Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-18 / 33. szám

oly bűntény miatt elitélve nem volt vagy vádhatározal alatt nem áll, amely miatt az 1885. évi XI. törvény- czikk értelmében a nyugdijigénynyel bírók is ezen igényüket elvesztik.

6. §. Az életkor megállapithatása végett folyamodónak születési anyakönyvi kivonata bemutatandó

II.

Az 1848—49-iki honvédek özvegyeinek állami ellátásban (nyugdíjban) való részesítése.

7. §. Az 1848—49-iki honvédek özvegyei közül nyugdijigénynyel bir az, aki beigazolja hogy;

a) 1849. év végéig ment férjhez;

b) férjét haláláig el nem hagyta s özvegy állapotban él;

c) feddhetlen előéletű.

8. §. Az özvegy néhai férjének honvédvolta, ha ha a férj honvédnyugdijban részesült, az ezt igazoló okmánynyal, ellenkező esetben a 2. és 3. §-ban foglaltak szerint igazolandó.

9. §. A férj elhunyta halotti anyakönyvi kivonattal igazolandó.

10. §. A házasságra lépés ideje házassági anyakönyvi kivonattal igazolandó.

11. §. Az özvegynek néhai honvédférjével haláláig való együttélése s özvegy állapota városokban a a polgárméster, kís- és nagyközségekben a főszolgabíró által hitelesített hátósági bizonyitványnyal igazolandó.

12. §. A feddhetlen előélet városokban a polgár- mester, kis- és nagyközségekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági erkölcsi bizonyitványnyal igazo- laadó.

13. §. A feddhetlen előélet megállapítására nézve az 5. §-ban foglaltak az irányadók.

III.

Az állami ellátás (nyugdíj) összege, kiutalványozása s megszüntetése.

14. §. Az évi nyugdij-járandóság:

tábornok részére ..... 4000 korona ezredes „ r ... . 960 „

alezredes „ 816 „

őrnagy „ ..... 720

százados „ ..... 624 „

főhadnagy „ ..................... 552' „

hadnagy „ 504

őrmester „ ..... 144 „

tizedes „ 96 „

közvitéz „ ..... 72 „

A jelen §-ban felsorolt tiszti nyugdijösszegeklől eltérően azon honvédtisztek, akik azelőtt a cs. kir. hadseregben tiszti minőségben szolgáltak, tekintet nélkül arra, hogy valamely más ellátásban részesülnek, 1200 koronáig terjedő pótilletményben részesíthetők.

Különös méltánylást érdemlő esetekben, például ha az illető folyamodó az 1848—49-iki érdemjellel lett kitüntetve vagy máskülönben tüntette ki magát, annak illetménye, a rendes nyugdíj kétszereséig felemelhető.

15. §. A tiszti özvegyek a férjeik részére rangjuk után megállapított évi nyugdíjnak a felerészét, az altisztek s közvitézek özvegyei a férjeiket megilletett egész nyugdijat kapjak.

16. §. A vilagtalan altisztek és közvitézek az őket megillető nyugdíjon felül évi 36 korona pótnyug- dijban részesittetnek.

17. §. A világtalanság tiszti orvosi bizonyitványnyal igazolandó.

18. A nyugdíj, az erre való igény megállapítását követő hónap 1-vel tétetik tolyóvá.

19. §. A nyugdíj megszűnik:

a) a nyugdíjas halálával;

b) ha a nyugdíjas jogtalanul jutott nyugdíjhoz;

c) ha oly bűntény miatt Ítéltetik el jogervénye- sen, amely miatt az 1885. évi XI. t. ez. alapján a nyugdíjra való igényét elveszti;

d) ha a nyugdíjas oly nyugdíjért folyamodó egyént vall honvédnek, aki 1848--49-ben nem volt honvéd;

e) ha a nyugdíjas honvéd az országos honvéd menhazba felvétetett.

20. §. A nyugdíjas elhalálozása esetében, a halálozás havanak utolsó napjáig járó, esetleg föl nem vett illetmény, a törvényesen igazolt örököst illeti meg.

IV.

Temetési járulék.

21. §. Az elhunyt nyugdíjas 1848—49-iki honvéd után, temetési segélyben részesittetik az, aki az iránt az elhalálozástól számított 3 hónapon belül folyamodik s beigazolja, hogy:

a) az elhunyt honvéd vagyontalan volt;

b) az elhunyt honvédet ő temettette el;

c) ő maga is vagyontalan.

22. §. Ezen feltételek igazolására a temetési járulék kiutalása iránti folyamodványhoz csatolandó;

a) a nyugdíjazva volt honvéd elhunytáról szóló anyakönyvi kivonat;

b) városokban a polgármester, kis- és nagyközségekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági bizonyítvány arról, hogy az elhunyt honvédet a folyamodó temettette el;

c) városokban a polgármester, kis- és nagyközségekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági bizonyítvány az elhunytnak s a folyamodónak vagyoni állapotáról.

23. §. A temetési járulék törzstiszt után 80, tiszt után 50, altiszt és közvitéz után 30 korona.

V.

Általános határozmányok.

24. § A folyamodvány s az annak felszereléséhez szükséges okmányok és közokiratok bélyegmentesek.

25. §. A folyamodvány városokban a polgármesternél (a tanácsnál), kis- és nagyközségekben a főszolgabírónál nyújtandó be, akik azt a netán hiányzó kellékekkel kiegészítve hivatalos utón a m. kir. miniszter- elnökséghez terjesztik fel.

26. §. Ha valamely segélyre szoruló, kellően igazé lt 1848—49-iki honvéd, avagy özvegye úgy kora vagy egyébb viszonyai miatt a kérelméhez szükséges adatokat maga beszerezni nem tudja, kérelmének jegyző- könyvi felvétele mellett a szükséges adatok hivatalból, varosokban a polgármester (tanács), kis- és nagyközségekben a főszolgabíró által szerzendők be.

27. §. A kérelmek fölött a miniszterelnökség kebelében alakított vegyes bizottság határoz.

28. §. A bizottság határozatai végérvényesek, azok ellen felebbezésnek helye nincs.

Kelt Budapesten, 1901. évi julius hó 11-én.

Széli s. k.

D4573. V/G. sz.

M. kir. belügyminiszter.

Körrendelet

valamennyi törvényhatóságnak.

A hangversenyek, mutatványok stb. engedélyezése tárgyában a következőket rendelem:

1- §

Hangversenyek, tánczvigalmak, szavalatok, (re- citator) felolvasások, daltársulati, bűvészed, továbbá czirkusz, valamint egy vagy több állattal bemutatandó előadások, álarezos menetek nyilvános rendezéséhez, — tűzijáték, állatsereglet, anatómiai, panoptikai és más hasonló muzeum, báb vagy gépszinhaz nyilvános bemutatásához,— kintorna, sipláda, czitera és általában hangszerekkel udvarokon, utczákon, tereken, nyilvános helyeken kereseti czéiból való játszáshoz, — végre hinták (lég, hajó, körhinták) erőmérőgépek, hullámvasutak és ezekhez hasonló természetű játékoknak és szórakoztató eszközöknek, illetve hasonló látványoknak nyilvános helyeken való felállításához rendőrhatósági engedély szükséges.

2- §•

A rendőrhatóság engedélyeket magyar állampolgárok részére, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány, a vármegyei járásokban pedig a járási főszolgabirák adják.

3. §■

Külföldiek részére a rendőrhatósági engedélyt — Budapest székesfőváros területének kivételével — am. kir. belügyminiszter adja.

4. §.

Budapest székesfőváros területén úgy a magyar állampolgárok, mint a külföldiek részére az engedélyt az e részben fennálló szabályok figyelembe vételével a székesfővárosi m. kir. allamrendőrség főkapitánya adja ki.

5. §•

A rendőrhatósági engedélyért Írásbeli folyamodványt kell benyújtani, melyben névszerint felsorolan- dók és közelebbről megjelölendők (származás, életkor és a mutatvány minősége szerint) mindazon egyének, kik a társaságnál működnek. A folyamodvány, ameny- nyiben kizárólag rendőrhatósági engedély megadását czélozza, az illetéki d ijjegyzék 14 tétel 1 pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően bélyegilletékmentes.

6. §.

A rendőrhatósági engedély megadandó, ha annak megtagadását közbiztonsági, közegészségi vagy más egyéb rendőri tekintetek indokolttá nem teszik és az engedélyt kérő a saját, valamint a társulatnál működő összes tagok erkölcsi megbízhatóságát hatósági bizo- nyilványnyal igazolja és kellő biztosítékot nyújt arra, hogy úgy ő, mint a társaságához tartozó egyének a fennálló rendőri szabályoknak pontosan eleget fognak tenni.

7- §

Kintornán, sipládán és általában hangszereken kereseti czéiból való játszás (u. n. utczai zenelés) csak vagyontalan és keresetképtelen, egyébként azonban a 6. §-ban foglalt általános kellékeknek megfelelő egyéneknek engedhető meg.

8. §•

A rendőrhatósági engedélyben világosan ki kell tüntetni, hogy az mire adatott. Nem adható engedély általában olyan játék üzésére, melynél a vállalkozó pénz vagy tárgynyeremény kilátásba helyezésével kelti fel a közönség játékszenvedélyét. Különösen, mint a szegényebb sorsú tudatlan nép kizsákmányolására irányuló szerencsejátekok tilosak:

1. báb (hordozható tekebáb),

2. golyo, szinesgolyo,

3. baba, szinesbaba,

4. monaco,

5. mariandli,

6. birbics,

7. czéldobás (kör, karika vagy lemezczéldobás),

8. szin (farbenspiel) számozott szin és az ezekhez hasonló természetű egyéb játékok.

9. §.

A rendőrhatósági engedély mindig csak az engedélyező hatóság területére szól s egy meghatározott időre — mely azonban 4 hónál hosszabb nem lehet,— adandó. A rendőrhatósági engedély belyeg-illetékmen- tes újabb folyamodvány alapjan ismételve meghosz- szabitható.

10. §■

A rendőrhatósági engedély alapján köteles még az illető jogosított az előadómutatvány stb. megkezdése előtt a vármegyei járásokban az illető kg. elöljáróságától a helyhatóság engedélyét megszerezni. Törvhat. jogú és rendezett tanácsú városokban a helyhatósági engedély a

rendőrhatósági engedélylyel együttesen adatik meg. A helyhatósági engedély után köteles az illető fél a bélyeg és illeték-szabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 13. tét: IV. 3. és 4. pontjai alatt megszabott illetéket leróni. A törvényszerű illeték lerovása nélkül a helyi hatóság által engedély nem adható (1875: XXV. t. ez. 12. §) s előadás, mutatvány stb. nem tartható. Az engedely tartama alatt időközben elő forduló személyvállozásokat köteles az engedélyes a városokban a rendőrkapitányságnak, községekben az elöljáróságnak bejelenteni.

11. §.

Az engedélyes (a 7. §-ban említett utczai zenélés kivételével) köteles azon kívül az előadás, mutatvány stb. után a törvényhatósági vagy a törvényhatóság által jóváhagyott községi szabályrendeletben megállapított dijat a városi, illetőleg községi szegényalap javára lefizetni, mely az e részben fennálló szabályok értelmében kezelendő.

12. §

Az engedély bármikor visszavonható, ha az előadások, mutatványok stb. a közerkölcsiségre, a közbiztonságra, közrendre és nyugalomra nézve veszélyesekké válnak, ha az engedélyes vagy társulatának bármelyik tagja a fennálló rendőri szabályoknak eleget nem tett, vagy a kapott engedélytől bármi módon eltért, vagy végre mutatványainak leple alatt szerencsejátékot üz.

13. §.

Az engedély megtagadása vagy visszavonása esetében a székesfővárosi rendőrkapitány határozata ellen a m. kir. belügyminiszterhez, a törvényhatósági joggal felruházott városok rendőrkapitányainak határozata ellen a városi tanácshoz, a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányai és a főszolgabirák határozata ellen a vármegye alispánjához, llf-ad fokban pedig a rn. kir. belügyminiszterhez felebbezésnek van helye.

14. §.

Társulatok által reclam czéljából rendezendő felvonulások (kocsival, lovakkal, állatokkal stb.) csakis a rendőri hatóság engedelmével tarthatók meg.

15. §.

Az ezen rendeletben foglalt rendelkezések, vagy tiltalmak megszegése — amennyiben a cselekmény, vagy mulasztás súlyosabb beszámítás alá nem esik— kihágást képez és az 1879: XL. t ez. 76. §-a szerint 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

16. §.

A m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértőieg kiadott jelen rendeletem 1901. évi szeptember hó 1-ső napján lép életbe. A belügyminisztérium által addig kiadott rendőrhatósági engedélyek az azokban kitüntetett időtartamig érvényben maradnak.

Budapesten, 1901. évi augusztus 4-én. Széli, s. k Felelős szerkesztő: LÖRINCZY JENŐ.

Nyilttér.*)

Orvosi körökben már rég ismért tény, hogy a

Ferencz József keserüviz

valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél togva, már kis adagban is tetemesen Jfc- liilmulja. Kérjünk határozottan Ferenc* József keserüvizet.

*) E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk.

Apró hirdetések.

Legolcsóbb bevásárlási forrás. Férfi és női divat, pipere-czikkek és játék raktára, nap- és esernyők, harisnyák keztyük, férfi- és női ingek, nyakkendők, magyar gyártmányú fonott kézi kosarak, valamint a legjobb gyártmányú fűzők a legjutányosabb árak mellett. A n. é. közönség minél tömegesebb látogatását kéri Moskovits Béla, Kazinczy-utcza és Széchenyi- utcza sarkán. — Vidéki megrendelések pontosan és gyorsan eszközöltetnek.

Christoph Ferencz,

a valódi szobapadló-fénylak feltalálója és , egyedüli gyártója.

Uiigváron kapható: Schlesinger A.rminnál.