisztviselők részvételét a pártéletben ezen törvény által megvont korlátok között, valamint alkotmányos jogaik törvényszerű gyakorlását és szavazati joguk szabad érvényesülését nem érintik.

Miután súlyt helyezek arra, hogy a törvény ezen czélzata a jelen általános választások folyamán tényleg érvényesüljön, kötelességévé teszem a törvényhatóságnak, hogy a hatósága alatt álló törvényhasósági, illetve r. t. városi es községi tisztviselőket a törvény említett rendelkezéseinek szigorú betartására hatékonyan figyelmeztesse, kijelentvén, hogy a magam részéről a törvény rendelkezéseinek megszegésével szemben legszigorúbb megtorló eljárást fogom foganatba tenni.

Miről a törvényhatóságot további megfelelő eljárás vegett értesítem. Budapesten, 1901. szept, 10-én.

_______ Széli.

8541/1901. k. i szám Ung vármegye alispánjától

Szabályzat

az 1899. évi XV. t.-cz. 163 §-a es az ennek

végrehajtása tárgyában a nagyméltósagu m. kir. belügyminiszter urnák 1901 évi szeptember hó 10-en 98976. sz. a. kiadott körrendeleté értelmében az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék és választási okmányok lemásolása és ezen másolatok kiadasara vonatkozólag.

1. §. Az 1874. évi XXXIII. t. ez. 88. §-aban említett általános választási jegyzőkönyv, a szavazatszedő küldöttségek jegyzőkönyvei, a szavazási rovatos ivek, nemkülönben a választók névjegyzékének a törvhat. levéltárában őrzött példányáról teljes vagy részleges másolatot az alabbi dijak előzetes lefizetése mellett a a vármegye alispánjához irasban beadott és bélyegmentes kérvény alapjan bárki kaphat.

2. §. Az ali panhoz beadott kérvények a beadás sorrendjében lesznek elintézve s a másolatok ezen sorrendben kiadva.

3. §. A másolatok irasdiját következőleg állapítom meg.

a) A hivatalos órákon belül a vármegye levéltárában őrzött választói névjegyzék másolási dija a hozzávaló nyomtatványnyal együtt minden 1000 választói név után 4 kor., azaz négy korona, — ha azonban a másolás a hivatalos órákon túl is történik, — annak kétszerese.

b) A választási és szavazatszedő küldött-égi jegyzőkönyvek másolataiért ivenként 2 kor., azaz kettő korona fizetendő.

c) A szavazási rovatos ivek lemásolási dija minden 1000 választói név után 4 kor., azaz négy korona.

4. §. Ha a folyamodó a másolatot hitelesített alakban kivanja kivenni — a fenti dijakon es a bé- lyegjegyen felül ivenk nt külön 2 kor., azaz keltő korona hitelesítési dijat is tartozik fizetni.

5. §. A folyamodó által sajatkezüleg vagy megbízottja áltál a hivatalos órakon belül készült másolatokért dij nem fizetendő; ha azonban a másolatokat hitelesíteni kívánja, a hitelesítésért a 4. §-ban megállapított dijat tartozik fizetni.

6. §. A másolat a kérelem előterjesztésétől számított 8 nap alatt elismervény mellett adatik ki,

7. §. Ezen szabályzat a varmegye törvényhatósági bizottsági ülésében történt kihirdetése napjan lép hatályba.

8. §. Ezen szabályzat a vármegye hivatalos lapjában közhírré tétetik s ezenkívül a járási főszolgubi- raknak és Ungvár város polgármesterének minél szélesebb körben leendő kihirdetés vegett kiadalik, — a vármegye központi választmányával pedig közöltetik.

Ungvárit, 1901. évi szeptember hó 15-én.

Kende, alispán.

Ungvári, 1901. évi szeptember hónap 17-én Kende Péter alispán elnöklete alatt: Rónay Antal, Benkő József, Mocsáry Géza, Lőrinczy Jenő, BánóczyBéia, Popovics Miklós, Horváth Dezső, dr. Lüley Sándor, dr. Mikita Sándor, dr. Spitzer Sándor, Szabó Endre, Árki Fiilüp, Berzeviczy István és Fehér Ákos központi választmányitagok jelenlétében megtartott központi választmányi ülés y z ö k ö n. yve.

14. kpv. jkv. szám.

Az ülésen megjelent dr. Lüley Sándor, dr. Mikita Sándor, dr. Spitzer Sándor, Szabó Endre, Mocsáry Géza és Berzeviczy István a törvényben előirt esküt az ülésben letévén —Tudomásul vétetett.

15. kpv. jkv-. szám.

Ung vármegye törvényhatósági bizottsága a folyó évi szeptember 16-ikán kelt 149. (8567.) számú határozatával másolatban közli 0 Császári és Apostoli Királyi Felségének Budapest fő- és székvárosban 1901. évi szeptember hó 9-ik napján kelt és a folyó évi október hó 24-ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest fő- és székvárosba meghívó legkegyelmesebb királyi leiratát.

Felolvastatott. ezzel kapcsolatban a nagy- méltóságu m. kir. Belügyminister Urnák 1901. évi szeptember hó 10-én kelt 98976. sz. körrendeleté, mely szerint tekintettel Ő Császári és Apostoli Királyi Felségének legfelsőbb elhatározásával a jövő 1901—1906-iki országgyűlésnek folyó évi október hó 24-ik napjára történt egybehivására, az 1874. évi XXXIlI-ik t.-cz. 56-ik §-ában foglalt rendelkezés alapján az ' általános képviselőválasztásokra határidőül a f.

évi október hó 2-ik napjától 11-ik napjáig bezárólag terjedő 10 napi időközt tűzi ki s elrendeli, hogy a szükséges intézkedések a törvények rendelkezései értelmében azonnal tétessenek meg.

Olvastatott a nm. m. kir. belügyminister Urnák ugyancsak f. évi szeptember hó 10-én 98976. sz. a. kelt körrendeleté, melylyel figyelmezteti az összes törvényhatóságokat, hogy az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-cz. ezen törvény 178-ik §-a értelmében az országgyűlés berekesztését követő napon egész terjedelmében életbelépvén, hatályba lépnek annak 163. i,és és 167. §-ai is, mely szakaszok végrehajtása iránt intézkedés teendő a törvényhatóság első tisztviselője által.

Végül felolvastatott a nm. m. kir. Belügy- minister Urnák f, évi szeptember hó 12-én 99055. sz. körrendeleté, mely szerint a képviselőválasztások alkalmával igénybe veendő szavazóhelyiségek bérlete vagy esetleg fabódék felállításának költsége a nm. m. kir. Belügyminister Úrhoz bejelentendő.

A központi választmány Ő Császári és Apostoli Királyi Felségének ezen legkegyelmesebb meghívólevelét hódoló tisztelettel tudomásul veszi s annak, valamint a felolvasott magas belügyministeri rendeletnek alapján az országgyűlési képviselőválasztások határidejéül Ung vármegye egész területére nézve a folyó évi október hónap 2-ik (második) napját tűzi ki.

A választás a választókerületek székhelyein, vagyis Ungváron, N.-Kapóson, Szobrán- ezon és N.-Bereznán az 1899. évi XV. t.-cz. 155. §-a értelmében reggeli 8 órakor veszi kezdetét, amikor is ugyanezen törvény 156. §-a értelmében a képviselőjelöltet a kerület 10 választójának kell együttesen ajánlania. Ezen ajánlat írásban adandó át a választási elnöknek, ki az általa meghatározandó helyen és időben a választást megelőző napon is átveheti, legkésőbb azonban ily ajánlat félórával a választás megnyitása után adandó át a választási elnöknek.

Az 1899. évi XV. t.-cz. 158. §-a értelmében a választásnál szavazati joggal csak azok bírnak, kik az 1901-ik évre érvényes állandó névjegyzékben benfoglaltatnak s csak azon kerületben bírnak szavazati joggal, amelyben ösz- szeirva vannak.

A szavazás az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 76. §-a értelmében nyilvánosan, élőszóval történik.

A választásoknál bárminő fegyverekkel vagy botokkal megjelenni tilos.

A választások vezetésére, miután a választók száma mind a négy választókerületben az 1500-at meghaladja, az 1874. évi XXX111. t.-cz. 59. §-a alapján a következő szavazatszedő küldöttségek választattak meg és küldettek ki:

I. Az ungvári választókerületben: Választási elnök: dr. Lüley Sándor, szavazatszedő küldöttségi elnök: Benkő József, hely. elnökök: dr. Preasz Adolf és Lám Gyula, jegyzők: Heverdte Frigyes és Kaminszky Bertalan, hely. jegyzők: dr. Lukács Géza és Felföldy István.

Az ezek közül alakított 1-ső küldöttség a régi városházán, a 11-ík pedig a „Feketesas“ vendéglő termében fog a szavazatok összeírása végett megjelenni.

II. A n.-kaposi választókerületben: Választási elnök: Thuránszky Tivadar, szavdLZsá- szedő küld. elnök: Szent-Imrey Mihály, hely. elnökök: Makcsay Sándor és Szőllőssy Gyula, jegyzők: Szilágyi Sándor, Pataky Pál, hely. jegyzők: Traun Gyula és László Albert.

Az ezek közül alakított I-ső küldöttség az állami iskolában, a Il-ik pedig az „Egyetértés" vendéglő helyiségében fog a szavazatok összeírása végett megjelenni.

III. A szobránczi választókerületben: Választási elnök: Patay András, szavazatszedő küld. elnök: Csechticzky József, hely. elnökök: Csuha István és Szakái István, jegyzők: Widder Jenő és Pajor Bertalan, hely. jegyzők: Fekete István és Fekete Bertalan.

Az ezek közül alakított 1-ső küldöttség a körjegyzői irodahelyiségben, a 11-ik küldöttség pedig az állami iskola helyiségében fog a szavazatok összeírása végett megjelenni.

IV. A n.-bereznai választókerületben: Választási elnök: Lőrinczy Jenő, szavazatszedő küld. elnök: Zachar Jakcíb, hely. elnökük: Ba- csinszky Ödön és Adamkovics Jenő, jegyzők: Torma János és .Haupt man Gyula, hely. jegyzők : Krajnyák Elemér és Méhely Gyula.