Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1901-02-24 / 8. szám
közegészségi állapot deczember és január hóban kedvezőtlen volt. — A népszámlálás a vármegye területén betejeztetett, de a gyűjtött munka-anyag még feldolgozatlan. Az alispáni jelentés felolvasása után Thuránszky Tivadar bizottsági tag kérdést intézett az alispánhoz: mi történt azon, mintegy egy év előtt tett és a törvény- hatósági bizottság által elfogadott indítványával, hogy a beregszászi borászati és szőllőszeti kér. felügyelő székhelye Beregszászról, ahol a szőllők rekonstrukcziója már teljesen befejeztetett, Szerednyére helyeztessék át s evégből a földmivelésügyi m. kir. miniszter megkerestessék. Az alispán adott válaszában kijelenti, hogy a megkeresés a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez elküldetett, sőt személyesen is utána járt az ügy kedvező elintézésének, válasz a minisztertől azonban mind a mai napig nem érkezett. Az alispán válasza tudomásul vétetvén, egyúttal uj felirat intézését határozta el a törvényhatósági bizottság. Majd olvastatott a belügyminiszternek rendeiete, a magánorvoslás díjazása legkisebb mértékének megállapítása tárgyában. A rendelet felolvasása után Thuránszky Tivadar szólalt fel. Ő nem látja helyéi levőnek, hogy a miniszter a magánorvosok díjazását rendeletileg állapítsa meg, mert ez beavatkozás a magánügyekbe. Kende Péter alispán kijelenti, hogy a miniszter nem megrovást, de köszönetét érdemel azért, hogy a magánorvosok által követelhető díjazás minimumát megállapította, mert igy a jövőben a szenvedő emberiség nem lesz kénytelen egyes orvosoknak egy-egy látogatásért 100 irtokat fizetni. A földmivelésügyi m. kir. miniszter felhívására a törvényhatósági bizottság 250 korona alapitványi összeg gél lépett be a gazdasági munkás és cseléd segély - pénztár alapitó-tagjai közé. Egyúttal a főszolgabirák utján felhívni határozta a vagyonosabb községeket a segélypénztár alapitói közé való belépésre. Az országos gazdasági munkás, és cseléd segélypénztár azon megkeresése, hogy a vagyontalan és fizetésképtelen munkások évi dijait a községi segélyalapok előlegezzék, — tekintettel arra, hogy Ung vármegyében nincs egyetlen oly egyén, ki keresethiány miatt volna képtelen a járulékokat fizetni, — egyszerűen tudomásul vétetett. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata, mely szerint Kóber Ágoston budapesti bankár részére Bánócz- állotbástól Lazony, Berettő, Gatály, Dubróka, Butka, Szalók, Deregnyő, Vaján, Mogyorós, Feketemező, Kis- és Nagy-Kapós, Veskócz, Vajkócz, Mátyócz, Palló, Bátta,* Sislócz, Botialva, Tarnócz és Őrdarma községek érintésével, a m. kir. államvasutak Ungvár-állomásáig vezető gőzmozdonyu helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedély egy évre megadatott, — tudomásul vétetett és erről a kaposi és ungvári járás főszolga biraja, Ung vár város polgármestere és az érdekelt községek értesittetni haiároztattak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek azon leirata, hogy a vármegye felvidékén beállható ínség enyhítésére 15,000 korona közmunka-segelyi engedélyezett, örvendetesen vétetett tudomásul s az alispán inditvanyára" elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy az összeg a lyuta—viska—kosztrinai 11 kilométer hosszú, uj községi ut kiépítésére szolgáljon. A m. kir. belügyminiszter azon leiratara. hogy az elhalt törvényhatósági tisztviselők és más alkalmazottak után igenyelhető temetkezési járulék (murtua angaria) szabályrendelettel állapítandó meg, — a közgyűlés a leiratot, a szabályrendelet tervezetével együtt, javaslat- és jelentéstétel végett a vármegyei tisztviselői nyugdijválasztmánynak, a vármegyei lőjegyző, tiszti főügyész, árvaszóki elnök és főszámvevő közre- vonasával rendelte kiadni. Az igazoló-választmány jelentése a m. hó 18-án megejtett törvényhatósági bizottsági tagvál isztasok ügyében tudomásul vétetett és a kiigazitott névjegyzék erőteljesebb az ablaktüz ; ott lehetett látni az élet-alkotó nagy erőt, mely most itt, ezen földteke felén, megöl minden növényi életet, a másik oldalán pedig virágot takaszt, gyümölcsöt, kenyérnek való búzát érlel, a virágra vérharmatot csepegtet a búr dicsőség. Megálltam ; egy ideig elnéztem a búcsúzó napot, mely éppen velem szemközt törtet pihenőre — Bozos irányában. Ilyen, képekben változatos és gazdag napnyugvást sohasem láttam még; mintha álmodtam volna, most is úgy rémlik még előttem. Ah! mennyire sajnálom, hogy a fényképirásban járatlan vagyok és hogy nem volt a kezem ügyében egy kamera-obskúra, mert ha én a nap káprázatosán szép és gyönyörű képeit megörökíthettem volna, képes újságaink olyan csodákat hoznának, hogy bámulna a világ; én pedig beleülnék egy három emeletes házba, ahonnét csak a halál kergetne ki. Ki tudja, talán a napvilágban is van lato morgana ? Az első kép, amit láttam, félig sürü, de mégis átlátszó fátyol borult a napra, szép, egyenes, kimért irányban. A felső fele egészen szabad és tiszta, csak a legfelső részén látszott egy csorba, szélén lilaszinü hosszú sávval. Mikor ez a fátyol szétfoszlott, a nyugati oldalán egy kimondhatatlan gyönyörű, czikk-czakkos hegy támadt gyorsan és sebesen, mélységei és hegy- szakadékaiban szabadon álló obeliszkokkal, melyeket örökös virágzó mezők vettek körül. Szinte hallottam ez égi mezők patak-esörgedezését, melynek sima, egyenletes szélein bárány-nyáj legel, szomorúan fújja tilinkóját a pásztorfiu. Ahol ez a csodálatos hegy keletkezett, ott a nap ábrázata elsötétült, nyitott része pedig reszketett, mintha fogyatkozás gyötörte volna. Amint a napkorong nyugati oldalán loszladozott u három példányban a belügyminiszterhez fölterjesztetni határoztatott. ... ........_____ Az alispán jelentése, a vármegye házi és gyám- pénztárának január havi megvizsgálásáról tudomásul vétetett. Községi számadásokra került ezután a sor, melyek az állandó választmány véleménye alapján és szellemében nyertek elintézést. Egyúttal utasittatott az alispán, hogy Ungvár város, továbbá a neviczkei, nagy- geőc i, bezői, horlyói, ároki, tibai, kis-bereznai, csorno- holovai, perecsenyi és turja-remetei körjegyzőségekhez tartozó községeknek 1899-ik évi zárszámadásait haladéktalanul, a legerélyesebben követelje be. Á bemutatott községi költségvetések jóváhagyattak azon megjegyzéssel, hogy a daróczi és jószai körjegyzőknek, a költségvetésben törvény- és szabály- ellenesen felvett tételek miatt a rosszalását fejezi ki. Varga András, János és társai által a palágyi biróválasztás ellen beadott felebbezés, az állandó választmány javaslatára, mely szerint a főszolgabíró három egyénnél többet jelölni törvény szerint nem köteles, el- utasittatott. A szürthei körjegyző fizetésének emelésére 1 nézve, a községek által hozott határozatok, kiegészítés 's szabályszerű eljárás végett visszaadatni rend illettek. A ruszkóczi, tasolyai és a.-németii községi iskola telkének a kir. kincstárra leendő átíratása tárgyában kötött szerződések jóváhagyattak. Hevesmegye közönségének átiratát, a hazai ipar pártolása tárgyában, tekintettel azon körülményre, hogy hasonló szellemben már intézett feliratot, tudomásul veszi a közgyűlés. Piszk Lipót szobránczi állami állatorvos oklevele szabályszerűen kihirdettetett. Magyar-Mocsár, Darócz és Vaján községek volt úrbéreseinek a törvény által biztosított kedvezményt az erdőlerületre megadni határozta a közgyűlés. Jóváhagyatott a Bantlin-gyárnak Perecseny községgel kötött bérleti szerződése. Nem hagyta jóvá a Schneider Gusztávval kötött adas-vételi szerződést, miután az erre vonatkozó közgyűlési határozat szabályszerűen kihirdetve nem lett. Ennek pótlására utasittatott a község, valamint a nagy-bereznai járás főszolgabirája arra nézve, hogy biráltassa meg, vájjon az 530 D-ölnyi terület 1272 kor. vételára megfelelő-e ezen ingatlanért. Oerény községnek állami iskolai czélokra szolgáló telek-adományát jóváhagyólag tudomásul vette a közgyűlés. A vármegyei főszámvevőnek a február hó 10-én, a helyi és vidéki pénzintézeteknél elhelyezett vármegyei alapok tőkéiről szóló kimutatása és'jelentése tudomásul vétetett. Ungvár város kérelme, hogy Ungvár város területére külön állami állatorvos neveztessék ki, a földmivelésügyi miniszterhez párlolólag határoztatott felterjesztetni. A Budapesten létező Ungvármegyei Kör kérvénye alapján, a vármegye ezen kör alaptőkéjének gyarapítására 200 koronát szavazott meg a kavics-alap terhére. A vármegyei levéltáros 1900-ik évi tevékenységéről szóló jelentése tudomásul vétetell. Az országos orvos-szövetségnek adomány-összeg iránti kérelmét, tekintettel arra, hogy a vármegye helyi intézményeire is nagyon szűkén telik, egyszerűen tudomásul venni határozta a közgyűlés. Hasonló elintézést nyert a lipiki gyermek-gyógyintézet kérése is. Hunyady János élete és hadjáratai. Irta és az »Ungvári Leányok Erzsébet-Köré.-nek ülésein felolvasta: Dortsák Oyula, reáliskolai igazgató. ll-ik rész: Hunyady János eredete. (Folytatást Mást, még pedig fölöttébb érdekeset fűz a mondához magyarázatként Salamon F., a történetíró, a magyar Thukytides. Tudvalevő dolog, úgymond Salamon Ferencz, hogy Zsigmond rendkívül pazar volt kegyenczei (kedcsodálatos, obeliszkes, virágvölgyes hegy, keleti oldalán keletkezett egy másik csoda, mely mintha egy világváros lelt volna, gyönyörű építményeivel pompázott ; ezek között legkiemelkedőbbek voltak a bazilikák, Szt. Péter-templomok, mennyei dómok, melyekben szinte hallani lehetett az Ur dicsőítését magasztaló hozsánnaénekeket, angyali kórusokat. Rövid ideig tartott, azután mintha egy mindent megsemmisítő tergeteg száguldott volna rajta keresztül, elsöpört mindent, tiszta, folt nélküli lett egész ábrázata, csak a korong széle változott meg csodálatos módonr — olyan lett, mint egy megmérhetetlen kétfülü virágváza, megtömve kolossus, lehajló, szomorú virágokkal, melyek közt bujósdit játszott a világosság. Hol itt, hol ott csapott fel egy láng-kéve, mely mintha lel akarta volna gyújtani a virágvázában pompázó virágokat. Északi és déli része a napkorongnak laposra volt nyomva, a váza fülei pedig köröskörül narancs-szinü tengerben fürödtek. Ki tudja, nem e a chinai sárga vizeket tükröztette vissza, ahol most Európa terjeszti, pogány módra, tüzzel-vassal a felebaráti szeretetet és a műveltséget. A virágváza is összetört, de akkor már a napkorong alját eltakarta a löld láthatára ; lassan, méltósá- gosan szállt alá, közepén meglikacsosodolt, mintha az amerikaiak lövöldözgették volna keresztül arany golyókkal. Nagyon reszketett, nehezen fel-felütögette még a fejét, azután egészen eltűnt, csak egy lilaszinü pántlika jelezte az útját. Két, gyönge villámláshoz hasonló fel- lobbanást láttam még, mely egy pillanatra meglénye- sitette a nagy ólomszürkeséget, azután mindjárt beállt az est s felbukkantak fejem felett a lobogó lánggal égő csillagok. veltjei) irányában. Nem lehetetlen, hogy á fiatal hős: Hunyadyval is oly nagy kegyességgel bánt, hogy a többi kegyelt, kik ezt megirigyelték, koholták a mesét, mintha Hunyady János Zsigmond király fia volna. — Jókai még ezeket mondja Hunyady eredetéről: „Ez a históriának mindegy. Mi volt Magyarország legnagyobb hősének neve addig, mig a Hunyady-nevet ki nem vívta magának ? — a történet nem kérdezi. Legnagyobb magyar volt. És ha válasz kell azon állításra, hogy Hunyady román vérből eredt, a válasz ez lehet: »Csodás érzületnek kell annak lenni, mely mindenkit, aki Magyarországot honának nevezi, kényszerit elfeledni nemzeti eredetét és magát magyarnak vallani*. Remek szavak. Egyik legkitűnőbb regényében : az „Uj földesúriban is ez eszmét örökíti meg Jókai, amint remekül fejtette ki ez igazságot ilj. Ábrányi Kornél is a „Felső- magyarországi Nemzetőr“-ben, mely a F. M K E. hivatalos lapja volt, — bizonyítván a magyarság vonzó, asszimiláló, beolvasztó erejét, — fényes tanúbizonyságul hozva tel Hunyady Jánost, a Zrínyieket, Petőfit . . . Hát a sok „névtelen hős“, aki a magyar szabadság szent harczában nemcsak felvette a vérkeresztseget, hanem életét is odaadta uj hazájáért, a Leyningenek és mások! Aminthogy nem is volt még idr beköltözött idegen, kit a magyar áldott föld Antheusává ne avatott volna s olyan még kevésbé nem, aki innét, amikor evett az aczélos búzából s ivott Tokaj borából, legeltette szemét a rónák zöld pázsitján, vagy szívta Kárpát büszke bérczének hűs legét, — elkívánkozott volna tőlünk, édes, szeretett, drága jó magyar hazánktól. ... De hová merengek a honfiúi érzet szárnyain ! Megbocsátható: itt, a Kárpátok alján, Árpád apánk egykori pihenő-helyén, Bercsényi városában, nagy Hunyady Jánosról emlékezvén, aki, ha szerb, ha lengyel, ha román lett légyen is, magyarrá vált, magyarrá nemcsak érzeteben, de nyelvben és törekvésekben is. Hunyady Janos eredetének költői varázsa megihlette nagy Aranyunknak is magyar lantját. A szerbek is magukénak vallják Hunyadyl. Ő az ő »Szibmyaui Jankó*-juk. E név alatt követi el a szerb regeviiágban csodás hőstetteit. Arany is Szibinyáni Jank czim alatt énekli meg a nagy Hunyady gyermek-iljukorat. A magyar történetírás mai tudása szerint Hunyady eredetéről ennyi a bizonyos: Ősei nem tartoztak az ország előkelő urai közé, még csak nemesek sem voltak. Amivé lett, önmagának köszönhette. Ősei, nem tudjuk, mikor, a Balkán-félszigetről költöztek Erdélybe. Nagyatyja a hunyadmegyei oláhoknak volt kenéze,bírája. Atyja: Vojk (Vük, Buti Both bajnok), majd Zsigmond király udvari őrségéhez tartozott és a király körül teljesített vitézi szolgálatot. Érdemes ember lehetett, mert Zsigmond király az ország nemeseinek sorába emelte fel s neki 'adományozta Hunyad-várát (Vajda-Hunyadot) és a hozzátartozó jószágot Erdély délnyugati részében, 1409-ben. Hunyady János édes atyját megénekelte Arany János. „Both bajnok özvegye“ a szép balladának a a czime. Hunyad alatt egy kis házban. Ült az özvegy talpig gyászban — a kezdete a remek költeménynek. Both bajnoknak két fia volt, mind a kettőt vitézi pályára szánta Az idősebbik testvér volt a nagy Hány ady János. A hires törökverő hős, ifjúságában előbb az esztergomi érsek udvarában teljesített hadi szolgálatot, majd, miként atyja, ö is korán a Zsigmond király udvarába került s miként atyja, ő is az udvari vitézek sorában foglalt helyet. Ifjúkora emez éveiről nem maradt ránk följegyzés. Az egykorú írások csak akkor említik nevét, mikor* már előkelő ur volt s országosan ismerték. Gyorsan emelkedhetett, mert Zsigmond uralkodásának második felében már mindenütt a király környezetében találjuk, mikor Zsigmond akár itthon, akár a külföldön udvara fényét fitogtatta. De nemcsak az udvarnál, hanem a harczmezőn is kitüntette magát már Zsigmond király idejében. Harczolt a husziták ellen Csehországban és a török ellen a déli vidékeken. Hogy mily nagy volt ekkor hírneve, hatalma és gazdagsága, házassága is mutatja. A főúri rendből való Szilágyi Erzsébetet vette feleségül. Az egykori oláh kenéz unokája igy jutott a maga emberségéből az ország nagyjai közé s lett ezek közt is a legnagyobb, a legelső. A törökveszedelemmel együtt nőtt nagygyá. Albert alatt Szörényi bán, I, Ulászló idejében temesi gróf, Nándor-Fehérvár kapitánya és Erdély vajdája. A végvárak, a határ őrizete egészen rá volt bízva. Úgy Erdélyben, mint a temesi grófságban és a nándorfehérvári kapitányságban szinte mindennapos foglalkozása volt a török becsapások visszaverése és megtorlása. Ebben a küzdelemben nőtt nemzetének, korának első hadvezérévé. „Alacsony rangból emelkedett lassan vezérségre, jól ismerte a katona élet minden részét. Gondoskodott vitézekről, bánni tudott velük, magával bírta őket ragadni“. (Marczali.) (Folyt, köv.) A naptár. Az embernek, hogy éljen, két dologra van okvetlenül szüksége. E két életalap az idő és a tér. Részleteiben ismerjük mindkettőt. De egész valóságukban oly véghetellen nagyok ezek, hogy azok terjedelmét teljesen belátni képtelenek vagyunk. A metafizika, az értékelhető természet határain túl terjedő fogalmakkal foglalkozó tudomány megállapította, hogy az oly dolog, melyet részekre lehet osztani, éppen azért, mert felosztható, maga is véges. Véges tehát az idő, véges a tér, de reánk nézve mindkettő végérhetetlen, mert sem az időnek, sem a lérnek kezdetét és végét belátnunk nem lehet. E nagy mindenség, melynek központjává oly szívesen teszszük a földet, ha a csillagászat szemüvegén tekintünk szét benne, lesújt bennünket, megmérhetetlen- ségével érezteti csekélységünket. Egyedül a hit világa mellett tudunk fölemelkedni, midőn a hit békés szózata szivünkbe ápolja a tudatot, hogy ime, mily nagy, mily
