Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1901-07-14 / 28. szám
Melléklet az „UNG“ 1901. évi 28-ik számához mindent; az öntudat s meggyőződés kevés benne; azért is az elemi iskola rövid évei csak sekély barázdát húznak emlékezetünkben; az egyetem vagy az akadémia pedig kenyérstudiumot nyújtva, ugyszólva csak prózai emlékeket hagy lelkűnkben. A keltő közt áll a gymnasium, amely úgyis leghosszabb tanulást, fejlődést igényel. Feleljünk meg tehát az első kérdésre, azaz lássuk, miért szeretnek oly szívesen a gymna- siumra visszaemlékezni s hozzá visszatérni. Amint tudják, a föld, az ásványország csak erőnek enged, isteneket faraghatsz, önthetsz belőle; de nem nevelheted. A buzamagot összetaposhatod ugyan, de kedvező körülmények közé hozva, az újból csak buzamagot hoz létre saját halálával. A ragadozó sas inkább elpusztul, de mással nem táplálkozik, csak hússal. Itt kivétel nincs: az egyik sas olyan, mint a másik ; az ember ellenben oly különbségeket mutat, mint a zenit és a nadir, mint az ég és a pokol, mint a bűn s az erény. Itt van p. o. hazája szabadságát védelmező Miltiades, vele szembeállítható a hazaáruló Ephialtes; itt van az istenfélő Sokrates, amott a tem- plomgyujtogató Herostratos; itt van a legnagyobb magyar, Széchényi István, amott Rózsa Sándor, a hírhedt kapczabelyár. Mindenki lathatja e példákból, hogy mit tesz a nevelés, mit tesz az iskola. Ezt a feladatot különösen a gymnasium teljesiti. Nézzük meg tehát Önöket, Uraim, a gymnasiumban ! A komolyabb tanulás, a Studium elhalaszthatat- lan elsajátítása, a közös baj s küzködés, a közös remény s öröm megíüzte barátságuk szorosabb kötelekéit. A barátság, az önzetlen barátság oly fűszere az életnek, hogy nemesebb lelkek éltök végéig táplálják s a tisztességes aggastyán magára, azaz barátok nélkül inaradvan, maga is kívánkozik a sírba. A barátok elválása és viszontlátása a hosszú nyolez gymnasiutni éven át megnyitja a tanuló szivét az emberiség első érzetének számara és a tanuló kezdi bajtársai közt le- simitani az önzés, a darabosság szögleteit. Itt tanul élni. Ha pedig visszaemlékeznek lelki állapotukra, ami kor a gymnasiumba léptek, köd állott Önök előtt, köd Önök mögött, homály volt jobbról, homály balról, titok volt a múlt s a jelen; a gymnasiumban azonban a természettudományok, a földrajz, a történelem eloszlatták a ködöt a jelenről s a homályt a múltról. Tanulva, kutatva láttak, hogy bukásunkat vagy más nemzetek bukását mindenkoron az erkölcstelenség, a rut önzés, a tudatlanság, azaz az elbizakodottság idézte elő, ellenben, hogy csodákat művelt az összetartás, a haza iránti szeretet és a műveltség. Az idegen nyelvek classicus termékeinek tanulasa mellett megösmerkedtek más nemzetek gondolkozás! módjával; a hazai, azaz a magyar nyelv s irodalomból a nyelv törvényein kívül meg kellett tanulniok, hogy mi a szép, hogy a zengzetes magyar nyelv mindenféle szépnek előállítására alkalmas; meg kellett tanulniok, hogy mi a haza, hogy a magyar csak a szabadsága s alkotmánya mellett lehet boldog; hisz e föld „bölcsőd s majdan sírod is, — itt élned, halnod kell!“ Távolról sem akarok doctrinair modorban fellepni, hanem tapasztalatukra hivatkozom, hogy az embernek csak a vallas nyújthat kellő biztosítékot a jóban, a szerencsében s vigasztalást a rosszban, a szerencsétlenségben. Láthatták, hogy a tökéletes embernek meg van adva akár ezer generation keresztül is az Istenség képét maga ele állítani, ezt szivében hordani, — s ha az Isten képe bennem lakozik, latom, hogy számtalan az az ut, melyeken haladhatok s hogy mégis örökkévaló törvények megszabják. hogy csak egy ut, egy egyenes ut van, amely a boldogsághoz vezet. Ily ismeretekkel feldíszítve, ép lélekkel, melyet sem szenvedélyek, sem tudományos aberratiók (téve- lyek) nem vezettek felre, melyet még gond s bánat nem tépett össze, elhagyták e komoly falakat, bizva- biztak a jövőben s örömtől s boldogságtól duzzadozó leikök fogadta az érettségi vizsgálat alkalmával, hogy majd 30 esztendő múlva találkozván, vig jubileumot rendeznek. Itt keresik az Urak újból a régi boldogságot ? Megvan-e ? Az öröm csak hiányos lehet. Néme- lyikökön pótolhatatlan veszteség sajgó sebet ütött, egy másik hiába várja leghívebb pajtását; hisz már hideg hant borítja hajdan szerető szivét stb. Mi pedig, kiket az élet további működésre szólít, menjünk az Ur házába, imádkozzunk elesett bajtársainkért, foglaljuk imánkba edes szülőinket, kik költséget, fáradtságot miértünk nem sajnáltak, kiknek Isten után legtöbbel tartozunk, foglaljuk imánkba draga magyar hazánkat s annak öreg apostoli királyát. Végre kérjük a Mindenhatót : Áldja meg az ungvári kir. kath. lőgymnasiumot, hogy számtalan hazafi annak köszönje műveltségét s boldogságát s hogy azok oly melegen dobogó szívvel emlékezzenek vissza reá, mint ezt az Urak teszik most. Még egyszer köszönöm az alma mater nevében a megtiszteltetést s kívánom : Éljenek soká, éljenek boldogul ! A beszéd végeztével Kimák Sándor talaborfalvai esperes lépett elő és elfúló hangon, remegő ajkakkal mondott köszönetét a veterán tanárnak a szivek mélyébe ható gyönyörű üdvözlő beszédéért, megemlékezvén egyúttal a szónoknak azon áldásdús érdemeiről, amelyeket a tanítás és nevelés terén 34 hosszú esztendőn át kifejtett működésével szerzett és méltatta a professorban az atyai szeretettel párosult jó indulatot, melyet a kezeire bízott ifjak irányában mindenha tanúsított. Beszéde további folyamában volt iskolatársairól emlékezett meg. Ezután dr. Pogány Gerő olvasta fel a harmincz évvel ezelőtt érettségit tettek névsorát, amelyből szomorúan konstatálták, hogy kilencz társuk költözött el oda, „ahol nem faj semmi, nem bánt senki." Továbbá tett indítvány folytán egy akarattal elhatározták, hogy 10 év múlva ismét össze fognak jönni és hogy e nap emlékere magokat csoportban le- fenyképeztetik. Parba állottak ezután a volt iskolatársak és a székesegyházba mentek, ahol Kimák Sándor esperes, Csopey Antal és Rőthy Simon lelkészek és volt pályatársak társas misét mondottak. Ennek végeztével a róm. kath. templomba vonultak, ahol Benkő József esperes-plébános, volt iskolatárs fényes segédlettel celebrálta a szent misét és a Te Deumot. A hálaadó istentisztelet után a társaság a róm. kath. plébánián gyűlt össze, ahol Benkő József házi gazda terített asztallal várta volt iskolatársait. A gazdag reggeli közben megeredt a jókedv, melyet a házi gazda szívessége mindinkább növelt és melynek a társaság kedélyes felköszöntőkben és vidám koczinga- tásban adott kifejezést. Itt kereste fel és üdvözölte a jubilálókat vármegyénk szeretett főispánja: Török József gróf, valamint Kozma Gyula kir. járásbiró, Berzeviczy Istváa rendőrkapitány es többen. A reggeli végeztével az ünneplők lefényképeztet- ték magukat a nap emlékéül. Majd az agyagipariskola kiállítását tekintették meg, déli 2 órakor pedig közös ebédre jöttek össze a Korona éttermébe, ahol a viszontlátás örömeit délután 5 óráig élvezték. Az ebéd alatt dr. Hajós Emil, Kimák Sándor, dr. Ország Jakab és Popovics Theodoz, a volt iskolatársakat, Benkő József Wilcsek Janos tanárt, Wilcsek pedig volt tanítványait köszöntötte fel. Itt olvastattak fel a volt tanárok és a távollevő iskolatársak üdvözlő táviratai. Táviratot küldtek: Duma György, Mendlik Ferencz és Tömör Ferencz jelenleg budapesti és dr. Fail Attila jelenleg körmöcz- banyai, volt ungvári tanárok, Habina János és Legeza István budapesti tanárok, Holosnyai Ambrus kecskeméti tanár, Kemény Bertalan trencséni kir. főmérnök, Nagy József nagy-kaposi kir. adótárnok, Hrabár László Mármarosszigeten időző ungvári képezdei tanár, Stoll Bela nagybányai kir. ügyész, Lukács János lelkész, Szepesi Géza rozsnyói főgymnasiumi igazgató és Nagel Benő budapesti nagykereskedő volt iskolatársak. Esti 8 órakor bucsuvacsorara gyűltek össze az ünneplők ismét a Koronán, amelyen városunk intelligens közönsége is nagy számban vett részt. Főispáni beiktatás Zemplénben. Zemplén vármegye főispáni széke Molnár István visszavonulása folytan megüresedvén, ő Felsege a király által Hadik Béla gróf neveztetett ki Zemplén vármegye főispánjává, akinek beiktatási ünnepélyére a következő meghívó érkezett vármegyénk törvényhatóságához : 150. ein. sz. Zemplén vármegye alispánjától. Kedves Barátaink és Atyánküai ! 0 császári és apostoli királyi Felsége vármegyénk főispánjául gróf Hadik Béla ő méltóságát legkegyesebben kinevezni méltóztatott. Főispánunk ünnepélyes beiktatását 1901. évi július 16-án tartandó rendkívüli közgyűlésünkben óhajtjuk megtartani. Midőn Titeket erről értesíteni szerencsénk van, ezen ünnepélyünkre egyben baráti és atyafiságos tisztelettel meghívunk és kérünk, hogy örömünket jelenlétetekkel növelni, az idecsatolt ivet pedig kitöltve julius 8-ig hozzánk becses válaszatokkal megküldeni szíveskedjetek. Hazafiui üdvözlettel vagyunk barátaitok és atyafiaitok Sátoralja-Ujhelyben, 1901. évi junius hó 24. Zemplén vármegye közönsége s annak nevében : Matolai Etele s. k., alispán. * * * A fenti meghívó folytán Ung vármegye részéről gróf Török József főispán vezetése alatt Kende Péter alispán, Lőrinczy Jenő főjegyző, dr. Nehrebeczky György t. tőszolgabiró, hireghi Hirsch Károly kir. pénzügyigazgató, Czibur Vilmos műszaki tanácsos, dr. Lüley Sándor polgármester, Fejér Emánuel kanonok, Benkő József esperes-plébános, Saxun József kanonok, esperes-lelkesz, Komjáthy Gábor ev. ref. lelkész, Csuha István, Patay András, gróf Sztáray Gabor és gróf Sztáray Sándor törv.-hatósági bizottsági tagokból álló küldöttség vesz részt a főispáni beiktatom A beiktatási ünnepélynek sorrendje ez: I. Julius hó 15-én, a délután 4 órai s az esti 8 órai vonatoknál a szomszéd törvényhatóságok küldöttségeinek fogadtatása és elszállásolása. II. Esti 87j órakor ismerkedés a Bock-szálló étkezdéjében. III. Julius hó 16-án reggel a 7 órai vonattal érkező küldöttségek fogadtatása. IV. Délelőtt 9 órakor a bandérium gyülekezése a vármegye székházának udvarán. V. Délelőtt VUO órakor a fogadó küldöttségek gyülekezése fogataikkal a vármegye székháza előtt. VI. Délelőtt 7210 órakor a bandérium előlmene- tele mellett a fogadó küldöttségek kivonulása a vasúti indóházhoz. A pályaudvaron a kocsik sorakozása iránt Sátoralja-Ujhely rendőrkapitánya fog intézkedni. VII. Délelőtt 7211 órakor a főispán és kíséretének megérkezése a pályaudvarra, hol a főispánt a fogadó küldöttségek élén a törvényhatóság nevében gróf Andrassy Sándor üdvözli. Ezután bevonulás lépésben a vármegye székházához. VIII. Délelőtt 11 órakor a főispán a bandérium előlmenetele és a fogadó küldöttségek kíséretével a vármegye székházába érkezik, hol a lépcsőn az alispán beszéddel fogadja s bevezeti lakosztályába. IX. Délelőtt 7212 órakor az alispán megnyitva a beiktatási rendkívüli közgyűlést, küldöttséget nevez ki, mely a főispánt a közgyűlésbe meghívja. A főispán Satoralja-Ujhely rendezett tanácsú város polgármesterének előljövetele s a küldöttség kísérete mellett a tanácsteremben megjelenvén, a vármegye főjegyzőjének kinevezési okmányát és a hivatalos esküformát átadja. — A kinevezési okmány felolvasása s az eskü letétele után a főispán székfoglaló beszédet tart, mire a vármegye főjegyzője őt a törvényhatóság nevében üdvözli. Ezután 4 főszolgabíró által székében felemeltetik s a közgyűlést berekeszti. X. Délelőtt 12 órakor a főispán hivatalos helyiségeiben a tisztelgő küldöttségeket fogadja és pedig következő sorrendben: 1. Római katholikus klérus. 2. Görög katholikus klérus. 3. Protestánsok: a) alsó-zempléni ev. ref. egyházmegye, b) felső-zempléni ev. ref. egyházmegye, c) tisza- vidéki és hegyaljai ág. ev. egyházmegyék, d) sárospataki ev. ref. főiskola. 4. Izraelita hitközségek: a) sátoralja-ujhelyi sta- tusquo, b) sátoralja-ujhelyi orthodox autonom, c) s.-a.- ujhelyi orthodox sefard hitközségek. 5 Am. kir. honvédség és csendőrség. 6. A szomszéd törvényhatóságok : a) Abauj-Torna vármegye, b) Borsod vármegye, c) Sáros vármegye, d) Szabolcs vármegye, e) Ung varmegye, f) Kassa sz. kir. város. 7. Sátoralja-Ujhely r. t. város képviselő-testülete. 8. Kir. bíróságok: a) sátoralja-ujhelyi kir. törvényszék s a kir járásbíróságok, b) sátoralja-ujhelyi kir. ügyészség. 9. Pénzügyi állami hivatalok: a) s.-a.-ujhelyi kir. pénzügyigazgatóság, b) királyi adóhivatalok, c) királyi dohánygyár, d) pénzügyőri biztosság, 10. Állami mérnöki hivatalok: a) Államépitészeti hivatal, b). folyammérnöki hivatal, c) kulturmérnökség, 11. M. kir. államvasutak: a) forgalmi főnökség, b) osztálymérnökségek, c) állomásfőnökség, d) műhelyi főnökség, e) fütőházi főnökség, f) szertárfőnökség. 12. A m. kir. posta- és távirdahivatal. 13. M. kir. erdőhivatalok. 14. Zemplén varmegyei gazd. egyesület. 15. Ügyvédi kar. 16. A Bodrogközi Tisza-szabalyozó társulat. 17. A Felső-Bodrogi vizszabályozó társulat. 18. A s.-a.-ujhelyi r. k. főgymnasium. 19. A Zemplén vármegyei tanfelügyelőség vezetése alatt: a) sárospataki áll. tanitóképezde, b) a ho- monnai polgári és felső kereskedelmi iskola, c) a s.-a.- ujhelyi carolineum, d) a homonnai műfaragó szakiskola, e) a s.-a.-ujhelyi polgári leányiskola, f) a s -a.- ujhelyi ailami elemi iskolák tantestületei. 20. A sátoralja-ujhelyi ált. ipartestület. 21. Zemplén vármegyei orvos-gyógyszerész egylet. 22. Zemplén vármegyei általános tanitó-egyesület. 23. Zemplén varmegyei községi és körjegyzők egyesülete. 24. Zemplén vármegyei önkéntes tűzoltó-egyletek. 25. Zemplén vármegyei pénzintézetek. 26. Jótékony egyesületek: a) magyar szent korona vöröskereszt-egylet Zemplén vármegyei fiókjai, b) a magyar nyelvet és népnevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesület, c) s.-a.-ujhelyi dalarda, d)s.-a.- ujhelyi árvasegitő és jótékony egylet, e) s.-a.-ujhelyi izr. nőegvlet, f) s.-a--ujhelyi chevra-cadischa temetkezési egylet, g) s.-a.-ujhelyi szegény izr. gyermekeket ruházó egylet, h) s.-a. újhelyi izr. népkonyha egylet. 27. Zemplén vármegye és Sátoralja-Ujhely r. t. város tisztikara. 28 Sárospatak nagyközség képviselőtestülete. 29. Mád nagyközség képviselőtestülete. XI. Délután 3 órakor a főispán által adott ebéd a vármegye székházában. Este 729 órakor a főispán tiszteletére fáklyás menet, mely a gyárteleptől indulva a Rákóczy-utczán fog felvonulni a vármegye székháza elé. A karzatra kiadott jegyek úgy a közgyűlésen, mint az ebéden érvényesek, mig a tanácsterem karzat alatti részére kiadott belépő-jegyek csak a közgyűlésre érvényesek. A bizottsági tagoknak, valamint a meghívott vendégeknek a tanácsterembe való belépéshez jegyre nem lesz szükségük. A Budapesti Ungvármeg’yei Kör beszámolója. A Budapesten fenálló Ungvármegyei Kör a tanév befejeztével kötelességének tartja, hogy évi működéséről Ungvár és Ungmegye nemes közönségének, hazafias sajtójának, Ungmegye lelkes törvényhatóságának, disz, alapitó tagjainak és pártfogóinak elszámoljon. Színezés nélkül tárjuk fel körünk ez évi történetét. ítéljenek! Alig volt hazafias mozgalom, ünnepély, mely élénk visszhangot nem talált volna körünkben. Deczember 9-én tartottuk meg lánglelkü költőnk, Vörösmarty Mihály emlékére az Ungvármegyei Körnek első disz- ülését, melyen sok ungvármegyei származású vendéget üdvözölhettünk. Márczius 15-én társasvacsorat rendeztünk, melyen szónokunk szép szavakban a 48-as nagy napokat elevenítette fel lelkűnkben. Hogy a kapcsot az ungvári ifjúsággal minél szorosabbra fűzzük, három pályadijjal szerepelünk az ungvári Dayka-körben. Fogadtuk és kalauzoltuk az országos tornaversenyre feljött tornázó ifjakat. Julius 13-án mulatságot rendezünk, melynek féljövedelmét a Dayka- szobor alapjának juttatjuk. Amint átvettük a kör vezetését, minden igyekezetünket a kör alaptőkéjének gyarapítására fordítottuk. Kérvényünkre érkezett is 20 korona a Munkácsegyhaz- megyei alapoktól s május 2-án Ungvármegye nemes törvényhatóságától 200 korona. Memorandumban köszöntük meg e kegyet, kölesei Kende Péter alispán urat pedig a kör disztagjává választottuk. Itt megemlítjük, hogy ez évben körünknek 116 'rendes és 4 alapító tagja volt, névszerint Gulácsy Ignácz Ungvár vá-