Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1900-09-09 / 36. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, 19ÓÓ. szeptember 9. 36. SZÁM. SZERKESZTOSEG: Ungvár, Vármegyeház-tér X. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt. I Negyedévre ' 1 frt Félévre ... 2 » [ Egyes szám 10 kr Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér soronkint 20 kr. ÜN6 VÁRMEGYE ÉS ÁZ DNGMEGYE1 GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Árucsarnokok Ungvári. ...... a képviselő-testület elhatározza. hogy folyamodók kérelme a városi tanácsnak adatik ki; miként kérelmezők ügyét, az árucsarnok felállítása iránt korábban napirendre hozott javaslattal kapcsolat ha hozva tárgyalja; az árucsarnok ügyét pedig úgy az alkalmas telek kijelölése, valamint a szükséges terv és költségvetés elkészítése mellett akként előkészítse, hogy mindkét ügy a képviselő-testület állal mielőbb érdemileg elintézhető legyen«. Ezt a határozatot hozta Ungvár város képviselőtestülete egyik közelebb tartott közgyűlésén, abból az alkalomból, hogy hat pékiparos az iránt kérelmezett, mikép engedtessék meg nekik a gimnázium előtti Ungcsatorna-parton a jelenlegi gyékénynyel takart sátrak helyett állandó jellegű íaépületnek emelése. Az első pillanatra a határozat helyesnek látszik, mert ott, ahol árucsarnokok emelésével komolyan óhajtják a piaczrendezós keresztülvitelét s az árucsarnokok emelésére elegendő összeg is áll rendelkezésre, ott — mondjuk és ismételjük — csakugyan nem helyén levő dolog, hogy egyes ipartermékeket, vagy élelmiszereket árusítók és készítők különítményeket alkothassanak. Tudva és ismerve azonban Ungvár városának anyagi helyzetét; tudva azt, hogy Ungvár városának semminemű oly összeg nem áll rendelkezésére, amit újabb és talán nem is jövedelmező, vagy legfeljebb csak a piacz megdrágításával jövedelmeztetni tudó építkezésekbe fektethessen: e határozatot teljesen indokolatlannak tartjuk annál is inkább, mert az összpontosított árucsarnokok (vásárcsarnokok) ahol eddig létesittettek: sehol, még Budapest székes- fővárosában sem hozták meg azt az eredményt, melyet létesítésükkor hozzájuk fűztek. Sem az építtető városok nem találták ‘ meg számításaikat (t. i. a befektetett tőke nem hozza meg az épittetósi költségekre felvett tőke után fizetendő kamatot), sem a fogyasztó közönség igénye nem nyert kielégítést azzal, hogy a piacz össze- szorittatott, sőt, lehet mondani, az összpontosított piacz épen a fagyasztó közönségnek van a legnagyobb hátrányára. Tudva mindezeket, kérdjük, mi indította tehát a képviselő-testület akkori ülésének többségét arra, hogy ezt a bizonytalan jövőnek szóló határozató hozta ? Mi legalább e kérdésre nem tudunk megfelelni s nagyon szívesen vennők, ha bennünket valaki meg tudna győzni arról, 1. hogy Ungváron tényleg szükség van a piaczi czikkek árucsarnokára; 2. hogy ily árucsarnokok emelésének ügye már korábban napirendre hozatott; 3. hogy ily árucsarnokok emelésére Ungvár városa megfelelő összeggel rendelkezik ; 4. bogy az árucsarnokok úgy abefektetett tőke kamatjövedelmét, valamint a jelenlegi helypénz- jövedelmet a város javára eredményezni fogják. Mig e négy kérdésre megnyugtató feleletet nem nyerünk, addig mi csak helyteleníteni tudjuk a városi kópviselő-testülpt oly irányú határozatait, mint a fenti, mely egyedül csak arra jó, hogy a szópitészeti szempontból minden kritikán aluli gyékényes sátrak fenntartását mozdítja elő s meggátolja azt, hogy a kö{sxülcséget képező elárusító- helyek a szemnek is tetsző tormát nyerjenek. Kijelentjük azt is, hogy a pékek árusítóhelyeivel nem foglalkoznánk e helyütt, ha csak arról volna szó, hogy kérelmezőknek nem engedtetik meg az állandó elárusitó-hely emelése. De mert az elutasítás olyan előre látható „jövő szerepével“ köttetett össze, minő az általános árucsarnok ügye, épen városunk kevésbé emelkedő csinosságának előmozdítása érdekéből nem szeretjük, hogy ép azok, akik a város külső fejlődésének előmozdítására hivatvák, — mint a tanács és a képviselő-testület, — a csinosodást mesterségesen akadályozzák. De különben is, hogy Ungvár városa a piaczi czikkek árucsarnokának fölépítését tervezi, ezen a közgyűlésen hallottuk először; hisz a Fekete-Sas- épület lebontásának szükségessége sem azzal indo- koltatott, hogy helyére elférjen esetleg a központi árucsarnok, de indokoltatott azzal, hogy épen a szabad piaciterek nagyobbitása czéljából van szükség a Sas lebontására. Mire volt jó tehát a fenti határozatot hozni ? csakugyan nem értjük. A város jól felfogott érdekéből figyelmeztetjük tehát a képviselő-testületet, ne essék a nagyzani óhajtás vágyába ; erre Ungvár városa nagyon szegény. Nekünk, ungváriaknak örülnünk kell, ha a lakosság némi hajlamot mutat a csinos, a szemnek tetsző iránt s ennek elérésére minden hatósági kényszer nélkül vállalkozik. A hiba megtörtént; az elvi határozat, hogy Ungvár városa a piaczot összpontosító árucsarnokot épil, meghozatott. Vigyázzon azonban jól a közönség, nehogy e határozat esetleg ténynyé is váljék, mert akkor az ungvári piacz teljesen el fogja veszteni jelentőségét s ami mégis piaczunkra fog kerülni, oly méregdrága lesz, mikép a polgári elemnek még vasárnapi nap sem fog tyuk kerülni a levesébe. rn. Vármegyei közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága ez évi III-ik rendes közgyűlését szeptember hó 17-ik napján, reggeli 9Va órakor fogja megkezdeni. E közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Alispánnak a törvényhatóság és a közigazgatás áitapotáról szóló jelentése. 2. A vármegye háztartásának 1901. évre szóló költségelőirányzata, valamint a törvényhatósági közutak 1901. és 1902 évi költségvetése. 3. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata az ungvölgyi h. é. vasut-részvénytársaság részére Kis-Berezna állomástól Ublyán át Sztakcsinig és Orosz-Hrabóczig vezetendő keskeny nyomtávú vasút előmunkálatainak engedélyezése tárgyában. 4. M kir. belügyminiszter leirata az Eberhardt- féle tűzoltó-anyag beszerzése tárgyában. 5. M. kir. beiügyminister leirata llngvár városában a szikviz megadóztatása tárgyában. 6. Kereskedelemügyi m. kir. minister leirata a bereznai járásban törvényhatósági távbeszélő berendezésének költségei tárgyában. 7. M. kir. belügyminister leirata az Ungvár városi helypénzszedésről szóló szabályrendelet jóváhagyása és kihirdetése tárgyában. 8. M. kir. belügyminister leirata a gyámpénztári könyvelő, az árvaszéki dijnok és nyomtatványok beszerzésére szolgáló, összesen 2430 korona összegnek a gyámpénztári tartalék-alapból a folyó évre engedélyezése tárgyában. 9. Földmivelésügyi m. kir. minister leirata a vármegye közönsége által kérelmezett szövetkezetek alakítása tárgyában. 10. Ugyanannak leirata a törvényhatóság területére, vagy annak közigazgatásilag határolt valamely részére a szőlíővessző bevitelének tilalmazasa tárgyában. 11. Ugyarannak leirata az állatorvosi közszolgálat államosítása tárgyában. 12. M. kir. belügyminister leirata a községi köz- igazgatási tanfolyamoknak folyó évi szeptember 1-től megnyitása tárgyában. 13 Kereskedelemügyi m. kir. minister leirata a közutak építése és fentartásához szükséges kavics-anyag szállítási dijának mérséklése tárgyában. 14. Belügyminister rendeiete néhai dr. Bene Sándor vármegyei volt tiszti főorvos özvegye részére kiutalt halálozási évnegyedi illetmény tárgyában. 15. Kereskedelemügyi m. kir. minister leirata az Ungvári Népbank kézi zálog-üzlete után a kölcsön-di- jakra vonatkozólag javaslat előterjesztése tárgyában. 16. Kereskedelemügyi m. kir. minister leirata az 1900. évi népszámlálás végrehajtása tárgyában. 17. Ugyanannak leirata a deregnyő-vajáni törvény- hatósági közúton államsegélylyel épített Laborcz-és Netecs-hidak munkálataira vonatkozó felülvizsgálatnak tudomásul vétele és a vállalkozók biztosítékának kiadatása tárgyában. 18 Ugyanannak leirata a közúti kiadások fedezésére engedélyezett államsegély-összegekről készítendő számadás tárgyában. , 19. M. kir. belügyminister leirata a vármegye által a katonai laktanya részére megvásárolt s eddig faiskola- czélokra használt kincstári területre vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában. 20. Ugyanannak leirata a vármegye által katonai laktanya czéljaira Tóth Györgyné és Társaitól megvásárolt ingatlanra vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában. 21. Ugyanannak leirata az 1900. évi vármegyei költségvetés egyes tételeinek törlése tárgyában. 22. Ugyanannak leirata az országos központi hitel- szövetkezet 1000 korona névértékű alapítványi üzletrészjegyeinek a közigazgatas egyes ágaiban névértékűk 70%-a erejéig üzletbiztositékul és bánatpénzül leendő elfogadása tárgyában. — Ezeken kívül még leérkező ministeri rendeletek és leiratok. 23. Ungvár város 1900. évi költségelőirányzata és 1899. évi gyámpénztári számadásai. 24. Községi költségelőirányzatok. 25. Községi számadások. 26. Alispáni jelentés az ungvár—jenke—kereszti vicinális útvonalon 1898. évben újjáépített műtárgyak pótköltségvetése tárgyában. 27. Alispáni jelentés Alsó-Németi, Székó és Ta- solya községek elöljárósága által az ungvár—jenke—kereszti útvonalon 1898. évben épített műtárgyak pótköltségelőirányzata tárgyában. 28. Alispáni jelentés Uj-Kemencze, Zaricsó, Nagy- Berezna, Zabrogy, Kis-Berezna, Zauszina és Poroskó községek vetőmag-kölcsönért jótállást tartalmazó nyilatkozatainak jóváhagyása tárgyában. 29. Alispáni jelentés Szereduye, Köblér, Iglincz és Gajdos községek képviselő-testületeinek a Szerednyén létesített távirda költségeinek a folyó évi közmunkavált- ságból leendő fedezése tárgyában. 30. Alispáni jelentés Csicsery Árpád árvaszéki ülnök hivatalos szobájának festési költségei tárgyában. 31. Alispáni jelentés Csornoholova község vad vizes belterületeinek közegészségi tekintetből leendő lecsapo- lása tárgyában. 32. Alispáni jelentés a vármegyei házi- és gyámpénztárnak folyó évi május, junius, julius és augusztus hóban történt megvizsgálása tárgyában. 33. Alispáni jelentés az esküdtbiróságokról szóló törvény értelmében, a törvényhatóság részéről a beregszászi törvényszékhez 4 bizalmi férfiúnak megválasztása tárgyában. 34. Alispáni jelentés Radváncz község és Kelecsova János s neje között létrejött szerződés jóváhagyása tárgyában. 35. Alispán jelentése, mely szerint az ungvári pénzintézetek az árvapénzekért 1901. évtől kezdve fizetésére hajlandók. 36. Alispán jelentése Rebrin község képviselete által a községi iskola államosítása tárgyában hozott határozat jóváhagyása iránt. 37. Alispáni jelentés Matyócz község képviselete által a községi iskola államosítása tárgyában hozott határozat jóváhagyása iránt. 38. Alispáni jelentés Gerény község képviseletének az állami iskola ügyében hozott határozata jóváhagyása iránt. 39. Alispáni jelentés a Mokcsa—Pallagcsa tóleesa- poló-társulat közgyűlési elismerő határozatának Bernáth Zoltán kaposi szolgabiró és a községi elöljárókkal leendő közlése tárgyában. 40. Alispáni jelentés a községi közlekedési és a községi közutak törzskönyveinek létesítése tárgyában alkotott szabályrendeletről. 41. Alispán jelentése a tibai orvosi laknak értékesítése, illetve elcserélése tárgyában. 42. Alispáni jelentés Nagy-Szelmencz község nyilatkozatának — mely szerint az iskolai telket és faiskola-területet az állami iskola czéljaira bekebeleztetni engedélyezi — jóváhagyása tárgyában. 43. Az alispán, mint a közigazgatási erdészeti albizottság elnökének jelentése a lehóczi izr. hitközség, a lehóczi gör. kath. tanító, a váraljai gör. kath. lelkész és tanító, Váralja község volt úrbéresei, a kis-szlatinai állami tanító, Zaricsó község volt úrbéresei és Ördög-Po- ruba község volt úrbéres közönségének erdejeire vonatkozó uj rendszeres gazdasági üzemtervek jóváhagyása folytán az 1879. évi XXX. t.-cz. 16. §-ában biztosított kedvezmény megadása iránt. Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
