Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-04 / 31. szám

Melléklet az „UNG“ 1901. évi 31-ik számához. lehessen hát ott eredményes, ahol végre nem hajtják. Föltéve, de meg nem engedve, hogy van oly ideális köz- igazgatás, mely minden erővel képes keresztül vinni, hogy a közmunkalerovás korrekt módon történjék, ott is kellő műszaki vezetés híján, helytelenül s rendszer­telenül fecséreltetik el az az évjáradék, melyből sok­szor fontos közúti vonalakat kellene fenntartani. Mert a viczinálisoknak nincs gazdájok. Azokhoz az építészeti hivataloknak semmi közük; a községi vagy körmérnököktől pedig a legtöbb vidék lél, a községek terheinek szaporultát látván az ő alkalmazásukban. Így aztán komikus esetek egész sora fejlődhetik. Ha pl. ki­törik a lovad lába egy viczinális-úti hídon, kit lógsz be­perelni ? A tőszolgabirót ? Ö volna a viczinális úti bizott­ság törvényszerű elnöke. Lehetetlen, ő nem műszaki kö­zeg, nem vizsgálja a hidakat, közege sincs hozzá, nem is lehet tehát felelős járásának minden ilyen műtár- gyáérl. (Folyt, köv.) Vármegyei közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 9-ik napján délelőtt 10 órakor törvényhatósági bizott­sági rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgy­sorozattal : I. M. kir. belügyminiszter leirata a vármegyének 1901. évi közigazg.-, árva- és gyámhatósági kiadásairól s azok fedezésére szolgáló bevételeiről szóló költségve­tés jóváhagyása tárgyában. 2 M. kir. belügyminiszter leirata a „Királykönyv * árának, 400 korona összegnek megszavazása tárgyá­ban hozott határozat jóváhagyása iránt. 3. M. kir. belügyminiszter leirata az Ungvár — N.-Mihályi h. é. vasút részére Ungvár város képviselő­testülete által megszavazott 30,000 korona hozzájáru­lást megtagadó képv. határozat jóváhagyása tárgyá­ban. 4. M. kir. belügyminiszter leirata a varmegye 1901. évi költségvetés során megállapított állami pótja- vadalmazás, vagyis 12310 korona kiutalása tárgyában. 5. M. kir. pénzügyminiszter leirata a mértéktelen pálinkaivás korlátozása tárgyában. 6. Alispáni jelentés a 7 éven felüli gyermekek és ieknczeknek a vármegyei gyámpénztár tartalékalap- jaból leendő ellátása s ezzel kapcsolatban a daróczi szeretetház kiépítése tárgyában. 7. Alispáni jelentés a vármegye által építendő közöshadseregbeli laktanya építési költségei czimen meg­szavazott 1.030 000 korona kölcsönösszegre vonatkozó kötelezvény és törlesztési terv jóváhagyása, a kötelez­vénynek aláirasa, közjegyzői okiratba leendő foglalása és a m. jelzálog-hitelbank által kiállítandó számlák aláírására, nemkülönben a folyósítandó kölcsönösz- szeg felvételére és nyugtázásra adandó meghatalmazas tárgyában. 8. A vármegye alispánjának jelentése a várme­gyei házi és gyámpénztárnak f. évi junius és julius ha­vában eszközölt megvizsgálásáról. 9. A varmegye alispánjának jelentése Ung vár­megye tulajdonát kepező s az alsódomonyai határban fekvő 3 holdat tevő földterületnek bérbeadása tárgyában. 10. A vármegye alispánjának jelentése az ungvári fogyasztási szövetkezet üzletvezető-igazgatója által 6100 koronát tevő üzleti biztosíték és szavatosságot rész­letező okiratnak a m. pénztárban lett elhelyezése tárgyában. II. Alispáni jelentés Dubrinics község mint erkölcsi testület és a kir. kincstár között 78 □ öl szántóföld bér­letére vonatkozólag létrejött szerződés jóváhagyása tárgyában. 12. Alispáni jelentés N.-Ráth és K.-Ráth közsé­gekben behajthatatlan községi pótadók leírása tárgyában. 13. Alispáni jelentés N.-Bereznán ingyenes nép­könyvtárnak allami segélylyel leendő felállítása tárgyában. 14. Alispáni jelentés Perecseny községben állami segélylyel felállítandó népkönyvtár létesítése tárgyában. 15. Alispán jelentése Huszák község volt úrbéres közönsége által a kir. erdőkincstártól vásárolt ingatlan vétele tárgyában hozott közgyűlési határozat és térkép jóváhagyása iránt. 16. Alispáni jelentés Ungvár város képviseleté­nek a szikvizadó beszedésére nézve hozott képv. ha­tározat ellen beadott felebbezés elbírálása tárgyában. 17. Alispán, mint a Mokcsa-Pallagcsa tó lecsapoló társulat elnökének jelentése a iecsapolasi költségek behaj­tása tárgyában. 18. Alispáni jelentés a n.-bereznai szolgabirói hi­vatal helyiségének bérletére vonatkozó szerződés jóvá­hagyása tárgyában. 19. Ung vármegye közig, bizottságának átirata Huszák község volt. urb. közönsége által iskola felé­pítési czéljaira adományozott összeg leszámoltatasa tárgyában. 20. Alispáni jelentés Vajnatina község által a kir. kincstárnak iskolaépítésre adott telekre vonatkozó szer­ződés jóváhagyása tárgyában. 21. Alispáni jelentes Záhony község képv.-testü­letének a felekezeti iskola államosítása tárgyában ho­zott határozatának jóváhagyása iránt. 22. Alispáni jelentes Porosztó község képv.-tes­tületé által a második tanítói állás után 24 kor. fen- tartási dij megszavazása tárgyában hozott határozat jóváhagyása iránt. 23. Alispáni jelentés Hutta község által az ottani községi iskolai ingatlannak az államkincstár nevére való átkebeleztetése tárgyában hozott közgyűlési hatá­rozat és kiállított nyilatkozat jóváhagyása iránt. 24. Heves vármegye közönségének átirata a ka­tonai előfogatok kiállítási kötelezettségének törvény ál­tali megállapítása és a beszállásolás által aránytalan megterheltetés megszüntetése tárgyában. 25. Békés vármegye közönségének átirata a tör­vényhatósági alkalmazottak szolgálati viszonyaiban a teljes és feltétlen nyugdijviszonyosság eletbeléptetése tárgyában, Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő ur! Korumlyám m. hó 27—28-ika közötti éjjel 1 óra­kor az iskola szomszédságában, a Zavaczki György tulajdonát képező csépeletlen búza és gabona készlet­tel telt (élszerjét ismeretlen tettes felgyújtotta, 10 perez alatt a félszerrel kapcsolatban levő háza s ettől Hosz- tovesák János csűrje a benne levő csépeletlen élet és takarmánynemüvel, Bérezik Lukács háza, Grünber- ger Herman háza és istállója és Krausz Izrael haza istállóval együtt lobbot vetett s elhamvadt A házak belsejéből mit sem lehetett megmenteni. Emberélet­ben kar nem esett, néhány aprómarha elpusztult. Oltásról szó sem lehetett, mert az emberek napi munkájuk után teljesen kimerülve javában aludtak s mire talpra állottak, a tűz már a lenti épületeket tel­jesen hatalmaba kerítette; a szélcsendnek köszönhető, hogy a csoportosan álló többi házakat is hasonló sors nem érte. Az épületek biztosítva voltak, de az élet és takar- mánynemü, valamint a belső házi fölszerelés elvesz­tése által sokáig érzékenyen vannak sújtva a káro­sultak. Korumlyán általában felévenként lehet számí­tani tűzre, ez pedig egy ily kis községre nagyon is sok. A korumlyai gyakori tüzesetekből az a tanulság, hogy községben állandó gyujtogatónak keil lenni, ki jó sápért vagy ajándékért kész falubelijeinek összes vagyonát és életét tüzbe dobni. Korumlya község eddig arról volt nevezetes, hogy a nem múlt el egy ünnep vagy búcsú, melyen verekedes, vérengzés vagy emberhalal ne történt volna, most úgy latszik változtattak a rendszeren s a veres kakast dobálják egymásnak vagyonára, életére. A tüzesetek az eddigi feljegyzések szerint soha nappal, de mindig éjjel ütnek ki s bámulatos, hogy az éjjeli őröknek annyi tüzeset alkalmával még sohasem sikerült megállapítani, hogy a tűz, honnan miként ütött ki, mert arról, hogy ki okozta a tüzet, tőlük pu­hatolni haszontalan dolog. Korumlya községben az építkezés még mindig a régi századok rendszere szerint valóságos vadak mód­jára történik. Ott, hol annyi irtózatos kő van, az er­dőt pusztítják lomha, nagy (aépületekre, melyeket egy­más ereszére, egymás hátára és nyakára halmoznak össze s daczára annak, hogy erdejük van, úgy lak­hazaikat, mint melléképületeiket óriási szalmabundával fedik be, nem okulva a sok szerencsétlenségen, ma­guk adnak anyagot a bősz elem táplálására, ahelyett, hogy jól kiszárított és megfüstölt bükkzsindelyt hasz­nálnának s az óriási szalmamennyiséget alomnak fordítva, nem éppen kiváló földjeik trágyázására hordana ki. Valósága s isteni csoda, hogy e község, mely egy fa- és szalma-tömkeleg, porrá nem ég, pedig van épít­kezési, tűzrendészed szabályrendeletünk, de úgy lát­szik, hogy ezeknek üdvös intézkedései és rendelkezései Korumlya község korcsmarlelkes lakosait nem érintik s ridegen hagyják. Ezen okokból s a bekövetkezhető végpusztulás és nyomor megakadályozása czéljaból üdvös es hasz­nos lenne a járási hatóságnak figyelmét felkérni, hogy Korumlya községben az építkezés és tüzrendészeti szabályzatot kérlelhetlen szigorral hajtsa végre. Inkább lássunk egyet sírni, mint százakat koldusbotra jutva jajkiáltásaik elől megborzadva keresni a menekülést. De szükséges volna a kir. csendőrség különös es szi­gorú intézkedéseit is kikérni, hogy községünk alatto-j mos gyilkosától, pusztítójától és gyujtogatójatól vala- hára megszabaduljunk. Az aratas maholnap véget ér. Verejtékes munkanknaa gyümölcse tető alá kerül s nem tudjuk, hogy a cséplés helyett nem virradunk-e fel tüzes üszőkben s teljes nyomorban. Valóban bá­mulatos, hogy annyi tűzvész, szerencsétlenség, szén védés, nyomor és Ínség után nem okulunk, nem ta­nulunk, hogy életünket, vagyonúnkat csak a legprimi­tívebb biztonságba helyezzük a költséges tüzkarbizto- sitason kívül. Egy korumlyai. KÜLÖNF ELEK. 0 , T3T ~ Pénteken helyezték Szilagyi Dezső. e, a budapJti te. metőben a székes-főváros által kijelölt disz- sirba porhüvelyét annak a férfiúnak, aki inté­zője, irányitója volt Magyarország újkori tör­ténetében az utolsó decenniumnak. Alig 61 éves korban szólította el az Ur a jelenkor egyik legnagyobb államférfiét, kinek tehetsége, hivatottsága, jellemszilárdsága előtt zászlót hajtott barát és ellenség egyaránt; egyénisége tisztelt volt minden pártbeli előtt, mert akara­tát, tetteit mindenkor hazafiui érzés, önzetlen­ség és mély öntudatosság vezérelte.- A friss sirhantot királyi elismerés és minden magyar hazafi fájdalma övezi és csak kívánatos, hogy e veszteség legalább annyiban térüljön vissza e hazának, hogy maradjon mindenkor példány­kép az utókor számára. * Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Dortsák Gyulát, az ungvári állami reál­iskola igazgatóját a VII. fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő. * Az ungvári papnevelde igazgatójává Fejér Emánuel prépost-kanonok lemondása folytán Dolinay Miklós kanonok s egyházmegyei tanfelügyelő neveztetett ki. * Harminczegyéves találkozó. A hely­beli kir. kát. főgimnázium ritka szép ünnepélynek volt színhelye f. é. julius 31-én. Azok a volt iskolatársak adtak egymásnak e napon találkát, akik harminczegy évvel ezelőtt, tehat az 1869—70. iskolai évben érett­ségi vizsgálatot tettek ezen intézetnél. Az épület or­mára kitűzött zászló hirdette az ünnepséget. Reggeli 8 órakor gyülekeztek a jubilánsok a főgimnázium egyik előadó-termében, ahol volt tanáraik közül meg­jelent Hampel János kanonok is, majd Románecz Mihály főgimnáziumi igazgató, ki, mint az intézetnek minden viszonyában való képviselője, ennek nevében hosszabb tartalmas beszéddel, melegen s a nála meg­szokott vervvel üdvözölte úgy a volt iskolatársakat, mint még életben levő nagyérdemű volt tanáraikat. E megható jelenetet hálaadó isteni tisztelet követte a róm. kath. templomban, hol főt. Hampel s a gör. , kath. székesegyházban, hol Dudinszky Dezső nagy- bereznai lelkész pontificáltak. Szeretet-lakoma zárta be az ünnepélyt, melyet Hampel, mint volt tanár rende­zett vendégszerető házában, kedves, volt tanítványai tiszteletére, mely alkalommal Fedák Mihály esperes a vendégszerető házigazdát, ez volt tanítványait, majd az igazgatót, emez végre úgy a bajtársakat, mint Hampel kanonokot úgyis, mint aki a hálaadó isteni tiszteletet volt szives elvegezni, úgyis, mint aki e pá­ratlanul gyöngéd figyelmével a meghittség derűjét árasztotta ez ünnepélyre és úgyis, mint aki a főgim­názium egyik legnagyobb mecaenasa, ki állandó nagy alapítványával ez intézet évkönyveiben nevét hallha­tatlanná tette. Az igazgatónál való barátságos látogatás volt a feledhetetlen ünnepély végső aktusa. * Ung vármegye állandó választmá­nya e hó 8-án d. e. 9 órakor gyűlést tart. * Esküvők. Dr. Brujmann Béla, az ungvári közkórház főorvosa, m. kir. honvéd ezredorvos héder- vári Fodor Ilona úrnővel, — Porgesz Miksa cs. és kir. 65. gyalogezredbeli főhadnagy Köröskényi Etelka úrnővel, Köröskényi Lajos ungvári volt szolgabiró öz­vegyével, — Péteríreund Miksa szepes-olaszi birtokos Löw Juliska kisasszonynyal, Löw Lázár ungvári fő­rabbi leányával, — Grünwald Ármin gálszéc'si birtokos Moskovies Fanny kisasszonynyal a napokban tartot­tak esküvőjüket. — Dr. Rosenberg Jenő nagykaposi körorvos e hó 6-án tartja esküvőjét Budapesten Braun Berta kisasszonynyal. * Ami még sem járja. Nem járja pedig az, hogy a rendőrség hónapok óta eltűri a Nagyhid-utczai takarékpénztári épület előtt azt a fiók-Csimborasszót, mely gyalogost éppúgy mint a fogaton járót egyaránt akadályoz a közlekedésben. Ideje volna, ha a rendőr­ség a közönség érdekét is kezdené figyelemre méltatni. * A Kárpát-Egyesület közgyűlése. Az „Országos Kárpát-Egyesület“ Keleti Kárpátok Osztálya ez évi rendes közgyűlésének színhelyéül városunkat választotta. Az egyesület tagjai vá­rosunk vendégeiként m. hó 27-én délben érkeztek meg. Az állomásnál Lüley Sándor dr. polgármester fogadta az érkezőket, majd kocsikra ülve a zászlódiszben úszó utczákon vonultak be a városba, hol városunk intelli- gencziája gondoskodott az elszállásolásról. A vendégei a délutánt a város megtekintésére használták fel, mig masnap, julius 28-án közgyűlésre gyűltek össze az egyesület tagjai. A vármegyeház nagyterme megtelt előkelő közönséggel s élénk érdeklődéssel kisérte a gyű­lés lefolyását. A közgyűlést Siegmeth Károly ügyvezető elnök nyitotta meg, lelkes szavakban ismertetve az egyesület tennivalóit s az ezeknek szolgálatában álló tagokat t elegen üdvözölte. Bejelentette azután, hogy az egyesület elnöki s alelnöki állása lemondás folytán megüresedett s annak betöltése a mai közgyűlés fel­adatát képezi. A közgyűlés elnöknek egyhangúlag Mailáth József grófot, alelnöknek pedig Kende Péter cs. és kir. kamarast, vármegyénk alispánját vatasztotta meg. -A folyó ügyek tárgyalása nyomán elhatározták, hogy Máramaros-Sziget városnak meghívását köszönet­tel fogadják s a jövő évben ott tartva meg közgyű­lésüket, felírnak az Országos Kárpát-Egyesülethez, hogy ez is Máramaros-Szigetet válassza jövő évi közgyűlése sziphelyéül. Rónay Antal lőerdőtanácsos indítványára a közgyűlés köszönetét fejezi ki Siegmeth Károly ügy­vezető elnöknek munkálkodásáért s különösen várme­gyénk országszerte hires kiránduló helyének, Neviczke várának rendbehozása körül kifejtett tevékenységéért, evvel kapcsolatban lvántsy László dr. indítványára sürgönyileg üdvözlik Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert, ki Neviczkevárnak jókarban tartására kiter­jesztette gondját. A nem ungvári tagok közül jelen voltak Pál Alfréd és neje, Iván Endre és neje, Fehér Antal es neje, Korányi Gyula dr., Jaskó Károly tanár, Kricsíalusy Sándor, Dovák Aladár, Mihálka István, és Holbauer Henrik, Máramaros-Szigetről. Majorja nos vasul i főellenőr Aradról, Müller Frigyes mérnök és Müller Ferencz mérnök gyártulajdonos Budapest­ről. Dobrovay Lajos ügyv. Kassa, Rónay Árpád és neje Hl.viscseről, Siegmeth Károly államv. főfelügye­lő, neje es leánya Debreczen. Délelőtt megtekintették a varost és ellátogattak az áliami agyagipari szakiskolá­ba. Déli 1 órakor közös ebédre gyűltek egybe a Ko­rona szálló étkező termében az egyesületi tagok és a város intelligencziája közül számosán. A díszesen terí­tett asztalnál a legkedélyesebb hangulat uralkodott. A társaság valamivel 4 óra előtt bontott asztalt, hon­nan Neviczkére rándultak ki. Neviczke állomásnál a község ünnepi ruhába öltözött lakossága s az iskolás gyerekek serege várta a vendégeket, mely látvány, te­kintve vidékünk tarka-barka népviseletét, festői látvány számba ment. A fogadás alkalmával az iskolás; gyere­kek magyar dalok éneklésével lepték meg a vendége­ket, ami élénk érdeklődést keltett. A fogadás után a várba mentek, hol kedelyes estét töltött az egyesület. Közel éjfél felé járt az idő, midőn a különvonat füty- tye megzavarta a mulatságot. Másnap a társaság Pe- recsenyig vasúton menve, részint kocsikon, részint a kincs­tár hegyi pályáján a Szokolova Szkálára rándult ki, melynek fenséges környékéről, páratlan szépségéről el­ragadtatva beszélnek vendégeink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom