Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-30 / 26. szám

Melléklet az „UNG“ 1901. évi 26-ik számához. ponti hitelszövetkezet megduplázza, felrúg 300,000 ko­ronára s igy a folyó hóban már véglegesen megalaku­landó s 15 központtal biró hitelszövetkezetünk a folyó évi julius 1-én 300,000 kor. hitelképességgel műkö­désbe lép. Hogy a fent jelzett számú néplümörület most már lavinamódra fog szaporodni, mondanunk sem 1- 01. És hogy ezután jönnek a fogyasztási szövetkeze­tek, az természetes kilolyása lesz a tömörülésnek, mert csak azok mellett remélhető felvidékünk községeiben a jobb és egészségesebb tápiálkozhatást, a borzasztó iszá­koskodások lassanként! mérsékletét és az immár meg­lazult családi élet helyregyógyulasát. Továbbá nagy reménynyel nézünk a kincst. ura­dalom volt gazdasági ágához tartozó földek és legelő- területeknek a községek általi megvételre beadott lolyotnadásaink üdvös elintézése elé is, amennyi­ben a beható tárgyalások alkalmával a föld és legelő hiánya képezte szegény ruthén népünk legégetőbb szük­ségét. Szűk a tér! nincs hol élni. Nagy a népesség, a szaporulat. Erre nézve tudomásunk szerint már Poroskón, Rákon, T.-Remeten, Lyuta, Tiha, Husznán megindittat- lak a tárgyalások. A vételáraknak a kincstár allal megállapítandó ösz- szegére nézve a pénzt ezen kirendeltség lógja kieszkö­zölni a községek részére és pedig a kisbirtokosok löld - hitelintézetétől 25—33—50 évi amorlisatiora felveendő kölcsönnel. Végre: az ungvölgyi hét község által 1890. évben a kincst. volt mezőgazdaságától megvett földek hátra lékára nézve kieszközölte a kirendeltség a földmiv. m. kir. minisztériumnál az újabb 3, illetve 5 évi határ­időket. Ezen hátralékok e kirendeltség által egyénenkint kivetlettek s behajtatásával a kincst. erdészek bízat­tak meg. Ez is rendezve van tehat. Számos ponlozatot és módozalot jegyzett fel eze­ken kívül a kirendeltség, melyek meg tárgyalások alatt állanak és örömmel értesítjük majd annak idején Ungmegye tekintélyes közönségét, kik érdekkel viseltet­nek szegény felvidéki népünk sorsa iránt. Felvidéki. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő ur! Nagv-Berezna intelligencziájanak nemes áldozat­készségéről kelvén megemlékeznem, tisztelettel kéiem, kegyeskedjek becses lapjában egy kis helyet engedni jelen rövid soraimnak. Hogy Nagy-Berezna állami iskolánk iránt minő szeretettel viseltetik, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, ha barmi ünnepélyes alkalom adódik, azon nem­csak hogy kivétel nélkül minden egyes tagja megjele­nik, hanem áldozatkészségevei is talán páratlanul ki­veszi a maga részét. Csak nemrég rendezett allami iskolánk majálist, erre, hogy abban mindenik gyermek, szegény és gazdag egyformán részesülhessen, 200 koro­nán jóval felül adott össze csak tisztán a gyermekek ellátására, most pedig, hogy évzáró vizsgák voltak, a magyar nyelv sikeres tanításán felbuzdulva, Szomráky István ügyvéd ur kezdeményezésére a legszebb hala­dást felmutatlak között mintegy 30 koronát osztott ki a vizsgáló-bizottság. (És még van, aki felekezeti isko­lát akarna ide!) Úgy az első, mint az utóbbi kegyes­ségükért allami iskolánk további jóindulatukban meg­tartását kerve, fogadják hálás köszönetét tanítótestüle­tünknek, Nagy-Berezna, 1901. junius 25-én. Mandula Sándor. Szinház. E hét a vendégek hete; Csóka kénytelen a pár­tolás kierőszakolására folytonos vendegszerepléseket rendezni es igy törni meg a közönség közönyét. Ez a munka nehezen megy és K. Hegyessy Maii, a nemzeli szinház kitűnő tagja is csupán Romeo és Júliában játszott igazán telt ház előtt, a többi három előadáson bizony még elfértünk volna egynehanyan. Megmondjuk, hogy mi volt ennek az oka: az, hogy már előzőleg énekesnő hiányában mindig drámai elő­adások tartattak, mert a félhelyáros és délutáni Ope­rette előadásokat az intelligentia nem látogatta a mar említett primadonnaválság miatt és igy a közönség telítve volt a drámairodalommal. Nem tartjuk köteles­ségünknek a vendégmüvésznőről ismertetést Írni, te­hetségét és érdeméit ismeri mindenki a fővárosi lapok­ból ; a közönség elismerésével elhalmozta, ez a szaraz tény. Környezete nem mindig volt kielégítő; Csiky mint Romeo megfelelt, a lowoodi árvában művesz volt; kevésbé tetszett mint Ipanoff. Csókáné, mint Erzsébet királynő igen jó partnere volt a vendégnek, kapott is tapsot eleget. — Pénteken lépett fel először Inkey Gizella, egy kedves primadonna a „Magyar Szinhaz“-búl, tegnap Zilahi vendégszerepeit, de ezek­ről a kettős ünnep folytán csak a jövő héten referál­hatunk. KÜLÖNFÉLÉK. * A bíróság köréből. Kail Béla ungvári kir. járásbirósági albiró a kassai kir. Ítélőtáblához tanács­jegyzőül rendeltetett be. 1 Villanyvilágítás a képviseletben. Pén teken délután tárgyalták ismét a bútorgyár ajánlatál, mely már meglehetősen megkefélve, a jogügyi és pénz­ügyi bizottság módosításaival került vissza. — Az ülés hosszú és zajos volt; a kedélyek ugyancsak izgatottak, amit az okozott, hogy az egyik képviseleti tag körül­belül 1 óráig tartó beszédet tartott amellett, hogy uta­sítsák el az ajánlatot és uj árverés tűzessek ki. A vil­lanynyal mar agyonzaklatott képviselet zugó orkánként utasította vissza ez indítványt és az egy órai beszédnek hatása mindössze annyi volt, hogy csak hét óra felé fo­gadták el az ajánlatot tárgyalási alapul 37 szóval 3 ellen. Idáig jutott tehát a képviselet 8 év után; kívánatos azonban, hogy a részlfetes tárgyaláskor, mely ponton- kint fog történni, ügyeljünk érdekeinkre, igyekezzünk előnyt biztosítani, a szerződés egyes gyengéit kiküszö­bölni; ez lesz az eredményes munka és nem az eddigi adói harcz. * Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület ma vasárnap tartja évi rendes közgyűlé­sét Szobránczon. A közgyűléssel kapcsolatban az ung­vári dalárda a szobránczi társaskör patronatussága alatt esti fél 8 órakor hangversenyt rendez. * Az országgyűlési képviselőválasztá­sok ez évi október hó folyamán lesznek, amiként erről a belügyminiszter a törvényhatóságot értesítette. * A tűzoltói váltságdíjak behajtását ismét elrendelte a varos képviselőtestülete e hó 24-én tartott közgyűlésén, amikor a költségvetés tárgyalása folyamán a polgármester előadta, hogy az uj tűzoltói szabályrendelet, mely a dijak és a szolgálati évek mér­séklését czélozza, jóváhagyva nincs, de remélhetőleg még ez év folyamán szankeziót fog nyerni. S igy most el kell határozni, hogy a régi vagy az uj szabályren­deletek szerint szedessenek a dijak. Lévai Mór indít­ványozza, hogy addig, amig az uj szabályrendeletek eletbe nem lépnek, függessze föl e dijak behajtását a képviselőtestület, mert törvénytelen volna a még nem szentesített szabályrendeletek szerint a dijakat szedni, a régi magas dijakat pedig évekre visszamenőleg egyszerre behajtani, a közönség felzúdulása lolytán nem akartuk. — Az egész kérdésnek különben is a városi adóhivatal az oka, amely évekig fölszaporodni hagyta a hátralékokat. — Molnár Mór dr. megedhe- tunek tartja, hogy a kisebb dijak szedessenek be a f. évre. — Mocsáry Géza a tűzoltói intézményre nézve d 'primalónak tartja, hogy a köteles tűzoltók szolgalal- b in rójjákle kötelezettségüket, a váltságdijasok pedig díj­éi engedésben részesüljenek. Miután a szabályrendelet meg ez év folyamán megerősítést fog nyerni, hozzá- j irul ahhoz, hogy addig a behajtások ne eszközöltes­senek, de 500 korona e czimen a fedezet rovatban meghagyassek. — Gaar Iván a kötelező tűzoltói intéz­ményt terhesnek es méltánytalannak tartja, mert a közönségnek a legszegényebb rétegeit terheli, míg a gazdagabb része meg sem érzi. (Rákosi: könnyű neki beszélni, nincs semmije.) De van eszem, ami meg Ön­nek nincs! (Nagy derültség!) El kellene törülni a köte­lező intézményt és oly tűzoltó csapatot kellene szer­vezni, melynek tagjai évi díjazást nyernének, amire elég fedezet volna a jelenlegi sajbaellátmanyi és biz­tonsági költség, a közönség pedig oly zaklató intéz­ménytől megmenekülne. — Polgármester figyelmeztet arra, hogy ne térjünk el a tárgytól. Mocsáry kifejti, hogy nálunk lehetetlenség az önkéntes tűzoltóságot szervezni, mert nincs aki szolgálatot teljesítsen. — Bródy Sándor és Rákosi hozzászólása után a köz­gyűlés a dijak fizetésére nézve egyelőre a közönségre bízza a teljesítés arányát, azonban bárkinek kérésére kimondja már most is a haladék megadását, sőt mél­tánylást érdemlő esetben annak mérséklését. * Változás az „Ung vármegyei Kör “ rózsaünnepélyében. Városunk közönségének óha­jara jelentékeny változás állott be az egyetemi ifjúság nyári mulatságában. A rendezőség ugyanis, tekintettel a határtalan érdeklődésre, a mulatság színhelyét a ka­szinó termeiből a Szechenyi-Iiget arnyas fái alá helyezte at. Ez áthelyezés azonban az ünnepségen külső csin és elegánczia tekintetében mit sem változtat. A tevé­keny rendezőség semmit sem kiméivé törekszik arra, hogy ez alkalomra vármegyénk intelligencziájának ta­lálkozóhelyét a társaságnak megfelelően rendezze be. Fényes világításról gondoskodik, a tánezhelyet meg­nagyobbítja, sőt azon van, hogy e nagy területet ki- betonirozlassa. Hogy kedvezőtlen idő ne zavarja a fényesnek ígérkező mulatságot, a rendezőség a vállalko­zóval oly egyezségre lépett, melvszerint az gummi- ponyvákkal köteles az egész helyet befedni, továbbá az ottlevő régi színházi épületet rendbehozni, hogy hűvösebb idő esetén a nemtánezolók kényelméről is gondoskodva legyen. * Harininczéves találkozó. Felkérjük azon tisztelt iskolatársainkat, kik az ungvári gymnasiumban 1871. évben a középiskolákat elvégezték s ugyanazon évi julius hóban az érettségi vizsgálatokat letették, hogy folyó évi julius hó 9-én Ungvaron rendezendő találkozóra mar f. évi julius hó 8-án Ungváron meg­jelenni és megjelenésöket legkésőbb julius hó 6 áig Lacsny Lajos és dr. Ország Jakab uraknál bejelen teni szíveskedjenek, hogy az ünnepélyen való részvé­téiről a rendezőség előre tudomással bírjon. A ren­dezőség., * Érettségit tett iQak tánczmulatsága. E hó 23-an tartotta a főgymnasiumunk végzett ifjú­sága bucsuestélyevel egybekötött tánczmulatságát. A vérmes reményekkel eltelt ifjak mindent elkövettek, hogy nyolez évi munkájuk eredményei emlékezetes nappal örökítsék meg. Hálájuk és ragaszkodásukat csak kevesen hallgatták meg, de igy is sikerültnek mondható ez előttük oly kedves est. Jelenvoltak : Nők : Fülöp Árpádné, Groszmann Péterné, Groszmann Irén, Balogh Mórné, Balogh Aranka, Blum Erzsiké, Hirsch Netti, Kestenbaum Majerné, Keleti René, Kiss Istvánná, Kiss Irma, Kiss Jolán, Kron Mayerné, Kron Lujza, K, mjáthy Gáborné és lányai, Lévai Mórné, Lévai Ma­riska, Mermelstein Ignáczné, Mermelstein Rózsa. Mos- kovics Árminná, Moskovics Laura, Medreczky Istvánná, Neviczky Konstantinná, Neviczky Olga, Özvegyi Fe- renezné, Özvegyi Etelka, Románecz Mihalyné, Romá- necz Margit, Roth Adolfné, Roth Irén, Turjay Laszlóné, Turjay Sarolta, Vilcsek Jánosne, Vilcsek Margit, Zaján Antalné, Zalán Mariska, Veltmann Józsetné, Veltmann Lujza. Felülfizettek : Bene Ferencz 2, Benkő József 5, Firczák Gyula megyés püspök lü, Fodor Bertalan 3 dr. Fibiger Sándor 2, Groszmann Péter 1, Heiman Bernáth 3, Hampel János 2, Konka Béla 1, Kron Mayer 1, Kroó Izidor 2, Komjáthy Gábor 3, Kiss Ist­ván 1. Kesztenbaum M. 1, Medreczky István 10, Sirola András 1, Románecz Mihály 2, Stahlberger Mór 2, gr. Török József 10 koronát. — Fogadják a rendezőség hálás köszönetét. * A szikvizadó beszedési joga e hó 28-án tartott városi közgyűlésen adatott bérbe és pedig Szopesy Sándor gyógyszerésznek, aki az 1903. évi deczember hó 31-éig terjedő 2 és fel évi időre évi 3500 koronát ajánlott fel, kötelezvén magát arra, hogy pontos könyv­vezetést vezet, abba a városnak betekintést enged s a 3500 koronán felüli tiszta jövedelemből még 50 száza­lékot juttat a városnak. * A szerednyei borvidék felújítása és egyáltalán a nevezett borvidék szőlőmivelésének elő­mozdítása érdekében folyó évi julius hó 7-én vasárnap d. u 2 órakor kezdődőleg Szerednyén, a róm. kath. iskola helyiségében nyilvános értekezletet tartunk, amelyre oly felkéréssel van szerencsém az érdekelt Szert’dnye, Lehócz, Csertész, Horlyó és Nagy-Szlatina összes szőlőbirtokossagát, hogy- az értekezleten minél n.gyobb számban megjelenni s tapasztalataik alapján indítványaikat s javaslataikat előadni szíveskedjenek. Szerednyén, 1901. junius hóbetn. Hazafias üdvözlettel Tamaskó Bálint s. k., hegyközségi elnök. * Tánezmulatság Csapon. A Sárospata­kon tanuló „ungi ifjúság“ Komjáthy Béla egyházme­gyei főgondnok, orsz. gyűlési képviselő, Szabó Endre ev. ref. esperes, Szilágyi Sándor szolgabiró és Tóth Lajos ev. reí. lelkész védnökségé alatt Csapon, az Ungváron felállítandó ev ref. le sőleányiskola javára julius hó 7-én jótekonyczelu nyári tánczmulatsagot rendez. Belépti jegy: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. A jőtékonyczél érdekében felüifizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Kezdete d. u. 4 órakor. Fedett helyiségről gondoskodva van. Rendezők: Csomár Béla ifj. elnök, Varga Péter pénztárnok, Benkő Lajos ellenőr, Kövér Zoltán ház­nagy, B ikó Károly, Egry Ferencz, Jakab Ernő, Kom­játhy István, Kovács BJa, Kövér Miklós, László Fe- tencz, Nyitray Lajos, Baczkövy Janos, Sutka István, Tariska Sándor, Tóbiás Sándor, Ujlaky Sándor, Ur­ban Endre. * Népiskolai vizsgák jutalmakkal. A Kárpátok álján, hol a nép hite szerint közelebb van az eg, mert szükebb a kenyér s a boldogság és jólet csak az égben vár reánk: Nagy- és Deng-Láz közsé­gek népiskoláiban az évzáró vizsgálatok Melles Deme- Ur kér. tanfelügyelő elnöklete mellett múlt hó 29-én tartattak meg. A tömegesen egybegyült szülőkön s a tanügy iránt meleg érdeklődéssel viseltető tanférfiakon kívül ott tisztelhettük a földhözragadt nép sorsa iránt önzetlen szeretetet tanúsító, a két község s környéké­nek igazi jótevőit.: Plotényi Nándort és kedves csalad­ját. A nagy érdeklődéssel várt vizsgálat a tanulók sza- b itos magyar feleletei mellett a legszebb eredménnyel folyt le, miről tanúskodnak az esperesnek Boksay Péter és Kupa János tanítókhoz, nemkülönben a gyer­mekekhez intézett elismerő s dicsérő nyilatkozatai. És ezzel véget ért volna a vizsgálat. De e perezben föl­emelkedik Plotényi Nándorné úrnő s szobalánya kosa­rából kihalasz egy nyaláb keszkenőt, egy csomó ifjú­sági könyve!; tárczájaból kiszórja a fényes koroná­kat s odanyujtja az elnöklő urnák: „Kérem, méltóz- tassék ezeket szétosztani a gyermekek közt.“. Hogy a pazar ajándékok révén mily öröm fakadt az ártatlan gyermeki szívben s milyen magas hála a szülők kebe­leben, arról tanúskodtak a hálaerzelem könyei, melyek harmatként csillogtak a rezgő szempillákon. Fogadja jótéteményeiért úgy a szülők, valamint a megjutalma­zott tanulók nevében ez utón is leghálásabb köszö- netünket. —ács. * Az uj kövezetvámbérlő Halpert Bernát lett, aki 21,620 korona évi bér fizetésére kötelezte magát. Az uj bérlő, tekintettel arra, hogy különösen az intelligensebb közönség a kövezetvám lefizetését iga­zoló bárczákat nem minden esetben szokta átvenni a sorompósoktól s ez által alkalmat ad arra, hogy a kövezetvámdij szedésével megbízottak a bérlőt meg­károsíthatják. hirdetményt bocsátott ki, melyben felkéri a vidéki fogattulajdonosokat, hogy mindaddig kövezet­vámot ne fizessenek, amig az azt átvenni jogosult megbízottja a fizetést igazoló bárczát át nem szolgál- latja, amely barczáknak megtartását annál is inkább kéri, mert ellenőrzési jogával, eppen az alkalmazottai altat elkövethető visszaélések meggátlása czéljából, a legszigorúbban fog élni. * Az ungvölgyi vasút meghosszabbí­tása és államosítása. Az osztrák vasúti beruhá­zási programéinak Magyarországra is meg lesz a ha­lasa. E programul szerint — Írjak a fővárosi lapok — Ausztria kiépiti a stratégiai fontosságú Lemberg—Sam- bor—Türke országhatár vasúti vonalát. Az osztrák kor­mány és a közös hadügyminisztérium megállapodásra jutott a magyar kormánynyal aziránt, hogy Magyar- ország a csatlakozó vonalat a sajat területén szintén ki lógja építeni. E megállapodás értelmében a kereske­delmi miniszter már legközelebb törvényjavaslatot fog benyújtani, melyben felhatalmazást kér arra, hogy az Ungvölgyi vasutat Nugy-Bereznától Sztavnán át Uzsok országhatáráig kiépítse. Itt csatlakozna azután az uug- völgyi vasút az uj osztrák vasúthoz. Ugyanebben a törvényjavaslatban telhatalmazást kér a miniszter, hogy az ungvölgyi vasutat államosít hassa. E vasút mostani vonala Ungvártól Nagy-Bereznáig megyés hossza mintegy 53 kilométer. Az uj vasútnak főleg stratégiai lontossága lesz, de kereskedelmi szempontból is jelentőseggel bir, amennyiben C-apon at előmozdítja Magyarország keleti részének és Erdélynek forgalmat Galiciavál. Az építési költségek nagyon jelentékenyek, mert nagy terepnehéz­ségekkel kell megküzdeni és okvetlen elerik a 25—30 millió koronát. A költségek fedezése a tavaly ellogadolt beruházási törvény alapján fog történni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom