Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
rendű községi közutak kezelését is tartoznának ezek a hivatalok ellátni; továbbá, hogy elsőrendű községi ut alatt azt értem, mely viczinális úti körön kívül eső községek összekötettésére szolgál. Az az akadály, mely a közigazgatás államosítása esetén az építészeti hivatalok s a tek. vármegyék szolgá lati összeforrasánák szeparáczióján mutatkozik, csak látszólagos. Mert meddig van arra szükség, hogy az alispánoknak az építészeti hivatalok alá legyenek rendelve? Nyilván csak addig, amig vannak hatósági utak s amig az úti kasszákat a vármegye kezeli. De ha a közigazgatás államosittatik, az útadók kezelését, mely úgy is az egyenes adók után van kivetve, bátran állami kezelésbe lehet venni, akkor legalább lesz reménység, hogy az útadó be is folyik. Az útadók kezelése úgy is par excellence pénzügy, nyúljon hozzá a pénzügyi igazgatás. A mai törvényhatósági ügyek pedig az autonómia megszűntével úgy is minden teketória nélkül az állami ügyek sorába emelkednek. A közmunkák kérdése — ha lesz ilyen — csak addig adminisztratív, amig azokat összeírják, felhasználásukban már műszaki jellegük van a közmunkáknak; miért is minden oly közmunka, mely közutakon használtatik fel, annak idején a műszaki hivatalok alá volna rendelendő, persze csak végrehajtás és nem összeírás végett. A részletekben a közigazgatás apróbb kérdéseit csak úgy lehetne megoldani a közönség javára, amint meg van oldva igen okosan a pénzügyi kérdések egész halmaza, a közönség köréből vett bizottságok utján; a tokozatszerü elintézés elvét, az apellatórius kérdéseke! pedig épp úgy fel lehetne vinni a közigazgatási bíróságig, mint felvihetők az adó- és illetékügyek bizonyos feleb- bezési esetekben. A nyilvántartási és számfejtői teendők ellátására kellő számú szárntiszttel kell ellátva lenniök, mert ezekre a nem műszaki jelentőségű teendőkre kár a költségesebb műszaki erőket elpocsékolni. Az alispáni hivatalnak a közúti hivatal mellérendelt paralellája lehetne ugyanolyan összefüggésben, mint a pénzügyi igazgatás. Ily viszonyok közt ketté volna vágva a gordiusi csomó, mely ezerfele kombináczióban illeszti be a mai építészeti hivatalokat az adminisztráczióba, de a szabad kezeket, a szabad mozgást nem biztosítja a műszaki elemek részére. így értheti el a kereskedelemügyi kormány azt, hogy a gyűlölködés, az alattomossag s a zárkózottság kivesz majd testületünkből, hogy a nyiltszivüség, mely a tiszta homloka és becsületes karakterek tulajdonsága, nem lesz szolgalati hátrány, mint ma, hanem igen is lesz nevelőanyja és istápolója egy tisztességes testületi szellemnek. így érhető el, hogy a sok panasz, torzsalkodás, veszekedés, amelynek a sokkezü befolyás, a tömérdek érdek s a tömérdek gazda az oka, meg fog szűnni; s ezzel együtt meg log szűnni az a czentralis balhiedelem, hogy mindeme mizériáknak a szolgalatot tevő mérnöki kar az oka. Az elnyomottak érdekeire még soha sem sütött olyan fényesen a méltányosság napja mint most, amikor a közúti ügyek legfőbb őrében megvan az érzék az apró emberek anyagi bajai iránt is, aki nemcsak szavakkal, de nemes érzésekkel és tettekkel is igyekszik enyhíteni mar-mar elviselhetetlen helyzetünkön, mint azt néhány üdvös intézkedéséből eddig is tapasztaltuk. Ha pedig valaki a legjobb emberi érzésektől athatva igyekszik segíteni a sivár valóságon, akkor az előtt ne pózoljunk, régi bűnöket ne takargassunk, hanem töltsünk tiszta bort a poharába s minden utógondolat nélkül mutassunk rá a bajok eredetére, hogy aztán a bajok elevenjére tapinthasson. Ezzel menthető az én tárgyalási modorom, mely sokhelyt szándékosan nem diskret. Mert van-e ma közúti szolgálat Magyarországon? Igen is van, olyan mint a jégpánczélos folyó, melyről csak tudjuk, de nem látjuk, hogy folyik s azt sem tudjuk, hogyan folyik. Pedig a közúti szolgálatra nagy feladatok várnak, ezt a miniszterünk is tudja ! Jól emlékszem a miniszter ur expozéjára: a jövő az automobilé 1 Ennyit e tárgyhoz. Jól tudom t. szakosztályi ülés, hogy értekezésem sok oldalról ellenséges tellogással fog találkozni; éppen ezért szerencsésnek érezném magamat akkor is, ha sikerült volna a fölvetett kérdéseket vita tárgyává tennem, a vita medrét bármily csekély mértékben szabályoznom ; mert meggyőződésem, hogy ethi- kai magaslatról nézve s függetlenül közérzéssel szemlélve az előadottakat, azokban semmi gáncsolni való nincs, az mind igaz szomorú valóság. Hosszúra nyúlt előadásom iránt tanúsított kegyes figyelmükért nagyon hálás vagyok. (Vége.) Vármegyei közgyűlés. — Aug. 31. — Ung vármegye törvényhatósági bizottsága m. hó 31-én rendkívüli közgyűlést tartott Török József gró. főispán elnöklete alatt. Az elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, meleg szavakkal terjeszti elő, hogy hozzá kellő időben indítvány érkezett Fehérváry Géza báró, m. kir. honvédelmi miniszternek üdvözlése iránt, abból az alkalomból, hogy Fehérváry Géza báró a napokban ünnepelte meg katonai szolgálatának 50-ik évfordulóját. Az indítványt a törvényhatósági bizottság lelkes éljenzés között elfogadta. A közgyűlésen tárgyalt ügyeket s a hozott határozatokat a következőkben ismertetjük: Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely szerint a vármegye közönsége által kért magán- használatú távbeszélő létesítésének engedélyezésehez hozzá nem járul, hanem a vármegye hozzájárulásával csakis az előirt szabályszerű törvényhatósági távbeszélő berendezésének létesítését engedheti meg. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány javaslatához képest a miniszteri rendeletet tudomásul vette s tekintettel arra, hogy a távbeszelő felállítása úgy közigazgatasi mint rendészeti tekintetekből egyaránt nélkülözhetetlen, egyszersmind elhatározta, hogy a miniszteri tervezetet elfogadja s a távbeszélő sürgős létesítése iránt a keresk. miniszterhez felterjesztést intéz. Reismann Mórnak a Ferencz József-laktanya kantinjának nyilvános árverés mellőzésével történt bérbeadása ügyében beadott felebbezése elutasittatott s a képviselőtestület határozata jóváhagyatott. Voloszánka község és a m. kir. kincstár között kötött adásvételi szerződés, mint a községre, mint vevőre előnyös: jóváhagyatott. A Berger Ábrahám építkezése ügyében az állandó választmány véleménye a következő volt : Bár a tárgyiratokból kétséget kizárólag megálla- pittatott azon körülmény, hogy Berger Ábrahám ungvári lakos építkezése iránti kérvényé folytán helyszíni tárgyalás nem tartatott, az éidekelt felek, szomszédok, de maga az építkező fél meg nem hallgattatott — a város mint építkezési terület-tulajdonos képviselve nem volt — a városi tanács, mint a városi építkezési szabályrendelet 22. §-a értelmében építkezési ügyekben első fokú hatóság, a helyszíni szemle a hivatalos kiküldött es mérnök véleménye alapjan, a szabályrendelet 2. §-ának rendelkezéséhez képest a meghallgatandó szépészeti bizottság és tűzoltó parancsnokság véleményének teljes mellőzésével adta meg a 3526. számú határozattal Berger Ábrahám ungvári lakos részére az építkezési engedélyt, bár ezen engedélyokiratban Berger Ábrahám figyelmeztetve nem volt arra, .hogy az építkezést csak az engedély jogerőre emelkedése után van jogosítva megkezdeni s hogy az építkezés megkezdését a szabályrendelet 6. § a értelmében a városi kapitányi hivatalnak az építkezés megkezdése előtt legalább 48 óraval bejelenteni köteles, bár megállapít tatott végül, hogy Befger Ábrahám a városi tanács építkezési engedélyével, a városi képviselet hozzájárulása s határozatának figyelembe vétele nélkül s az 1886. t -ez. 112., 113., 120. §-ai értelmében a törvényhatóság jóváhagyásának mellőzésével a város tulajdonát képező területre, tehát idegen területre építkezett, Berger Ábrahám felebbezésének helyt adni s Ungvár város képviselete által f. évi augusztus hó 12-én hozott s az építkezést betiltó határozatát feloldani s a kiadott építkezési engedélyt fentartani s jelen építkezési ügyre vonatkozó összes iratokat s Gaar Iván felebbezését az építkezési ügyekben illetékes II. fokú hatósághoz áttenni véleményezi, mert építkezési ügyekben Ungvár város területére nézve érvényes építési szabályrendelet 22. §-a első fokban a tanácsot, másodfokban az alispánt és harmadfokban a közigazgatási bizottságot állapítja meg illetékes hatóságnak, ennek folytán a törvényhatósági bizottság az építkezési engedély megadása vagy megtagadása s igy az építkezés beszüntetése tárgyában nem határozhat. Tekintettel továbbá arra, hogy a városi tanács eljárása tényleg törvénybe ütköző, amikor városi ingatlant örök bérbe bocsát a képviselőtestület hozzájárulása nélkül s ily s ehhez hasonló eljárásával folytonosan kényszerhelyzetet teremt, javasolja, hogy a törvényhatósági bizottság fejezze ki a tanácscsal szemben rosszalását s utasítsa oda, hogy a Berger Ábrahám által immár elfoglalt városi terület át vagy át nem engedése ügyében a törvény szerinti eljárást folyamatba tegye. A határozati javaslat több felszólalás után elfogadtatott. Ungvár városa és az ungvári bútorgyár között a városi villanyvilágításra vonatkozó, felebbezés által meg nem támadott szerződés Ungvár varos képviselő- testületéhez visszautasittatott némi felvilágosítás adás végett. Az Ungvár városi szikvizadó bérbeadása ügyében hozott képviselőtestületi határozat a polgármester igazoló jelentese és a vármegyei t. főügyész véleménye alapján helybenhagyatott. Mosonj vármegye közönségének átirata a Magyarország es Ausztria közötti határok helyreállítása ügyében — mint jelenleg időszerűtlen — egyszerűen tudomásul vétetett. Sopron vármegye törvényhatóságának az amerikai kivándorlás meggátlása tárgyában a magyar országgyűlés képviselőházához intézett felirata hasonszel- lemü felirattal pártolni határoztatott. Pancsova város th. bizottságának átirata az állami tisztviselők fizetésének javitasa és a szolgálati prag- rnatica ügyeben pártolni határoztatott. Jelentés az ungi ev. reí. tan.-egy. évi XII. közgyűléséről. Az ungi ev. ref. tan.-egy. XII. évi r. közgyűlését múlt hó 20-án Ungvart tartá a rendes tagok teljes számú jelenléteben. A tanügy barátai közül egyedül nagytiszt. Komjáthy Gábor ev. ref. lelkész tisztelte meg a közgyűlést jelenléte és kitartásával. Fájón tapasztaltuk azt is, hogy némelyik oklevél nélküli, ideiglenes minőségben működő tanító, kinek bátorsága volt a tanítói állást elfoglalni, távollétével tündökölt, pedig a lelkesedés és tökéletesedés utáni vágy kettős mértéke kellene az ily személyeknek. Az évi jelentésből fényesen tűnik ki a köröknek odaadó, szolgalmas munkássága és mulasztáshiány, valamint az is, hogy a pályázat alá bocsátott számtani tételre nem csak munkák érkeztek, de egyik 20 kor. jutalomra is érdemesítve lett. Értekezés tartatott az egyesületi élet fejlesztése és reformjáról; A magyarhoni selyem és gyümölcstermelés hasznosságáról. Miskolcztól-Dobsináig czimmel a 10 tagból álló társaság tanulmányútja olvastatott fel. Az egyesületi énekkar szervezve lett. Az Ungváron létesítendő „Tanítói Otthon“ ügye elvben melegen pártoltatok, de anyagilag oly csekély áldozattal járulhattunk volna hozzá, hogy annak ez idő szerint még nem lett volna jelentősége. Örömmel jelezhetem, hogy az egyesületnek min- denik tagja fogyasztja, rendelteti ami gyufánkat és nagyon csekély kivétellel r. tagjai vagyunk az Eötvös-alap egyesületének évenkénti befizetés, illetve részesjegyek megváltása által. A jelen alkalommal 8 tag fizette be részesjegyének évi első diját. A gyűlés d u. 2 órakor végződött s egy tag kivételével mindannyian a fehér asztalnál hoztuk harmóniába a kifáradt lélek és test erejét, mely után az igazi közszellem és szeretet nyilvánításában lehetett gyönyörködni. Dicső Endre, ev. ref. népt., e. elnök A galicziai bevándorlók ügye Rothmann Lipót és társai ungvári lakosok m. hó 7-én panaszos kérvényt adtak be Ung vármegye alispánjához aziránt, hogy gátolja meg az idegenszerü öltözködésű zsidó emberek összefogdosását, amit a csendőrség bizonyára felsőbb hatósági intézkedés folytán gyakorol, mely nagyobb számú összefogdosás Ungvár és Ung vármegye amúgy is hanyatló kereskedelmét még válságosabb helyzetbe fogja juttatni. Panaszos kérvényükben Rothmann és társai többek közt azt mondják : „Távol áll tőlünk azon szándék, hogy kétes ekszisztencziáju és kóbor emberek védelmére álljunk! Hiszen senkinek nem áll annyira érdekében a galicziai tömeges bevándorlás meggátlasa, mint éppen nekünk, magyarhoni zsidóknak, de mint kereskedők és a megye termelő közönségének érdekében is bátrak vagyunk Méltóságod becses figyelmét ezen csendőri intézkedés káros és romboló hatására felhívni, ismételve esedezve annak megszüntetése iránt.“ E panaszos kérvény az ügy érdemére vonatkozó értesítés megadasa végett megküldetett a helybeli csend- őrszárnyparancsnokságnak, honnét a közetkező válasz érkezeit: „Hivatkozással folyó hó 13-án 7524. szám alatt kelt megkeresésére, az ungvári aut. orth. izr. hitközség elöljáróságának folyamodványát visszazárva, van szerencsém kinyilatkoztatni azt, hogy a m. kir. csendőrség az ő szolgálatát szorosan és kizárólag csak a törvényes alapokon álló utasítások értelmében látja el s annak ellátásában magát semmi más tekintetek áltat nem vezérelteti, de befolyásolni sem hagyja s ez okból az izraelita vallásu idegen csavargóknak és munkakerülőknek — épp úgy mint a keresztény vallasu ily egyéneknek — a törvény szigora alól mentesség és kivétel nem adható. Éppen ez okból van szerencsém megkeresni a tek- alispáni hivatalt arra, hogy a folyamodók kérvényében foglalt azon hallgatag vádat, mintha a csendőrs :g csakis idegen öltözetű zsidókat venne őrizet alá: a folyamodók kiértesítése alkalmával a leghatározottabban visszautasítani szíveskedjék, mint oly minden alapot nélkülöző állítást, mely czél- zatos irányzatával ezen tisztán rendészeti ügybe a fe- lekezetiség kérdését erőszakosan berángatni s ez által a csendőrség kötelességhű szolgálatát a pártatlan szigorú iránytól elszoritani akarja s megkísérli; mely annál kirívóbb, mert a nagyobb számmal őrizetbe vett keresztény vallásu csavargókért az ezekkel azonos hitü egyházi hatóságok — nagyobb törvénytisztelettel — közbelépni soha meg nem is kisértették.“ * * * A magunk részéről csak néhány szót szólunk ez ügyben. És pedig: tény az, hogy az utóbbi években oly nagy számban lepték meg varmegyénket s annak székhelyét Ungvárt, a Galicziából beözönlő teljesen vagyontalan zsidók, hogy — miként különben a panaszos kérvényt aláírók is elismerik — éppen az itteni izraeliták érdekében áll legfőképpen az, hogy a bevándorlásnak gát s ha ugyan lehet, vége vettessék. Ennek pedig nincs más módja, mint az az eljárás, amit a csendőrség nemcsak Ung vármegyében, de Bereg, Zemplén és Mármaros vármegyében is követ, azaz a magukat kellőkép igazolni nem tudó s gyanús 'egyéneket — felekezeti különbség nélkül — letartóztatja s illetékes helyükre tolonczoltatja. Hogy működése közben a csendőrség esetleg oly egyéneket is felhív igazolásra, akik magukat tényleg igazolni tudják vagy egyik-másik állandó ungvári lakosnak rokona s mint ilyen igazolójegy nélkül lévén, a csendőrség által letartóztatnak, ez még nem elég ok, hogy az egész ellenőrzési intézmény, mely máris szép eredményt mutat fel, teljesen beszüntettessék. A kérvényezés helyett sokkal jobb szolgálatot tesznek úgy maguknak, mint a bevándorlás korlátozása ügyének a kérvényezők, ha galicziai üzletfeleiket minél szélesebb körben és módon arra figyelmeztetik, hogy bevásárlási czélból Magyarországba jövetelük alkalmával ne feledjék otthon a csak 30 fillérnyi bélyeg- költségbe kerülő, illetékes hatóságuk által kiállított iga zoló-jegy ükét, minek ha birtokában vannak, megszűnik a panaszra szolgáló képzelt ok is. Uj rend a hangversenyek, mutatványok stbbi engedélyezése ügyében. A m. kir. belügyminisztérium kebeléből egymás után érkeznek az üdvösebbnél üdvösebb rendeletek a közigazgatás és rendészet minden ágára vonatkozólag, melyek mig egyrészt szabatosabban körülírják aZ eljárást, amit egyrészt a hatóságok, másrészt az érdekeltek tartoznak követni és betartani, másrészt a helyi hatóságok jogkörét is tetemesen bővítik s igy az eljárást gyorsítják. Most is egy ily általános érdekű rendeletet bocsátott ki a belügyminisztérium vezetésével megbízott min'szterelnök a hangversenyek, mutatványok stbbi
