Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

rendű községi közutak kezelését is tartoznának ezek a hivatalok ellátni; továbbá, hogy elsőrendű községi ut alatt azt értem, mely viczinális úti körön kívül eső köz­ségek összekötettésére szolgál. Az az akadály, mely a közigazgatás államosítása ese­tén az építészeti hivatalok s a tek. vármegyék szolgá lati összeforrasánák szeparáczióján mutatkozik, csak lát­szólagos. Mert meddig van arra szükség, hogy az alis­pánoknak az építészeti hivatalok alá legyenek rendelve? Nyilván csak addig, amig vannak hatósági utak s amig az úti kasszákat a vármegye kezeli. De ha a közigaz­gatás államosittatik, az útadók kezelését, mely úgy is az egyenes adók után van kivetve, bátran állami keze­lésbe lehet venni, akkor legalább lesz reménység, hogy az útadó be is folyik. Az útadók kezelése úgy is par excellence pénzügy, nyúljon hozzá a pénzügyi igazga­tás. A mai törvényhatósági ügyek pedig az autonómia megszűntével úgy is minden teketória nélkül az ál­lami ügyek sorába emelkednek. A közmunkák kérdése — ha lesz ilyen — csak addig adminisztratív, amig azokat összeírják, felhasználásukban már műszaki jel­legük van a közmunkáknak; miért is minden oly köz­munka, mely közutakon használtatik fel, annak idején a műszaki hivatalok alá volna rendelendő, persze csak végrehajtás és nem összeírás végett. A részletekben a közigazgatás apróbb kérdéseit csak úgy lehetne megoldani a közönség javára, amint meg van oldva igen okosan a pénzügyi kérdések egész halmaza, a közönség köréből vett bizottságok utján; a tokozatszerü elintézés elvét, az apellatórius kérdéseke! pedig épp úgy fel lehetne vinni a közigazgatási bíróságig, mint felvihetők az adó- és illetékügyek bizonyos feleb- bezési esetekben. A nyilvántartási és számfejtői teendők ellátására kellő számú szárntiszttel kell ellátva lenniök, mert ezekre a nem műszaki jelentőségű teendőkre kár a költsége­sebb műszaki erőket elpocsékolni. Az alispáni hivatalnak a közúti hivatal melléren­delt paralellája lehetne ugyanolyan összefüggésben, mint a pénzügyi igazgatás. Ily viszonyok közt ketté volna vágva a gordiusi csomó, mely ezerfele kombináczióban illeszti be a mai építészeti hivatalokat az adminisztráczióba, de a szabad kezeket, a szabad mozgást nem biztosítja a műszaki elemek részére. így értheti el a kereskedelemügyi kormány azt, hogy a gyűlölködés, az alattomossag s a zárkózottság kivesz majd testületünkből, hogy a nyiltszivüség, mely a tiszta homloka és becsületes karakterek tulajdonsága, nem lesz szolgalati hátrány, mint ma, hanem igen is lesz nevelőanyja és istápolója egy tisztességes testületi szellemnek. így érhető el, hogy a sok panasz, torzsalkodás, veszekedés, amelynek a sokkezü befolyás, a tömérdek érdek s a tömérdek gazda az oka, meg fog szűnni; s ezzel együtt meg log szűnni az a czentralis balhiedelem, hogy mindeme mizériáknak a szolgalatot tevő mérnöki kar az oka. Az elnyomottak érdekeire még soha sem sütött olyan fényesen a méltányosság napja mint most, ami­kor a közúti ügyek legfőbb őrében megvan az érzék az apró emberek anyagi bajai iránt is, aki nemcsak sza­vakkal, de nemes érzésekkel és tettekkel is igyekszik enyhíteni mar-mar elviselhetetlen helyzetünkön, mint azt néhány üdvös intézkedéséből eddig is tapasztaltuk. Ha pedig valaki a legjobb emberi érzésektől athatva igyek­szik segíteni a sivár valóságon, akkor az előtt ne pózol­junk, régi bűnöket ne takargassunk, hanem töltsünk tiszta bort a poharába s minden utógondolat nélkül mutassunk rá a bajok eredetére, hogy aztán a bajok elevenjére tapinthasson. Ezzel menthető az én tárgyalási modorom, mely sokhelyt szándékosan nem diskret. Mert van-e ma köz­úti szolgálat Magyarországon? Igen is van, olyan mint a jégpánczélos folyó, melyről csak tudjuk, de nem látjuk, hogy folyik s azt sem tudjuk, hogyan folyik. Pedig a közúti szolgálatra nagy feladatok várnak, ezt a minisz­terünk is tudja ! Jól emlékszem a miniszter ur expozéjára: a jövő az automobilé 1 Ennyit e tárgyhoz. Jól tudom t. szakosztályi ülés, hogy értekezésem sok oldalról ellenséges tellogással fog találkozni; éppen ezért szerencsésnek érezném magamat akkor is, ha sikerült volna a fölvetett kérdéseket vita tárgyává tennem, a vita medrét bármily csekély mér­tékben szabályoznom ; mert meggyőződésem, hogy ethi- kai magaslatról nézve s függetlenül közérzéssel szem­lélve az előadottakat, azokban semmi gáncsolni való nincs, az mind igaz szomorú valóság. Hosszúra nyúlt előadásom iránt tanúsított kegyes figyelmükért nagyon hálás vagyok. (Vége.) Vármegyei közgyűlés. — Aug. 31. — Ung vármegye törvényhatósági bizottsága m. hó 31-én rendkívüli közgyűlést tartott Török József gró. főispán elnöklete alatt. Az elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, meleg szavakkal ter­jeszti elő, hogy hozzá kellő időben indítvány érkezett Fehérváry Géza báró, m. kir. honvédelmi miniszter­nek üdvözlése iránt, abból az alkalomból, hogy Fe­hérváry Géza báró a napokban ünnepelte meg kato­nai szolgálatának 50-ik évfordulóját. Az indítványt a törvényhatósági bizottság lelkes éljenzés között elfogadta. A közgyűlésen tárgyalt ügyeket s a hozott ha­tározatokat a következőkben ismertetjük: Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely szerint a vármegye közönsége által kért magán- használatú távbeszélő létesítésének engedélyezésehez hozzá nem járul, hanem a vármegye hozzájárulásával csakis az előirt szabályszerű törvényhatósági távbe­szélő berendezésének létesítését engedheti meg. A tör­vényhatósági bizottság az állandó választmány javas­latához képest a miniszteri rendeletet tudomásul vette s tekintettel arra, hogy a távbeszelő felállítása úgy közigazgatasi mint rendészeti tekintetekből egyaránt nélkülözhetetlen, egyszersmind elhatározta, hogy a mi­niszteri tervezetet elfogadja s a távbeszélő sürgős lé­tesítése iránt a keresk. miniszterhez felterjesztést intéz. Reismann Mórnak a Ferencz József-laktanya kan­tinjának nyilvános árverés mellőzésével történt bérbe­adása ügyében beadott felebbezése elutasittatott s a képviselőtestület határozata jóváhagyatott. Voloszánka község és a m. kir. kincstár között kötött adásvételi szerződés, mint a községre, mint vevőre előnyös: jóváhagyatott. A Berger Ábrahám építkezése ügyében az ál­landó választmány véleménye a következő volt : Bár a tárgyiratokból kétséget kizárólag megálla- pittatott azon körülmény, hogy Berger Ábrahám ung­vári lakos építkezése iránti kérvényé folytán helyszíni tárgyalás nem tartatott, az éidekelt felek, szomszédok, de maga az építkező fél meg nem hallgattatott — a város mint építkezési terület-tulajdonos képviselve nem volt — a városi tanács, mint a városi építkezési sza­bályrendelet 22. §-a értelmében építkezési ügyekben első fokú hatóság, a helyszíni szemle a hivatalos ki­küldött es mérnök véleménye alapjan, a szabályrende­let 2. §-ának rendelkezéséhez képest a meghallgatandó szépészeti bizottság és tűzoltó parancsnokság vélemé­nyének teljes mellőzésével adta meg a 3526. számú határozattal Berger Ábrahám ungvári lakos részére az építkezési engedélyt, bár ezen engedélyokiratban Ber­ger Ábrahám figyelmeztetve nem volt arra, .hogy az építkezést csak az engedély jogerőre emelkedése után van jogosítva megkezdeni s hogy az építkezés meg­kezdését a szabályrendelet 6. § a értelmében a városi kapitányi hivatalnak az építkezés megkezdése előtt legalább 48 óraval bejelenteni köteles, bár megállapít tatott végül, hogy Befger Ábrahám a városi tanács építkezési engedélyével, a városi képviselet hozzájáru­lása s határozatának figyelembe vétele nélkül s az 1886. t -ez. 112., 113., 120. §-ai értelmében a tör­vényhatóság jóváhagyásának mellőzésével a város tu­lajdonát képező területre, tehát idegen területre épít­kezett, Berger Ábrahám felebbezésének helyt adni s Ungvár város képviselete által f. évi augusztus hó 12-én hozott s az építkezést betiltó határozatát felol­dani s a kiadott építkezési engedélyt fentartani s je­len építkezési ügyre vonatkozó összes iratokat s Gaar Iván felebbezését az építkezési ügyekben illetékes II. fokú hatósághoz áttenni véleményezi, mert építkezési ügyekben Ungvár város területére nézve érvényes épí­tési szabályrendelet 22. §-a első fokban a tanácsot, másodfokban az alispánt és harmadfokban a közigaz­gatási bizottságot állapítja meg illetékes hatóságnak, ennek folytán a törvényhatósági bizottság az építke­zési engedély megadása vagy megtagadása s igy az építkezés beszüntetése tárgyában nem határozhat. Tekintettel továbbá arra, hogy a városi tanács eljárása tényleg törvénybe ütköző, amikor városi in­gatlant örök bérbe bocsát a képviselőtestület hozzájá­rulása nélkül s ily s ehhez hasonló eljárásával folyto­nosan kényszerhelyzetet teremt, javasolja, hogy a tör­vényhatósági bizottság fejezze ki a tanácscsal szemben rosszalását s utasítsa oda, hogy a Berger Ábrahám ál­tal immár elfoglalt városi terület át vagy át nem en­gedése ügyében a törvény szerinti eljárást folyamatba tegye. A határozati javaslat több felszólalás után elfo­gadtatott. Ungvár városa és az ungvári bútorgyár között a városi villanyvilágításra vonatkozó, felebbezés által meg nem támadott szerződés Ungvár varos képviselő- testületéhez visszautasittatott némi felvilágosítás adás végett. Az Ungvár városi szikvizadó bérbeadása ügyé­ben hozott képviselőtestületi határozat a polgármester igazoló jelentese és a vármegyei t. főügyész véleménye alapján helybenhagyatott. Mosonj vármegye közönségének átirata a Ma­gyarország es Ausztria közötti határok helyreállítása ügyében — mint jelenleg időszerűtlen — egyszerűen tudomásul vétetett. Sopron vármegye törvényhatóságának az ame­rikai kivándorlás meggátlása tárgyában a magyar or­szággyűlés képviselőházához intézett felirata hasonszel- lemü felirattal pártolni határoztatott. Pancsova város th. bizottságának átirata az állami tisztviselők fizetésének javitasa és a szolgálati prag- rnatica ügyeben pártolni határoztatott. Jelentés az ungi ev. reí. tan.-egy. évi XII. közgyűléséről. Az ungi ev. ref. tan.-egy. XII. évi r. közgyűlését múlt hó 20-án Ungvart tartá a rendes tagok teljes számú jelenléteben. A tanügy barátai közül egyedül nagytiszt. Kom­játhy Gábor ev. ref. lelkész tisztelte meg a közgyűlést jelenléte és kitartásával. Fájón tapasztaltuk azt is, hogy némelyik oklevél nélküli, ideiglenes minőségben működő tanító, kinek bátorsága volt a tanítói állást elfoglalni, távollétével tündökölt, pedig a lelkesedés és tökéletesedés utáni vágy kettős mértéke kellene az ily személyeknek. Az évi jelentésből fényesen tűnik ki a köröknek odaadó, szolgalmas munkássága és mulasztáshiány, valamint az is, hogy a pályázat alá bocsátott számtani tételre nem csak munkák érkeztek, de egyik 20 kor. jutalomra is érdemesítve lett. Értekezés tartatott az egyesületi élet fejlesztése és reformjáról; A magyarhoni selyem és gyümölcster­melés hasznosságáról. Miskolcztól-Dobsináig czimmel a 10 tagból álló társaság tanulmányútja olvastatott fel. Az egyesületi énekkar szervezve lett. Az Ungváron létesítendő „Tanítói Otthon“ ügye elvben melegen pár­toltatok, de anyagilag oly csekély áldozattal járulhat­tunk volna hozzá, hogy annak ez idő szerint még nem lett volna jelentősége. Örömmel jelezhetem, hogy az egyesületnek min- denik tagja fogyasztja, rendelteti ami gyufánkat és na­gyon csekély kivétellel r. tagjai vagyunk az Eötvös-alap egyesületének évenkénti befizetés, illetve részesjegyek megváltása által. A jelen alkalommal 8 tag fizette be részesjegyének évi első diját. A gyűlés d u. 2 órakor végződött s egy tag kivételével mindannyian a fehér asztalnál hoztuk har­móniába a kifáradt lélek és test erejét, mely után az igazi közszellem és szeretet nyilvánításában lehetett gyönyörködni. Dicső Endre, ev. ref. népt., e. elnök A galicziai bevándorlók ügye Rothmann Lipót és társai ungvári lakosok m. hó 7-én panaszos kérvényt adtak be Ung vármegye alis­pánjához aziránt, hogy gátolja meg az idegenszerü öl­tözködésű zsidó emberek összefogdosását, amit a csend­őrség bizonyára felsőbb hatósági intézkedés folytán gyakorol, mely nagyobb számú összefogdosás Ungvár és Ung vármegye amúgy is hanyatló kereskedelmét még válságosabb helyzetbe fogja juttatni. Panaszos kérvényükben Rothmann és társai töb­bek közt azt mondják : „Távol áll tőlünk azon szán­dék, hogy kétes ekszisztencziáju és kóbor emberek védelmére álljunk! Hiszen senkinek nem áll annyira érdekében a galicziai tömeges bevándorlás meggátlasa, mint éppen nekünk, magyarhoni zsidóknak, de mint kereskedők és a megye termelő közönségének érdeké­ben is bátrak vagyunk Méltóságod becses figyelmét ezen csendőri intézkedés káros és romboló hatására fel­hívni, ismételve esedezve annak megszüntetése iránt.“ E panaszos kérvény az ügy érdemére vonatkozó értesítés megadasa végett megküldetett a helybeli csend- őrszárnyparancsnokságnak, honnét a közetkező válasz érkezeit: „Hivatkozással folyó hó 13-án 7524. szám alatt kelt megkeresésére, az ungvári aut. orth. izr. hitközség elöljáróságának folyamodványát visszazárva, van sze­rencsém kinyilatkoztatni azt, hogy a m. kir. csendőr­ség az ő szolgálatát szorosan és kizárólag csak a tör­vényes alapokon álló utasítások értelmében látja el s annak ellátásában magát semmi más tekintetek áltat nem vezérelteti, de befolyásolni sem hagyja s ez ok­ból az izraelita vallásu idegen csavargóknak és mun­kakerülőknek — épp úgy mint a keresztény vallasu ily egyéneknek — a törvény szigora alól mentesség és kivétel nem adható. Éppen ez okból van szeren­csém megkeresni a tek- alispáni hivatalt arra, hogy a folyamodók kérvényében foglalt azon hallgatag vádat, mintha a csendőrs :g csakis idegen öltözetű zsidókat venne őrizet alá: a folyamodók kiértesítése alkalmá­val a leghatározottabban visszautasítani szíveskedjék, mint oly minden alapot nélkülöző állítást, mely czél- zatos irányzatával ezen tisztán rendészeti ügybe a fe- lekezetiség kérdését erőszakosan berángatni s ez által a csendőrség kötelességhű szolgálatát a pártatlan szi­gorú iránytól elszoritani akarja s megkísérli; mely an­nál kirívóbb, mert a nagyobb számmal őrizetbe vett keresztény vallásu csavargókért az ezekkel azonos hitü egyházi hatóságok — nagyobb törvénytisztelettel — közbelépni soha meg nem is kisértették.“ * * * A magunk részéről csak néhány szót szólunk ez ügyben. És pedig: tény az, hogy az utóbbi években oly nagy számban lepték meg varmegyénket s annak székhelyét Ungvárt, a Galicziából beözönlő teljesen vagyontalan zsidók, hogy — miként különben a pa­naszos kérvényt aláírók is elismerik — éppen az itteni izraeliták érdekében áll legfőképpen az, hogy a beván­dorlásnak gát s ha ugyan lehet, vége vettessék. Ennek pedig nincs más módja, mint az az eljárás, amit a csendőrség nemcsak Ung vármegyében, de Bereg, Zemplén és Mármaros vármegyében is követ, azaz a magukat kellőkép igazolni nem tudó s gyanús 'egyé­neket — felekezeti különbség nélkül — letartóztatja s illetékes helyükre tolonczoltatja. Hogy működése közben a csendőrség esetleg oly egyéneket is felhív igazolásra, akik magukat tényleg igazolni tudják vagy egyik-másik állandó ungvári la­kosnak rokona s mint ilyen igazolójegy nélkül lévén, a csendőrség által letartóztatnak, ez még nem elég ok, hogy az egész ellenőrzési intézmény, mely máris szép eredményt mutat fel, teljesen beszüntettessék. A kérvényezés helyett sokkal jobb szolgálatot tesznek úgy maguknak, mint a bevándorlás korláto­zása ügyének a kérvényezők, ha galicziai üzletfeleiket minél szélesebb körben és módon arra figyelmeztetik, hogy bevásárlási czélból Magyarországba jövetelük al­kalmával ne feledjék otthon a csak 30 fillérnyi bélyeg- költségbe kerülő, illetékes hatóságuk által kiállított iga zoló-jegy ükét, minek ha birtokában vannak, meg­szűnik a panaszra szolgáló képzelt ok is. Uj rend a hangversenyek, mutatványok stbbi engedélyezése ügyében. A m. kir. belügyminisztérium kebeléből egymás után érkeznek az üdvösebbnél üdvösebb rendeletek a közigazgatás és rendészet minden ágára vonatkozó­lag, melyek mig egyrészt szabatosabban körülírják aZ eljárást, amit egyrészt a hatóságok, másrészt az érde­keltek tartoznak követni és betartani, másrészt a helyi hatóságok jogkörét is tetemesen bővítik s igy az eljá­rást gyorsítják. Most is egy ily általános érdekű rendeletet bocsá­tott ki a belügyminisztérium vezetésével megbízott min'szterelnök a hangversenyek, mutatványok stbbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom