Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1900-12-02 / 48. szám
Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. regényírók, kiknek munkáit az előfizetők megkapják, a következők : Hazai irók: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Bársony István, Herczeg Ferencz. Külföldiek : Georges Ohnet, Emile Zola, Marcel Prévost, Ridder Haggard, Leo Tolstoj. A könyveket ez év deczember közepén küldik szét, úgy tehát, hogy Karácsony ünnepére már mindenkinek a kezében lesznek. Erre vonatkozólag pedig a következőket tudatja a kiadóhivatal: Könyvajándékra csakis azok az előfizetők tarthatnak szamot, akik közvetlenül a Magyar Hírlap előfizetői. Akik egyenkint vásárolják a lapot, vagy közvetve fizetnek első tőzsdékben, papirkereskedésben, csomagszállítónál, azok nem részesülhetnek ebben a kedvezményben. A könyvek kiosztása, illetőleg szétküldése olykép történik, hogy: minden féléves, vagy egész éves előfizető tiz kötet regényt kap ; minden negyedéves előfizető öt kötet regényt, minden hónapos előfizető két kötet regényt. E megállapított rendszer alól a kiadóhivatal semmiféle kivételt nem tehet. Minden előfizetőnek e szabály alapján járnak ki az ajándék- könyvek. Erre pedig a deczemberi előfizetői lajstrom lesz az irányadó. így tehát, aki most félévre, vagy negyedévre előfizet: tiz, illetőleg öt kötet regényre tarthat számot. Azok, akik deczemberben egy hónapra fizetnek elő, vagy újítják meg az előfizetésüket, két kötetet kapnak Mindenkinek módjában van tehát már most kiválasztani azt a kategóriát, amely neki és viszonyainak legjobban megfelel. Ezt mindenki maga határozza meg, a kiadóhivatalnak csak az a kérésé lehet a közönséghez, hogy a döntést ne halaszsza sokára, nehogy a könyvek kellő számban való kinyomatása és szétküldése zavarral járhasson, ami a sok-sok ezer könyv mellett könnyen megtörténhetnék. Még csak azt kell mondanunk, hogy a küldött regenyek teljesen uj, csinos kiállítású, szépen fűzött könyvek lesznek, amelyek nemcsak pillanatnyi örömet szereznek, de minden könyvtárnak díszére és becsületére válnak. Előfizetési ár: félévre 14 korona, negyedévre 7 korona, 1 hónapra 2 k. 40 f. Tisztelettel: a Magyar Hírlap kiadóhivatala, Budapest, V., Honvéd utcza 10. Hivatalos közlemények. 97585. IV—a. szám. Magyar kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. A posta- és távirdaigazgatóságok részéről a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett jelentések szerint a postahivatalok külkézbesitési kerületébe tartozó községek egyrésze az 1875. évi 49783. és 1899. évi 29913. számú belügyminiszteri rendeletek ellenére (lásd Belügyi Közlöny 1899. évfolyama 225. lap és 275. lap) még mindig nem tart rend ;s postaküldönczöt. Egyes községek gyakran heteken át nem küldenek senkit az érkezett küldemények, illetve az azokról szóló „Ertesilvény“-ek elvitele végett a postára, vagy ha hosszabb idő után küldenek is, erre a czélra gyakran irni, olvasni sem tudó, serdületlen gyermekeket alkalmaznak és e miatt a kézbesítés körül nagy késedelem és fennakadás áll be. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a nagy közönség érdekeit sértő, említett visszásságok megszüntetése s idézett 29913/899. sz. körrendeletem szigorú végrehajtása iránt a megfelelő intézkedéseket tegye meg. Ezen alkalommal egyszersmind figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a postaküldemények kézbesítése alkalmával a czimzett személyazonosságának igazolásával és a község czimére érkező postai küldemények átvételével megbízott községi elöljárók aláírásának bemutatása tárgyában 1895. évi 48505, sz. a. kibocsátott belügyminiszteri körrendelet (lásd Rendeletek Tára 1895. évi., II. kötet, 1123. lap) 5-ik bekezdése értelmében a megbízott községi elöljárók személyében időnkint beálló változások az illetékes postahivatalhoz, a járási főszolgabirák utján és a megszabott eljárás mellett (vagyis a „Hivatalos meghatalmazás“ czimü űrlap kitöltésével és beküldésével) esetről-esetre haladéktalanul bejelentendők. Miután a kereskedelemügyi miniszter úrhoz érkezett panaszok szerint gyakran előfordul, hogy a községek ezen kötelezettségüknek nem felelnek meg, felhívom a törvényhatóságot, hogy a községeket szigorúan utasítsa, hogy mindannyiszor, valahányszor a szóban levő megbízott elöljárók személyében változás áll .be, esetről- esetre uj „Hivatalos meghatalmazás“-t állítsanak ki s azt a járási főszolgabíró utján az illető postahivatalnak haladéktalanul küldjék be. Előfordult félreértések jövőben való eloszlatása végett azt is kijelentem, hogy a szóban levő „Hivatalos meghatalmazás“ kiállítására és beküldésére azok a községek is kötelesek, a melyekben postahivatal van. Végül megjegyzem, hogy a „Hivatalos meghatalmazás“ ez. nyomtatvány szövege a múlt évi deczember 22-én, 125637. szám alatt kibocsátott körrendeletemben foglalt határozmányokhoz képest módosíttatott, illetve újból állapíttatott meg ; ezen uj nyomtatványokból megfelelő készlettel a posta- és távirdaigazgatóságok és ezek által a főszolgabirák utján a községek legközelebb el fognak láttatni. Felhívom a törvényhatóságot, hogy erről a kis- és nagyközségeket oly utasítás mellett értesítse, hogy a községek a meghatalmazásokat a jövőben necsak az uj űrlapon állítsák ki, hanem a postahivataloknál bent levő meghatalmazásokat is ezen uj mintának megfelelő újabb meghatalmazással mielőbb cseréljék ki. Budapest, 1900. szept. 24-én. A miniszter helyett: Széli Ignácz s. k., államtitkár. 10,948. szám. Valamennyi másodíoku iparhatóságnak. A betegsegélyző-pénztárak zárszámadásaiból értesülök, hogy a gyárosók, illetve vállalkozók az ipartelepeiken létező gyári, illetve vállalati Betegsegélyző-pénztárak dologi kiadásait a pénztár vagyonából fedeztetik, abban a feltogásban lévén, hogy az 1891. évi XIV. t.-czikk értelmében őket csak a gyári betegsegélyző-pénztárak személyi kiadásai terhelik. Az 1891. évi XIV. t.-czikk 53. §-a szerint a gyári, illetve vállalati pénztárak kezeléséről a gyár, illetve a vállalat tulajdonosa saját költségén tartozik gondoskodni. A kezelés alatt nemcsak a személyi kiadások, t. i. a tisztviselők illetményei, hanem a dologi kiadások is értendők. Kitűnik ez a törvény 19. §-ából is, mely a kiadások két csoportját, t. i. a segélyezési s ezzel szemben a kezelési kiadásokat különbözteti meg, vagyis a kezelési költségek, illetve kiadások alatt a személyi és dologi kiadásokat együttvéve érti. Ezek szerint a gyárosok és vállalkozók, ha a törvény 46 § a alapján munkásaik részére külön gyári, illetve vállalati pénztárt szerveztek, a törvény 53. §-a értelmében a pénztárak összes kezelési, tehát nemcsak a személyi, hanem a dologi kiadásokat, vagyis a nyomtatványok (beleértve az alapszabályok költségeit is), irodaszerek, esetleg a helyiség, a berendezések, fűtés és világítás stb. költségeit is a sajátjukból tartoznak fedezni s a beteg- segélyző-pénztár bevételeit csupán a segélyezésekre (beleértve az orvosok és a szülésznők díjazását is) fordithatják. Felhívom tehát Czimet, utasítsa a területén levő gyárosokat és vállalkozókat, kik munkásaik számára külön pénztárt szerveztek, hogy a pénztárnak kezelési költségeit ezentúl kizárólag a sajátjukból fedezzék s a múltban a kezelés czimén a pénztár vagyonából zárszá- madásszerüleg kiadott összegeket a betegsegélyző-pénz- tárnak záros határidő alatt térítsék meg s a téritmények összegét a f évi zárszámadásban külön mutassák ki. Utasítom egyúttal a Czimet, hogy a mennyiben a gyárosok és vállalkozók e rendeltemnek, illetve a törvény 53. §-ában megállapított törvényes kötelezettségeknek a kitűzendő záros határidő alatt nem tennének eleget, — betegsegélyző-pénztárukat a törvény 55. §. c) pontja alapján oszlassa fel. Budapesten, 1900. évi október hó 16 án. Hegedűs. 81,459. szám Kereskedelemügyi m. kir. minister. Rendelet az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. 3. §-a alapján 1892. évi márczius hó 5-én 14,837. sz. a. kiadott rendelet határozmányainak kiegészítése tárgyában. Hivatali elődöm fent említett rendelete II. A) alatti részének határozmányait a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök és földmivelésügyi miniszter, valamint a horvát-szlavon-dalmátországi bán urakkal egyetértőleg a következő határozmánynyal egészítem ki: „—b) Mindazon üzletekben, melyek különféle husnemekből előállított hideg élelmi czikkek elárusitá- sával foglalkoznak, esteli 6 órától 9 óráig árusíthatók sonka, kolbászfélék és egyéb hideg felvágottak, valamint sajtok, mindazonáltal azzal a korlátozással, hogy ezen elarusitásnál az üzleti segédszemélyzet igénybe nem vehető, továbbá, hogy a megnevezetteken kívül a vevő közönségnek semmiféle más áruezikk ki nem szolgáltatható.“ E rendeletem kihirdetése napján azonnal hatályba lép. Budapest, 1900. november 18-án. Hegedűs. Felelős szerkesztő : LÖRINCZY JENŐ. MENETREND (Érvényes 1900. október lió 1-töl.) A vonat Szv. Vv. Szv. Szv. Vv. Ungvárról indul 4^1 836 l08 446 822 Csapra érkezik 521! 925 l57' 537 9Beregszászra „ — 1117 — 7- 616 Munkácsra „ - ll29 B13 * * * * * * 723 1 1“ M.-Szigetre ,. — 456 — 1022 Kis-Várdára „ 709 * II. * - 349 719j Nyíregyházára „ 843 — 505 822 — Debreczenbe „ 1207 — 722 — — S.-a.-Ujhelybe- „ 654 ll53 341 722 Kassára „ 1006 341 — 1 1- — Miskolczra „ 925 256 552 1222 Budapestre I30 822 1022 6 5 Lembergbe „ — 1012 — 805 805 Becsbe (stb.) „ 720 6 20 6 20 l50 — ..... .... .. nn .... v cn . Az éjjeli idő esti 622 órától reggeli 522 perczig, a perczeket jelző számjegyeknek _ aláhúzásával van megjelölve. Glück József fűszerkereskedőnél, Szé- chenyi-tér, saját házában legolcsóbban beszerezhetők : legfinomabb teák, rumok és teasütemények stb., mindenféle ásványvizek, ezukor, kávé, ungvári borok, kőbányai sör. == Karácsonyi bazár - ~ Schwartz F. norinbergi üzletében Ungvári, Nagyhid- utcza, gyermek-játékok legdúsabb választékban kaphatók. Az üzlet helyszűke és a raktár tulzsufolása miatt leszállított árak. Dísztárgyak, chinai ezüst, bronz- és plüseh-áruk, pipere-czik- kek, rövid- és divatáruk, emlékkönyvek, albumok és varrókészletek, bőr- és tajték-áruk, hangszerek. Társas-játékok és franczia babák a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Férfi- és női fehérnemeük, I gyermek-ruhák és fiú- öltönyök bámulatos olcsón adatnak el. Baba-javitások elfogadtatnak. Vidéki megrendelések pontosan és gyorsan eszközöltetnek. Árlejtési hirdetmény. Ungvár város tanácsa közhírré teszi, hogy a vágóhídi jégveremnek jéggel való meghordására 400 korona és a városi rendőrség részére 1901-ik évre szükséges ruházat előállítására, minden egyes’ rendőr részére 58 korona kikiáltási árban, folyó évi deczember hó 7-ik napján, d. e. 9 órakor a városháza gyűlésiemében, nyilvános árlejtés fog tartatni. A résztvevők tartoznak a kikiáltási ár 10%-át bánatpénzül letenni. Részletes feltételek a városi főjegyzői iroda- helyiségben megtekinthetők. Kelt Ungvárt, 1900. november hó 30-án. Dr. Lüley Sándor, polgármester. 9892. , 1900. tk‘ SZam' Árverési hirdetményi kivonat. Az ungvári kir. jbiróság, mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy Major József végrehajtató- nak, Major Géza tasnád-szántói lakos jogutóda : Geren dási Jakab ungvári lakos végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében 300 korona tőke és járulékainak behajtása végett az árverést a következő módozatok mellett elrendelte : 1. Árverés tárgyát képezi az ungvári 826. sz. tjkvben B/21. alatt Gerendási Jakab nevén álló ingatlanokból B/16. alatt Major Géza javára bejegyezve volt jutalékra 1200 korona kikiáltási ár mellett. 2. Az árverés Ungváron, a kir. jbiróság árv. helyiségében 1900. évi deczember hó 18-ikán, d. e 10 órakor lesz megtartva, mely alkalommal az ingatlan a kikiáltási áron alul is el fog adatni. 3. Az árverelni szándékozók kötelesek az árverést megelőzőleg bánatpénz gyanánt a bírói kiküldött kezeihez 120 koronát készpénzben,vagy óvadék- képesnek nyilvánított értékpapírokban letenni. Kir. jbiróság, mint tlkvi hatóság. Ungvárt, 1900. évi október 31. napján. Isépy, kir. albiró.
