Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1901-01-20 / 3. szám
Fejér Emánuel, Ivántsy László dr., Kende Zsigmond, Rónay Antal, Cornidesz György, Rochlitz Nándor, Rózsay Rezső, Napholz Jenő és Takács Miklós. A szavazások eredménye megállapittatván, következett a napirend s annak első tárgya, az alispán jelentése, mely szerint a deczember havi közigazgatási állapot kielégítőnek mondható. Az előfordult tüzesetek 4937 koronára becsült kárt okoztak, melyből 2240 korona biztosítás folytán megtérül. Törvényhatósági útadóban deczember hó folyamán befolyt 13,216 korona 34 fillér, töröltetett 453 korona 21 fillér, maradt hátralék 36,761 korona 78 fillér. A t. főorvos jelenti, hogy az elmúlt év decz. havának közegészségügyi állapota, tekintettel a betegülések #s halálozási viszonyokra, nem volt eléggé kedvező. Deczember hó folyamán az élve szülöttek száma 549, az elhaltaké 341 volt. Orvosrendőri bonczvizsgálat és hullaszemle 4 esetben foganatosíttatott: Jenkén hirtelen halál, Lyután agyonzuzatás és Pályinban hirtelen halál és leforrázás eseteiben. A hat esetben történt gyógyszertár-vizsgálat alkalmával két gyógyszerész uta- sittatott az előirt könyveknek rendszeres vezetésére. Minthogy a házi gyógyszertár felállítására jogosítványt nyert felső-remetei vasgyár a házi gyógyszertárt a m. évi szeptember hótól, amikor az leégett, még mindig nem állította és szerelte fel újból, a bizottság ennek folyó évi február hó végéig leendő eszközlésére a gyár vezetőségét pénzbírság terhe mellett utasította. A kir. tanfelügyelő jelentésében első sorban beszámol az ismét szép számban teljesített külszolgálatról. Majd jelenti, hogy Nagy-Bereznán az uj évvel negyedik áll. isk. tanítói állás szerveztetvén, annak teendőivel Haraszthy Jolán oki. tanítónő bízatott meg; hogy az orechovai újonnan szervezett állami iskolához Brenyó János oki. tanító rendeltetett ki; hogy a felső-remetei községi iskolához Kovács Mihály, eddigelé nagy-zalacskai tanító választatott meg, — a szentesi községi iskolához pedig Gombos Albert. — Szobráncz község kérelmére a közoktatásügyi miniszter 80 korona tandijváltság fejében az összes iskolások után megadta a tandíjmentességet. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint m. évi deczember hóban befolyt állami adóban 134,954 kor. 57 fill, (az előző év hasonidőszakáénál + 9554 kor. 49 fillérrel); haddijban 11,316 kor. 70 fill. (+332 kor. 34 fillérrel); bélyeg- és jogilletékben 24,069 kor. 64 fill. (+ 10,333 kor. 02 fillérrel); fogyasztási és italadóban 77,929 kor. 20 fill. (+ 22,340 kor. 73 fillérrel); dohányjövedékben 38,109 kor. 23 fill. (— 22,239 kor. 39 fillérrel). Jelenti egyúttal a pénzügyigazgató, hogy a 19 körjegyzőség és Ungvár városa ellen kimondott felelősség folytán állami adóvégrehajtás csak 8 körjegyzőségben lett alkalmazva és hogy az alkalmazás e hóban mindenütt beszüntettetett. A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelen - tése folytán, amennyiben a nagy-bereznai járásba kinevezett állami állatorvos állását el nem foglalta s elfoglalni nem is hajlandó: a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez az újból való betöltés iránt felterjesztés intézése határoztatott; ennek megtörténtéig pedig a helyettesítéssel Darvas Adolf törvényhatósági m. kir. állatorvos bízatott meg. Perecseny és Csap községek pedig köteleztettek, hogy a már elrendelt vágóhidak felépítését ez év junius hó végéig feltétlenül eszközöljék. Varga Sándor f.-komoróczi lakosnak kivételes nősülés iránt benyujtottt kérvénye a m. kir. honvédelmi miniszterhez pártolólag határoztatott felterjesztetni. Auerswald Viktor körjegyzői gyakornoknak a turja-remetei kerületbe és Galgóczy Károly jegyzői gyakornoknak a tibai kerületbe h. anyakönyvvezetőkke leendő kineveztetése iránt a belügyminiszterhez felterjesztés intézése határoztatott. jelenjék“ s mint „kisértet“ riaszsza szét mintegy parancsszóra a bűnös Fáraó-nemzedéket ?1 Kapzsi, lelketlen nép, futottál, elmenekültél, miként a testvérgyilkos Kain ; de nem a kifosztott Oláh Mihály kísérteties >megjelenésiétől, hanem az én büntető pásztori botom suhintása elől 11 — A talány tehát meg volt fejtve! .... Hittérités, hűség, tisztesség, becsület fogalmai nyomták felizgatott agyamat, midőn éppen a telep kunyhói előtt mentem el s miként Mózes ősükre, a nagy Fáraóra s népére csapásokat könyörgött le az „Ur“-tól, úgy én is keserű csalódásomban kiáltani kezdtem az ott ácsorgó asszonyságokhoz : Hüllen, háládatlan, kóbor ivadék anyái, vegyék el erőszakkal gyermekeiteket karjaitokról, helyezzék el ... . .... Nem folytattam tovább ! — Visszatért jobb érzésem s fájdalmas csalódással ugyan, de tiszta lelki megnyugvással imádkoztam: ■*. . .És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek ; de szabadíts meg a gonosztól» . . . . . .. S hittérítői működésemnek örökre vége lett. Fáraó élelmes népe, széttutva „munka“ után a szélrózsa minden irányába, késő őszszel visszatért ugyan régi fészkébe; — az én hittérítő eszméimet azonban úgy eltujta a tavaszi szél, hogy az őszi sem hozta vissza. — Utód 1 te kezdheted élűiről 1! * * * Midőn hosszú évek múltán, rövid időre újból pásztori botom alá jutott egykori „választott nép“-em s egy ifjú Fáraó-sarjadékot hántoltam el az *oroszi«-i temetőben, ■— egy kegyeletes pillantást vetve az Oláh Mihály jeltelen sírjára, eszembe jutott ez a czigány- história. * * # így beszélte el ezt az alsó-halasi pap. Vidéki. Hunyady János élete és hadjáratai. (Dortsák Gyula reáliskolai igazgató bevezető előadása az »Ungvári Leányok Erzsebet-Köré«-ben megkezdett felolvasó cyklusához.) (Folytatás.) A banderialis hadszervezet nem állott fenn soha. Már Zsigmond király alatt átalakuláson ment keresztül. A régi baj, az ország javainak pazarlása és az idegenek pártolása, romboló hatását a honvédelemre egyre, gyakorolta. Zsigmond már az 1397 iki temesvári országgyűlésén törvényt hoz e tekintetben; majd az 1435. évi pozsonyi országgyűlésen az úgynevezett telek-katonaság (militia portalis) törvényhozási megalkotása áltat uj honvédelmi szervezetet ad az országnak. Ezen az országgyűlésen ugyanis elismerte Zsigmond, hogy az ország vedelme és a végvárak fenntartása a király tiszte, gondja. Magától érthető azonban, hogy ezt a király csak a nemzet közvetítésével, illetőleg a nemzet áltat foganatosíthatja. Zsigmond már az 1435 iki, fentebb emlitettem pozsonyi országgyűlés előtt 2 évvel, 1433-ban, Olaszországból egy honvédelmi tervezetet küldött a megyéknek, hogy azt jól mdghanyjak-vessék, mielőtt az országgyűlés elé terjesztene. (Zsigmond t. i. uralkodása második telében, mintha pótolni akarta volna előbbi nembánomságát, nagy alkotmányozó tevékenységet fejtett ki s ebben a megyekre ^gondot fordított, a megyei életet fejlesztette.) E tervezetben a király javítani törekedett a hadi szervezetet, mely erre rá is szorult; mert a banderialis szervezet, mely az Anjouk ügyessége, erelye és népszerűsége folytán kiválóan bevált, Zsigmond alatt, bár csak pár év múlott el a dicső Nagy Lajos halála óta, nagy bomlásnak indult. Ami bandériumok pedig a tőuraknak még volt, azokkal egymás ellen har- czoltak s az országot pusztítottak, főleg a kisebb nemességet zsarolták, amely aztan az ősiseg és a kilenczed daczára is elszegenyedett s ha akart volna is a király felhívására bandériumot altilani, nem volt ra képes; akiknek pedig volt anyagi erejük, azok nem hallgattak a királyi szóra. Mert köztudomású, hogy Zsigmond az idegenek kedvelése és önkénykedő természete és eljárása miatt, ellenszenves volt a nemzet előtt. (Fogságba is vetették őt már jóval előbb.) A köznemesség pedig, hivatkozva az arany bulla 7. pontjára, amely szerint a nemes az ország határain túl hadakozni nem köteles, vonakodott a királyt külföldre hadba követni. Mindössze a királyi és tiszti bandériumok állottak rendelkezésre a külföldi hadviselés czéljaira. E/ek azonban nem voltak elegendők a háborúk foiytatasára és Zsigmond sem a huszita, sem a török, sem a veleuczei háborúiban nem léphetett fel kellő erővel. Ezek az állapotok vitték ra Zsigmondot, hogy a banderialis hadi szervezetet tovább fejleszsze, helyesebben: átalakítsa, a haderő szamát pedig gyarapította. Az országgyűlés Zsigmond tervezete szerint t. i. fenntartotta a királyi, a tiszti, főpapi és főúri bandériumokat s ezek mellé még megyei bandériumokat is szervezett, még pedig úgy, hogy ezeket a kisbirtoku nemesség állította elő, minden 33 jobbágy után egy jól teltegyverzet^ lovast bocsátváu a király rendelkezésére. Akiknek 33 jobbágynál kevesebbjük volt, azok a kisbirtoku nemesek együtt állítottak sor alá 100 jobbágy után 3 lovast. S mivel ezeket telkek szerint Írtak, illetőleg sorozták össze, telek-katonaságnak (militia portalis) nevezték s ezzel együtt a honi haderő 120 ezerre növekedett, ami az előbbi állapothoz képest nagy haladás volt. Zsigmond eme újítása által, Íme az egész politikai nemzet : főpapság, főurak, kisbirtoku nemesség — résztveít a honvédelemben, sőt a birtoktalan nemesség is, mert ez fejenkint kelt föl veszély idején; végül maguk a jobbágyok is lelfegy verez- tettek, minden 33—33 után 1—1 lovas katona képében és megjelenésében. A nemesség e készségét Zsigmond király azzal viszonozta, hogy ugyanazon országgyűlésén törvényben elismerte, hogy a külföldön hadakozó nemes ember költségét a király köteles megtéríteni. (Saját költségén t. i. a nemes, már Szent István óta csak a haza területén, bent vöd köteles harczolni. Ezt a jogát az arany bulla is megerősítette.) Ha még felemlítem, hogy Zsigmond a katonai közigazgatást is szabályozta, illetőleg helyesebben : kezdeményezte, t. i. hogy az országot katonai tekintetben 6 kerületre osztotta, az e tárgyról itt felhozhatókat be is fejeztem. Meddig tartott ez az üdvös reform ? Bizony, nagyon rövid ideig. Alig hunyta be szemeit Zsigmond, utódja: Albert alatt, már ennek uralkodása második évében, az 1439-iki budai országgyűlésen, a honvédelemnek úgyszólván egész terhét a király vállaira rakták, rendelvén, hogy a végvarak és az ország halarainak védelmére a király zsoldos sereget tartson és a nemességet csak akkor szólíthassa fegyverbe, ha a saját serege elégtelennek bizonyulna. Az ország határain túl azonban ekkor sem köteles a nemesség a királyt követni. íme, a nemesség bevonul szabadsága sánczai közé; magát védi ősi jogaival; de csak véli, hogy megvédi, mert az ország hatarát védtelenül nyitva hagyja az ellenség előtt, mely élt is a kopogtatás jogával. Várna és Mohács a szomorú bizonyíték ! Ilyen volt a honvédelem akkor, amikor a nagy Hunyady János vitézi pályájának kezdetén állott. Sem sereg, sem vezér nem volt. Annál több volt a törökveszélyből és az ország felfordulásából. Lás suk ez utóbbinak is siralmas képét, mert csak akkor érthető meg valóban dicső Hunyadynk nagysága, kit elképzelhetetlenül fenyegető zavarok között a Gondviselés küldött, hogy megmentse nemzetünket önmagának, t. i. a nemzetnek, a trónnak, a hadi dicsőségnek s a jövő nemzeti létnek. Az ország siralmas helyzetét rövid ecsetelés után is megérthetjük. Nagy Lajos leánya és utódja : Mária alatt Durazzói Kis Károly ellenkirály kivégzése s az ennek nyomában támadott horvát zavarok. Az anya- királyné : Erzsébet, leánya : Mária királynő társasagában, a személyes királyi megjelenés ellenállhatatlan hatásában bízva, a lázadás színhelyére siet; de útközben feltartóztatják őket a lázadók. Erzsébetet, az anyakirálynőt, leánya: Mária szemeláttára megfojtják, a királynét: Máriát, fogságra vetik. MajdjZsigmond alatt a Kont és társai kivégeztetése s a nápolyi párt kegyetlen üldözése, kiirtása. S amikor ily szomorú állapotban van az ország, hegyébe hire jön, hogy a törökök majdnem akadálytalanul terjeszkednek a Balkán-félszigeten. Majd a baljóslatú Rigómezőn csatát vészit Zsigmond a török ellen, amire a félholdas hadi jelvényt diadalmasan hozzák mind közelebb és közelebb, a magyar király hübér-urasága alá tartozó tartományok felé, sőt nemcsak Szerbiát özönlötték el a török hordák, hanem a Szörényi és macsói bánságokba, sőt a Szeremségbe is be-betörtek. Szerbország már elveszett, Havas-Allöld és Moldva pedig nem bízott a magyar király védelmében és Ulászló lengyel király szövetségét kereste. Zsigmond tettre határozta el magát. De Nikápoly még nagyobb gyászt hozott reá és seregére, mint Rigómező. Szétszórt haddal jött Zsigmond hazafelé, sereg nélkül ért a hasába. Itt pedig fejetlenség dúlt. Nem is tudja magat megkedvelteim. Idegenekkel veszi magát körül. Majd alkudni kezd német rokonaival a magyar korona tárgyában, a nemzet tudta és beleegyezése nélkül. Erre elfogják a királyt és fogságra vetik. íme, mekkora süiye- dése a királyi tekintélynek, mikor a magyar, akinek vérében van a koronás királya iránti hűség, szeretet és tisztelet, börtönbe veti királyát és hat havi fogság után csak akkor bocsátja szabadon, mikor ígéretet tesz, hogy bebörtönözéseért senkin nem áll bosszút. Fogsága alatt betör Nápolyi László. Senki sem tudja, ki legyen a király ? Nápolyi Lászlónak teljes kiirtása csak növeli Zsigmond iránt az ellenszenvet. A Velenczével 27 évig tartó háború valódi béklyó volt Zsigmond kezén. A török pedig mindinkább előnyomult. Galambócz is elesett. Ilyen volt az állapot a határ mentén. Nyakunkon volt a török hada. ' S vájjon a nemesseg tömörül-é, gondoskodik-e seregről, védelemről ? Legkevésbbé sem teszi. Amit tesz, az, hogy bilincsbe veri a királyi tekintélyt. Az 1439-iki budai országgyűlésen beavatkoznak még a király családi ügyeibe is. (Folytatása következik.) Az ungvári Iporczellán- és agyagipargyár. (Folytatása és vége.) Az ungvári gyárnak megvannak a m.r saját maga gipszmodelljei és kész használati formái, melyekből télen át raktárra készittetheti a legszükségesebb s leginkább kívánatos darabokat, melyeket az ország vidéki városaiban lakó épitő-mesterek a képes árjegyzékek alapján állítanak össze az építő háztulajdonossal, annak erszénye és ízlése szerint, rendesen oly időben, amidőn már az épület jórészt készen áll és az állványok szétbontásáról kell gondoskodni. Ilyenkor a munka sürgős, rendesen már éget s kénytelen a gazda készpénzért vásárolni az egyedüli gyárból, melynek raktárán készen kapja ezen árut. Kedvezményes árak reményében és a szállítás összevonása miatt, azután a szükséges terracotta-aruk rendelése, rendesen magával vonja a kályhák, kerti s folyosó-diszi- tések stb. rendelését is. A vidéki háztulajdonosok hiúságát nem szokta sérteni azon tudat, hogy az ő házuknak diszitő-mintáit az ország más vidéki városainak házain is feltalálják. Nekik kényelmes az, hogy ezen árukat készen megkapják, — annak díszítését saját ízlésük szerint és költségeit az árjegyzék alapján maguk állapítják meg, s örvendenek, hogy megszerezhetik azt, mert a nélkül az ő primitiv épitő-mesterükkel, házukra semmi díszt sem alkalmazhatnának. Egy ilyen gyárra Magyarországban nagy szükség van és ez magyarázza meg azt a nagy keresletet, melynek az ungvári gyár üzeme alatt örvendett. A terracotta-aruk gyártása financielle és igen lucrativ üzlet az ungvári gyárban, ahol a leghasználatosabb gipsz-modellek és használati formák már mind megvannak és csak némi kijavításra és kiegészítésre szorulnak. A nyers agyag-áruk, kellő chamotte és tolyó- homokkal keverve, száradás közben nem görbülnek el, a tűzben nem szakadnak. Mindig hiba nélkül kerülnek ki a kemenezébő). Ha itt-ott nehány nagyobb darab megreped, úgy az kijavítható, összeragasztható, vagy szétvágható, — az épületen úgy is be lesz építve, esetleg jobban szétvagdaiva ; ily hiba nem látszik meg azokon és« nem okoz kellemetlenségeket az átvételeknél. Ezen gyártási ágnál nincs „Auschuss“, — itt minden darab használható. Az égetés, berakási költség, miután nem mázolta- tik az áru, olcsón és egyszerűen történik s az áru közel l00°/0 nyereséggel értékesíthető, — piacza pedig — ügyes utazó és képes árjegyzék segítségével — kiterjeszthető Magyarország összes vidéki városai részére, Ezen schabionszerü munkálaton kívül azonban az ungvári gyár nagyobb szabású, önálló díszítéssel biró épület-diszitéseket is elkészíttethet s miután nincs megszokva a tulmagas árakhoz, versenytárgyalások alkalmával eredménynyel szokott versenyezni, mint pl. a budapesti klinikai épület szobrászmunka-árlejtésénél történt, melynek összes díszítéseit az ungvári gyár szálfitá, a f. évben, a legnagyobb megelégedésre. E téren ügyes és kellő számú szobrász-munkás hiányában, készséggel kisegítheti az ungvári m. kir. állami agyagipari szakiskola, kiváló szobrász-szakerőivel és tanulóival, honnan minden évben olcsó, szerény és képzett, használható, fiatal szakmunkásokat alkalmazhat szükséglete szerint a maga számára. 3. A kőanyag-áruk (Steinzeug) piacza. Kőanyag-áru Magyarországban jóformán még sehol sem készül és az ország szükségletét ma még jóformán csak a külföldről szerzi be. Ezen áru ennek folytán még alig ismeretes az országban, miért is annak gyártása kitűnő haszonnal járna egy vállalatra. Hogy a nagy kereslet daczára sem akadt még magyar agyagipari vállalat, mely ezen qzikkek gyártását
