Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

után maga vádlott oly erős hangon kelt ügye védel­mére, hogy az elnök őt figyelmeztetni volt kénytelen. Az esküdtszék rövid tanácskozása után Vad- ruska Antal, mint az esküdtek főnöke, kihirdette a verdiktet, mely a megállapított egyetlen kérdésre : „bünös-e Homoki Antal abban, hogy a „Sárospataki Lapok“ 1900. évi febr. 5-iki számában megjelent „Sok jó tanács“ czimü czikkének (fentirt) passzusával a vallásos tisztelet tárgyait meggyalázta és közbotrányt okozott“,— „nem“-mel felelt, mire a bíróság felmentő ítéletet hozott s a kincstárt a költségekben marasztalta. Az ítéletben a vádhatóság is megnyugodott. * A jövő évi népszámlálás előkészítése ügyében Kenéz Béla dr., miniszteri fogalmazó, a m. kir. központi statisztikai hivatal kiküldöttje, m. hó 31-én időzött városunkban s tartott magyarázó előadást az alispán hivatalos helyiségében összegyűlt foszolgabi- raknak, Ungvár város megbízottjának s a körjegyzők­nek. Ez értekezlet alkalmából felszínre jutott azon kí­vánság, hogy az Amerikában levő ungvarmegyei lako­sok is Írassanak össze e népszámlálással kapcsolatosan. Ez óhaj körülbelül teljesülni fog. •* Felség-segély. Fedeles János lichai gör. kath. lelkész 60 korona felség-segelyben részesült. * Dr. Reisman Arnold orvos és fogorvos, november 1-től eddigi lakásával szemben, a Flach könyvkötő nagy-utezai uj házában lakik. * Az ungvári szövőgyárból — úgy lát­szik — mégis lesz valami. A nagy hallgatás után leg­alább erre enged következtetni Darányi Ignacz m. kir. földmivelésügyi miniszternek Ungvarmegye közönségé­hez intézett azon leirata, melyben valaszolólag a vár­megye áltál hozzá intézett [elterjesztésére, értesíti a vár­megye közönséget, hogy méltányolva azon ipari és közgazdasági érdekeket, a melyek a felterjesztésben megjelölt szövőgyárnak Ungvári való létesítéséhez fűződnek, az elérendő czél érdekében elvileg hajlandó az ungvári zugótelepből nélkülözhető mintegy 13—14 hold területet és tartozékait árverés mellőzésével 160,000 korona kedvezményes vételáron a szövőgyár létesítése végett nevezett gyáros ezégnek eladni, abban az esetben, ha nevezett czeg az eladasra vonatkozó adásvételi szerződésben az általa megállapítandó feltété leket elfogadja ; mire nézve a tárgyalásokat nevezett ezég képviselőjével egyidejűleg megkezdeni szándékozik. * Az áll. agyagipariskola homlokzatán már ott diszlik Magyarország színezett és szép kivi­telű terracotta-czimere. Annak idején mi jeleztük, hogy az épület átalakításánál megfeledkeztek az épületen volt czimer kicseréléséről s hívtuk fel az iskola igaz­gatójának figyelmét arra, hogy állami epületen más, mint a magyar állam czimere helyt nem foglalhat. Meg is jött néhány nap múlva a valasz, hogy az ott levő czimer helyébe nemsokára a magyar czimer fog ke­rülni. Ma pedig már ott is van. Örülünk neki. * V illámlás, mennydörgés — októberben. M. hó 31-én, esti 472 —5 óra között a szeszélyes ter­mészet ritkán tapasztalható kitörésének voltunk tanúi. Olyan sürü villámlás és mennydörgés váltakozott a jel­zett időben, aminő a legforróbb nyári időben is ritkán tapasztalható. A villám egy ízben Radvancz határában le is csapott. * Gyilkos katona. Az elmúlt vasárnap este Telepkó Mihály ungvári lakos összeveszett a Bercsényi- utczan egy eddig még ismeretlen közös hadseregbeli közvitézzel, aki oldalfegyverével védekezve, oly súlyos sebet ejtett Telepkó fején, hogy az e hó 3-án reggel elhalt. A gyilkos kilétét még nem sikerült megállapítani. * Az ungvári sertés .hetivásárok a jövő szerdán, e hó 7-én ismét megkezdődnek. * Országos vásárok. November havaban vármegyénk területén következő helyeken lesznek orszá­gos vásárok: Ubrezsen Mindenszentek-napi no ember 5-én, Szobránczon Martoni november 13 an, Ungvárt Katalin-napi november 19-én, Nagy-Kaposon novem­ber hó 26-án. Hetedik magy. kir. szabadalmazott osztálysorsjáték. Az előttünk fekvő tervezet szerint az 1. osztály húzása már november 15. és 16-án lesz, mely alkalomból figyelmeztetjük olvasóinkat azon körülményre, hogy ezen sorsjáték esélyei csak akkor lesznek teljesen kihasználva, ha a játékot már az 1. osztálynál megkezdjük. Több oldalról értesülünk, hogy ezen alkalommal a kereslet ismét igen nagy, azért ajánlatos, ha mindenki jókor beszerzi sorsjegyét. A sorsjegyek ára az I. osztályhoz : Vi sorsjegy 12 korona, 72 sorsjegy 6 korona, AU sorsjegy 3 korona, Vs sorsjegy 1 korona 50 fillér. Ha körültekintünk a külön­böző főelárusitók között, akkor Török A. és Társa bankházát, Budapest, Váczi-körut 4/a., mely egyike a legnagyobb detail-üzleteknek, ajánlhatjuk, mert ez a czeg nagy szerencsével játszik és körülbelül 4 millió korona nyereményt fizetett ki vevőinek. Aki Török A. és Tsa budapesti bankházában, Váczi-körut 4/a. sors­jegyet vásárol, a legjobb kezekben van. Selyem damaszt-ruba 9 futói feljebb — 12 méter! postabér- és vámmentesen szálitva! Minták postafordultával küldetnek ; nemkü­lönben fekete, fehér és színes „Henneberg-selyem“ 45 ártól 14 fit 65 krig méterenkint. Henneberg G., selyemgyáros (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. 4 Irodalmi értesitő. Irodalmi esemény. A magyar literatura hívei e// idő szerint alig beszélnek másról, mint arról a ha­talmas vállalatról, amely a Légrady testvérek kiadásá­ban most indult meg. A 200 lüzetre, vagyis tiz kötetre rugó irodalmi mű, amelynek első füzetét már szétküldték, Brehm Alfréd „Tierleben“ czimü korszakos nagy “mű­vének magyar kiadása. Ezt a művet, amely Német­országon kivül is óriási feltűnést keltett, a magyar kiadó ezég nem egyszerű fordításban adja a közönség­nek. A magyaros átültetés eszközlői a tudomány mai színvonalához s a hazai viszonyokhoz alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a most megindult magyar kiadas a Brehm-féle mű összes eddig megjelent kiadásainál értékesebb lesz, mert az évek folyama alatt az eredeti munka némely része elavult. Az újabb megfigyelések­kel s a hazai adatok felhasználásával bővített magyar Brehm olyan teljes mű lesz, amelyhez hasonló egy művelt nemzet nyelvén sem jelent meg. Ez a vállalat mind arányaira, mind eszközeire nézve a legnagyobb természettudományi mű, amely magyar kiadásban napvilágot látott. Illusztrálja ezt nemcsak az, hogy tiz vaskos kötetből fog állani, de az is, hogy a rendkívül becses szöveget 1800 művészi kép magyarázza, hogy 80 fekete nyomatú műlap és 100 színes nyomatú műmelléklet járul hozza. A mű czime: „Az állatok vilaga“. Szerkesztője Méhely Lajos, a magyar tudomá­nyos akadémia és több külföldi tudományos társulat levelező-tagja. Munkatársai Chernél István, Csíki Ernő, Kohaut Rezső és dr. Rátz István, akik a szakirodalom legkiválóbb művelői. Hogy „Az állatok világa“ mennyire fölkeltette maga iránt a figyelmet s hogy azt mily értékesnek tartják, az is bizonyítja, hogy Wlassics Gyula és Darányi Ignácz miniszterek a művet körren- d Jetben ajánlottak. A most megjelent első füzetben a majmokról van szó. A majomvilág rendkívül érdekes leírása kezdődik meg benne, oly élénken és oly színe­sen, hogy a laikusnak is gyönyörűségére szolgál. Ez az első füzet hü képét adja az egész munkának és mindenkit meggyőzhet arról, hogy nemcsak tanulságos, de érdekes mű lesz, mert hát „Az állatok világa“ a legjobb példa arra, hogy a tudományt mint lehet népszerűsíteni. A magyar Brehm kétléle kiadásban fog az olvasó közönség elé kerülni, u. m. bekötött és füzetes kiadásban. A bekötött kiadás első kötete 1901. januar hó folyamán fog megjelenni. Ezentúl minden további félév egy-egy újabb kötetet fog a könyvpiaczra hozni, s igy öt év lefolyása alatt a 10 kötetből álló mű teljesen be lesz fejezve. Minden kötet 18 koronába fog kerülni, az egész 10 kötet ára tehát díszes félbőr­kötésben 180 korona. Az egész mű 200 füzetből fog állani melyeknek' ara 80 fillér lesz ; a díszes bekötési tábla 3 koronáért lesz kapható. A bekötés háta finom chagrinbőrből készül, gazdag aranyozással; a bekötés tablaja tartós vászonból való. Nagy súlyt vetnek az ízlésre, szépségre és tartósságra. Az első füzetek már ez év október havában kerülnek a könyvpiaczra és azontúl havonta 3—4 füzet fog megjelenni, átlag egy- egy heti időközökben. A füzetes kiadás semmiesetre sem fog több, mint 200 füzetre terjedni. Mutatványfü­zetet és tájékoztatót a kiadóhivatal ingyen és bérmen­tesen küld. A Magyar Hírlap ajándéka. A Magyar Hírlap karácsonyi ajándéka, a mely esztendőről-esztendőre megismétlődött, ezúttal gazdagabb és oőségesebb lesz minden eddiginél, már csak azért is, mert éz éppen a tizedik karácsony, hogy alkalmunk és módunk van rá olvasóinknak külön is örömet szerezni. Egész kis könyvtár, teljes tiz regény lesz a karácsonyi ajándé­kunk ; tiz érdekes könyv, a hazai és külföldi szerzők legjelesebbjeinek munkai. A regényírók, kiknek mun­káit előfizetőink megkapják, a következők : Hazai irók : Jókai Mór, Mákszath Kálmán, Bródy Sándor, Bársony István, Herczeg Ferencz. Külföldiek: Georges Ohnet, Emile Zola, Marcel Prévost, Ridder Haggard, Leo Tolstoj. A könyveket ez év deczember közepén küldjük szét, úgy tehat, hogy karácsony ünnepére már min­denkinek a kezeben lesz, akit megillet. Erre vonatkozó­lag pedig a következőket kell az olvasók szives tudo­másara hoznunk: Könyvajándékra csakis azok az előfizetők tarthatnak számot, akik közvetlenül a Magyar Hírlap előfizetői. Akik egyenkint vásároljak a lapot, vagy'közvetve fizetnek elő (tőzsdékben, papirkereske- désben, csomag-szallitónál), akik tehát ily módon a Magyar Hírlap törzskönyveiben nem fordulnak elő, azok természetesen nem részesülhetnek ebben a kedvez­ményben. Ez már csak azért is természetes, mert a kiadóhivatalnak nincs is módjában máskép ellenőrizni valakinek előfizető-voltát, mint csakis a saját, hiteles törzskönyvei alapján. A könyvek kiosztása, illetőleg szétküldésé olykép történik, hogy minden féléves, vagy egész éves előfizető tiz kötet regényt kap, minden ne­gyedéves előfizető öt kötet re ényt, minden hónapos előfizető két kötet regényt E megállapított rendszer alól a kiadóhivatal semmiféle kivételt nem lehet. Minden előfizetőnek e szabály alapján járnak ki az ajándék­könyvek. Erre pedig a deczemberi előfizetői lajstrom lesz az irányadó. így tehat aki most az október—de­czemberi évnegyed kezdetén felévre, vagy negyedévre előfizet, már ezen az alapon tiz, illetőleg öt kötet re­gényre tarthat számot. Ugyancsak megkapják a tiz, vagy öt kötet regényt azok, akik most mint uj előfizetők félévre, vagy negyedévre belépnek. Azok, akik deczem- berben egy hónapra fizetnek elő, vagy újítják meg az előfizetésüket, két kötetet kapnak. Mindenkinek mód­jában van tehát már most kiválasztani azt a kategóriát, amely neki és viszonyainak legjobban megfelel. Ezt mindenki maga határozza meg, a kiadóhivatalnak csak az a kérése lehet a közönséghez, hogy a döntést ne halaszsza sokára, nehogy a könyvek kellő számban való kinyomatása és szétküldése zavarral járhasson, ami a sok-sok ezer könyv mellett könnyen megtörtén­hetnek. Lehetetlen és teljesen kizárt dolog emellett, hogy egyesek egyik kategóriából a másikba tétessenek át, hogy például azok, akik hónapról-hónapra fizetnek elő, többet kapjanak, mint két kötetet. Az egy havi előfizetések pótlásába, vagy utólagos lekötésébe se egyezhetik bele a kiadóhivatal, mert ez is föltétlenül zavarokat okozna. Még csak azt kell mondanunk, hogy a küldött regenyek teljesen uj, csinos kiállítású, szépen fűzött könyvek lesznek, amelyek nemcsak pillanatnyi örömet szereznek, de minden könyvtárnak díszére és becsületere válnak. Tisztelettel : A Magyar Hírlap kiadóhivatala. Buaapest. V., Honvéd-utcza 10. „Az állatok világa“. Brehm hatalmas művéből’ amelynek kiadása most indult meg, a második füzet is napvilágot látott. Ebben szintén a majmok rendkí­vüli érdekes életét festi a szerző, azzal a bámulatos közvetlenséggel és azzal a mesteri leírással, amely a munkát az egész világon kedveltté tette. Ennek a második füzetnek a szövegét kilencz kitűnő rajz illusztrálja. Adva van még a füzethez egy fekete nyo­matú műlap és egy színes nyomatú melléklet. Az állatok világa Légrady testvérek könyvkiadóhivatalában (Budapest, Váczi-körut 78.) jelenik meg s minden könyv- kereskedésben megkapható. Egy füzet ára 80 fillér. Tájékoztatót a kiadóhivatal ingyen és bét mentve kész­ségesen küld. Hivatalos közlemények. 62138/1 szám. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Ungvarmegye közönségének. A vármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi márczius hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében 55. (2817.) szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy az utadó-minimumok felemelése tárgyában 1899. évi november hó 27-én tartott közgyűlésében 186.(14208.) szám alatt hozott s folyó évi február hó 27-én 10141. szám alatt kiadott rendeletemmel feloldott határozatát, tekintettel a lakosság általános elszegényedésére, továbbra is fentartja. Ezen elhatározásának indokait a közönség folyó évi julius hó 21-én ugyancsak a fenti szám alatt tett jelentésében részletezi. A határozatban felhozott és az alispán jelentésében kellően megvilágított indokok alapján s ezek között különösen a mutatkozó kivándorlásra való tekintettel, most már jóváhagyom a közönség 1899. évi november hó 27-én tartott közgyűlésében 186. (14208.) szám alatt hozott azon határozatát, melylyel kimondotta, hogy az eddigi 1 frt 20 kros három kézi napszám útadó egyenértékét 1 frt 20-ról 1 frt 50 krra, — az igás napszám eddigi egyenértékét 1 frt 50 krról 2 frtra emeli fel a kaposi és szobránczi járás egész területére, valamint Ungvár városra és az ungvári járás bezői, jenkei, daróczi, geőczi és ungvári körjegyzőségek községeire nézve, ellenben a bereznai járás egész terü­letén, valamint az ungvári járáshoz tartozó neviczkei, karcsavai, szerednyei, iglinczi, horlyói, putka-helmeczi és ároki körjegyzőségek területén levő községekben a lakosság szegénységére és a nehezebb gazdasági viszo­nyokra való tekintettel az eddigi egyenérték marad továbbra is érvényben. Budapesten, 1900. évi október hó 24-én, Hegedűs, s. k. 709*8. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi másodíoku iparhatóságnak. A betegsegélyző-pénztárak zárszámadásaiból érte­sülök, hogy a gyárosok, illetve vállalkozók, az ipar­telepeiken létező gyár, illetve vállalati betegsegélyző- pénztárak dologi kiadásait a pénztár vagyonából fedeztetik, abban a felfogásban lévén, hogy az 1891. évi XIV. t.-czikk értelmében őket csak a gyári beteg­segélyző-pénztárak személyi kiadásai terhelik. Az 1891. évi XIV. t.-czikk 53. §-a szerint a gyári, illetve vállalati pénztárak kezeléséről a gyár, illetve a vállalat tulajdonosa saját költségén tartozik gondoskodni. A kezelés alatt nemcsak a személyi kiadások, t. i. a tisztviselők illetményei, hanem a dologi kiadások is értendők. Kitűnik ez a törvény 19. §-ából is, mely a ki­adások két csoportját t. i. a segélyezési s ezzel szemben a kezelési kiadásokat különbözteti meg, vagyis a kezelési költségek, illetve kiadások alatt a személyi és dologi kiadásokat együttvéve érti. Ezek szerint a gyárosok és vállalkozók, ha a törvény 46. §-a alapján munkásaik részére külön gyári, illetve vállalati pénztárt szerveztek, a törvény 53. §-a értelmében a pénztárak összes kezelési, tehát nemcsak a személyi, hanem a dologi kiadásokat, vagyis a nyomtatványok (beleértve az alapszabályok költségeit is), irodaszerek, esetleg a helyiség, a berendezések, fűtés és világitás stb. költségeit is a sajátjukból tar­toznak ledezni s a betegsegélyző-pénztár bevételeit csupán a segélyezésre — beleértve az orvosok és szülésznők díjazását is — fordíthatják. Felhívom tehát Czimet, utasítsa a területén levő gyárosokat és vállalkozókat, kik munkásaik számára külön pénztárt szerveztek, hogy a pénztárnak kezelési költségeit ezentúl kizárólag a sajátjukból fedezzék s a múltban a kezelés czimén a pénztár vagyonából zárszámadásszerüleg kiadott összegeket a betegsegélyző- pénztárnak záros határidő alatt térítsék meg s a téritmények összegét a f. évi zárszámadásban külön mutassák ki. Utasitom egyúttal a Czimet, hogy a mennyiben a gyárosok és vállalkozók e rendeletem- nek, illetve a törvény 53. §-ában megállapított törvényes kötelezettségeknek a kitűzendő záros határidő alatt nem tennének eleget, betegsegélyző-pénztárukat a törvény 55. §. c) pontja alapján oszlassa fel. Budapesten, 1900. évi október hó 16-án. Hegedűs, s. k. Szerkesztői üzenet. D. E.. Csomonya. Az értekezés közlését a legközelebbi számban fogjuk megkezdeni. Köszönjük. Az egyesület életére vo­natkozó közlemények beküldését a jövőben is kérjük. Nyilttér.*) Köszönet. Mindazok, a kik felejthetetlen boldogult férjem elhunyta alkalmából szívesek voltak részvétüket kife­jezni, fogadják ez utón hálás köszönetemet. Özv. Rosenberg Dávidnó. *1 E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk

Next

/
Oldalképek
Tartalom