Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

Melléklet az ,;UNG“ 1900. évi 36-ik számához.

kötelesség! adó állampolgárokat és minden pillanatban minden áldozatra kész honfiakat neveljünk : fegyelmezzük az iljuságol!

Nem azt jelenti ez, hogy szolgákat neveljünk. Alkotmányos országban, minő szeretett hazánk, hol a közügyek körül való szabad és őszinte vélekedést meg erkölcsi bátorságot nemcsak megengedjük, hanem megköveteljük, ez nagy baj lenne. Hanem jelenti azt a lelki fegyelmezettséget, melynél fogva, ha a jövendő lérfi- nemzedéknek a haza azt mondja, ... a te hivatásod ez, a te hatásköröd az . . . tudod már, ez szabad, az nem . . . igy kell, igy lesz . . . cselekedjél ! . . . a jelen ifjú nemzedék akkor ne ingadozzék, hanem éppen lelki erejénél, lelki fegyelmezettségénél, jellemszilárdsá- gánal togva helyét minden téren, a haza közszolgálatában és annak felvirágoztatásara, »szírt a habok közt — rendületlenül megállja !«

Igenis, kedves Iljak, mi nemcsak tanítani, hanem nevelni is akarunk titeket. Nevelni Isten, király és a haza dicsőségére ! Mert mi, apáitok, ma-holnap kidőlünk az élők soraiból; de utánunk jösztök ti s bennetek és késő unokáinkban a nemzetnek, mely a magyar államot alkotja, öröknek kell lennie,

»Mert még neked virulnod kell, oh hon,

Túl és innen sok késő századon !*

E szent hitvallással ezen iskolai évet ünnepélyesen megnyitom.

*

Az ungvári állami reáliskolában f. hó 4-én volt a tanév ünnepies megnyitása. Reggel V28 órakor a r. kalh. ifjúság és tanári kar isteni tiszteleten vett részt, azután az iskolai ünnepély folyt le, amely 3 tanuló szavalatából, Könye Nándor r. tanár alkalmi felolvasásából és Dortsák Gyula igazgató ily czimü paedagogiai értekezéséből: »Az iskolai nevelésről általában s főleg az erkölcsi képzésről» állott. Alighanem követésre méltó eszmét pendített meg a nevezett igazgató, amidőn értekezése elején ezeket mondotta: »Az iskolai ünnepségeket általában, de különösen a tanév-nyitási és az évzáróünnepet igen fontos mozzanatnak tartom az iskolai életben. Együtt vagyunk ilyenkor tanárok, szülők, gyámok és tanítványok. Az alkalom ünnepélyes volta, kiemelkedő jellege ihletet kölcsönöz édes mindnyájunknak. Nekünk és kedves hozzátok tartozóitoknak elméjét és lelkűiét ét üli meg ihlettel; nektek, tanulóknak meg zsenge kebleteket hinti be áldásos himporral, megnyitván romlatlan sziveteket a jó tanács, az atyai intelem befogadására.

Még emlékezetesebbekké, még jelentősebbekké óhajtván a magam részéről tenni ez iskolai kimagasló alkalmakat elhatározóm, hogy főleg a tanév elején es vegén, a középiskolai nevelés-oktatás főbb és különösen olya- tén tényezőiről, melyeket a t. szülővilág és annak helyettesei: a szállásadók és gyámok, tanítványaink házi neveléseben sikeresen használhatnak, illetőleg foganatosíthatnak : tájékoztató elmefüttatásokat intézzek kedves nötendékeink-és a t. érdeklődőkhöz».

... Ez utón pár-pár évi cyklusokban és vissza- visszatérőleg a gyakorlati neveléstudomány igazi arany- szabályait lehetne megismertetni.

A behatások eredménye a reáliskolában a következő : Beiratkozott 34 r. kath., 10 gör. szert, kath., 14 ev. ret., G ág. hitv. ev., 67 izraelita, összesen 131 tanuló. 7-ikén volt a törvényolvasás az egész ifjúság és tanári kar jelenlétében.

Ungf vármegye költségelőirányzata.

Ung vármegye 1901. évi költségvetése a következő szükségletet és fedezetet lünleti fel:

A) Szükséglet:

Tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzet

fizetése és lakpénzére

........ 149210 k. — 1.

Szolgaszemélyzet bére és lakpénzére . 8876 k. — f.

Szolgaszemélyzet ruházata és lótartási

átalányára

............................ 2804 k. — f.

Hivatalos helyiségek és fogházak bérére 1410 k. — f.

Irodai szükségletekre

............. 10369 k. 44 f.

Napidijak és útiköltségekre .... 8400 k. — f.

Épületek lentartására

............. 2410 k. — f.

Egyéb rendszeresített kiadásokra . . 961 k. 32 f.

Rabtartási költségekre

............. 80 k. — f.

Előre nem látható kiadásokra . . . 1500 k. — f.

Székház-épitési, esetleg házipénztári tartalékalapra ......................................... 2000 k. — f.

A) Összesen : 188020 k. 76 I.

(19,020 k. 76 fillérrel több az 1900. évinél.)

B) Fedezet :

Állami javadalmazás

....................*. 161156 k. — f.

Ingatlanok jövedelme

......................... 1536 k. — f.

Alapok járuléka.................................... 6506 k. — I.

B) Összesen: 169198 k. — f. (2430 koronával több az 1900. évinél.) Mutatkozik hiány: Í8822 k. 76 f.

Felvilágosító megjegyzések.

a) Szükségletre.

1. A kiadási 1. rovatnál az eddig rendszeresített 11 dijnok helyett az állandóan alkalmazásban levő 24 dij- nok fizetése lett felvéve és pedig az 1900. évi 54. (2456.) sz. törvényhatósági bizottsági határozatban megállapított fizetésekkel, továbbá a törvényhatósági bizottság I. évi 54. (2834.) sz. határozatával rendszeresíteni kimondott percosenyi szolgabirói járás tisztviselőinek fizetése és lakbére itt felvétetett, melyek szerint ezen I. rovat 14632 korona emelkedést mutat.

2 A II. rovatnál mutatkozó 680 korona emelkedést az újonnan rendszeresítendő perecsenyi járás tiszti hajdújának és hivatalszolgájának fizetése idézte elő.

3. A III. rovatnál mutatkozó 528 korona többlet emelkedése az előbbi pontban említett szolgaszemélyzet ruházati költségéből ered.

4. A IV. rovatnál a perecsenyi szolgabirói hivatal helyiségbérlete összegének beiktatása folytán 400 korona többlet állott elő.

5. Az V. rovat 1180 koronávali emelkedését az irodai szükséglet és az Írógépekhez való anyagok folyton szaporodó szükséglete és a perecsenyi főszolgabíró fűtési és irodai átalánya, valamint hivatalos helyiségének bútorozására előirányzott összegek idézték elő.

6. A VI. rovat 800 koronával emelkedett, mert a perecsenyi főszolgabíró uii átalánya felvétetett.

7. A VII. rovat 800 koronával emelkedett, mert a kir. épitészeti hivatal f. évi 409. sz. előterjesztése szerint a régi vármegyeháznak a jövő évben nagyobb mérvű szükséges javítása 800 korona költséget igényel.

b) Fedezetre.

A bevételi IV. rovat emelkedett 2430 koronával, mert a törvényhatósági bizottság folyó évi 90. (5627.) sz. határozata alapján a gyámpénztári könyvelő fizetéséhez, egy arvaszéki dijnok fizetéséhez és árvaszéki nyomtatványok beszerzéséhez a gyámpénztári tartalékalapnak 2430 koronával megállapított hozzájárulása, habár a m. kir. belügyminiszter által egyelőre csak az 1900. évre lett is engedélyezve, — de a nagymérvű fedezetlen hiányra való tekintetből az 1901. évre szintén felvétetett,

KÜLÖNFÉLÉK.

* Gyászmise. Megboldogult Erzsébet' királyné iránti kegyeletes emlék visszaidézéseül hétfőn, szept. 10-én, a helybeli róm. kath. templomban ünnepies gyászmise lesz, melyre az összes hatóságok és iskolák hivatalosak. Ezzel kapcsolatban az Erzsébet királyné emlékére emelendő „Órökimádás-templomára“ alakult gyűjtő-bizottság ungmegyei elnöksége f. hó 9-én, vasárnap, a róm. kath. templomban a reggeli misék alkalmával és a hétfői gyászmisén a püspöki főhatóság engedélyével és beleegyezésével gyűjtést fog rendezni és pedig akképen, hogy egy, hölgyekből alakult bizottság felváltva fog buzgólkodni azon, hogy a.templomban ájtatoskodó hívek filléreikkel jaru'janak a szent és magasztos emlékmű megteremtéséhez.

* Beteg püspök. Moszlényi Gyula szatmári megyés püspök múlt hó 19-én Vasmegyébe érkezett rokonai látogatására; pár nap múlva azonban csúzos fájdalmak léptek fel, olyannyira, hogy támogatás nélkül egy lépést sem volt képes tenni. A megyei főorvos, ki a szombathelyi püspök házi orvosa is, naponta látogatja a beteget és reményt nyújt neki, hogy e hó közepén székhelyére utazhat.

* Egyházi hírek. Barna János ungvári segédlelkész jánki lelkésznek neveztetett ki. Laho- csinszky Béla segédlelkész Pálóczról Ungvárra, Boross Bertalan Szerednyéről Pálóczra, Drahus István Mező- Petriből Szerednyére helyeztetett át.

* Aranymise. Dier Lajos sz.-széki ülnök, nyug. főgirnn. tanár — a már általunk említett arany- miséjét e hó 25-én, reggeli 8 órakor fogja megtartani az ungvári plebánia-templömban.

* Szent gyakorlatok. A jubileumi szem év alkalmából, a munkács-egyházmegyei gör. szert, katho- likus papság folyó hó 4—8-ikáig tartotta meg a lelki szent gyakorlatokat. A vidéki és helybeli lelkészek mintegy 70-en vettek ebben részt a papnövelde kápolnájában, hol a szent elmélkedéseket Ries Ferencz Jézus-társasági atya tartotta. Befejezésül f. hó 8-án a püspöki székes-templomban a püspök ünnepélyes halaadó szt. misét tartott, mely alkalommal a szent gyakorlatokban részt vett lelkészek áldoztak, Ries jezsuita-atya pedig igen sikerült és nagy hatású szt. beszédet mondott.

* Az ungvári kir. kath. főgimnáziumban az 1900/1. iskolai évre eddig 575 tanuló iratkozott be. Az elmúlt iskolai év végén az osztályozott tanulók száma 568 volt.

* Áthelyezések. A közoktatásügyi m. k. miniszter Hordossy Irma sztrajnyáni allami iskolai tanítónőt Magyar-Óvárra, Roediger Kamilla szelmenczi all. tanítónőt Sztrajnyánba, Benke Zsigmond vajnatinai áll. tanítót Gyerő-Vásárheiyre helyezte át.

* Kellemes meglepetés érte e hó 3-án, hétfőn a kath. legény-egyesületet; ugyanis Schiller Ferencz pozsonyi kanonok s a b.-pesti es az országos kath. legeny-egyleti szövetség elnöke ez évi kőrútjában szerencseltette az ungváriakat. A pályaudvaron dr. Jéna József elnök es Jäger Bertalan alelnök vezetése mellett vagy húsz egyleti tag fogadta a vendéget, a ki megérkezésekor a r. k. plébániára szállott, honnan délután 5 órakor az egyleti helyiségbe ment, amely ez alkalomra kellően feldiszittetett és a szép számmal egybegyült ifjak által fogadtatott. Előbb egyik ifjú, majd Jóna elnök üdvözöltek a vendéget, aki látható megelégedéssel köszönte meg a szives fogadtatást es kiemelte, hogy regi vágya teljesült mostani látogatásával. Az egyleti dalarda erre az „Isten áldja a tisztes ipart“, majd a „Nemzeti zászló“ ez. dalokat, végre egy népdal-egyveleget adott elő; a vendég legnagyobb megelégedését fejezte ki az ifjak szép irányú törekvése fölött és tartott ez alkalommal egy oly mély értelmű, de szívhez szóló beszédet az ifjakhoz, amely az egesz keresztény szocziális élet feladatait megvilágította s a munkát, a munkást, a tisztes ipart azon magaslatra emelte a munkás ifjak előtt, hogy ezek bizonyara csak önérzettel vallhatják magukat iparosoknak. Megelégedését fejezte ki az egyleti élet mozgékonysága felett; ismerve a szerény anyagi helyzetet, az ungvári legény-egylet működésé el elég magas polezra tudott emelkedni az önművelődés térén. A rögtönzött kis

ünnepély után a jelenlevők lelkes éljenei között a szövetségi elnök elhagyta az egyleti helyiséget. A plébánián tiszteletére megjelentek Melles Gyula alelnök, Jäger Bertalan, Peltsárszky Béla, Gulácsy Ignácz, Göndy Ede az egyesület vezető egyéniségei, kik mindnyájan a legnagyobb elragadtatással szólották a vendég kanonok szeretetreméltóságáról. Kedden látogatást tett a kath. legény-egylet zászlóanyjánál : Kende Péterné, Sztáray Sarolta grófnőnél és Firczák Gyula püspöknél, mindkét helyen köszönetét mondva az egylet iránt táplált jóindulatú magas pártfogásért. Megtekintette a főgimnáziumot, hol Románecz Mihály igazgató és dr. Fibiger Sándor hittanár szives kalauzolása mellett az egész szakszerű berendezést megszemlélte s azon örvendetes kijelentést tette, hogy főgimnáziumunk a fővárosnak is díszére válnék. Látogatásaiban meg nem feledkezett azokról sem, kik tevékenységükkel a legény-egylet ügyének hatalmas előmozdítói városunkban, ép akkor, mikor fajdalommal kell tapasztalnia az egylet elnökségének, hogy nemcsak az úgynevezett intelligens osztály nagyrésze, de az iparos-családoknak is egyes, magukat elkülöníteni szerető osztálya, ha nem is megvetéssel, de bizonyos magasból lenéző viselkedéssel igyekszik az egylet működését kicsinyelni. Az országos és központi elnöknek ez a látogatása talán egy időre meghozza az egylet felvirágoztatására azon gyümölcsöt, hogy a magasabb helyről jövő figyelem és becsülés a város közönségének figyelmét talán erre a számban kicsi, de kihatásában fontos egyesületre tereli, hogy oly szemmel fogja nézni, amit ez, tekintve fáradtságos munka árán való önművelődését, meg is érdemel. A vendég szerdán reggel hagyta el városunkat, a tapasztaltak felett a legnagyobb öröm- és megelégedésnek adva kifejezést; azon reménynyel vált meg, hogy ezután gyakrabban fogja meglátogatni az ungvári testvér-egyesületet.

* Kitüntetés. Balogh Irma úrnő, Balogh József

egykori zemplén-rákóczi lelkész leánya, ki mint iróriő s lapunknak is kedves tollú munkatársa, legújabban ama meglepő kitüntetésben részesült, hogy Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter őt elismerő-oklevéllel tüntette ki ama buzgalmának elismeréséül, melyet a zempléni háziipar fejlesztése,— különösen.a zempléni szövőipar terjesztése és értékesítése érdekében kifejtett. A zempléni szövőmunkákból ugyanis a párisi kiállításra is küldött példányokat s onnan is kapott megrendeléseket, mintegy 200 korona értékig.

* Halálozások. Özv. Fincicky Jánosné szül. Majoros Terézia, Fincicky Mihály ungvári ügyvéd édes anyja, életének 80. évében, e hó 5-én Ungvári elhunyt. — Weinberger Henrik e hó 7-én, 70 éves korában, elhunyt városunkban. Béke hamvaikra 1

* A hazai polgári iskolák nagy reformon mentek keresztül legközelebb. Wlassics miniszter erős keze megvalósította azt, amit a szakkörök két évtized óta szükségesnek tartottak, mint ilyet sajtóban és az egyesületi élet terén hirdettek és megvalósítását sürgették. A reform abban csúcsosodik ki, hogy a vezetésben és ellenőrzésben, a gondnokságban a gazdasági ügyeket merőben elkülönítettek a paedagogiai vonatkozásunktól s mig a gondnokságnál csupán az előbbieket hagyták meg, a paedagogiai egész ügykört a tanártestületekre, illetőleg az igazgatóságokra ruházták, behozva a szakíelügyeletet s az egységes vezetést és igazgatást. Felemlitendőnek találjuk, hogy e nagy reformnak részben helyi vonatkozása is van. Dortsák Gyula ungvári reáliskolai igazgató volt t. i. az, aki 16 év előtt a kérdés ilyetén megoldását előbb a „Felső Nép- és Polgáriskolai Közlönyében czikkelyekben sürget, majd 1885-ben a polgáriskolákról megjelent külön könyvében „A polgári fiúiskolák reformjáról“, „A tanterv-módositás- ról“, „Mik és milyenek legyenek az utasítások“, „A polgár iskolában életbeléptetendő rendtartásról“ és „Az egyi- séges vezetéstől es igazgatásról“ czimek alatt (könyve

11—32. lapjain) azokat a változtatásokat sürgette, amelyek most megtörténtek. Akkor az ő törekvésével is az történt, ami minden ilyen, a létezőhöz ragaszkodni szeretők nyugalmat érintő aktiónál történni szokott: agyonhallgatták a hivatalos szakkörök, (talán éppen azárt, mert a sajtó nagy méltánylásban részesítette a könyvet); de az eszme érlelődött és úgy 10 év múlva mar a polg. isk. tanaregyes. évi közgyűlésén a közokt. miniszter kiküldöttje beszédében kongruens eszméket hangoztatott. — 4 év előtt Dortsák igazgató újólag foglalkozott a kérdéssel a kolozsvári „Család és Iskoláu-ban „A polgári iskolák reíormjáról“ czimü 3 czikkelyben, amelynek alapjan Volenszky Gyula tanár, tüzetesen hozzászólott nevezett lapban a kérdéshez, majd utóbb a polg. isk. tanáregyesület titkárává ő (t. i. Volenszky) választatván meg, mint ilyen, eme egyesületben felszínen tartotta ez egyesület által régóta sürgetett reformokat, mig végre az egyesület kitartó munkássága és agilitásának sikerült diadalt aratnia : a reform életbelépett.

* Nyugtázás. Dicső emlékű Erzsébet magyar királyné emlékere Budapesten emelendő „Örökimádás temploma“ költségeire az ungvármegyei gyűjtő-bizottság pénztárnokához újabban beérkezett 70, azaz hetven fillér. Ungvarott, 1900. szeptember 3. IIj. Gébé Andor, theol. tanar es pénztárnok.

* Értesítés. Az „Ungvári Dalárda“ f. hó 11-én, délután 6 órakor, a gimnázium szokott helyiségében működését megkezdi. Midőn erről az igen tisztelt működő tag urakat ez utón is értesítem, felkérem, hogy az e hóban Csapon adandó hangversenyre való tekintettel az órákon teljes számban megjelenni szíveskedjenek. Ungvart, 1900. szeptember hó 5-én. Baulovics Mihály, titkár.

* Miniszteri elismerés és köszönet. A

vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur a nagy- bereznai állami iskolai gondnokságnak abból az alka-