Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-08 / 27. szám
Melléklet az „UNG“ 1900. évi 27-ik szájához. illesse, úgy, amilént eddig is történt. De ha mindenáron Budapesten kellne is — ámbár ennek indokolását sehol sem találjuk - a biztosítékot kezelni, úgy kimondandó volna, hogy az>k letétként a m. kir. központi állampénztárba helyszendők el, mert csakis igy látjuk központi kezeléssé teljesen biztosítva a biztosítékokat; a letéti-jegyek >edig szintén az illető kér. pénztárak által volnának kezelendők. j) A 4". pont második bekezdésében a kötelezett tagokra vonitkozó azon részt, mely szerint »a művészeti, tudominyos és más közintézetek alkalmazottai, az állami, várhegyei és községi szolgálatban álló egyének» is köt. tagai lesznek a kerületi pénztáraknak, világosabban és télre nem magyarázhatóan kérjük megállapítani. a-az meghatározni, hogy mily minőségben alkalmazottak kell, hogy legyenek ezek, akik a pénztár tagjaivá válnak. Arj.Az 54. szakasz is homályos kissé. Hisz ha a pénztárainak kötelességük 20 héten át gyógyellátást és táppénzt nyújtani keresetképtelen beteg tagjaiknak s jogukban áll a házi gyógykezeltetés és táppénz helyett a lagotat kórházba is küldeni: nem-e önként értetődik-e, hogy í kórházi ellátást 20 héten át a pénztár tartozik fedezni ? Nem oszlatja el kételyeinket e tekintetben a tervezet indokolása sem, mert ott csakis arról van szó, hogy 30 napig tartozik a pénztár a kórházi költségeket fedezői, még akkor is, ha maga helyezte el tagját a kórházban. Mi történik már most és kinek kell a további költségeket tedezni, ha a kórházba utalt tag 30 napi öltét után is oly súlyosan beteg, hogy a kórházat elhigynta : >játszas az élettel I« Erre tisztelettel kérünk teljes magyarázatot. Vagy tan úgy van értelmezve a te'vezet, hogy négy heti kórházban lét után a pénztárak t.ybol tartoznak nyilatkozni az iránt, hogy a beteg tagért továbbra is elvállalják-e a fizetési kötelezettséget ? Ha igen, ezt helyesnek tartjuk, de ebben az esetben meg a kórházak ulasitandók, hogy e nyilatkozattételre a pénztárakat felhívniok kötelességük körébe tartozik, melynek elmulasztása esetén a 4 héten felüli gyógyköltségre a pénztár részéről igényt nem tarthatnak. l) Az 58. pontot bezáró >tehetnek<• szava után lelveendőnek óhajtjuk: > kivéve az önként belépő családtagok közül a gyermekeknél, akik keresettel nem bírnak s igy táppénzben sem részesülhetnek ; miért is ezek ezután is a legcsekélyebb átlagos napi bér után számított heti járulék telét tartoznak heti járulékként fizetni». Indokoljuk ez óhajtásunkat azzal, hogy a családtagok a tervezet szerint akkor leszngk ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesíthetők, ha az az összes kerületi-betegsegélyző pénztáraknál keresztül lesz vihető. Addig is, mig ez évek múltán majd bekövetkezik, nagyon inhumánusnak tartjuk, hogy a táppénzre igényt nem tartható, keresetképtelen ö. b. családtag épp oly járulékot fizessen, mint a táppénzre jogosult és legkisebb átlagos napi bér után számított járulékot fizető biztosításra kötelezett tag. m) A tagsági könyvekért (igazolványokért) járó dijak tizetését ^63. p) teljesen a tag részéről óhajtjuk lizetendőnek, mert az igazolványt a tag minden, a pénztár területén lakó munkaadónál levő alkalmaztatás esetén használhatja, s igy nem helyes, hogy az, aki először alkalmazza a taggá levőt, a tagkönyv dijához hozzájárulni tartozzék. rí) Tekintettel arra, hogy a pénztárak bizt. köt. tagjai nemcsak munkások- és napszámosokból fognak állani s most sem tisztán azokból állanak, a 70. pontban ép úgy, mint a többi szakaszokban a munkás jelzőt alkalmazottakkal kérjük s láljuk jónak pótolni. o) A rendes tagsági igazolványok kiállítása nem bizható a bizalmi férfiúi leendőket végzőkre, minthogy a tagsági könyvek az illető tag törzskönyvi lapszámával is ellátandók. Ezért tehát a 75. pontot úgy láljuk czélszerünek módosítani, hogy : „a tagsági igazolványok a betegségéiyzö-pénztárak által állitandók ki. Ott, ahol bizalmi férfiak végzik a bejelentéseket, a bizalmi férfiak ideiglenes igazolványt tartoznak kiállítani, mely a pénztárak által kiállított rendes tagsági igazolvány kikézbesítésekor bevonandó s a pénztárhoz beküldendő.“ Ugyané szakasz második bekezdésébe gyakoriak a változások szavak után beveendönek tartjuk : a 70. szakaszban jelzett és a pénztár által bejelentési záradékkal ellátott heti jegyzék alapján az ideiglenes szavakat. p) A 77. pont befejezéséül felveendőnek tartjuk : ,,A felvételt megtagadó halarozat ellen felebbezésnek helye nincs“. * * * Nagyméltóságu Minister Ur! A fentebbiekben adtuk meg véleményünket a betegsegélyző-pénztárak és azok felügyeletére irányuló törvénymódosítási tervezetre. Hisszük, hogyuem felesleges gáncsoskodások azok, hanem oly, a gyakorlatból szerzett észrevételek és helyes vélemények, melyek Nagyméltóságod, valamint a javaslat készítője részéről is helyeslőleg lógnak vétetni s alkalmazást nyerni. Minden, itt nem érintett intézkedése az előadói javaslatnak, részünkről helyesléssel találkozik s épp azért azokra is kiterjeszkedni, illetve nagybecsű felhívása folytan véleményünket azokra is bővebben nyilvánítani szükségesnek nem tartottuk. Fogadja Nagyméltóságod az 1891 : XIV. t.-czikk módosítására irányuló tervezet elkészitteléseért ismételten megnyilatkozó köszönefünket azzal az óhajtásunkkal, hogy az az általunk kifejezett módosításokkal mielőbb törvénynvé váljék : az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottak egészségügyének legnagyobb hasznára I Kelt Ungváron, az ungvári kerületi betegsegélyző- pénzlár igazgatósagának 1900. évi juiius hó 1-én tartott rendes havi üléséből. Kik is vagyunk Nagytnéllóságodnak kiváló tisztelettel: Gaar Iván, pénztáros, ig. jzőJäger Bertalan, ig. elpök. Tanítóink Szobránezon. Pompás szép nyári idő volt mull hó 29-éjrí, egyetlen, egy sötét felhő sem mutatkozott a magasf ég kéklő zenithjén, a mikor a magyar kultúra egyszerű apostolai, a néptanítók, a varmegye közel és , távol fekvő részéből a gyönyörű fekvésű és termjászeti szépségekkel megáldott szobránczi fürdőbe gyűltek össze azon czélból, hogy ott egymással találkozhat ak s hogy részt vehessenek az ungvármegyp néptanító-egyesület évi közgyűlésén. ' Ezen tanulságos és népes közgyűlésen körülbelül 130 tanító,'tanítónő és óvónő volt jelen. Az egyesület rendes tagjain kívül részt vettek még a közgyűlésen : Lőrinczy Jenő vármegyei főjegyző, Hidasi Sánlfor kir. tanfelügyelő, Csechticzky József tibai esperes- plebános, Bussay Lajos dr. járási orvos, Fialkovszky József ubrezsi rk. lelkész és a fürdő vendégei közül igen számosán. A közgyűlés, mely d. u. Ví3 órakor vette kezdetét, Torma János egyesületi elnök vezetése alatt a következőleg folyt le: Torma János egyesületi elnök meleg szavakf il üdvözölte az impozáns számmal egybegyült tanítókat. Lelkes beszédében élénk színekkel ecsetelte a népnevelés áldásos voltát és a kultúra terén eddig elért fényes sikereket, majd édes magyar hazánk fontosabb kulturális eseményeiről és mozgalmairól emlékezett meg, végül a tanítókat összetartásra és nagyobb tevékenységre buzdította s ezzel a közgyűlést megnyitotta. Beszédét megéljeneztek. Napirend előtt Hidasi Sándor, Lngvármegye köztiszteletben álló kir. tanfelügyelője emelkedett fel szólásra s lelkes szavakkal beszélt Halász Ferenc/, miniszteri osztálytanácsos 30 éves jubileumáról. A közgyűlés elé terjesztett indítványában teljes elismeréssel szólt Halász Ferencz oszt.-tanácsosnak a magyar nemzeti kultúra göröngyös mezején 30 éven át szerzett elévülhetetlen érdemeiről és a magyar tanítóság érdekében oly számtalanszor tanúsított jóindulatáról Miután a .magyar tanítóság tudja, hogy mit tett Halász Ferencz a nepneveles felvirágzása erdőkében s miután a 'jubiláns itt közöttünk kezdte pályafutását, azt •indítványozta a kir. tanfelügyelő, hogy Halász Ferencz miniszteri osztálytanácsost 30 éves jubileuma alkalmából válaszsza meg a mai közgyűlés az egyesület disztagjául s a részére készített díszoklevelet három tagból álló bizottság személyesen vigye fel Budapestre s a jubilánst az egyesület nevében a jubileumon a közgyűlésből kifolyólag üdvözölje. A közgyűlés tagjai a kir. tanfelügyelőnek indítványát egyhangúlag elfogadtak és Halasz Ferencz miniszt. oszt.-tanácsost zajos éljenzessel az egyesület disztagjául választottak. A Budapestre utazó bizottságba beválasztanak : Takács László egyesületi alelnök vezetése alatt Szabó József és Sükösd István ungvári áll. isk. tanítók. Ezen indítványává! kapcsolatban Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő még azt is indítványozta, hogy dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszternek azon elhatározásáért, hogy Halász Ferenczet, a volt egyszerű néptanítót emelte a miniszteri osztálytanacsosi méltóságra, fejezze ki a közgyűlés távirati utón az egyesület halas köszönetét. A közgyűlés ezen indítványt is kitörő lelkesedéssel fogadta s Wlassics Gyula dr.-nak a következő szövegű táviratot küldte : „Nagyméltóságu dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák Budapesten. Ungmegye egybegyült tanítói azon alkalomból, hogy Nagyméltóságod Halász Ferencz urat valódi osztálytanácsossá kegyeskedett előléptetni, arra kérik Excellentiádat, méltöztassék e feletti örömünkben mély tiszteletünket, hálánkat és hódolatunkat kegyesen fogadni. Alázatos szolgája : Torma János egyesületi elnök“. Ezen indítványok elfogadása után Szabó József ungvári áll. tanító olvasta fel „Egy kis elmeíuttatás az iskolai felvigyázókról“ szóló igen tanulságos s mindvégig érdekes es szellemes értekezését, a melyet a közgyűlés tagjai feszült figyelemmel hallgattak s vé gül megéljeneztek. E felolvasáshoz hozzászóltak : Nagy Mihály f.-német'i, Marosi Pál antalóczi, Jankovich Miklós ungvári és Marosi Mihály őrdarmai áll. tanítók es Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő. Nagy Mihály és Jankovich Miklós jegyzőkönyvi elismerést kívántak szavazni a felolvasónak, vonzó és szép előadásáért, Marosi Pál és Marosi Mihály nem mindenben helyeslik a felolvasó véleményét. Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő hosszabb felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy ha a tanító lép be elsőnek a tanterembe s azt a tanítás végéig el nem hagyja, sőt a tanítás után ő távozik utolsónak a tanteremből, akkor iskolai felvigyázókra nincs szükség. Helyesen jegyezte meg a kir. tanfelügyelő, hogy csak rendkívüli esetekben, ott tehat, a mikor igen fontös teendői szólítják a tanítót a távozásra, alkalmazhat iskolai felvigyázókat A közgyűlés Jankovich Miklós indítványára a felolvasónak köszönetét és elismerést szavazott. A közgyűlés harmadik, szintén igen érdekes és tanulságos targya volt: „A szobránczi fürdő törté- nete“ czimü felolvasás, melyet Russay Lajos járási es fürdőorvos irt s olvasott fel a jelenlevők osztatlan figyelme közt. A terjedelmes és mindvégig nagyon erdekfeszitő felolvasást megéljenezték s a felolvasónak köszönetét és elismerést szavaztak. Ezen felolvasás után Benke Zsigmond vajnatinai áll. tanító szabad előadás kisereteben bemutatta és ismertette az általa feltalált miniatűr számoló-készülék előnyeit, czélszerüségét, használati és készítési módját Praktikus es olcsó árban előállítható találmányát Marosi Pál és « kir. tanfelügyelő hozzászólásai után a közgyűlés nemcsak elfogadta, hanem a feltalálónak- köszönetét és elismerést is szavazott hasznos találmányáért. Utána Iiönyyes Mihály solymosi ev. ref. tanító mutatta be a maga térképtartóját. Könyvesnek szinten jegyzőkönyvi kyjfszönetet és elismerést szavazott a közgyűlés. Mind^sj két feltalálónak találmányait a közgyűlés használt ajánlja s találmányukért mind a két feltalálót nygfféijenezte. / Ezután következtek a különféle jelentések. E j-gfentések közül először a főjegyzői jelentésre került a sm melyet Budai István ungvári áll. tanító s egyesületi jegyző irt s olvasott fel. Az egyesület évi munkálkodásáról szóló évi jelentést a jelenvoltak megéljenezték. A főjegyzői jelentéshez hozzászóltak : Kotyó Márton ungvári és Marosi Pál antalóczi áll. tanítók majd a kiküldött számvizsgáló-bizottság nevében M .rosi Mihály őrdarmai áll. tanító, mint e bizottság elnöke tette meg a pénztárra és könyvtarra vonatkozó jelenté-. ;t, melyeket a közgyűlés egyhangúlag tudort- i- 1 ■ mt és a pénztárosnak, valamint a könyvtárosnak a íeimentvényt megadta. / A könyvtár rendbehozására és a hiányzó könyvek beszerzésére a közgyűlés egy három tagból álló bizottságot küldött ki ; e bizottságba bevalasztattak : Szoták Margit, Budai István és Boros Mór. A közgyűlés utolsó tárgya volt az általános tisztujitás. Ezt megelőzőleg Torma Janos egyesületi elnök azt indítványozta, hogy a tisztikar tagjait köz- felkiáltással válasszuk meg. Elnök indítványát a jelenvoltak magúkévá tették s a tisztikar és a választmány valamennyi tágját egyhangúlag közfelkiáltással megválasztották. Elnök lett : Torma János zaricsói, alelnök: Takacs László, főjegyző: Budai István ungvári, első jegyző: Marosi Mihály őrdarmai, másod jegyző: Magda Janos iskei,pénztáros : Szabó József, ellenőr: Sükösd István, könyvtáros: Kotyó Marton ungvári all. tanítok. A választmányba beválasztattak : a) Ungvárról: Szabó Józsefné, Szoták Margit, Bartakovics Andor, Margarethen Izráel, Jankovich Miklós és Menykő Mihály ; b) ungvári járásból: Marosi Pál, Boksay Péter, Moncsak Gyula, Petreczky Mihály, Erdei György és Gábor Janos; c) szobránczi járásból: Benke Zsigmond, Könyves Mihály, Ladányi László és Kopin Péter; d) kaposi járásból: .Rostás Jenő, Reőthy Konstantin és Bacsó András ; e) berez- nai járásból: Schenkner Antal, Mandula Sándor, Csépes Tivadar, Kudron Mihály es Petenykó Bazil. A megválasztott tisztikart és választmányt a tagok lelkesen megeljeneztek. A közgyűlés d. u. 6 órakor ért véget. Gyűlés után a Tanítók Háza javára Török József gróf, Ungvarmegye köztiszteletben álló főispánjának védnöksége alatt a vendéglő nagytermében nyári tánezmu- latság következett, mely vidám kedv és kitűnő hangulat mellett hajnalig eltartott. Belépő-jegyekből és felülfizetésekből befolyt összesen 278 korona és 20 -fillér; a kiadás körülbelül 114 korona és 98 fillérre fog rúgni ; marad a Tanítók Hazára körülbelül 163 korona és 22 fillér. Felülfizettek : Szóráth János ügyvéd Szobránczról 8 koronát, Tomcsányi Kálmán körjegyző szintén 8 koronát, Csuha Mihalyné 6 koronát, Juhász Ferdinánd rk. tanító 4 koronát, Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő, Szűcs András urad. intéző, Tahy Béla, Fekete Imre, Rostás Jenő nagy-kaposi áll. tanító, Tihanyi Antalné, Bacsinszky Tivadarne és Szalanszky Bertalanná 2—2 koronát, Bobik János 1 koronát és Minay Lajos 20 fillért. Fogadják a nemes keblű adakozó urak és hölgyek a népnevelés szent oltárára adományozott szives adományaikért a magyar tanítók mély háláját és köszönetét. Budai István. Színház. Abonyi Aranka jutalomjátéka és búcsu-fellépteül a „Csók“-ot választotta ; a darabot nem szükséges ismertetni, mert hisz mindenki ismeri Dóczi e remek művet; a remek jelzőt természetesen nem a darab szinszerüséget illetőleg használjuk, hanem annak költői értekére vonatkozólag. A darab bizony középszerű előadás mellett hatástalan, a dekoratio-hiany is nagyon érezhető volt. Abonyit tisztelői elhalmoztak virággal, a mi illett is neki; a pór leány pajkos szerepéi elég elevenen adta, ha nem is tudott belőle valami nagyot csinálni; például a csók definíciója sovány volt és a rímek rettenetesen pattogtak. E darabban láttuk újból Csókánét és aratta második diadalat; Csiky, Győré jók voltak, sőt a karból kivett Kellér is megfelelt ; az első azonban, a mit meg kellene tanulnia, a természetes mozgás, nehogy mindig a vállait vonogassa, a mit a közönség nem akar megszokni. A nagy melegben sokat kell szenvednie úgy a közönségnek, mint leginkább a szereplőknek; hat hogyha még olyan öltözékben kell azt cselekedniük, mint a „Tiszturak a zárdában“ czimü operettében ; ezért nem rójuk fel azt a pár botlást, a mit ebben a darabban, mely egyébiránt Csáky Ferencz jutalomjátéka volt, — elkövettek. Csaky elég hasznaiható baritonista, bár hangjában nincs erő, de kellemes; hiba azonban nála, hogy a szöveg-részt nem dolgozza fel és igy sok részlet kisiklik kezei közül. Az ő szerepét láttuk mi például Nyáraitól annak idején, hát az bizony egész más előadás volt, természetesen nem az ének-reszt értjük. Hunfy jól énekelt, mint mindig, Ledovszky ’és Csongory játék és ének dolgában egyaránt megfeleltek; nagyobo szerepeik különben ezúttal nem voltak ; Bagányi csinos volt es hatással énekelt. Vihary „ A burok harczá“-ban vette ki jutalomjátékát; nem szeretjük az előre hirdetett szenzációs újdonságok e fajtáját, bár tagadhatlan, hogy a nagy közönség, mely a színházi titkár iránti tiszteletből
